• Nem Talált Eredményt

M EZ Ő BERÉNY UTÁN

Hah! Ismét boldogabb érzések ölelnek Szebb szinbe tündöklik életemnek Ege Napjaim enyelgőbb hajnalokkal kelnek Ritkulni látszatik vad sorsom fellege.

(Bodroghy Papp István: Tulok Antihoz)

Bodroghy Papp István Mezőberényből 1833-ban Gyomára84 került uradalmi ügyésznek,85 ahonnan 1840 végén, 1841 elején Békésre költözött.86 Ott bekapcsolódott az evangélikus gyülekezet életébe, 1848-ban a békési esperesség konzisztóriumának egyik világi ülnöke lett.87 Közben 1834-ben Szarvason is felbukkant. Ott január 7-én a Mezőberényben 1802-től működő gimnázium Szarvasra történő áthelyezésére a nagybirtokosok földet, két száraz malmot és tanári lakások számára építési területet ajánlottak fel. Továbbá a pénzügyi nehézségek elkerülésére alapítványt is tettek, melynek egyik aláírója és támogatója Bodroghy Papp István.88 Azonban ez nem

84 Ma Gyomaendrőd.

85 Tudományos Gyűjtemény, 1833/12, 122.

86 1840 novemberében még Gyomáról adakozik egy Mátyás lovasszobor felállítására. Honművész, 8(1840)/91, 735. (Lásd még: Jelenkor, 9(1840)/90, 359., Hirnök, 4(1840)/95, o. n.) 1841 áprilisában már Békésről adakozott egy Pesten felállítandó Kölcsey-szoborra. Adakozások Kölcsey emlékére, Pesti Hírlap, 1841/28, 226.

87 SZÉKÁCS József, A magyarhoni Agost.[ai] Hitv.[allásu] Evangy.[élikus] Egyház egyetemes névtára, Pest, Landerer és Heckenast, 1848, 15.

88 A Szarvasi Ágost.[ai] Hitv.[allású] Ev.[angélikus] Főgymnasium története 1802–1895 = Szarvasi Főgymnasium évi értesítője 1894-95-ről, közzéteszi BENKA Gyula, Gyula, Knerr Izidor könyvnyomdája, 1895, 20–31.

bizonyítja, hogy életvitelszerűen olyan hamar áttelepült volna Szarvasra. Minden bizonnyal csak teendői szólították oda, ahogy 1837. november 6-án Endrődre is, ahol Stockhammer Karolina és Zsófia képviselője volt, mikor Endrődön néhai Stockhammer Ferenc birtokait osztották fel az örökösök között.89

Az idős és magányos Bodroghy Papp élete utolsó éveiben unokahúgával, Gizellával Bodroghy István nevű unokaöccséhez Aradra költözött,90 akit egy 1858.

március 21-én Székács József evangélikus püspökhöz intézett levél szerint ki akart házasítani.91 63 éves korában, 1859. április 30-án még szerepel neve az Üstökös című folyóirat pankotai előfizetői között,92 azonban ez az utolsó adat vele kapcsolatban. Az Uraiújfaluban, 1796-ban született Bodroghy Papp István valamikor 1859. április 30-a után halhatott meg az Arad megyei Pankotán.93

A fiatalabb testvér, József tehát mégis a Nyugat-Dunántúl, Győr mellett döntött, Bodroghy Papp István azonban az Alföldön maradt. Ez azzal is indokolható, hogy a Rába-parti városban nem volt egyszerű álláshoz jutni. A 19. század első felében ugyanis szinte csak a tősgyökeres Győr megyei nemesi családoknak sikerülhetett mindez:

például a Kisfaludyaknak, Kálóczyaknak, Bezerédyeknek, a Torkosoknak, Hunkároknak, Jankóknak stb.94 Továbbá uradalmi tisztviselőként is nehéz volt a helyzete egy evangélikusnak, hiszen a legnagyobb birtokosok, így az Esterházy család, a győri püspök és székeskáptalan vagy a pannonhalmi főapát értelemszerűen nem alkalmazott protestáns tisztviselőket. Józsefnek a házassága és az evangélikus gyülekezetben megszerzett kapcsolati tőkéje által sikerülhetett az előrejutás Győrben.

Noha egy időre – talán egy jobb lehetőség miatt – Orosházára költözött családjával, de mégis visszatért a jobb boldogulás lehetősége vagy éppen a honvágy miatt.

