Módszertani tanulságok

felismerték ezt a hallgatói igényt, és most már ők is arra ösztönzik az előadóikat, hogy közöljenek előzetes információkat a beszédeikről.

Végül egyetlen hallgató említette csak a budapesti helyszínen jelen lévő oktatók sze-repét. Ebből látszik, hogy ebben a két tanévben az ELTE oktatóinak nem volt lényegi szerepük – a szervezésen kívül – a virtuális órákon. Személyes tapasztalatom, hogy a hall-gatóknak leginkább akkor van igényük levezető beszélgetésre a saját oktatóikkal a virtu-ális órák után, ha a kapott visszajelzések valamilyen szempontból elbátortalanítóak vagy szokatlannak érezték. Ennek ellenére nyilván az egyetemi oktatóknak is érdekes, tanul-ságos és informatív dolog részt venni ezeken az eseményeken, hiszen a tapasztalatokon kívül azt is lehetővé teszi, hogy a videokonferencián elhangzottakat beépítse a pedagógiai folyamatba.

9.6. MóDSZERTANI TANULSÁGOK

A hallgatók a kérdőíveken sok konkrét módszertani tanulságot is megfogalmaztak. Mód-szertani tanulság alatt olyan tanulságokat értek, amelyekből kiderül, hogy a hallgató rá-jött, valamit máshogy kell csinálnia a jobb teljesítmény érdekében. Ez a felismerés vonat-kozhat a tolmácsolás konkrét megvalósításának módjára, de a felkészülésre is.

Mint várható volt, számos ilyen felismerés született, amelyek jellemzően az adott hall-gató adott órán megélt élményeihez kötődnek, és így a külső elemző számára néha ne-hezen is értelmezhetőek. Éppen ezért ezeket a tapasztalatokat nem érdemes egyenként felsorolni, de megpróbálok közöttük néhány általánosabb tendenciát felvázolni.

A hallgatók ilyen jellegű tanulságokat kizárólag a tanulságokra rákérdező 4. kérdésre válaszolva fogalmaztak meg. Igaz, hogy az előnyöket firtató 1. kérdésre válaszul az egyik kérdőíven azt olvashattuk, hogy a  videokonferencia-helyzet miatt jobban figyel a  nem verbális jelekre, de ezt a tanulságot nem biztos, hogy más tolmácsolási helyzetekre is át lehet ültetni.

Amint azt már korábban láttuk, ezek a tanulságok nagy többségben a tolmácsoktól származtak (N:19, T:36). Ez nem is meglepő, hiszen ezek a  tanulságok a  legtöbbször a konkrét hallgató fejlődési folyamatába illesztve nyernek értelmet. Mégis van néhány tanulság, amelyet viszonylag sokan megfogalmaztak: gyakorolni kell a jegyzetelést (6), egyszerűen kell fogalmazni (KISS szabály, 5), pontosan kell visszaadni a logikai struktú-rát (4), szemkontaktust kell tartani (4), fejleszteni kell az általános műveltséget (4), gyako-rolni kell a konszekutív tolmácsolást (3) és oda kell figyelni a magyar nyelvhasználatra (3).

Ezek mind olyan állítások, amelyeket az oktatás során a hagyományos órákon is rend-szeresen hangsúlyozunk. Ennek ellenére örvendetes, hogy a hallgatók ezeket tanulságként fogalmazzák meg maguk számára, mivel ez azt is jelenti, hogy saját tapasztalatukból me-rítve tudatosabban rádöbbentek ezeknek az állításoknak az igazságtartalmára. Ezzel tulaj-donképpen megvalósul a virtuális óráknak az a célja, hogy a hallgatókat egy nemzetközi képzési környezetbe helyezve új perspektívába helyezzük előttük a képzésünk alapelveit.

A legtöbbször említett 7 módszertani tanulság azt gondolom, nagyon is összecseng mind-azzal, amit az elméleti bevezetőben a tolmácsolás oktatásának alapelveiről, céljairól, a tol-mácsolás minőségi követelményeiről írtam, így talán a hallgatók tapasztalatainak fényé-ben egyúttal a mindennapos képzési gyakorlatunk is igazolást nyer.

Mivel korábban már felmerült az a kérdés, hogy a nézőknek mennyire hasznos a vi-szonylag passzív részvétel a virtuális órákon, úgy gondolom, érdemes megnézni, volt-e olyan tanulság, amelyre legalább annyi vagy több néző döbbent rá az óra során, mint tolmács. úgy tűnik, főként a szókinccsel kapcsolatos tanulságok tartoznak ide: volt, aki arról számolt be, hogy bővült a szókincse (N:2, T:0), hogy rájött, milyen fontos az uniós szókincs ismerete (N:1, T:0), és hogy fontos a szókincset bővíteni (N:1, T:0). A mentális lexikon érintettsége miatt idetartozhat az a tanulság is, hogy gyakorolni kell a számokat a C nyelven (N:1, T:0). Tolmácstól szókinccsel kapcsolatos tanulság egyáltalán nem szár-mazott.

A másik tanulság, amely inkább a nézőkben fogalmazódott meg, az Európai Unió ismerete volt. Olyan megállapítások tartoznak ide, mint hogy keresni kell az alkalmat az EU működésének megismerésére (N:1, T:0), a gyakorlás során az uniós témákra kell koncentrálni (N:1, T:0), valamint hogy fontos az Unió szókincsének ismerete (N:1, T:0).

Az EU ismeretére vonatkozó tanulságot egy tolmács is levont, méghozzá, hogy követni kell az Unióval kapcsolatos híreket (N:0, T:1).

Azt gondolom azonban, hogy a rendelkezésemre álló adatok mennyisége nem teszi lehetővé, hogy messzemenő következtetéseket vonjak le arról, milyen jellegű tanulságokat vonnak le a nézők és milyeneket a tolmácsok egy virtuális óra után. Mindenesetre érdekes további kutatási téma lehet ennek megvizsgálása mind videokonferencia-, mind hagyo-mányos osztálytermi környezetben. Ha a nézők markánsan különböző jellegű és mennyi-ségű személyes tanulságot vonnak le egy olyan órából, amelyen tolmácsként nem szere-peltek, talán érdemes a tanórák szervezését némileg átalakítani, de hogy milyen irányban, azt csak az eredmények tükrében lehet megmondani.

A személyes tanulságokkal kapcsolatban kiemelendő, hogy az előképzettséggel nem rendelkező hallgatók több ilyet fogalmaztak meg a kérdőíveken, különösen az első fél-év alkalmával. Az azonban kérdéses, hogy ezeket a tanulságokat vajon csak a virtuális órákon tudták volna-e levonni, vagy a hagyományos órákon is megszülettek volna ezek a felismeréseik, tekintve, hogy kezdő szintjük miatt még meglehetősen sok újdonság fel-fedezése várt rájuk.

9.7. ÖSSZEGZÉS

A fentiekben áttekintettem a hallgatói kérdőíveken begyűjtött válaszokat, és igyekeztem elkülöníteni a legfontosabb témákat és tendenciákat. Megvizsgáltam, hogy az egyes té-mák megjelenése, értékelése hogyan változott a virtuális órákon tolmácsként és nézőként

9.7. ÖSSZEGZÉS

részt vevő hallgatók között, illetve a tanévek előrehaladtával. Bizonyos esetekben a kuta-tás tárgyát képező két tanév között is jól látható volt a különbség.

A következő fejezetben a képzésben érdekelt szakemberekkel végzett interjúim ered-ményeit tekintem át. Végül a két kutatási rész eredményeinek ismeretében fogok megkí-sérelni választ adni a kutatási kérdéseimre.