• Nem Talált Eredményt

É l e t m Ű T e z e t i s z e m b e t e g s é g e k *

(Morbi oculares organici. )

338. §• A' szem* é l c t m ű v e z e t i b e t e g s é g e i n a/.on bán-fabnait értjük ezen é l e t m ű n e k , mellyek az él'elművezet-sóg' e l ő k e l ő s é r e l m é n alapulnak. Ezen rendi nyavalyák jobbadán e r ő b e l i s z e m b e t e g s é g e k , k ü l ö n ö s e n a1 szem­

g y u l a d á s o k ' k ö v e t k e z e i m é i szoktak lenni ; de minekutá­

na létre k a p t a k , az erőbeli b e t e g s é g ' m e g s z ű n é s e után.

is fennmaradnak, saját k ü l e m é n y t terjesztvén e l ő , tu­

lajdon n y a v a l y á k a t k é p e z n e k . Azonban a' szenV élet­

m ű v e z e t i b e t e g s é g e i b e n is az é l c t t e h e f s é g különbféle m ó d o n , és k ü l ö n b f é l e fokban s é r t v e és a k a d á l y o z v a va­

gyon. K i v á l t m ű k ö d é s e a' szemnek ezen rendi nyava­

l y á k által k ü l ö n b f é l e r e n d e l l e n e s s é g e k b e ejtetik ; de mind ezen r e n d e l l e n e s s é g e k csak foganalai v a g y inkább k ó r j e l e i a' bántódott é l e t m ű v c z e t s é g n e k , mellynek' bi­

b é i , minthogy e l ő k e l ő h a n t á i m a t k é p e z n e k , é s sajátsá­

gos k ü l e m é n y t mutatnak, méltán a' s z e m n j ' a v a l y á k tu­

lajdon s e r e g é b e szerkezteinek.

339. §. Minden é l e t m ű v e s rész' é l e t m ű v e z e r é b e n k é t dolgot s z ü k s é g e s m e g k ü l ö n b ö z t e t n i , a' v e g y ü l e t e t t. í. és az alakot. A' v e g y ü l e t b e n i s m é t az a l k a t é ré­

szek' m e n n y i s é g e t é s m i n ő s é g é t kell tekintetbe venni.

A z alakra n é z v e pedig a' f o l y t o n o s s á g o t , n a g y s á g o t , helyzetet, ö s s z e f ü g g é s t é s ö s s z e á l l á s t , 's v é g r e a' merő r é s z e k n e k higakhozi erőmiives viszonyait k e l l tekinte­

ni. Minthogy tehát a' szem' é l e l m ű v e z e t e mindeny-n y i tekimindeny-ntetekből b á mindeny-n t ó d h a t i k , kitetszik, bogy a' szem' életművezeti b e t e g s é g e i is u g y a n e n n y i f é l é k lehetnek.

Innét a' s z e m b e t e g s é g e k ' ezen serege alkalmasan hat

H i b á s v e g y ü l e t e n a l a p u l ó szemb. 151 rendre osztatik: az e l s ő a' re'szek' h i b á s v e g y ü l e t é t ő l s z á r ­ mazott b e t e g s é g e k e t , a' m á s o d i k a' f o l y t o n o s s á g ' s é r e l ­ m e i t , a' harmadik a' n a g y s á g o n a l a p u l ó h i b á k a t , a' ne­

gyedik a' helyzet' r e n d e l l e n e s s é g e i t , az ö t ö d i k az ö s z -s z e f ü g g é -s ' é-s ö -s -s z e á l l á -s ' m á -s / t á -s a i t , a' hatodik v é g r e a' f o l y ó r é s z e k n e k m e r ő k h e z i h i b á s v i s z o n y a i b ó l t á m a d t s z e m n y a v a l y á k a t adja e l ő .

E L S Ő R E N D .

Hibás vegyületen alapuló szembetegségeit.

340. §. Hogy a* l á t á s b e l i é l e t m ű v e k m ű k ö d é s ö k -nek megfelelhesse-nek, 's a' f é n y s u g a r a k a t k e l l ő l e g b o c s á t h a s s á k é s m e g t ö r h e s s é k , a' t e r m é s z e t t ő l n é m i át-l á t s z é k o n y r é s z e k k e át-l keát-lát-lett feát-lruháztatniok. E z e n r é ­ szek' á t l á t s z é k o n y s á g a pedig a' vegytanos elvek' tör­

v é n y s z e r e s v e g y ü l e t é n alapszik, ezeknek mind mennyi­

s é g é t , mind m i n ő s é g é t t e k i n t v é n . E l b o m o l v á n tehát e-zen elvek' m e n n y i s é g i vagy m i n ő s é g i a r á n y u k , , a' l á ­ tásra s z ü k s é g e s á t l á t s z é k o n y s á g e l v é s z , 's e k k i n t egy tulajdon n y a v a l y á k ' felekezete keletkezik* A ' r é s z e k , mellyek e g é s z s é g e s á l l a p o t b a n a' f é n y n y e l , á t l á t s z ó k o n y -s á g u k n á l fogva -szoro-sabb vi-szonyokban á l l a n a k , bete­

ges állapotbnn pedig g y a k r a n á t l á f s z é k o n y s á g u b a t el­

vesztik, k é t f é l é k : t. i . valamivel m e r ő b b ö s s z e á l l á s á a k , é s csepp-alakűak. A z e l ő b b i e k h e z a' s z a r u h á r t y a , j é g ­ lencse, é s az ü v e g t e s t tartozik; az u t ó b i a k h o z e g y e d ü l a' vi'znedv s z á m / t á t i k . A ' v/znedv' v e g y ü l e t ! hibáit e-zen sereg' u t o l s ó r e n d é b e s z e r k e z z ü k , 's itt csak azon bajokról s z ó l a n d u n k , mellyek valamennyire m e r ő b b ré­

szek' hibás á t l á t s z é k o n y s á g á b ó l veszik e r e d e t ü k e t .

S z a r u h o m á l y o k .

( O b s c u r a t í o n e s c o r n e a e . )

341. §. A ' s z a r u h á r t y a ' azon i d ü l t h i b á i t , mellyek annak h i á n y o s á t l á t s z é k o n y s á g á n minden g y u l a d á s n é l

-152 S z a r u h o m á l y o k .

k ü l alapulnak, s z a r u h o m á í y o k n a k n e v e z z ü k . Ezen ho-m á l y o k e g y ho-m á s közt s z í n ö k r e , a l a k ú k r a , é s területökre n é z v e k ü l ö n b ö z n e k . D e t ő o k u k is k ü l ö n b f é l e ezen hi­

b á k n a k , mellyie n é z v e a' s z a r u h o m á l y o k n y i r k - , geny-, é s h e g h o m á l y r a oszlanak. A* n y i r k h o m á l y t ő o k á t a' szaruhártya' á l l o m á n y á b a rendellenesen összegyülemlett nyirk teszi, a' g e n y h o m á l y t ( ó n i x ) u g y a n a' szarnhár-tya' á l l o m á n y á b a ö s s z e g y ű l t é s m e g k e m é n y e d e t t geny okozza; a' hegjegyben a' h o m á l y t a' szaruhártya' leme­

zeinek t ö k é l e t l e n v i s s z a p ó t l á s á n a k • k e l l tulajdonítani, m i n e k u t á n a azok' f o l y t o n o s s á g a a k á r m i m ó d o n sérelmet szenvedett.

