1. A KÉZIRATRÓL
A Faragószék című kötetet egy revízió alkalmával találtam az akkor még Xántus János Múzeum – jelenleg Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum – helytörténeti gyűjteményében a HD.68.1.1 jelzet alatt. A 21x14,2x3,8 cm nagyságú, magyar nyelvű verseskötet épp állapotú, és az 1980-as években került vétel útján az intézménybe.4
A kötetben összesen 70 alkotás kapott helyet, melyek – egy-két kivétellel – jól olvashatók. A tinta helyenként átütötte a megelőző lapot, de az írás ott is megfejthető. Az alkotások közül tíz episztola,5 melyek részletes irodalmi elemzésére a dolgozatban nem kerül sor, mert ezek nem tükrözik egyértelműen költői tevékenységének jellegzetességeit, és bemutatásuk szétfeszítette volna a terjedelmi kereteket. A levelekből mindössze Bodroghy Papp István életrajzához és kapcsolati hálójához gyűjtöttem adatokat. Az így maradt 60 vers műfaj, stílus és hosszúság tekintetében igen változatos képet mutat.
A kötet a jobb felső sarokban feltüntetett oldalszámok szerint 360 lapnyi terjedelmű, azonban a 146–149. tartó lapszámozás kétszer is előfordul, azaz a munka összesen 364 oldalból áll. Meg kell jegyezni, hogy tudatos szerkesztési céllal – két nagyobb lélegzetű költemény kezdeténél – a 172. és a 220. oldal teljes egészében üresen maradt. Továbbá a 14. és 15. oldal közötti lapot kivágták.
A versgyűjtemény címlapján a következő olvasható: Faragószék mellyen néhány üres óráit meg vonókésezte Bodroghi Papp István Első Kötet. Érdekes, hogy a kötet címének egy olyan eszközt – faragószék, vonószék – választott, mely a faragás segédeszközeként azt a munkadarabot fogta be, amelyet a speciális kétnyelű késsel (kézvonókés) megmunkáltak. Bodroghy Papp számára a faragószék maga a kötet, melyen az alcím szerint „néhány üres óráit meg vonókésezte”.
4 Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum (a továbaikban: RFMTM), Legújabbkori és helytörténeti dokumentációs, nem tárgyi emlékek leltárkönyve. HD.67.1.1. – HD.75.90.29., 12. lap/4. bejegyzés. A verseskötet megvételéről csak minimális információ áll rendelkezésre a leltárkönyvben. A beszerzési naplóban nem tüntették fel.
5 A korszak összefoglaló irodalmát lásdLABÁDI Gergely, A magyar episztola a felvilágosodás korában, Műfaj- és médiatörténeti értelmezés, L’Harmattan, 2008.
A faragószékhez ezen kívül még egy folklór-műfaj is kapcsolódik, a faragószék nótája, mely a Dunántúlon és Erdélyben volt elterjedt. Műfaji sajátossága, hogy az előénekes elkezdett egy versszakot, melyet azután mások visszaismételtek és szabadon folytathattak. Elképzelhető, hogy maga a kötet is ezt hivatott jelképezni: elkezdődik egy verssel, melyeket újabbak követnek.
Faragószék
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon.
Elérhető: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-75.html. Letöltés ideje: 2017.11.15.
A könyv gerincén az alkotó a Faragószék címen kívül feltüntette: „1ső Kötet”.
Feltételezhető, hogy több könyv is készülhetett, hiszen Bodroghy Papp a címlapon is fontosnak tartotta a kötetszámozást. A folytatásról azonban – hogy elkészült-e, hol található, milyen jellegű verseket tartalmaz – információ jelenleg nem áll rendelkezésünkre.
A költeményeknél kezdetben a költő még a versírás helyszínét és idejét is megjelölte, azonban a kötetben előre haladva ez vagy teljesen eltűnik vagy következetlenül szerepel. Eszerint 1817. szeptember 3-án, Rábakeresztúron6 készült az első Lollihoz címmel, az utolsó pedig 1824. október 15-én íródott Méltóságos B. Orczÿ Theresia neve Innepére. Noha ennél helyszín nem szerepel, de az ezt megelőző levélnél Bodroghy Papp feltüntette tartózkodási helyeként Mezőberényt. Mindez azért nagyon
6 Ma: Heiligenkreuz im Lafnitztal.
fontos, mert ezen adatokból következtethetünk a versírás gyakoriságára, és egyfajta itineráriumot is a kezünkben tarthatunk, melynek helyszínei az életrajznál lesznek nélkülözhetetlenek.
Versek térképes itineráriuma
Forrás: Saját szerkesztés.
(A térkép elérhető: https://www.antikregiseg.hu/kep_ajandek.php?nev=nagy-magyarorszag_terkepek_kogutowicz_mano_magyarorszag_terkepe__2&id=_2)
A kötetbe kerülő verseit az alkotó – minden bizonnyal Mezőberényben – úgy másolhatta össze, ugyanis olvasás közben csak néhány javítással találkozunk. Ezt bizonyítja az is, hogy 8 lapos ívekre írta alkotásait, miközben még a külalakra is akkurátusan ügyelt, hiszen ceruzával margót húzott, és beszámozta az oldalakat.
Munkája végeztével pedig könyvkötőhöz vitte,7 aki egyszerű, puha fedéllel összefűzte.
