ŐSZI TENNIVALÓK A GYÜMÖLCSÖSBEN A BETAKARÍTÁS UTÁN, A JÖVŐ ÉVI GAZDÁLKODÁS ELŐKÉSZÍTÉSE
A MÉRÉS ADATAINAK ÉRTELMEZÉSE
A gyümölcsök beltartalmi értékeinek meghatározására leggyakrabban az optimális szedési időpont megállapításához van szükség. Ezt követően a tárolás alatt a tárolt gyümölcsökből vett mintákon azonos mérési módszerekkel követhetjük nyomon a tárolás során bekövetkező beltatalmi-érték változásokat és dönthetünk a kitárolás időpontjáról a felhasználói igények függvényében.
Ha az optimális szedési időtől mind pozitív, mind negatív irányban eltérünk, az alábbi táblázatban összefoglalt problémákkal kell számolnunk a posztharveszt folyamatok során.
Az optimálistól eltérő szedési idő hatása a gyümölcsök minőségére (Hámoriné és Váradyné, 1990. alapján)
A korai szüret hátrányai A késői szüret hátrányai - nagymérvű vízvesztés, ráncosodás,
- elégtelen színeződés, - kicsi gyümölcsméret, - gyenge íz és zamatanyag
- fokozott hajlam a héjbarnulásra, - fokozott hajlam a keserűfoltosságba
- korai gyümölcshullás,
- rosszabb szállíthatóság (bogyósok, csonthéjasok),
- rövidebb tárolhatóság, - fokozott hajlam a romlásra, - fokozott hajlam a húsbarnulásra, - repedésre és szotyósodásra való
hajlam
Ahhoz, hogy a gyümölcsöket a felhasználási céljuknak – friss piac, ipari feldolgozás, tárolás stb. – megfelelő érettségi állapotban tudjuk szüretelni, a szedési érettség meghatározására van szükség. Az érettséget meghatározó paraméterek fajonként változnak, a leggyakrabban a következő paramétereket szokták meghatározni: a gyümölcs színe (alapszín és fedőszín), a gyümölcsben található magvak színe, a gyümölcs mérete és alakja, a gyümölcshús reológiai (szilárdságtani) jellemzői (húskeménység), a gyümölcsök beltartalmi mutatói (összes cukortartalom, összes savtartalom).
A szedési érettség megállapítására alkalmas módszereket az alábbi táblázat tartalmazza:
A szedési érettség megállapításának módszerei (forrás: Hámoriné és Váradyné, 1990.)
Előrejelző módszerek Gyors, gyakorlati módszerek Laboratóriumi eljárások Fővirágzástól a szedésig
Az „Előrejelző módszerek” viszonylag pontatlanok, évjáratonként, termőhelyenként és fajtánként eltérő eredményt adnak.
A „Gyors, gyakorlati laboratóriumi” módszerek, amelyeket az üzemi gyümölcstermesztésben is alkalmaznak, nem igényelnek komolyabb laboratóriumi hátteret, ugyanakkor viszonylag jól időzíthető a szüreti munkák megkezdése.
A „Laboratóriumi eljárások” alkalmazása esetén igen pontosan időzíthető a gyümölcsszüret megkezdése, azonban ezek közül jó néhány (légzésintenzitás mérése, etilénszint mérése, aromaanyagok bioszintézisének kezdeti időpontjának megadása) jól felszerelt laborhátteret igényel. Az ebbe a csoportba tartozó vizsgálatok közül üzemi szinten az ésszerűség határain belül a következők elvégzése ajánlható: oldható szárazanyag-tartalom (refrakció) változásának vizsgálata, az összes oldható cukorszárazanyag-tartalom meghatározása, összes savtartalom titrálása, az előző két mérésből a cukor/sav arány érték számítása.
A termesztési gyakorlatban az alábbi érésvizsgálati módszerek használatosak:
A fajta vagy fajtacsoportoknak megfelelő színskálák alkalmazásával az alap- és a fedőszín változását figyelembe véve állapítható meg a gyümölcsök érettségi állapota.
A kocsánytól való leválasztáshoz szükséges erő nagysága – a gyümölcsök érettségi állapota által meghatározott tulajdonság, amely a szedési teljesítményt is nagymértékben befolyásolja.
A gyümölcsök húskeménységének mértéke a gyakorlat számára jól alkalmazható paraméter. A leggyakrabban a Magness-Taylor-féle nyomócsapos rugós erőmérőt (kézi vagy asztali penetrométer) alkalmazzák, alma esetében 11 mm-es nyomócsap fejjel, míg a körte esetében a 8 mm átmérőjű fejek használatosak. A korszerű és jól felszerelt gyümölcsanalitikai laboratóriumokban ma már számítógéppel vezérelt roncsolásmentes gyümölcs-szilárdságtani vizsgálatokra alkalmas berendezéseket is alkalmaznak.
A vízoldható cukortartalom (Brix%) meghatározása ma már nem igényel különösebb laborhátteret, az akár zsebben is hordható kivitelű, vagy asztali digitális Brix-mérők néhány csepp gyümölcslé alapján nagy pontossággal megadják a gyümölcslé cukortartalmát.