342. §. A' s z a r u h á r t y a ' n y i r k h o m á l y a i , fokukra n é z v e e g y m á s k ö z t k ü l ö n b ö z n e k . - A ' homály* kisebb foka szarufoltnak ( macula c o r n e a e ) , a' nagyobb pedig s z a r u h á l y o g n a k (leucorna) neveztetik. A ' szarufolt,vagy szarufelhő ( n e p h e l i u m , nubecula) k ö d ö s vagy egy ke­

v é s s é f e h é r e s s z í n t mutat, és mindenkor f é l i g átlátszó, i n n é t a' l á t á s t soha sem g á t o l j a t ö k é l e t e s e n ; mert a'be­

tegek a' t á r g y a k ' s z i n é t és a l a k á t a' szarufolt mellett m e g k ü l ö n b ö z t e t i k , de tisztán nem l á t n a k , ' s a'finomabb tárgyak' felfogására alkalmatlanok. A ' sznrufolt néha igen nagy t e r ü l e t ű , és az e g é s z s z a r u h á r t y á t szinte füst­

be vagy k ö d b e b o r í t j a ; m á s s z o r ellenben a' szariihártya' k i s részére k o r l á t o l t a l a k , és ekkor ezen hártyának vagy a' közepét foglalja e l , vagy annak s z é l e felé tanyázik, M e l l y szarufolt ezen hártya' s z é l é n fordul e l ő , az a' lá­

tást vagy épen nem , vagy csak k e v é s s é é s bizonyos irányzatban a k a d á l y o z z a . A ' szarufolt' s z í n e soha sem egyenletes, hanem itt ott f ö m ö t l e b b , másutt világosabb.

I n n é t , ha mindjárt a' folt az e g é s z s z a r u h á r t y á t elborít­

j a i s , a' s z i v á r v á n y h á r t y a ' s z í n é t é s a' láta' f e k e t é j é t ál­

tala m é g i s meg lehet k ü l ö n b ö z t e t n i . A' folt' határai továbbá mindenkor é s z r e v e h e t e t l e n ü l i l l a n n a k el a' sze­

mek e l ő l . A' szaruhártya' f ö l ü l e t e a' h o m á l y o s helyen n é h a valamivel nagyobb doniborúságot mutat, és akkor a' folt k e c s k e - b á l y o g n a k ( a e g i s vei aegias) neveztetik;

ha ellenben a' folt' f ö l ü l e t e nem d o m b o r ú , a' h o m á l y t tulajdon értelemben szarufelhónok ( a c h l y p s ) mondják.

343. §. A ' s z a r u h á l y o g (leucorna) azon szaruho­

m á l y t j e l e n t i , melly minden á t l á t s z é k o n y s á g n é l k ü l l é ­ v é n , f e h é r , k é k e s vagy s á r g á s s z í n t terjeszt e l ő . E z e n szaruhnmály k ö z e p e t t l e g t ö m ö t t e b b , f ö l ü l e t e tetemesen f ö l e m e l k e d e t t , é s s z é l e i felé néha egy kis á t l á t s z é k o n y s á -got is mutat, de soha sem v é g z ő d i k olly é s z r e v e h e t l e n h a t á r o k k a l , mint a' szarufolt. E z e n n y i r k h o m á l y ' terű-, lete is k ü l ö n b f é l e ; mert ez is vagy az e g é s z szaruhái>

S z a r u h o m á l y o k . 1 5 3 t y á t elfoglalja, vagy annak csak egy részét lepi meg.

M e l l y s z a r u h á l y o g az e g é s z szaruhártyát e l b o r í t j a , az a' látást t ö b b n y i r e a n n y i r a a k a d á l y o z z a , hogy a' f é n y s e j ­ t é s n é l e g y é b fen nem marad. Ugyanezt tapasztalhatni a' részintes s z a r u h á l y o g o k n á l is , ha azok épen a' s z a ruhártya' k ö z e p é n f é s z k ű i n e k ; de ha efféle kisebb s z a -r n h á l y o g ezen há-rtya' s z é l e f e l é t a n y á z i k , a' l á t á s t k i ­ sebb m é r t é k b e n károsítja. A ' s z a r u h á l y o g o t fehér-posz­

tóra ( a l h u g o ) , é s g y ö n g y r e ( p e r l a ) s z o k t á k k ü l ö n ö z n i . F e h é r posztónak akkor nevezik a' s z a r u h á l y o g o t , m i d ő n ez nagy t e r ü l e t ű , k é k e s s z ü r k e vagy s á r g á s s z í n ű ; g y ö n g y n e k ellenben akkor , m i d ő n a' h á l y o g kisebb te­

r ü l e t ű , 's tömött fehér é s f é n y e s sz/nt mutat.

3 4 4 . §. A ' g e n y h o m á l y ( o n y x ) a ' s z a r u h á r t y a ' e g é ­ szen setét fehér-sárgás h o m á l y á v a l kiilekezik. S z í n e majd egyenletes, majd v é k o n y fehéres c s í k o k k a l t a r k í ­ tott, é s ekkor a' g e n y - h o m á l y szinte több szigeteket k é ­ pez. Ezen h o m á l y az e g é s z szaruhártyát S o h a sem fog­

lalja el e g é s z e n ; de a z é r t m é g i s t ö k é l e t e s v a k s á g o t o-k o z h a t , ha egyenest a' láta előtt feo-kszio-k. A ' szaru­

h á r t y a a' g e n y h o m á l y ' h e l y é n e g y k e v e s s ó k i á l l , és dom­

bosabb f ö l ü l e t e t mutat. H a t á r v é g e i ezen h o m á l y n a k e l é g v i l á g o s a n kijeleltek.

3 4 5 - . §. A' h e g h o m á l y ( c i c a t r i x ) tiszta f e h é r , v i l á ­ gosan m e g k ü l ö n b ö z t e t ő v é g o k k e l h a t á r o s h o m á l y t k é ­ pez, melly a' s z n r u h á l y o g h o z sokszor igen h a s o n l í t . A' szariihártya' hegjegyes r é s z e t ö b b n y i r e vagy lapos vagy k i váj ott szokott l e n n i , é s gyakran egy k i s barna vagy f e k e t é s ponttal j e l e l k e z i k ; mi m i n d é g előrejárt szivár-v á n y í s z a m r a mutat. I l l y e n k o r a' b e g h o m á í y l y a l egy­

szersmind e l ő h e g (syneohia anterior), l á t a - t e r p e d é s , -szű­

k ü l é s , vagy - ö s s z e n ö v é s is mutatkozik. A ' látást t ö k é ­ letesen eltörüli a' h e g h o m á l y , ha a ' látat betakarja. E -zen s z a r u h o m á l y o k ' alaka majd g y ű r ű s , majd boltoza­

tos, majd pedig f o g k é p ű 'stb. alakot mutatnak. T e r ü ­ l e t ö k r e n é z v e a' szaruhártya' nagyobb vagy kisebb r é ­ szét lepik el. A ' h e g h o m á l y továbbá t i s z t á r a , foltosra és szaruhályogosra k ü l ö n b ö z t e t i k . Foltosnak akkor mondatik a' h e g h o m á l y , m i d ő n szarufolttal; s z a r u h á l y o -gosnak pedig, m i d ő n efféle h o m á l y l y a l vetetik k ö r ü l akár részintesen , akár e g é s z k ö r n y é k é b e n ,

