Bodroghy Papp István kedvelte az alkalmi költészetet, mely versek elsőként a barokk poétikai tradíciókhoz kapcsolódtak. A 18. század végétől az iskolai gyakorlatban is elterjedt, kedvelt lett egy-egy nagyobb alkalom: mennyegző, névnap, haláleset vagy éppen születésnap megverselése. Csakhogy ezek a költemények akkor még a latin auktorok imitálását jelentették, és majd csak a 19. század elején, a költészetben megkezdődött változás hatására válik kommunikációs eszköztára jóval gazdagabbá. A főuri és nemesi udvarok, a polgárság életének egy-egy fontos mozzanatát jelenítették meg, mely alkotásokban kezdetben fontos volt a politikai életről alkotott vélemények hangsúlyozása, amit egyre inkább nagy történelemformáló események váltottak fel.588
Bodroghy Papp Faragószékében három névnapi köszöntő, Szabó Sebestyén neve napjára,589 Ferenczy Mihálynak,590 – a már korábban szóba került – Méltóságos B.
586 VADERNA, Érzékenység ..., i. m., 68–69.
587 Uo., 74.
588 BODOLAY, i. m., 504.
589 Szabó Sebestyén neve napjára = BODROGHY PAPP, i. m., 54–57. A kötet 27. alkotása. Lásd függelék 14. verse.
590 Ferenczy Mihálynak = BODROGHY PAPP, i. m.,136 –139. A kötet 38. alkotása. Lásd függelék 15. verse.
Orczy Theresia Neve Innepére591 és egy epithalamium kapott helyet Szabó Sebestyének592 címmel.
Szabó Sebestyént és Ferenczy Mihályt593 Győrben ismerte meg a költő, és barátságuk jeléül mindkét férfit először névnapja, majd Szabó Sebestyént házasságkötése alkalmából is köszöntötte.
A költemények sorrendje fontos a kötetben, ugyanis a versek között szoros kapcsolat van. A hasonlóságok miatt egyértelmű, hogy a Szabó Sebestyének nászdal – mely 1819. január 20. és 1819. szeptember 29. között született – szerves folytatása az 1818. január 20-án íródott Szabó Sebestyén névnapi versének, melynek mintájára készült Ferenczy köszöntője 1819. szeptember 29-én.
A két névnapi vers alapjait Csokonai Vitéz Mihály életművében kell keresni.
Csokonai volt az első költő, aki versírásból akart megélni. Hamar rájött, hogy ehhez támogatókat kell szereznie, viszont a mecénásokat le kell nyűgözni, hogy pénzt adjanak.
Erre az egyik legjobb módnak a quodlibetek, másiknak sokkal inkább az alkalmi versek írását tekintette, de a debreceni tanulmányokból visszamaradt „versgyakorlatok”-at egy idő után unta: „Mennyi volt a pécsi várban / Mennyi itthon és Kaposvárban / Fáradságom és bajom! / Alig jövök meg amonnan / S már letett lantom újonnan / Felparancsolja Bajom.”594 Ráadásul, mikor egy egész kötetnyi lett belőlük, előszavában a következőket írta róluk: „Én magam is megvallom, hogy ennek a’ gyüjteményemnek nagy részét nem azért adom ki, mintha azokat a’ Múzsákhoz méltónak tartanám. Egy része lát azért napvilágot, hogy magam is érzem róla, hogy valósággal poétai darab; más részét néhol néhol képenként helyenként tartom poétainak; vannak ollyan poémák benne, a’ mellyeket a’ tárgynak nevezetes volta miatt, vagynak ollyanok, a’ mellyeket tiszteletből vagy háládatosságból, vagynak a’ mellyeket parancsolatból nyomtatásra adtam. Most már a’ mi ezek közűl valósággal a’ Múzsáknak, és a’ jó vénának szülöttei, ha alkalmatosságra vannak is írva, megtartják a’ jó érzésű olvasó előtt becsekët ’s általmennek bizonyosan a’ halhatatlanságra.”595 Hiába próbál mást írni, a főurak,
591 Méltóságos B. Orczy Theresia Neve Innepére = BODROGHY PAPP, i. m., 348–350. A kötet 69. alkotása.
592 Szabó Sebestyének = BODROGHY PAPP, i. m., 132–136. A kötet 37. alkotása. Lásd függelék 16. verse.
593 Róluk lásd a Bodroghy Papp István kapcsolati hálója, A diáktársak című részt.
594 Csokonai Vitéz Mihály, T. N. Nádasdi Sárközy Istvánné Sz. Chernelházi Chernel Eszter asszonynak tiszteletére.
595 CSOKONAI VITÉZ Mihály, Alkalmatosságra irt elegyes versek, Előbeszéd = Csokonai Mihály minden munkái, A szerző saját kéziratai s az első kiadásokhoz gondosan egyengetve, számos kiadatlanokkal
nemesek elvárták tőle, hogy pénzért cserébe magasztalja őket névnapi köszöntőben, nászdalban vagy éppen gyászdalban. Bodroghy Papp ismerhette Csokonai alkalmi verseit, ráadásul élénken élhettek benne a soproni evangélikus líceum versgyakorlatai is, és emiatt vállalkozhatott arra, hogy barátainak tisztelgő műveket írjon.
