A Z INTEGRÁLT GYÜMÖLCSTERMESZTÉS ÉS AZ ÖKOTERMESZTÉS KÜLÖNBSÉGEI

Az integrált gyümölcstermesztés az integrált növényvédelemből fejlődött ki, bár a szakemberek felismerték annak a lehetőségét, hogy csak egy elem felhasználásával nem lehet komplett rendszert működtetni.

Az integrált védelem lényege, hogy a különböző (agrotechnikai, fizikai, kémiai, biológiai, biotechnológiai) eljárásokat egymást kölcsönösen kiegészítve úgy alkalmazzák, hogy a környezetre nézve káros peszticidek felhasználását lehető legkisebb mértékre csökkentsék, minimalizálva a növényvédelmi problémákat, a gazdaságosság megőrzése mellett, a termesztéstechnológiai lépések optimális meghatározásával. (Eke, 1990.)

Ma az integrált növényvédelem része az integrált technológiának, mely a termőhelyi adottságokhoz optimálisan választja meg a nemes-alany kombinációt, úgyhogy a legmagasabb szakmai tudás mellett történik a termesztés technológiai elemek megválasztása, hogy az egységnyi területről a lehető legtöbb és legjobb minőségű termést lehessen úgy betakarítani, hogy a piacra jutás minél hosszabb legyen, melynek ma már szerves része a posztharveszt is.

Összefoglalva, nem lehet szétválasztani a termesztés technológiai elemeket, hanem összhangban és komplexen kell irányítani a termesztést.

Az integrált termesztés során felismerték, hogy nem kell mindent kémiai módszerekkel megoldani, hanem az élő rendszerek pozitív működése mellett lehetőség van a gazdaságos termesztésre. A biológiai rendszerek ismerete alapja minden termesztésnek. Kémiai, konzervatív rendszerekben is szükség van a kártevők, kórokozók ismeretére, hogy a lehető leghatékonyabb védekezési módszert tudjuk alkalmazni.

Lehet sörétes puskával is vadászni, de a vad élvezeti értéke csökken! Ugyanígy van a termésekkel is! Minél több a permetezés, annál több stressz a növénynek, annál rosszabb beltartalmi mutatókat kapunk.

A mai kor emberének már nem csak a minőség, de az íz és az egészség is fontos, továbbá a környezetnek a védelme!

A termesztési rendszerek alapjait jól meg kell tervezni és a technológiai elemeket jól kell kiválasztani, hogy későbbiekben ez ne rontsa a termesztés sikerét!

Az ökotermesztés alkalmazásának lehetőségei az elmúlt években jelentősen megnőttek, mivel az ismeretek egyre szélesebben ismertek, elfogadottak lettek és a törvényi keretek előtérbe helyezték az ökológiai termesztés alapjait. Kétféle irányból közelíthetjük meg: az egyik, a konzervatív termesztésnél a kémiai védekezésben használható vegyszerek eltűnése, a másik irány, az integrált termesztés közelítése az öko vonalhoz. Minden termesztésnek az alapja a szakmai felkészültség! Szakmai gyakorlatban leginkább ennek hiányával nézek szembe! Nagyon fontos, hogy a termelő milyen rendszerben kíván gazdálkodni, valamint mi a megvalósíthatóság korlátja?

Az elsődleges cél a mai termesztésben a piacra jutás! Sokszor a termőhelyet, fajta-nemes kombinációkat, a klimatikus tényezőket teljesen figyelmen kívül hagyva kezdenek a termesztéshez a termelők és a nem a gazdaságossági tényezők, az agrotechnika vagy gépészeti felszereltség determinálják a gazdaságtalanságot, hanem a szaktudás hiánya!

Ha az integráltnak ez az alapja, akkor az ökotermesztésnek ez legyen az alfája és az omegája! Csak megfelelő tervezés után döntsünk a termesztés technológia mellett!

Lehet-e az öko intenzív?

Ez a másik sarkalatos pont a döntésnél, mely a termelő szemléletét befolyásolja.

Az intenzitást befolyásoló tényező, hogy egységnyi területről, a legmagasabb termésátlagot, a legjobb minőségben lehessen előállítani.