3 4 6 . §. A' s z a r u h o m á l y o k mindig előrejárt szem-g y u l a d á s o k b ó l veszik ercdetöket. E z e k közül pediszem-g leszem-g­

i n k á b b a' k ü l ö n n e m ű e k hajlók hasonló h o m á l y o k ' e l ő ­ h o z á s á r a ; kivált ha gindár egymikben fordulnak e l ő , és hosszadalmas folyamatot k ö v e t n e k . Mert efféle gyu-Jadások a' szemben folytonos n e d v g y ü l e m e t o k o z v á n , a*

154 Szaruhomályok.

szaruhártya'lemezei közt elválasztott nyirkos pára'meny.

nyiségét növelik, és a' meghegedésre siettetik. Ezen az ütőn veszi a' szarufolt és -hályog eredetét gyakran oly-lyan szemgyáladásokból i s , mellyek legkevesebb féké-lyedéssel sem folytának le. De a' genyhomály máskép nem eredhet, mint ha valamelly szemgyuladás'folyama­

ta alatt a' szaruhártyán fölüleges fokéíy képlődik; mcvt csak ennek hi'g genye által hozathalik e l ő , midőn ez a' szaruhártya' lemezei közé beszűrődik. Ez leginkább gyenge egymiknél, kik lankadt felszivó tehetséggel bír­

nak, szokott megtörténni. A' heghomály' eredetére is szemgyuladás és szarufekély szükséges, és pedig ágy, hogy ez mélyebben, vagy épen a' szaruhártyán is ke­

resztül hasson. Mert illyen fekélyek mellett esik meg többnyire, hogy a' szaruhártya' megemésztett lemezei tökéletlenül pótoltatnak vissza. De a' szaruhártya' se­

beiből is támadhat heghomály, ha azok tisztátalanok, rongyos széMek, és ajkaik nem forrnak össze helyesen.

347. §. A' szaruhomályok általános esmérote nem jár nagy nehézségekkel; mert a' szem' megtekintése ál­

tal könnyen megkülönböztetnek. Azonban mégis a' vé­

kony és füsthöz hasonló szarufoltot látbénulattal (a"iu-blyopia amaurotica) össze lehetne zavarni. De ezen e-setben i s , ha á' szemet szorgos vizsgálat alá veendjük, a' szarufolt bizonyosan szemeinkbe fog ötleni. Meg­

erősíti a' kóresméretet hasonló esetekben az is, hogy a' láta' küleménye és mozgékonysága nem hibás, a' lát­

tehetség' csonkasága mindenkor egyenlő, más látásbeli hibák jelen nincsenek; és végre a' kórelőzményből ki­

tetszik, hogy gyuladás járt előre. Az igen fehér, göm­

bölyű és a' szaruhártya' közepén előforduló homály, ha a' szem csak fölülegesen tekintetik meg, hályognak tar-tathatik. De ha a" szem oldalast és ferde irányzatban is jól megvizsgáltatik, a' homály' székéről nem marad­

hat kétség; mert ekkint világosan kivehetni, hogy a' homály a' szaruhártyában fészkűi; azonfölül, ha a' láta mú'legesen kitágítatik, a' homály semmiben sem látszik nagyobbnak, mint a' kitágítás előtt; mi a' hályogban ellenkezőleg tapasztaltatik. " l >

348. §. Nem olly könnyű a' szaruhomályok' egyes fajait minden előforduló esetekben megkülönböztetni, mint azokat egyátalában megesmérni. Mert ezek egy­

más közt olly nagy hasonlatot mutatnak, és olly sok módosításoknak vannak alá vettetve, bogy gyakran egyik faj a' másikkal felcseréltetik. Efféle tévedések*

Kikerülésére' legjobb mindegyik fajnak tulajdon kórkü-'önző jeleit szemmel tartani. A' szarufoltot tehát

légin-8 z a r u h á m á l y o k .

155

k á b b a' l á t t e h e t s é g ' c s e k é l y e b b tompul á s a , a' h o m á l y ' f é l i g - á t l á t s z ó tulajdona, é s a' szemek e l ő l é s z r e v e h e t e t ­ l e n ü l e l i l l a n ó h a t á r v é g e k f o g j á k esmértetn.i. A.' s z a r u -h á l y o g ' e s m é r e t e főkép a' -h o m á l y ' t ö m ö t t e b b s z í n é t ő l , annak t ö k é l e t e s s ö t é t s é g é t ő l , é s a' s z a r u h á r t y a ' r e n d e l ­ lenes k i á l l á s á t ó l k ö l c s ö u ö z t e t i k . A z e l ő h e g ' h i á n y a i s , és a' h o m á l y r a alkalmazott kutaszszal é r e z h e t ő k e m é n y ­ ség igenli a' szariihártya' e s m é r e t é t . A ' g e n y h o m á l y t sa­

j á t s á g o s s z í n e b é l y e g z i , mellyel k ü l e k e z i k . A ' hegho­

m á l y t v i l á g o s a n m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő , szinte e l v á g o t t ha­

t á r o k , t ö m ö t t , t ö k é l e t e s s e t é t 's n é h a f é n y e s h o m á l y o s ­ s á g , továbbá a' h o m á l y l y a l meglepetett helynek lapos­

s á g a vagy k i v á j o t ' s á g a e s m é i t e t i k . H a pedig egyszers­

mind e l ő h e g is van j e l e n , vagy a' h e g h o m á l y o n barna vagy fekete pont tapasztaltalik: akkor a' h e g h o m á l y ' k ó r e s m é r e t e kétséget nem szenved. M i d ő n a' geny- vagy h e g h o m á l y nyirkos h o m á l y o k k a l s z ö v e m é n y b e n á l l j a k ­ kor a' k ó r c s m é r e t e t a' s z ö v e m é n y b e n l é v ő h o m á l y o k ' egybekapcsolt jeleire k e l l a l a p í t a n i ; mi sokszor e l é g ne­

hezen történik meg.

349. §. A ' n y i r k h o m á l y o k ' j ó s l a t á t a' beteg' é l e t ­ ideje és k ü l e m é n y e , a' h o m á l y ' tartása és t e r ü l e t e , é s v é g r e az ö s s z e g y ű l t nyirk' m e r . n y i s é g e é s h e g e d é s í foka határozza meg. F i a t a l é s jó k ü l e m é n y ű egymikben , ha a' h o m á l y nem r é g i b e n t á m a d t , és nem nagy t e r ü l e t ű , az á t l á t s z é k o n y s á g ' h e l y r e á l l í t á s á t nagyobb h i h e t ő s é g g e l lehet r e m é n y l e n i , k i v á l t ha egyszersmind az öszvegyülfc nyirk' m e n n y i s é g e és h e g e d é s t foka nem nagy. M i n t ­ hogy tehát a' n y i r k h o m á l y p k k ö z ö t t a' szarufoltban leg­

