KULTÚRÁKBAN

Az előadásomban a legfrissebb gondolatainkat szeretném átadni a csapdázással és a fogások alapján való döntéshozatallal kapcsolatban. Érdemes hangsúlyozni az aktualitást, mivel ma már nem csak a közismerten csapdázott molyfajokra, hanem más csoportok, például a bogarak számos kulcskártevő fajára is találhat gyakorlati segítséget a jobb hatásfokú és nagyobb gazdasági hatékonyságú növényvédelem érdekében az érdeklődő.

Érdemes átgondolni, hogy mire használhatóak a csapdák, amihez meg kell ismernünk, hogy miért éppen az adott csapda-csalétek kombinációt használjuk, és annak melyek a korlátai.

A csapdák elsősorban a védekezéssel kapcsolatos döntéshozatalban segítenek. A feromon csalétek a cél kártevő rovar fajra esetleg egy-két másik rokon fajra szelektíven és erőteljesen csalogató hatású. A növényi illatanyag csalétkes csapdák a fajok valamivel tágabb spektrumát fogják, míg a színcsapdák számos fajt fognak, de kisebb erősséggel. A segítségükkel megállapítható, hogy jelen van-e, rajzik-e az adott kártevő a területen, ám a ritkítására csak ritka, speciális esetekben lehetnek alkalmasak.

Újabb csapdák fejlesztése sokszor rávilágít, hogy korábban kártevőként számon nem tartott rovar fajok is kártevő státuszba kerülhetnek és akár a szelektív védekezés lehetőségét is kínálhatja a módszer, így volt ez a rózsabogarak esetében is…

Az hogy, milyen céllal használjuk a csapdákat nagyban függ attól, hogy milyen ismeretek állnak a rendelkezésünkre. Pontos küszöbértékek a legtöbb esetben nincsenek meghatározva, hiszen az értékük számos tényezőtől is függ, így pl.: a permetezés összes hektárköltségétől és a termesztő szándékától, vagy a termés majdani - még nem ismert - eladási árától, ezért sok szempontból szubjektív és gazdasági kérdés lenne a megállapításuk.

Sokkal inkább szeretném azt érzékeltetni, hogy az adott csapda mire képes, így milyen alkalmazási stratégia lehet optimális és milyen fogott egyedszámok között érdemes a beavatkozást megfontolni. Egy biztos, szemben a kisméretű molykártevőkre forgalmazott ragacsos csapdákkal, ahol csak annyi következtetést vonhatunk le biztonsággal, hogy 5-10 egyedes fogásoktól tömeges rajzás zajlik, a nagy fogókapacitású csapdatípusok – mint például a varsás csapdák - árnyaltabb, mennyiségi mérésekre is alkalmasak, ami akkor különösen jelentős, ha kisebb egyedszám a csapdázott kártevő fajból még nem jelent gazdasági veszteséget.

Főbb gondolatok:

A csapdázással a megfogni kívánt rovarfaj fajonként eltérő viselkedését használjuk a céljainknak megfelelően, amiben nem csak a csalogató illatanyag irányába való közeledést értjük, hanem más egyedi viselkedési mintát is mint például azt, hogy a növény melyik részén fordul elő (fa koronája vagy törzse), ledobja magát, ha veszélyt érez, vagy azt, hogy felfelé mászik, ha keres.

A csapdákban legalább néhány centiméternél messzebbről egy-egy fajra csalogatást kifejtő illatanyagokat alkalmazunk, amelyeket a természetben előforduló illatanyagok mesterséges lemásolásával, szintézisével állítanak elő:

A feromonoknak a fajon belüli kommunikáció a funkciója az élővilágban. A lepkék esetében tipikusan a hímeket csalogatják a különböző feromon csalétkek, míg más rovarcsoportoknál egyik, vagy mindkét ivart. Más esetekben, a csapdáinkban olyan mesterségesen előállított növényi illatanyagokat használunk, amely csalogatja mindkét ivart, vagy akár más, rokon kártevő fajokat is.

Csapdatípusok:

A ragacsos csapdák jó eséllyel fogják meg az első egyedeket, de a fogott rovaroktól, vagy akár a szél fútta homoktól vagy növényi részektől befedődhetnek, telítődhetnek, így az első egyed nagyobb eséllyel fogódik meg, mint a részben befedett felületen a későbbiek, ezért a fogott mennyiségekre nem vonhatunk le biztonságos következtetést.