89 SZILÁGYI Adrienn, Az uradalom elvesztése ..., i. m., 198–199.

90 Gizella 1861-ben Pankotán előfizetője a Magyar Nők Évkönyve díszpéldányának. 1(1861), 218.

91 EOL Székács József bányakerületi püspök hagyatéka, 3.3/24. Székács József levelezése, 10. pallium.

Bodroghy István végül csak 1874-ben nősült meg, a házassági szertartást pedig Székács püspök végezte.

Lásd erre Bodroghy István levelét Székács Józsefhez. Uo.

92 Unoköccse, Bodroghy István Pankotán élt 1859. április 30-án. Szerkesztői sub rosa, Az Üstökös, Humoristico-belletristicus hetilap, 1859/18, 152.

93 Ma Pâncota. Pankotát támasztja alá a későbbiekben szóba kerülő Székács Józsefhez 1858. március 21-én írt levél is. EOL, Székács József bányakerületi püspök hagyatéka, 3.3/24. Székács József levelezése, 10. pallium. Erről lásd A tanítványok, Székács József című részt.

94 Erről lásd DOMINKOVITS Péter, Hivatalvezető nemesek, hivatali pályák Győr vármegye tisztikarában, Levéltári Szemle, 41(1991), 3–18.

Az unokaöcs, kihez Bodroghy Papp költözött, Bodroghy István 1831. november 29-én született Aradon. Már 17 éves korában jogi gyakornok volt, később pedig szülővárosa főjegyzője lett. Az 1840-es években az aradi törvényszékhez került, azonban ott nem volt sokáig bíró, mert hamar Szegedre került.95 1843. október 3-án Békés vármegye írnoka lett, és miután ügyvédi oklevelét 1845. december 16-án bemutatta, elsőként tiszteletbeli alügyész, majd a rögtönítélő törvényszék vezető tanácselnöke lett.96 Egyik leghíresebb pere bírósági elnökként az 1872 decemberében Szegeden tárgyalt Rózsa Sándor és társai ügye volt.97 Közben 1872 és 1877 között az Aradon működő szabadkőműves Fraternitas páholy tagja.98 1873. június 8-án pedig kinevezték: „(...) Szolnoki Kir[ályi]. törvényszéknél megürült elnöki állomásra:

Bodroghy István aradi törvényszéki birót, Ki magát a Szegedi bűnfenyitő perek99 gyors és megfelelő befejezése kiválóan kitüntette (...)”.100

1875. július 13-án kérésére a pozsonyi törvényszékhez került,101 ahol „a társas-élettől visszavonulva, teljesen hivatalának szentelte gazdag ismereteit és nagy munkaerejét. A törvényszék kezelését egészen magyarrá tette”.102 Valamint az ő indítványára 1878-ban „könyvtári egyletet alakítottak”.103 1888-ban 40 éves jubilálása alkalmából „fehér bőrbe kötött díszes üdvözlő iratot nyujtottak át” neki, azonban ezt

„szerénysége miatt” csak nehezen fogadta el.104 Majd 1890-ben nyugdíjba vonult.105

95 Budapesti Hírlap, 8(1888)/330, 6.

96 Uo.

97 UJVÁRY Zoltán, Rózsa Sándor perei, Déri Debreceni Múzeum Évkönyve, 1999, Debrecen, Déri Debreceni Múzeum, 2000, 250–270.

98 BERÉNYI Zsuzsanna Ágnes, Aradi szabadkőműves páholyok tagnévsorai a dualizmus korából, Szabadkőművesi páholynévsorok Kelet-Magyarországból, II, Acta Siculica, 2007, 455–466.

99 Itt feltételezhetően a Rózsa Sándor és társai elleni perre gondolnak.

100 MNL OL W 12 (Minisztertanácsi jegyzőkönyvek) 1873. június 8. Elérhető: https://www.eleveltar.hu/web/guest/bongeszo?ref=TypeDeliverableUnit_cc8fc543-c155-4ff5-a203-59f1e1ee0947&tenant=MNL, letöltés ideje: 2016.01.24.

101 MNL OL W 12 (Minisztertanácsi jegyzőkönyvek) 1875. július 13. Elérhető: https://www.eleveltar.hu/web/guest/bongeszo?ref=TypeDeliverableUnit_cc8fc543-c155-4ff5-a203-59f1e1ee0947&tenant=MNL, letöltés ideje: 2016.01.24.

102 Budapesti Hírlap, 8(1888)/330, 6.

103 Jogtudományi Közlöny, 49(1878), 399.

104 Budapesti Hírlap, 8(1888)/330, 6. Erről beszámol még: Fővárosi Lapok, 1888/330, 2427., Pesti Hírlap, 10(1888)/333, 7.

105 Budapesti Hírlap, 10(1890)/149, 5. Erről beszámol még: Budapesti Hírlap, 10(1890)/201, 5., Pesti Hírlap, 12(1890)/201, 4.