kisebb m é r t é k b e n van a' nyirk a' szaruhártya' lemezei k ő z ö t t ö s s z e g y ű l v e , és k i c s i n y ennek h e g e d é s i f o k a , k i t e t s z i k , hogy a' folt k e d v e z ő b b j ó s l a t o t enged, mint a' s z a r n h á l y o g . Azonban ha v é k o n y is a' szarufolt, de e l r é g ü l t , vagy haladt korú egymiken fordul e l ő , m é l t á n g y ó g y í t h a t a t l a n n a k tartatik. Ugyanezt lehet á l l í t a n i a-zon n y i r k h o m á l y o k r ó l i s , mellyek gyenge é s senyves betegeken t a l á l k o z n a k . G y ó g y í t h a t a t l a n o k t o v á b b á azon n y i r k h o m á l y o k i s , mellyek é r s z e m m e l (cirsophthalmia) s z ö v e t k e z n e k ; mert ezen esetben a' s z e m e d é n y e k ' k i t á ­ gult állapotja miatt az e l o s z l a t ó é s m á s í t ó szerek' hasz­

nálata ellenjavalltatik. E g y é b i r á n t a' n y i r k h o m á l y o k ' g y ó g y í t á s á r ó l azt k e l l megjegyezni, hogy hol az e s z k ö ­ z ö l h e t ő is , mindenkor huzamos szokott lenni; és pedig a n n á l lassabban halad a' g y ó g y í t á s , m e n n é l nagyobb az ö s s z e g y ű l t nyirk' m e n n y i s é g e és h e g e d é s í foka. E z e n o k o k n á l fogva történik n é h a , hogy k i v á l t a"

szaruhá-156 Szaruhomályok.

lyog' gyógyítása, nem hónapokig, hanem esztendőkig is eltart.

350. §. A' genyhomály elég kedvező jóslatot on-ged, ha egyedül a' szariihártya' lemezei közt megke­

ményedett geny által hozatik e l ő , 's ez is nem nagy mennyiségben van összegyűlve; mert az illyen homály könnyen meg szokott lágyulni, és így a' felszívásra alkalmassá lenni. De lassan megy végre ezen felszivás ott, hol a' kiszáradt geny' mennyisége tetemes, követ­

kezőleg hol a' szariihártya' homályos helye k i van dombo­

rulva. Legrestebben pedig a' szariihártya' tisztaságának helyreállítása akkor megy végre, midőn a' genyhomály' színéből kitetszik, hogy a' megkeményedett geny között nyirk-szálak is találtatnak. Ha még illyen körülmé­

nyek között a' baj elrégült, vagy öregeknél fordul elő:

a' gyógyítás vagy igen n e h é z , vagy épen lehetetlen.

351. §. Ha a' heghomály igen kicsiny, es jól táp­

lált csecsemőkön fordul e l ő , sokszor minden remény felett, minden művészeti sogély nélkül elenyészik. De legtöbb esetekben a' heghomály gyógyíthatatlan hibát képez, és legszomorúbb jóslatot enged. Azonban mi­

dőn a' heghomály szarufolttal, vagy szaruhályoggal vé­

tetik körűi, ha a' heghomály nem épen a' látat fedezi, czélirányos orvoslás mellett a' betegre nagy haszon ká­

romolhat; mevt ezen homályok, mellyek a' láta' cson-kaságát n ö v e l i k , meggyógyítatván, a' homály kisebb területre hozatik. Itt tehát az előremondást a' már elő­

adott elvek kormányozzák. Mi a' gyógyíthatatlansá­

got illeti, megegyez a' heghomály az agykörrel (arcus senilis), melly a' szariihártya' szélein körképűlcg for­

dul e l ő , 's a'látást épen nem akadályozza, de gyógyí­

tása teljességgel lehetetlen. Az aggkör csak haladtabb korú egymiknél fejlik k i , minden gyuladás nélkül tá­

mad, és azon okból ered, mellyen az öregek' porczai' 's más részei' megcsontosulása alapszik.

352. §. A' gyógyítható szaruhomályok' orvoslása, millyen a' szarufolt, a' szarubályog. és a' genyhomály, legtöbb esetekben csupa helybeli gyógyszerekkel eszkö­

zöltetik. Belső gyógyítás csak akkor szükséges, midőn valamelly lappangó kórszúny miatt gyakor gyuladós kór­

ismétletek jelenkeznek. Illy esetekben az egyetemes nyavalyát kell czélirányosan ostromolni, 's aztán a' szaruhomály' folytatott orvoslását helybeli szerekkel be­

végezni. A' gyógyszerek, mellyek a' szariihártya' ho­

mályai ellen használtatni szoktak, különbféle munkála­

tnak. Némellyek lágyító és felolvasztó tehetséggel bír­

nak; mások izgató es a' felszívó edényeket hatalmasan

S z a r u h o m á l y o k . 157 í e l ö s z t ö n l ő m ű v e l e t e t k ü l ö l n e k . A ' l á g y í t ó s z e r e k , mely-l y e k e mely-l ő k é s z í t ő k n e k i s neveztetnek, azon s z a r u h o m á ­ lyokban j a v a l l t a i n a k , mellyekben a' hegedt n y i r k ' ösz-s z e á l l a ösz-s a erőösz-s , SZÍVÓS é ösz-s roösz-stoösz-s. A z i z g a t ó ösz-szereket pe­

d i g , mellyek m á s í t ó k n a k is ( a l t e r a n t i a ) neveztetnek, azon s z a r u h o m á l y o k k í v á n j á k , mellyekben az öszvegyú'lt nyirknak f e h é r n y é s vagy k o c s o n y á s ö s s z e á l l á s a vagyon.

A' nyirk' SZÍVÓS ö s s z e á l l á s á t a' h o m á l y ' t ö k é l e t e s se t ő ­ s é g é b ő l , é s tömött fehér vagy sárga s z í n é b ő l lehet meg­

esmérni. Ellenben a' h o m á l y ' s z ü r k e vagy k é k e s s z í n e 's n é m i á t l á t s z é k o n y s á g a , továbbá a' t ü l k - k ö t h á r t y á n a' s z a r u h á r t y a felé siető v é r e d é n y e k ' dagadoy.ása, 's a1 szar u h á szar t y á n a k ktílebb á l l ó f e l ü l e t e a" nyiszark' l á g y a b b ö s z -s z e á l l á -s á r a mutatnak.

3 5 3 . §. A z e l s ő r e n d b e l i g y ó g y s z e r e k h e z , m e l l y e k t. i . a' hegedt nyirk' ö s s z e á l l á s á t r i t k í t j á k 's azt a' fel­

s z í v á s r a a l k a l m a s s á t e s z i k , mindenek előtt n é m e l l y k ö ­ v é r olajok s z á m í t t a t n a k , ú g y m i n t : a' d i ó - o l a j (oleum n u c n n i j u g l a n d u m ) , a' t o j á s - o l a j ' ( o l e u m o v o r u m ) , a'fe-liérliliom-olaj , a' földi giliszta-olaj ( ol. lumbricorum ter-restr.), a' m e n y h a l - m á j ' o l v a d é k a (liquamen hepatis mustelae fluviatilis), a' vipera é s m e d v e z s í r (axungia v i -periíia et u r s i n a ) . Azonban j ó l meg kell j e g y e z n i , hogy ezen olajok csak addig k ü l ö l n e k l á g y í t ó m u n k á l a t o t , m í g fris állapotban v a n n a k ; mihelyt megavasodnak, a-zonnal izgató m u n k á l a t o t nyernek. Ezen rendbeli sze­

rekhez tartoznak t o v á b b á a' n y á k o s s z e r e k , m i l l y e n a' b i r s m a g n y á k (muciltfgo s é m i n , cydonior.), a' ziliz' ( a l -thaea), m á l y v a ' , lenmag', és balhafű-mág' (seniina psyl-l i i ) füzetei 'stb. Ide j á r u psyl-l n a k v é g r e az e n y h é b b nranka-l a t ú o nranka-l v a s z t ó szerek is , ú g y m i n t a' marhaepe (fenranka-l tauri), a' m é z , a' b ü r ö k - , g ó d r i c z - (chclidon. maius), és pity­

pang- ( t a r a x a e u m ) vonatok, a' póris' ( bora-x), s z é n s a v a s hainag' (carbonas l i x i v a e ) és s z é n s a v a s szikag' (carbonas natri) olvasztókat.