A Szabó Sebestyén neve napjára és a Ferenczy Mihálynak előzménye Csokonainak a Ferenc neve napjára hamarjába készített versek, valamint a Névnapra iratott versek alapján született.
Bodroghy Papp mindkét névnapi köszöntőjében elsőként – és a későbbiekben is többször – a múzsát és a lantot hívja segítségül, mellyel elzengheti a két barátnak szánt jókívánságait: „zengjem (...) zengzeteket (...) Dallokat irjak (...) hangzatihoz (...) zengni” (Szabó Sebestyén neve napjára), illetve „zendéttsem (...) lantomat (...) Dalom”
(Ferenczy Mihálynak).
Bemutatja ezután Szabót, aki kegyes, jó, erényes, irgalmas, keresztény, templomban orgonál és énekel, majd az „Illy Fi!” megszólítással csak a 25. sorban derül ki, hogy „most fel tünt neve napja jó víg” ünnepe alkalmából méltatja a költő. Ferenczynél ezzel szemben rögtön a 10. sorban megemlíti, hogy „Enged Innepeden szivem hadd öleljen”. Mihályt viszont nem jellemzi, hanem csak felsorolja, hogy kik gondolnak rá (édesanyja, testvérei, barátai), és ők mit kívánnak neki a költővel együtt.
Szabónál csak a barátokat említi a köszöntők sorában. A jókívánságoknál egyedül az öröm és Mihálynál az „Élj!” háromszori, Szabónál pedig négyszeri felkiáltása egyezik meg. Ferenczynek emellett még tiszta, erkölcsös életet, virtusos nemesi tetteket remél, és bízik benne, hogy édesanyja, testvérei még sokáig csókolhatják. Szabónak csendet, szerelmet, barátságot, céljainak elérését kívánja.
A két vers felépítése gondolataikban és megfogalmazásukban is hasonlatos Csokonai két verséhez, ugyanis a poeta doctus először a múzsát hívja segítségül, majd azután tér rá ugyanazokra a jókívánságokra, melyek Bodroghy Pappnál is olvashatók:
öröm, bőség és veszedelmektől mentes hosszú élet. Illetve nem maradnak el a – Csokonaira is jellemző – görög mitológiai alakok sem:596 így a nyugati szél istene, Zefír; a kellem három istennője, a gráciák; Hymen; de megjelenik Ciprus is Pafosszal, Aphrodité születési helyével. A versek között továbbá gondolati hasonlóságok bővitve, jegyzésekkel világositva s életrajzzal bévezetve, kiadta D.SCHEDEL Ferenc, Pest, Hartleben K.
Adolf, 1844, 7–8.
596 Ferenc neve napjára hamarjába készített versekben: Céres, Bachus, Névnapra iratott versekben:
Nestor.
olvashatók az invokáció, a köszöntők sorába lépés és természetesen abban az örömben is, hogy a barát neve napja elérkezett.597
Csokonai mellett egy helyen Berzsenyi sorai is felfedezhetők. Bodroghy Papp a Ferenczy Mihálynakban a következőket írja: „Árpád nemes ivadéka remek / Unokája kit az régi ősi érdemek / már diszesettének”,598 mely Berzsenyinél a Herceg Eszterházy Miklóshoz intézett szavaival így hangzik: „Árpád virágzó magva te, fő magyar! / Elődeidnek fegyvere népeket / győzött (...)”.
„És ha majd Hymen kötelet füzött rád” sor már átvezet a nászdalhoz, melyben Bodroghy Papp összefoglalja a házasságról alkotott elképzeléseit, és A Bodzafa Lantoshoz hasonlóan ismét egy barátjának nászáról ír. Az első 12 sorban a „Meddég”
négyszeri megismétlésével először a társ nélküli életet jellemzi, mely boldogtalansághoz vezet, nem szabad tétovázni, a „szabad rab”-ságot fel kell váltania az elköteleződésnek. A 13–39. sorig a fiatalságot, a szabadságot és a házassághoz vezető göröngyös utat verseli meg, melyben „Öleljük, csokoljuk a’ magyar szépeket / Belső gyulladásból (...) Planókat csinálunk, döntünk, és habozunk (...) Függetlenség! éltünk páratlan Tavasza (...) Víg helyek, mulatság, Barátok, Szerelmek / Tudományos Pállya önnös engedelmek (...) Egy paripa – délczeg, büszke tatár fajzat / Rá ülünk, ropogva zörög a’ robajzat / Patkós nyoma alatt (…) Ilyen az élet” – jelenti ki a költő, de csak addig, amíg nem jelenünk meg a házasság istennőjének, Hymennek oltáránál. Addig is jó, de igazi mennyet a férfi csak a nő, így Bodroghy Papp Lilla mellett lelheti meg.