A gyümölcslé savtartalmának megállapítására a NaOH-dal történő titrálásos méréseket alkalmaznak.
A gyakorlatban keményítőpróbának hívott eljárás során, az érés folyamán végbemenő keményítőlebomlási folyamat követhető nyomon. A félbevágott alma vagy körte gyümölcs vágott
felületét kálium-jodid oldatba mártva a felületen megjelenő kékes elszíneződés mérete és elhelyezkedése a gyümölcsök érettségi állapotára jellemző képet ad. A látható elszíneződést egy tapasztalati skálával vetik össze és állapítják meg a gyümölcsök érettségi állapotát.
A fenti mérések eredményei alapján különböző mutatók készíthetők, amelyek az egyes gyümölcstételek gyakorlatban történő összehasonlítására alkalmasak:
A Thiault-féle minőségi index („Pomona érték”) MI= cukor (g/l) + 10xsav (g/l)
Streif index Strief-index = T/ST x S T: húskeménység, kg/cm2
ST: vízoldható szárazanyagtartalom S: keményítősklaérték
Felhasznált irodalmak:
Tóth M. (2003): A szüret idejének meghatározása. In.: Papp J. (szerk.): Gyümölcstermesztési alapismeretek. Mezőgazda Kiadó, Budapest. p.393-396.
Hámori T., Váradyné Burgetti C. (1990): A gyümölcsök növekedése, érése, utóérése. In.: Gyuró F.
(szerk.) Gyümölcstermesztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. p.217-242.
Dr. Simon Gergely egyetemi docens Budapesti Corvinus Egyetem, Gyümölcstermő Növények Tanszék gergely.simon@uni-corvinus.hu 2014. 09. 08.
Az ÖMKi, az Abaúj Leader Egyesület és a Gerje-sztők HVK meghívja Önt az „Abaúji és szatmár-beregi Leader térségek ökológiai gyümölcstermesztésének fejlesztése szaktanácsadók és
gazdálkodók továbbképzésével” projekt keretében megrendezésre kerülő
A GYÜMÖLCSÖS STRUKTÚRÁJA
c. rendezvényére Időpont: 2014. október 21. (kedd)Helyszín: délelőtt: Károlyi Gáspár Általános Iskola (3895 Gönc, Károlyi Gáspár u. 31.) délután: Göncruszka Szőlőhegy 017/36 hrsz.
Program:
9:30 – 10:00 Érkezés, regisztráció
10:00 - 10:15 Gyümölcsfajok helyes ültetvény-kialakítása dr. Ficzek Gitta egyetemi tanársegéd, BCE Gyümölcstermő Növények Tanszék
10:15 – 10:30 Gyümölcsfajta-nemesítés, állami fajtavizsgálat, vírusmentes oltványok
Pernesz György osztályvezető, NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság 10:30 – 10:45 Gyümölcsfajták és fajtakörök: ökológiai
termesztésre alkalmas fajták
dr. Ficzek Gitta egyetemi tanársegéd BCE Gyümölcstermő Növények Tanszék
10:45 – 11:15 kávészünet
11:15 – 11:30 Gyümölcsös sorköz gyepesítése: ápolás és fajválasztás
Donkó Ádám szakreferens, Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet 11:30 - 11:45 A gyümölcstermesztés és a méhészet
kapcsolata
Szabó György elnök, Gödöllői Méhész Egyesület
11:45 - 12:00 Korszerű technikák a
gyümölcs-termesztésben: öntözés, fagy- és jégvédelem
Szentpéteri Tamás szaktanácsadó, Fruttamas Kft.
12:00 – 13:30 ebéd, utána átutazás a délutáni program helyszínére
13:30 – 16:00 Gyakorlati konzultáció, foglalkozás a Biokert TÉSZ göncruszkai gyümölcsültetvényében (a gyümölcsös struktúrájának megtervezése, kialakítása és fenntartása)
A Biokert TÉSZ bemutatkozása és a TÉSZ ültetvényeinek megtekintése
összefüggése a koronaforma kialakításával, a sorköz ápolásának gyakorlata
Részvételi díj:A rendezvényen való részvétel díjtalan, azonban előzetes regisztrációhoz kötött.
Maximum 50 fő jelentkezését tudjuk fogadni, a jelentkezések elfogadása során elsőbbséget élveznek az abaúji és szatmár-beregi érdeklődők. A sikeres regisztrációról visszaigazolást küldünk.
Lehetőség van különbuszos utaztatást igénybe venni: a buszok kiindulási és érkezési pontja Encs ill.
Hernádszentandrás. A buszos utaztatás igénybevételi szándékát a regisztrációs űrlapon kérjük jelezni.
Az internetes regisztrációs űrlap ezen a címen érhető el.
Érdeklődés: info@biokutatas.hu
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a LEADER térségek közötti együttműködés (jogcímkód:
6.463.04.01) végrehajtásához nyújtandó támogatás keretében megvalósuló projekt (VFF/1869/1/2013)