3 5 4 . §, Mindezen g y ó g y s z e r e k akkint h a s z n á l t a t ' n a k , hogy napjában e g y n e h á n y s z o r a', szemekbe ecset­

tel alkalmaztassanak, vagy pedig egy kis k a n á l l a l vagy elmetszett iríollal a' szemekbe becseppentessenek, 's az­

után a' szemhéjak a' h ü v e l y k k e l a' s z e m t e k é h e z e n y h é -leg o d a d ő r z s ö l t e s s e n e k . E z e n szereket mindaddig k e l i folytatni, m í g a' h o m á l y dagadozni nem k e z d , á t í á t s z é -k o n y a b b á nem lesz, s z í n e -k é -k e s r e nem v á l t o z i -k , 's a' k ö l h á r t y á n a' h o m á l y felé iparkodó v é r e d é n y e k nem mutatkoznak. M i d ő n a' s z a r u h á l y o g igen tömött k r é t a -s z í n ű l é v é n , a' mondott -szerek' ha-sználatára épen nem v á l t o z i k , annak fölülete czélirányosan gerelylyel m e t é l

-\ ŐS S z a r u h o m á l y o k . telik b e , és csak azután alkalmaztatnak az említett lá.

g y í t ó szerek. E z e n m u n k a t é t e l t sokszor több ízben is s z ü k s é g e s i s m é t e l n i , é s a' l á g y í t ó szereket több ideig v á l t o g a t n i .

355. §. M i n e k u t á n a az c l ö r e h o c s á t o t t l á g y í t ó sze-rek' h a s z n á l a t a által a' nyirk' ö s s z e á l l á s a e l é g g é meghi-g í t t a t o t t , vameghi-gy m i d ő n m i n d j á r t e l e i t ő l k o c s o n y á s össze-á l l össze-á s r a m u t a t ó jelek tapasztaltatnak , i z g a t ó k i g oszlató vagyis á g y nevezett m á s í t ó szerek' h a s z n á l a t a javallta­

t i k , mellyek az é l e t m ű v e s rostot m e g t ö r i k , a' nyirk-' e d é n y e k ' t e h e t s é g é t m a g a s í t j á k , 's ekkint az összegyü­

lemlett n y i r k ' vagy geny' f e l s z í v a t á s á t e l ő s e g í t i k . Ezen rendbeli g y ó g y s z e r e k k ü l ö n b f é l e alakban szoktak hasz­

n á l t a t n i . P o r alakban k ö v e t k e z ő k rendeltetnek: czukor, fehér é s v ö r ö s rög (bolus alba e t • r u b r a ) , rákszemek, c z i n r e s z e l é k (limatura s t a n n i ) , aloe, b o r k ő - v i r á g (cre-mor tartari), k o n y h a s ó , k é s z í t m é n y e s csiga (conuha prae-p a r a t a ) , prae-poris ( b o r a x ) , égetett timsó ( a l u m e n ustum), és k é n s a v a s horgag (sulfas z i n c i ) . E z e n g y ó g y s z e r e k , legfinomabb porrá t ö r v e és e g y m á s s a l különbféle.kép e l e g y í t v e , mind a ' k é t v é g e n e l v á g o t t tollba eresztetnek, azután enyhe fúvással a' szembe f ú v a t n a k ; vagy pedig a' mondott porokba egy nedves ecset m á r l a t i k , 's ez e-gyenest a' h o m á l y r a alkalmaztatik.

356. §. Iralakban k ö v e t k e z ő g y ó g y s z e r e k szoktak h a s z n á l t a t n i , ú g y m i n t : a' r ö g ( b o l u s ) , a' fehér gálicz (vitriolum z i n c i ) , a' k é k gálicz ( v i t r . c u p r i ) , készítmé­

nyes horgag (tutia p r a e p a r a t a ) , k á f o r , a' m á k o n y 's ennek k é s z í t m é n y e i , a' h á n y t a t ó b o r k ő , a' kénsavas kadmag (sulfas c a d n i i i ) , a' s z a l a m i a s ó , a' s z á l l ó szaru-s ó ( szaru-s a l volat. comu c e r v i ) , p o k o l k ő , é szaru-s a' l e v á l t vöröszaru-s é s fehér higany (mercurius praecipitat. ruber et albus).

E z e n másító szerek fris s ó t a l a n i r ó s v a j j a l , disznózsírral vagy kakao-vajjal e l e g y í t e t n e k , vagy felolvasztott viasz

k ö z é kevertetnek , 's í g y ecsettel vagy u j j a l eleinte a' s z e m h é j s z é l e k r e kenetnek, k é s ő b b e n m a g á r a a' szélűte­

k é r e alkalmaztatnak. Ide tartozik Ilufelaud' irja i s , melly vörös h i g a n y b ó l , ugyanannyi v i a s z b ó l és fris vaj­

b ó l k é s z í t e t i k .

357. §. F o l y ó alakban a' l á g y a b b s z a r u h o m á l y o k ellen minden föntebb e m l í t e t t olajíicmú szerek számítat­

n a k , de csak a k k o r , m i d ő n avas á l l a p o t b a n vannak;

ide tartozik továbbá a' kozmaolajos s z é n s z a v a s hugyag (carbonas a m m ó n i á é pyrooleosus), s z é n s a v a s hamag (car­

bonas l i x i v i a e ) , e t e t ő k ő (lapis causticus), a' hánytató b o r k ő , s z a l a m i u - s ó , g y a l o g f e n y ő - o l a j (oleum j u n i p e r i ) 's több effélék. D e ezen szerek' o l v a s z t é k a i k e l l ő l e g

fel-S z a r n h o m á l y o k . 159 eresztve l e g y e n e k , nehogy a' szemet renden t ú l i z g a s ­ sák. A l k a l m a z á s ~ m ó d j o k nem e g y é b , mint m á s f o l y ó g y ó g y s z e r e k n e k . T . i. a' szembe k i s kanál' vagy t o l l ' s e g e d e l m é v e l beeseppentetnek, vagy pedig ezen f o l y ó szerekbe mártott ecset, egyenest a' h o m á l y r a a l k a l m a z t a tik. A ' hatósb folyó szereket, p. o. az etetőké" o l v a s z t é -k á t , e g y e d ü l az u t ó b b i m ó d o n szabad a l -k a l m a z n i ; mert ha efféle g y ó g y s z e r e k a'szemekbe c s e p p e n t e t n é n e k , azo­

kat igen nagy m é r t é k b e n t á m a d n á k meg.