Végül a 76. sortól a jókívánságok olvashatók a „ketten” többszöri hangsúlyozásával:
„Ketten fussátok meg e’ sivatagi utat (...) Ketten törtessetek a munka halomnak / Ketten pihennyetek majd a’ nyugalomnak / rózsa paplanain. (...) Két szó, Test és lélek egyé had olvadjon / A’ gond, ’s magány létnek vége had szakadjon / öröm jövendőre.”
A házasságról alkotott elképzeléseinek – mely a már említett A Bodzafa Lantosban is előjött – Bodroghy Papp a kötetben itt ad először hangot. A nő egyenrangú a férfival. Kiegészítik egymást, a férfi a nővel lesz teljessé, és az ifjúkort lezáró mennyegző után az élet – minden döntésével együtt – kettejük útja lesz tovább.
597 Lásd függelék 12. táblázat.
598 Előképe az Epedő Szerelem 35. dalában olvasható: „Majd ha Árpád nemessei / Feltámadnak, harczolnak / Attilának menykövei- / től a várok omolnak”. BODROGHY PAPP, i. m., 118.
A nászdalnál Kis János hatását lehet felfedezni a Kazinczy Ferencnek öszvekelésére gróf Török Sophia-Antóniával című művével,599 melynek megírására Kazinczy Ferenc kérte fel.600 Így a vers nemcsak egyszerű nászdal, hanem benne van a két férfi közti barátság és Kazinczy magasztalása is. Bodroghy Pappnál a barátság a névnapi köszöntőben van jelen, a nászdalban csak a házasságkötés eseménye olvasható.
Kis János költeményében szerepel a jövő boldogságába vetett hit is. Kazinczy verseinek, műveinek boldogabb, szelídebb hangot remél, mely Bodroghy Papp esetében a költeményben nincs jelen. Szabó Sebestyén orgonajátékának szépsége a névnapi köszöntőben hangzik el. Bodroghy Papp a házasság előtti életről jóval pozitívabban gondolkodik, mint Kis. „Függetlenségünkben oszlopot emelünk / Tarka phantasiánk nectárt itat velünk / az égi forrásból. / Elménkel birálunk millió képeket / Öleljük, csokoljuk a’ magyar szépeket / Belső gyulladásból. / Fel hevülünk, égünk, tántorgunk, / motozunk / Planókat csinálunk, döntünk, és habozunk / Éltünk szélvészébe” – olvasható Bodroghy Papp tollából, Kis Jánosnál: „boldogság nélkűl a virtus háború; / Gyászos a legzöldebb borostyánkoszorú, / Ha nincs közte mírtus. / Haj, tövises út az, melllyre itt tisztünk hív! / Csak az asszonyképbe öltözött angyalszív / Hintheti rózsával. / Minden lépésünken ezer a sérelem, (...) Az örök rend megáll! Páratlanságodnak / Vétkét fedd, barátom, hogy boldogságodnak, Volt eddig sok hía”. Ráadásul Bodroghy Pappnál a szélvész az élet gyors múlására vonatkozik, mely nem annyira kegyetlen, mint Kis nászdalában: „Hogy ollyan kegyetlenűl üldöztek a szelek”. Emellett más hasonlóságok is találhatók a két versben.601
A két névnapi köszöntő és a nászdal stílusukban nagyon hasonló, hiszen e jeles ünnepekhez tartozó jókívánságokat jelzőkkel,602 fokozással,603 felsorolással,604
599 Kis Jánosnál a következő kötetet használtam: Kis János poétai munkái, A szerző saját kéziratai– s az első kiadásokhoz gondosan egyengetve, kiadatlanokkal bővítve, jegyzésekkel s életrajzzal, kiadta D.
SCHEDEL Ferenc, Pest, Hartleben K. Adolf, 1846, 29–32.
600 LABÁDI,i. m., 98–101.
601 Lásd függelék 13. táblázat.
602 Például Szabó Sebestyén neve napjára: „égi bájoló hangzatihoz”, „májusi gyenge Szellő”, „ékes illat Zöld tetejére”, „Tiszta hiv lélek”; Ferenczy Mihálynak: „nemes ivadéka”, „érdemes Virág koszorukat”,
„szent virány nefelejtses lapon”; Szabó Sebestyének: „délczeg, büszke tatár fajzat”.