Az Alföldön birtokot vásárolt, és egy ideig Orosházán élő öcs, József – ahogy korábban már említettem – 1841-ben visszatért Győrbe. Feltételezhetően a tanulmányainak befejezése utáni időszakban olyannyira kiépíthette kapcsolatait, hogy számára a Rába-parti város mégis nagyobb megélhetési és előmeneteli előnyökkel járhatott, mint az Alföld. Visszatérve figyelme először Győr városának anyagi helyzetére irányult. Ekkor a városban két pénzügyi intézet működött, mely kölcsönöket adott: egyik az 1845-ben létrejött Kölcsönös Biztosító Egylet, a másik pedig az 1844-től működő Takarékpénztár.106 De előfordult, hogy ezen intézmények mellett magánszemélyek is felajánlottak kölcsönöket. Erre Bodroghy Papp József is jó példa. A Hazánk 1847. évi július 6-i számában 12 ezer ezüst forintot kínált több évre bérbeadásra.107

1848. március 8-tól a rögtönítélő törvényszék póttagja lett,108 és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kirobbanása után, mivel egyre ritkábban gyűltek össze az evangélikus konvent tagjai, az 1849. december 8-án tartott évzáró közgyűlésen lemondott minden ilyen jellegű egyházi tisztségéről.109

106 Győrben a takarékpénztár 1844. október 1-jén nyílt meg, alapszabályzatát azonban folyamatos módosításokkal az intézet fennállásának 22. évében, 1866. január 29-én fogadták csak el. Alapító tagjai:

Toscano József, Hergeszell (Jerfy) Antal, Caneider József, Zittritsch Mátyás, Heuffel Sámuel, Noisser Ernő, Perlaky Dániel voltak. A „Győri Első Takarékpénztár” elnevezést 1873. szeptember 23-án nyerte el. Az első részvények kibocsátásáról az 1844. augusztus 20-án tartott közgyűlésen tárgyaltak, mely szerint a részvények szövege csak magyar lehet, és a darabszámot (1 darab 100 pengőforintos összegű) 300-ban határozták meg. SZÁVAY Gyula, A Győri Első Takarékpénztár ötven éves története, 1844–1894, Győr, 1894, 8–44. József lánya, Ludovika 1895-ben a győri takarékpénztár részvényesei között tűnik fel.

SZÖGYI G. Vilmos, Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1896-os évre, Győr, 1895, 163. József fia, Dénes pedig 1900. január 1-jén tűnik fel mint takarékpénztári részvényes.SZÁVAY, i. m., 81.

107 BALÁZS Péter,Győr a feudalizmus bomlása és a polgári forradalom idején, Bp., Akadémiai kiadó, 87, 306. j. „12000 ezüst ftok egészben vagy részekben, elegendő biztositék mellett törvényes kamatra több évekre kiadatnak Györött Bodrohy József h. ügyvéd által.” Hazánk, 1847. július 6. melléklap, o. n.

108 SÁRY István, Győr megye közigazgatása az 1848-49. évi polgári forradalom első évében, Levéltári Közlemények, 48-49(1978), 110.

109 EÖTTEVÉNYI NAGY Olivér, A Győr Szab.[ad] Kir.[ályi] Városi Ág.[ostai] Hitv.[allásu] Evang.[élikus]

Egyházközség története keletkezésétől 1904. december 31-ig, Győr, Győri Ág.[ostai] Hitv.[allásu]

Evang.[élikus] Egyházközség, 1905, 193–194.

Bodroghy Papp István életének állomásai

Forrás: Saját szerkesztés.

Nyugatról kelet felé haladva: Uraiújfalu, Sopron, Győr, Pest, Mezőberény, Gyoma, Békés, Pankota.

2. BODROGHY PAPP ISTVÁN KAPCSOLATI HÁLÓJA

A társadalmi kapcsolatok hálózatának elemzése az utóbbi időben rohamosan fejlődő diszciplína, mely számos eredménnyel gazdagította/gazdagítja a gazdasági, társadalmi és művelődéstörténeti jelenségek okait.110 A társadalomtörténetben az 1990-es években