358. §. A' m á s í t ó szerek' h a s z n á l a t á b a n minden­

kor azon t ö r v é n y t k e l l s z e m ü g y alatt t a r t a n i , hogy a' g y ó g y í t á s t kisebb adagokkal és e n y h é b b szerekkel s z ü k ­ s é g e s k e z d e n i , é s e z e k r ő l csak lassankint h a t ó s b a k r a és nagyobb adagokra á t a l i n e n n i . H a nagyobb visszaha­

tások hozatnak e l ő , az o r v o s l á s s a l e g y n e h á n y napokig fel k e l l hagyni. H a pedig a'szemek'nagyobb é r z é k e n y ­ s é g e az e g y é b i r á n t j a v a l l t szerek' h a s z n á l a t á t nem en­

g e d n é , az említett m á s í t ó szerekhez, k i v á l t mellyek ír-alakban rendeltetnek, c z é l i r á n y o s a n k é s z í t n i é n y é s hor-gag vagy m á k o n y e l e g y í t e t i k ezen rendtulos é r z é k e n y ­ s é g ' l e c s i l l a p í t á s á r a . H a az orvos a' s z a r u h o m á l y o k ' g y ó ­ g y í t á s á b a n ezen s z a b á l y o k r a nem ü g y e l , k ö n n y e n vaJamelly s z e m g y u l a d á s ' faja hozatik e l ő , melly n e d v g y ü -lemmel p á r o s u l , 's a' n y i r k - k i i z z a d í í s t 's e k k i n t a' ho­

m á l y t is öregbíti. T a n á c s o s m é g e z e n f ö l ü l a' szaruho­

m á l y o k ' g y ó g y í t á s á b a n mind a' g y ó g y s z e r e k a t , mind e-zek' alakait gyakran v á l t o z t a t n i ; mert a' szem e g y f é l e szerhez hamar h o z z á s z o k i k , 's az aztán többé semmi foganatot sem hoz e l ő . V é g r e a' h o m á l y o k ' s z e r e n c s é s g y ó g y í t á s á t m é g az is e l ő s e g í t i , ha azon vérrel folto­

zott e d é n y e k , mellyek talán a' t ü l k - k ö t h á r t y á n a' ho­

m á l y felé i p a r k o d n a k , b e m e t é l t e t n e k , vagy á t v á g a t n a k . Efféle e d é n y e k t e h á t vagy a' g e r e l y l y e l , k ö z e l a' sza­

ruhártya' s z é l é h e z , több m e t s z é s e k k e l m e t é l t e t n e k b e , vagy pedig egyenkint csipeszszel felfogatnak 's o l l ó v a l

e l v á g a t n a k .

359. §. A ' vastag é s az o r v o s l á s n a k m e g á t a l k o d o t ­ tan e l l e n á l l ó s z a r u h á l y o g ' g y ó g y í t á s á b a n gyakran n é m i kutacsfaj' k é s z í t é s e foganatosnak t a l á l t a t o t t , melly ma­

gán a' h á l y o g o n i n t é z t e t e t t . E ' v é g r e a' h á l y o g ' l e g k i -á l l ó b b és legvastagabb részén a' h -á l y o g - g e r e l y l y e l v a g y h á l y o g - k é s s e l kereszfképíí m e t s z é s k é s z í t e t i k ; de v i ­ g y á z v a , hogy az e s z k ö z a' szaruhártyán k e r e s z t ü l ne hasson. A z ekkint e l ő h o z o t t sebecske azután p n k o l k ő -vel megillettetik. D e hogy k e l l e t i n é l nagyobb vissza­

h a t á s ne k ö v e t k e z z é k , a' p o k o l k ő ' alkalmazata után a' m e g é r i n t e t t í é s z t mindjárt egy tejbe vagy valami n y á

-ICO H á l y o g . kos főzetbe mártott ecsettel meg k e l l tapintani. A' be­

álló g e n y e d é s t azután a' v ö r ö s ír' a l k a l m a z n t á v a l szük­

s é g e s fen tartani. H a a ' g e n y e d é s b e v é g z ő d ö t t , a' kutacs-készítést i s m é t e l n i kell. A ' k u t a c s - k é s z í t é s t k ö v e t ő ge­

n y e d é s ' folyamata alatt a' h o m á l y ' s z é l e i n é m e l l y k o r tisz­

tulni kezdenek, \s í g y a' látás vagy azonnal j a v u l , vagy a' szaruhártya m ű l e g e s l á t a - k é s z í t é s r o alkalmassá téte­

tik. K e v e s b b é ajánlhatjuk azon m ű t é t e i t , mellyet né-mellyek a' h e g h o m á l y ' kiirtására j a v a l l a n a k , és mely-l y e mely-l mely-l é k e mely-l é s k i n t a' hegjegy a' s z a r u h á r t y á b ó mely-l kimetsze-tik; mert e m ó d d a l a' szemen új seb ejtetik, melly még nagyobb begjegyet hagy maga után.

H á l y o g .

. ( C a t a r a c t a . )

360. §. A' h á l y o g ' t e r m é s z e t e e s m é r e t l e n volt a' ré­

gibb orvosok előtt. M e l l y v é l e k e d é s t ma a' hályogról a' k ö z n é p t á p l á l , szinte az divatlott r é g e n t e n az orvosok k ö z ö t t . Mert t ö b b n y i r e azt t a r t o t t á k , bogy a' hályog valamelly hártyát vagy bőröcskét k é p e z , melly a' láta megeti ö s s z e t o r u l t h e g e d é k e n y n e d v e k b ő l képlődött. Do m i n e k u t á n a a' 17-dik század' v é g é v e l ezen b e t e g s é g ' szé­

ke és mivolta v i l á g o s a b b a n kezdő e s n i é r t e t n i , már egy orvos sem k é t e l k e d i k t ö b b é , hogy a' h á l y o g a' jéglen­

cse-rendszer' h o m á l y á b a n áll. Innét a1 h á l y o g ' legátalá-nosabb t ü n e m é n y e i t : lépten a' s z i v á r v á n y - h á r t y a megett létező h o m á l y , és a' látásnak a' h o m á l y ' t e r ü l e t é v e l és töműttségével i r á n y o s c s ü g g e d é s e teszik. D o azonkívül, mint a' j é g l e n c s e - r e n d s z e r ' különbféle r é s z e i homályo­

s o k , ú g y a' h á l y o g n a k m é g m á s k ü l ö n b f é l e tüneményei is vannak. Mindenek e l ő t t pedig azt k e l l megjegyez­

n i , bogy a'lencserendszer' minden részei majd egyen­

k i n t , majd m i n d ö s s z e m e g h o m á l y o s o d h a t n a k , 's innét a' h á l y o g n a k többféle nevezetei keletkeznek. H o l csak egy része h o m á l y o s a' lencse-rendszernek, a' h á l y o g ré­

szintesnek ( p a r t i a l i s ) neveztetik. Ide a' lencse-, a'Mor­

gagni- és a' t o k h á l y o g (Cataracta l e n t i c u l a r i s , Morga-gniana, et capsularis) tartoznak. M i d ő n a ' j é g l e n c s e - r e n d ­ szer' több r é s z e i , de nem mind, vannak a ' h o m á l y t ó l meg­

lepetve, a ' h á l y o g vegyesnek ( m i x t a ) mondatik. Ennek fajai a' t o k - M o r g a g n i - h á l y o g (Cataracta capsulo-Morga-g n i a n a ) , a' tok-íencse- (capsulo-lenticularis) és a' Mor-gagni-lencse-hályog (Cataracta Morgagniano-lenticularis).