603 Például Szabó Sebestyén neve napjára: „Tréfa, nyájosság, vigodás között”; Ferenczy Mihálynak:
„Örülnek, kedvelnek”, „göröngy a’ pállyafutásunk”, „Veszedelem éltünk, létünk, kimulásunk”, „Nináért ég, sóhajt, vad fájdalmat vérez”, „szived lángol, érez, lobog”.
604 Például Szabó Sebestyén neve napjára: „csend, öröm, nyájas minuták”, „Jó, kegyes, rény, irgalom”;
Ferenczy Mihálynak: „jó szived, lelked, tiszta erköltseid”, „ártatlan, virtusos, és nemes tetteid”, Szabó Sebestyének: „Egy könyv, remek munka, lant, Werböczy esze”, „Planókat csinálunk, döntünk, és
hasonlatokkal,605 metaforákkal,606 invokációval, megszólításokkal és felkiáltásokkal,607 mondatpárhuzammal608 lehet még nagyítani.609
Formailag azonban már sokkal változatosabb képet mutatnak. A Szabó Sebestyén neve napjára négysoros versszakainak első három sora 11, míg az utolsó 5 szótagos. Rímelésében az ütemhangsúlyos verselést követi négyütemű 11-eseivel (3/3/4/1) és kétütemű 5-öseivel (3/2), mely Berzsenyi Dánielnek a Téti Takács Józsefhez, a Gróf Festetics Györgyhöz, a Görög Demeterhez vagy épp a Horatiushoz szóló költeményeinek formáját idézik.
A nászdal, valamint a Ferenczy Mihályt köszöntő vers formailag egyformák: a két 12 szótagos sort egy 6 szótagos követi kétütemű, felező 12-esekkel, valamint kétütemű, felező 6-osokkal. Ez egyértelműen Kis Jánosnak a Kazinzcy Ferencnek öszvekelésére gróf Török Sophia-Antoniával című verséhez hasonló. A 12-es szótagú sorok viszont Csokonainak a Ferenc neve napjára hamarjában készítetett verseket, valamint a Névnapra iratott verseket is imitálják.
habozunk”, „Víg helyek, mulatság, Barátok, Szerelmek, Tudományos pállya önnös engedelmek Felsőbb gondolatok”.
605 Például Ferenczy Mihálynak: „Te még is boldogabb vagy nálam hidd el”.
606 Például Szabó Sebestyén neve napjára: „Énekének fény kapuit; kék ég hatalom királlya”.
607 Például Szabó Sebestyén neve napjára: „Muzsa gyujts szó lángokat”, „Zephirke Szárnyadon vigy”,
„Illy fi!”, „Élj!”; Ferenczy Mihálynak: „Barátom!”, „Árpád nemes ivadéka”, „Élj!”; Szabó Sebestyének:
„Barátom!”, „Szabadság! ifju lét virágzó szakassza / Függetlenség! éltünk páratlan Tavasza”.
608 Például Szabó Sebestyén neve napjára: „És ha majd Hymen kötelet füzött rád / És te majd vig századokat ki töltél; Élj Szabó! boldog, viruló Tavasz hoz / Tiszta hiv lélek, Szerelem, Baráttság / Csend, öröm, nyájos minuták öleljék / Földi idődet. / Élj! ’s arasd a’ jó, ’s remek ifjak érdem / Bő jutalmát: itt koszorut fejedre / Kössön a’ vig gracia: élted hoszu / Évre ki nyuljon. (...) Élj! szeress tisztán, de Te vissza nyerjed / A’ mit áldoz szíved, ölelgetési. / Mennye köztt egy jóra nevelt leánynak / Domboru mejjén”; Ferenczy Mihálynak: „Élj hát Árpád nemes ivadéka remek / Unokája kit az régi ős érdemek / Már diszeséttenek. / Élj! jó szived, lelked, tiszta erköltseid / Ártatlan, virtusos, és nemes tetteid / Hogy dicsőéttsenek”; Szabó Sebestyének: „Meddég lesz még nálad függöbe az elme (...) Meddég nem akarsz még egész boldog lenni (...) Meddég tétováz még a’ lélek el nyerni (...) Meddég hányatol a’ nőtelen Tengeren; Ketten fussátok (...) Ketten törtessetek (...) Keten pihennyetek”.
609 Csokonai Vitéz Mihálynál is megfigyelhető, hogy bizonyos sorai ismétlődnek. Erről lásd SZILÁGYI Márton, A költő ..., i. m., 267. Csokonai Bálint napja, [Antal napjára] és [Krisztina napra] című verseinek bemutatását.