A nem-telítődő csapdák, mint például a varsás csapdák, nagyobb mennyiséget képesek megfogni a célfajból, akár több száz vagy sok ezer darabot is a méretüktől függően. Állandó az egyedek megfogódásának az esélye, ezért mennyiségi viszonyokra, mint például küszöbérték átlépésére vagy a rajzás nagyságára is következtethetünk.

Dr. Imrei Zoltán tudományos munkatárs, szaktanácsadó MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet, Alkalmazott Kémiai Ökológiai Osztály e-mail: ztimrei@gmail.com 2014. 08. 06.

Az ÖMKi, az Abaúj Leader Egyesület és a Gerje-sztők HVK meghívja Önt az „Abaúji és szatmár-beregi Leader térségek ökológiai gyümölcstermesztésének fejlesztése szaktanácsadók és

gazdálkodók továbbképzésével” projekt keretében megrendezésre kerülő

Ö KOLÓGIAI GYÜMÖLCSFELDOLGOZÁS

Helyszín: délelőtt: Tokaji Mezőgazdasági Szakképző Iskola (3910 Tokaj, Tarcali u. 52.) délután: gyülekező: 4462 Tiszanagyfalu-Virányos, Petőfi út 7-11., terep: 028/13 hrsz.

A konferencia a NAKVI által akkreditált továbbképzésnek minősül.

Program:

9:30 – 10:00 Érkezés, regisztráció

10:00 - 10:15 A gyümölcsök tárolási betegségei dr. Simon Gergely egyetemi docens, BCE Gyümölcstermő Növények Tanszék

10:15 – 10:30 A gyümölcsfajok tárolási sajátosságai, árukezelés, postharvest technológiák

dr. Hitka Géza egyetemi adjunktus, BCE Árukezelési és Érzékszervi Minősítési Tanszék

10:30 – 10:45 Az integrált és az öko gyümölcsfeldolgozás különbségei: eljárások, adalékanyagok, ellenőrzés

dr. Göblyös Judit ügyvezető, Hungária Öko Garancia Kft.

10:45 – 11:15 kávészünet

11:15 – 11:30 A Szatmár-Beregi Helyi Termék Klaszter bemutatkozása

Szabó Attila klasztermenedzser Szatmár-Beregi Helyi Termék Klaszter 11:30 - 11:45 Szeszesital-célú felvásárlás és feldolgozás a

Bestillo Pálinkaház esetében

Czakó Mónika gazdasági vezető, Bestillo Pálinkaház

11:45 - 12:00 Kisléptékű (manufakturális) feldolgozás, védjegyezési lehetőségek

Szabadkai Andrea elnök, Kislépték Egyesület

12:00 – 13:30 ebéd, utána átutazás a délutáni program helyszínére

13:30 – 16:00 Gyakorlati konzultáció, foglalkozás Hámori Árpád Tiszanagyfalu-virányosi biogazdaságában (ökogyümölcs tárolás, feldolgozás)

előkészítése

Gyümölcs beltartalmi mérések, gyorstesztek és eszközök használata (penetrométer, refraktométer, titrátor eszközök), a mérés adatainak közös értelmezése - konzultációs lehetőség a résztvevők számára, hozott minták alapján

dr. Simon Gergely egyetemi docens, BCE Gyümölcstermő Növények Tanszék

Részvételi díj:A rendezvényen való részvétel díjtalan, azonban előzetes regisztrációhoz kötött.

Maximum 50 fő jelentkezését tudjuk fogadni, a jelentkezések elfogadása során elsőbbséget élveznek az abaúji és szatmár-beregi érdeklődők. A sikeres regisztrációról visszaigazolást küldünk.

Lehetőség van különbuszos utaztatást igénybe venni: a buszok kiindulási és érkezési pontja Encs ill.

Hernádszentandrás. A buszos utaztatás igénybevételi szándékát a regisztrációs űrlapon kérjük jelezni.

Az internetes regisztrációs űrlap ezen a címen érhető el.

Érdeklődés: info@biokutatas.hu

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a LEADER térségek közötti együttműködés (jogcímkód:

6.463.04.01) végrehajtásához nyújtandó támogatás keretében megvalósuló projekt (VFF/1869/1/2013)