Elképzelhető, hogy Bodroghy Pappnak a kötet kiadása lehetett a célja. Bár az alcímből („mellyen néhány üres óráit meg vonókésezte”), és a kötetben olvasható A verselő című
7 A 14. lap alján a következő megjegyzés olvasható: „Lásd a 15. lapot miszerint tévedet a könyvkötő”.
BODROGHY PAPP István, Faragószék. RFMTM Helytörténeti gyűjtemény HD.68.1.1. (a továbbiakban:
BODROGHY PAPP, i. m.), 14.
ars poeticából ítélve inkább csak a saját maga kedvtelésére, szórakoztatására verselhetett.
Az összeállításnál a Faragószék költője tudatosan kronologikus szempontokat követett, az azonos műfaj vagy a hasonló téma nem volt meghatározó számára.
Érzelmes versek közé saját élményeit megörökítő költeményeket, episztolákat, epigrammákat illesztett be. Illetve a műveire hatást gyakorló Kisfaludy Sándor vagy Csokonai Vitéz Mihály nyomán született alkotásai is következetlenül szerepelnek benne. A kötet ívét tekintve azonban párhuzamba állítható Kisfaludynak A kesergő szerelmével és Csokonai Lilla dalaival, melyről a későbbiekben lesz bővebben szó.
A legtöbb költemény (23) 1817-ből a győri jogi tanulmányai idejéről került bele.
Majd 1818-ból 12, 1819-ből 5, 1820-ból 2, 1821-ből 15, ezt követően, 1822-ből pedig 10 vers. Az alföldi időszakot 1824-ben csak két episztola és egy névnapi köszöntő jeleníti meg.
A versgyűjteménnyel eddig nem foglalkozott senki, a kötet a múzeumban dolgozó elődeim érdeklődését még a revíziók során sem keltette fel. Ez részben azzal is magyarázható, hogy az intézményben kevesen folytatnak irodalomtörténeti kutatásokat.
2. FORRÁSOK
A dolgozat alapjául szolgáló verseskötet áttekintése után az író személyére vonatkozó adatok felkutatását kezdtem meg. A munka során – ahogy a családtörténeti fejezetben látható – számtalan akadályba és nehézségbe ütköztem. Az életpálya összeállítása – mely talán sohasem lehet teljes – korántsem bizonyult egyszerűnek. Némely pontokon a továbblépés lehetőségéhez az episztolák nyújtották az egyetlen segítséget. A belőlük nyert információkat leellenőrizni sok esetben nem lehet, és ezek valóságtartalmát kénytelen vagyok egészen addig elfogadni, amíg azt kontroll forrásokkal cáfolni nem tudom.
Kutatást a következő helyszíneken folytattam: a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnáziumban és a Soproni Evangélikus Levéltárban, ahol az egykori evangélikus líceummal kapcsolatos összes 1805 és 1816 közötti iratot áttekintettem. Ezt az Evangélikus Országos Levéltárban őrzött anyagok átnézése követte, ahol Székács József iratai között unikálisnak tekinthető forrásokat (levelet, verset) találtam. Majd az így összegyűlt információk birtokában a Magyar Nemzeti Levéltár Országos
Levéltárában – főként a mikrofilmgyűjtemény anyagában – a családfa-kutatására került sor.
Miután a család egyik ágáról kiderült, hogy győri vonatkozású, illetve maga Bodroghy Papp István a győri jogakadémián tanult, ezért a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárában a jogakadémia és a nemesi közgyűlések iratanyagának átnézése következett. Továbbá evangélikus családról lévén szó, nem maradhatott ki a győri Rát Mátyás Evangélikus Gyűjtemény sem, ahol számos információval gazdagodtam, és az addigi kutatási eredményekkel összevetve, érdemben ott találtam a legtöbb forrást. Ezek azonban jobbára az általam kutatott személy öccsére vonatkoznak.
Végül, de nem utolsó sorban az általam keresett személy felbukkant különböző periodikák, sorozatok előfizetői listáiban is, melynek során kiderült, hogy Békés megyébe költözött, ezért felvettem a kapcsolatot a Békés Megyei Levéltárral is. Ott azonban Héjja Julianna megjelent prozopográfiai gyűjtésén, valamint Szilágyi Adrienn néhány tanulmányán kívül a disszertációmmal kapcsolatos levéltári forrás nem került elő.
Összességében megállapítható, hogy Bodroghy Papp István esetében egy Vas, Győr-Moson-Sopron, Békés megyéket átfogó vizsgálat történt. Az összegyűjtött forrásokat, a néhány szakirodalomból és főként a versek életrajzi adataiból származó információkat teljes egészében feltártam, és elhelyeztem a költő életrajzában. Sajnos e hatalmas munka nem vezetett hiánytalan eredményre, de bízom benne, hogy a jövőben a fennmaradt kérdések megválaszolhatók lesznek.
A kutatás során a Bodroghy Papp István családjára vonatkozó adatokat is kigyűjtöttem, és elhelyeztem a családtörténeti részben. Előkerültek továbbá olyan személyek is, akik – mint kiderült – meghatározó szerepet játszottak a költő életében, vagy hasonló például szolgálnak Bodroghy Papp István életpályájára vagy a család sorsára vonatkozóan. Róluk a Bodroghy Papp István kapcsolati hálója című fejezetben írok. Közülük egyesekről viszonylag több tudással rendelkezünk, másokról ezzel szemben csak kevés adat maradt fenn. Az ő teljes felkutatásuk források hiányában nem lehetséges, de bízom benne, hogy a jövőben róluk is majd bővebb kép fog kialakulni. A felmerült személyek és a Bodroghy Papp közötti kapcsolatot azonban, mely a költőre nézve igen fontos, ettől függetlenül minden esetben sikerült azonosítani.