Az öntözés, a növényvédelem és a tápanyag-utánpótlás nem kizáró tényező, hanem kötelező elem, mind integrált, mind ökotermesztésben, csak a felhasználható anyagok eredetét különböztetjük meg.

Az integrált termesztésben is cél a kemikáliák csökkentése és a természetes eredetű anyagok minél magasabb százalékban történő felhasználása!

Az integrált termesztésben a természetes ragadozók védelme, felszaporodásának segítése nélkülözhetetlen elem. Fontos a beporzó rovarok szaporodásának elősegítése, földi méhek, posztméhek betelepítése és életterének elhelyezése, nádcsomók kihelyezése.

A madarak fontos ragadozók, ezért a madárodúk kihelyezése illetve ragadozó madaraknak lesfa állítása is javasolt, bár ezt csak nyílt területre javasolják, a gyakorlat igazolta a gyümölcsösökben is a sikerét, mivel a vércse és kányafélék szeretnek vadászni bokros-fás területeken is.

Az, hogy bio-öko vonalon jelentősen fejlődött a technológia, az annak is köszönhető, hogy a cégek is felismerték ennek gazdasági oldalát!

A megkülönböztetett, tanúsított, védjegyzett gyümölcsökkel magasabb piaci árat, vagy esetleg könnyebb piacra jutást lehet elérni, ezáltal fokozódó versenyben mindenkinek a célja lett, hogy segítse az öko-bio vonal fejlődését. Ma már fajspecifikus feromon csapdázás, előjelző rendszerek és célzott kezelések segítik a gazdákat abban, hogy minél kevesebb kockázattal, a lehető legkevesebb permetezéssel állítsák elő a terményüket.

Mi az, ami támogatja ennek a termesztésnek a sikerét?

1. előrejelző rendszerek, algoritmusok;

2. rendelkezésre álló növényvédelmi készítmények, eljárások;

3. rendelkezésre álló tápanyagok, 4. öntözés-tápoldatozás,

5. talajművelés, 6. ELHATÁROZÁS!!!

Mi az, ami hátráltatja a sikert?

1. nem megfelelő termőhely választás,

2. nem megfelelő fajta-nemes kombináció megválasztása, 3. nem megfelelő tervezés,

4. információ hiány, 5. szaktudás hiány, 6. FÉLELEM!!!

Van-e különbség az integrált és az öko termesztés között?

A fő különbség a törvényi meghatározások alapján a tápanyag-utánpótlási és növényvédelmi eljárásokban van, de alapjában véve, aki integráltban termeszt, annak csak kevés módosítással, tökéletes ökogazdálkodása lehet, ha eredetileg jól választották meg az alaptechnológiákat!

Az integrált termesztés szempontjai:

- telepítés előtt célszerűen tervezett ültetvény;

- termesztés technológiai elemek optimális kombinálása;

- zöldítés 5%-os megtartása;

- a herbiciddel kezelt felületek 30% alá csökkentése;

- ökoszisztéma védelme;

- biodiverzitás fokozása;

- talajélet védelme;

- vizek védelme;

- előrejelző rendszer használata;

- csapdázásra alapuló célzott védekezés;

- mindezek alkalmazása az ökoszisztéma legkisebb terhelése mellett, a legmagasabb termésmennyiség elérésével.

Az ökotermesztés alapjai:

- csak természetes eredetű, bányászott tápanyagformák használata;

- növényvédőszerek használata, mely nem terheli a környezetet (szelektívek);

- természetes ragadozók használata;

- biopreparátumok használata;

- herbicid használat tilos;

- megfelelő agrotechnikai elemek összehangolása;

- megfigyelés, előrejelzés, csapdázáson alapuló célzott kezelés;

- mindezek tökéletes összhangja az ökoszisztémával;

- cél a környezet védelme, a termesztés kockázatának maximális vállalásával.

Ezek összefoglalásaként remélem, hogy az ökológiai szemlélet nincs oly messze az integrált gondolkodástól, talán az integrált termesztők kevesebb kockázatot mernek vállalni, mint az ökológiai szemléletű társaik!

Kívánom, hogy a szempontok és az érdekek közeledjenek a környezet védelme érdekében.

Kaponyás Ilona szaktanácsadó kaponyas.ilona@gmail.com 2014. 08. 06.

A

-