H á l y o g . I U I Ha végre a' lencserendszer' minden részei homályba bo­

rultak, a' hályog teljesnek (totalis) neveztetik. E z tehát csak egyféle lehet, t. i. tok-morgagni-lenesehályog (ca-t.

capsulo-morgagniano-lenticularis).

361. §. A' lencsehályog' székét, mint a' név maga jelenti, a' lencserendszer' legfőbb része teszi. Ezen hályog, hacsak erőszakos okoknak nem következeimé, lassankint fejlik k i és a' látást csak lépcsőnkint fogyasztja. A ' l á t á s ' csekély tompulásával kezdődik, mellyet a' beteg akkor vesz észre leginkább, midőn fényes tárgyakat szemlél;

mert ezek neki mintegy mocskosoknak és ködbe hurkolva látszanak. A' hályog' kezdetén még más látásbeli tévedé­

sek is szoktak jelenkezni, mellyek hasonlítnak a' légy­

látáshoz, de ettől mégis állandóságuk által különböznek.

Ha a' szem szorosabb vizsgálat alá vetetik , a'láta níegett, leginkább a' középpontban, némi sárgás szürke homály tűnik e l ő , mellynek környéke kevesbbé tömött szint mu­

tat, de ködös vagy fényes fehér foltjai nincsenek. Mennél inkább növekedik ezen homály a' láta megett, a' látás annál jobban csügged, de ú g y , hogy csak azon tárgyakat ne lássa a' beteg, mellyek a' szem előtt egyenest helyez­

tetnek; mellyek ellenben oldalast feküsznek, azokat elég világosan megkülönböztethesse. De ezen oldalas látás is csak addig tart, míg a' szem árnyolva v á g y o n , és míg na­

gyobb mértékben alkonyatkor , setétes helyeken , vagy midőn a' láta műlegesen k i vagyon tágítva; délben ellen­

ben és egyátaljában, midőn a' szivárványhártya összébb1 húzódik, oldalast is keveset látnak efféle betegek. A*

szőlőhártyától a' homály világosan távul vagyon ; azért is a' szivárványhártya' mozgását nem akadályozza. A' láta' szélén , kivált hol a' szivárványhártya világosabb színnel bír, némi fekete kör tapasztaltatik; mit annak kell tulaj­

donítani, hogy a' szivárványhártya' látai széle (margó pupillaris) j melly a' rendes fekete látában nem látszott, már most a' szürke vagy sárgás homály előtt szembe tűnik.

362. §. A' morgagni-hályogban, melly hézag- vagy téjhályognak is (cataracta iníerstitialis aut.lactea) nevezr tetik, azon gőzalakú nedv, melly a' jéglencse és ennek tokja között foglaltatik, vanmegsüríídveés homályosodva.

Kifejtése ezen hályognak többnyire gyors, színe fehér­

kékes , tejhez hasonló. A' látást nem gátolja e g é s z e n , minthogy a' homály csak vékony réteget képez. Midőn a' szem és a* fő nyugalomban van, a' homály' felső része világosabb színt és higabb összeállást mutat, alsó része pedig sűrűbb, tömöttebb és foltos színű üllepedéket mu­

tat. Ha pedig akár a' szem az ujjal megdörzsöltetik, akár 11

162 H á l y o g .

a' fő erősen m e g r á z a t i k , az e m l í t e t t foltok e l e n y é s z n e k 's az e g é s z h o m á l y egyenletes s z í n b e ö l t ö z k ö d i k . A ' hátsó szemcsarnok szinte e g é s z e n el van e n y é s z v e ; i n n é t a' szi­

v á r v á n y h á r t y a ' m o z g á s a i nem igen é l é n k e k . A z t is meg k e l l azonban j e g y e z n i , hogy ezen h á l y o g s o k á i g magá­

nosan nem m a r a d , t ö b b n y i r e mind a' t o k , mind a' lencse rövid i d ő alatt m e g h o m á l y o s o d n a k , 's az u t ó b b i szinte mindenkor tejképű n e d v v é o l v a d ó d z i k .

363. §. A ' h á r t y á s vagyis a' t o k h á l y o g a' jéglencse' h ü v e l y é b e n , a'lencsetokban f é s z k ű i . E z e n h á l y o g is csak rövid ideig marad m a g á n o s a n , mert a' tok beteges álla­

potba v e t t e t v é n , k ö n n y e n a' morgagni-nedv' elválasztása is é s a' j é g l e n c s e ' t á p l á l á s a rendellenes v á l t o z á s t szenved.

K ó r j e l e i a' t o k h á l y o g n a k k ü l ö n b ö z n e k a' s z e r i n t , a'mint a' m e l l s ő vagy hátsó lencsetok van m e g h o m á l y o s o d v a . A' m e l l s ő t o k h á l y o g f é n y e s s z ü r k e , vagy k r é t a f e h é r s é g ű , g y ö n g y k i n t t ü n d ö k l ő foltokat vagy c s i k ó k a t terjeszt e l ő , mellyek r i t k á n veszik a' k ö z é p p o n t t ó l e r e d e t ö k e t , hanem t ö b b n y i r e a' s z é l e k felé r e n d e t l e n ü l k e z d ő d n e k , és lassú h a l a d á s s a l nyulamlanak t o v á b b . Minthogy pedig a' tok a' m e g h o m á l y o s u l t r é s z e k e n egyszer'smind meg is vastag?

s z i k : a' hátsó csarnok e l e n y é s z i k , 's a' h o m á l y a' szőlő­

h á r t y á h o z k ö z e l esik; i n n é t a* s z i v á r v á n y h á r t y a ' mozgá­

sai is többé k e v e s e b b é a k a d á l y o z v a vannak. A ' tárgyak' f e l f o g á s á t nem e n y é s z t e t i el ezen h á l y o g e g é s z e n . — A' hátsó t o k h á l y o g b a n a' s z ü r k e vagy f e h é r e s foltok, mellyek itt is mutatkoznak, nem olly t ü n d ö k l ő k , 's ha a' homály szoros v i z s g á l a t a l á v e t e t i k , k i t e t s z i k , hogy az a' szőlő-hártyától távul vagyon,'s hogy f ö l ü l e t e h o m o r ú . Ebben a' láta' m o z g a t a g s á g a rendes állapotban vagyon , a' látás pedig ezen h á l y o g b a n sincsen e g é s z e n e l e n y é s z t e t v e . — Ezen két fajain k i vül ,a'- t o k h á l y o g n a k van m é g teljes t o k h á l y o g i s , melly az e g é s z lencsetokot elfoglalja. E z e n h á l y o g o t foltos vagy csikós s z í n e , e z ü s t h e z vagy g y ö n g y h e z h a s o n l ó tün­

d ö k l é s e , a' s z i v á r v á n y h á r t y á n a k szinte e g é s z e n gátolt m o z g á s a , 's a' látásnak majdnom csak a' fénysejtésre korlátolt állapotja esmértetik.