110 A teljesség igénye nélkül a társadalom- és művelődéstörténet mikrotörténeti kutatásaira koncentrálva, melyek ötletet, módszertani lehetőségeket adtak témám vizsgálatához, például: GYIMESI Emese, A Szatmár megyei értelmiség kapcsolati hálója és mobilitási stratégiái a 19. század közepén Szendrey Júlia és Térey Mária levelezése alapján = Vidéki élet és vidéki társadalom Magyarországon, szerk. PAP József, TÓTH Árpád, VALUCH Tibor, Bp., Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, 2016, 425–442.; PAP József, Rokonok, Családi kapcsolati hálózatok a dualizmus kori Heves vármegye főszolgabírói karában = Uo., 468–485.; KUJBUSNÉ MECSEI Éva, Az evangélikus vallás mint a Nyíregyháza és a Felvidék közötti kapcsolati háló fontos szála: nyíregyházi lelkészek, segédlelkészek 1753–1848 között, Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv, XXI, Nyíregyháza, Szabolcs-szatmár-Szabolcs-szatmár-beregi Levéltár, 2019, 131–144.;

HORVÁTH Gyula Csaba, A 18. század végi és a reformkori hatalmi elit rokoni kapcsolati hálózata, Korall, 18(2018)/70, 65–83.; TÓTH Árpád, Az evangélikus polgárság és nemesség társadalmi kapcsolatai és rokoni hálózatai Pozsonyban a 18. században = Urbs, Magyar Várostörténeti Évkönyv VII, főszerk.

KENYERES István, Bp., 2012, 263–282.; UŐ., Az evangélikus polgárság részvétele a korai magyarországi egyesületekben, Közéleti ambíciók, társadalmi hálózatok, csoportstratégiák, Korall 19(2018)/74, 5–27.,

jelent meg a szociológiai kutatásokban alkalmazott hálózatelemzés (social network analysis) módszertana.111

Bodroghy Papp Istvánnal szerencsések vagyunk, mert feltérképezhetjük – ha nem is teljességgel – ismertségi hálózatát (social network).112 A kapcsolati háló megrajzolásához a szociológia adatgyűjtési módjai közül a leggyakrabban alkalmazott kérdőívet és interjút esetünkben nem használhatjuk, helyette a rendelkezésre álló források elemzése szükséges. Így azonban változó jellegű és rendeltetésű szövegtípusokból kell összeállítani a hálót, mely legtöbbször hiányosnak mondható.

Bodroghy Papp István esetében azért így is sikerült több csoportot feltérképezni:

rokoni kapcsolatok, melyek újbóli elemzésétől itt eltekintek, a) fiatalkorát meghatározó tanáregyéniségek, lelkészek, b) tanulótársak, c) patrónusok, d) lakóhelyi ismeretségek.

A kutatás során előkerült személyek egy részéről csak kevés adatot találtam. Életük és munkásságuk teljes felkutatása hasonlóan nagy munka lenne, mint az általam kutatott Bodroghy Papp személyére vonatkozó adatgyűjtés, ami nem biztos, hogy eredményre vezetne, és jelen doktori dolgozat szempontjából nincs jelentősége.

A következőkben ismertetett személyek és Bodroghy Papp kapcsolata esettanulmányként fogható fel. Hogy a társadalomtörténetben a kisnemességre vonatkozóan következtetéseket tudjunk levonni, és kérdéseket válaszolhassunk meg, mindenképpen szükséges lenne további hasonló kutatásokat végezni.

főként a pozsonyi evangélikus németségre UŐ., Az evangélikus polgárság súlya és szerepe a Magyar Királyság kulturális, társadalmi és gazdasági életében, 1750–1850 = Protestáns szellemi műhelyek Tanulmányok, szerk. GYULAI Éva, TASI Réka, Miskolc, MTA MTB/MAB, 2017, 96–123.

111 Magyar nyelven hálózatelemzési esettanulmányt először Czoch Gábor és Sonkoly Gábor által szerkesztett kötet közölt. Társadalomtörténet másképp, nyomtatott anyag: a francia társadalomtörténet új útjai a kilencvenes években, szerk. CZOCH Gábor, SONKOLY Gábor, Debrecen, Csokonai Kiadó, 1995 (Csokonai Új História Könyvek).

112 Az ismertségi hálózat olyan közösségi struktúra, mely egyének/szervezetek kapcsolataiból áll.

Feladata feltérképezni az egyes elemek közti kapcsolódási pontokat, melyek lehetnek gyenge (például pusztán ismeretség) és erős (például családi, rokoni) kapcsolatok. A hálózat nagysága a szereplők számától függ, sűrűsége pedig a résztvevők közötti összes kapcsolódási ponttól. KÜRTÖSI Zsófia, A társadalmi kapcsolatháló elemzés módszertani alapjai = Településkutatás szöveggyűjtemény, szerk.

LETENYEI László, Bp., Ráció, 2006, 663–685. Elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_08_Kapcsolathalo_elemzes_szerk_Takacs_

Karoly/ch01s02.html, letöltés ideje: 2018.02.12.