364. §. A ' t o k - m o r g a g n i h á l y o g ritkán fordul e l ő , 's a' lencse' h o m á l y o s o d á s a n é l k ü l csak igen r ö v i d ideig állhat fen. J e l e i a' tok- é s m o r g a g n i h á l y o g ' t ü n e m é n y e i ­ ből állanak ö s s z e . — Ugyanezt k e l l tartani a' toklencsehályog' k ó r j e l e i r ő l is. E z e n h á l y o g t. i . , m e l l y a ' g y a -korkodásban leggyakrabban e l ő f o r d u l , részint g y ö n g y h ö z h a s o n l ó , részint sárga vagy s z ü r k e szint mutat, d e x í g y , hogy a' g y ö n g y s z í n n y i l v á n m e l l s ő r é t e g e t k é p e z . A ' s z ő -lőhávtyához a ' h á t y o g k ö z e l fekszik; i n n é t a' h á t s ó szem­

csarnok h i á n y o z i k , 's a' s z i v á r v á n y h á r t y a nagyon resten

H á l y o g . 163 mozdul. A ' látás e l e n y é s z i k , de a' f é n y s e j f é a sehol sem h i b á z i k .

365. §. A ' t o k - l e n c s e h á l y o g , részint azon k ü l ö n b f é l e a l a k t ó l , mellyet a' m e l l s ő lencsetok e l ő t e r j e s z t , r é s z i n t azon k ü l ö n ö s k ü l e m é n y t ő l , mellyet n é m e l l y esetekben az e g é s z h á l y o g mutat, k ü l ö n b f é l e nevekkel jeleltetik. H a a' m e l l s ő lencsetok' h o m á l y a ' a l a k á t t e k i n t j ü k : a' toklen-c s e h á l y o g m á r v á n y o s n a k (Cataratoklen-cta marmoratoklen-cea) monda­

tik , ha a' h o m á l y o s lencsetokon k ü l ö n b f é l e s z i m í foltok m u t a t k o z n a k , h a s o n l ó k a z o k h o z , mellyek a' m á r v . á n y k ö -v ö n t a l á l t a t n a k ; csillagosnak (cat. stellata), ha a' l á t a ' k ö z é p p o n t j á t ó l a' k ö r n y é k felé k ü l ö n b f é l e s u g á r k é p ü c s í ­ kok ereszkednek; pettegetettnek (cat. punctata), ha a' tok' h o m á l y a csak apró f é n y e s pontok által n y i l a t k o z i k ; k ö z é p p o n t i n a k (cat. centralis), ha csak a5 tok' k ö z e p e ho­

m á l y o s 5 többi r é s z e pedig a' l e n c s é v e l e g y ü t t m é g e l é g tiszta állapotban v a g y o n ; t o v á b b á a' t o k l e n c s e h á l y o g fél-h á l y o g n a k neveztetik, m i d ő n a' toknak csak egyik fél r é s z e van m e g h o m á l y o s o d v a ; lombos h á l y o g n a k pedig (cataracta arboracea), m i d ő n a' tok' barna vagy s á r g a ho m á l y á n , k i v á l t n a g y í t ó ü v e g e n á l t a l , egy élőfához h a s o n l ó k é p mutatkozik. E z u t ó b b i v á l t o z a t o t r é g e n t e n é r h á l y o g -nak (cat. choroidalis) n e v e z t é k ; mert ú g y h i t t é k , hogy az az érhártya' e d é n y e i n e k m e g h o s s z a b b í t á s á b ó l t á m a d . T . Schmidt akkint m a g y a r á z z a ezen h á l y o g ' eredetét, hogy v a l a m e l l y nagy r á z a t á s á l t a l a' szem' fekete f e s t é k é b ő l egy pelyhecske e l s z a k a d , 's a' lencsetokra telepedik, hol a z t á n ezen h á l y o g ' k i f e j l é s é r e s z o l g á l alkalmat. D e H e l ­ ling' v é l e k e d é s e szerint ezen v á l t o z a t is á g y veszi erede­

t é t , mint minden e g y é b h á l y o g ' nemei.

366. §. Azon önneimí k ü l e m é n y b ő l , m e l l y e l a' tok­

l e n c s e h á l y o g néha j e l e l k e z i k , k ö v e t k e z ő v á l t o z a t o k ered­

n e k , ú g y m i n t : a' t a k o n y e r s z é n y e s h á l y o g (cataractacum hursa mucosa), a' szelemenes h á l y o g (cat. trabecularis), a' kuposzlopos h á l y o g (cat. pyramidalis), a' h e c z ő s száraz h á l y o g (cataracta arida siliquanta), és a' h o m á l y o s h á l y o g (cataracta cystica). A ' t a k o n y e r s z é n y e s h á l y o g , melly poshadt vagy genyképxí h á l y o g n a k is neveztetik, azon t ö m l ő t ü l vette n e v e z e t é t , melly a' lencse' hátsó f ó l ü l e t e 's annak tokja közt találtatik, é s b ü d ö s eves nedvet foglal

m a g á b a n , 's k é t s é g k í v ü l nem e g y é b valami t á l y o g n á l . M e g e s m é r h e t n i ezen h á l y o g - v á l t o z a t o t c z i t r o m s z i n é b ő l , a' s z i v á r v á n y h á r t y a ' rest m o z g á s á b ó l , a' h á t s ó , c s a r n o k ' h i á n y á b ó l , és a' k e v é s b b ó é l é n k fénysejtésből. E z e n es-m é r t e t ő j e l e k h e z járul es-m é g az is , hogy a' betegek, k i k ezen h á l y o g b a n szenvednek, t ö b b n y i r e gyenge é s senyves k ü l e m é n y n y e l birnak.

11*

164 H á l y o g . 367. §. A ' szelemenes t o k - l e n c s c h á l y o g n e v é t némi v o n a l k é p ű k i á l l á s t ó l vette, m e l l y a' lencsetokon mutat­

k o z i k , és krétaszínt m u t a t v á n , majd v i z i r á n y o s , majd f ü g g ő l e g e s helyzetben, a' s z ő l ő h á r t y á v a l mind a ' k é t f e l ü l ö s s z e n ő v e vagyon. E z e n ö s s z e n ö v é s miatt a' láta szegle­

tesnek és m o z g a t í a n n a k tapaszfaltatik. A ' f é n y s e j t é s e z e n h á l y o g mellett vagy igen h o m á l y o s , vagy épen hiányozik;

és néha maga a ' b á n t ó d o t t szemteke is kisebb térimét mn-t a mn-t H a a' m e l l s ő lencsemn-tokon nagyobb k i á l l á s mn-tapaszmn-tal­

tatik, m e l l y a' l á t á n k e r e s z t ü l a' s z e m ' m e l l s ő csarno­

k á b a is b e n y u l a m l i k , a' h á l y o g kuposzloposnak (pyrami-dalis) neveztetik. E z e n k i á l l á s is tiszta f e h é r s z í n ű , majd kisebb majd nagyobb t é r i m é j ű , de a' l á t a ' s z é l é v e l körös­

körül- ö s s z e szokott n ő v e lenni. I n n é t a' láta szegletes alakban t ű n i k e l ő , a' s z i v á r v á n y h á r t y a mozgatagságától e g é s z e n megfosztatik, é s a' fénysejtés is t ö k é l e t e s e n szám­

ű z e t i k . M i n d a' szelemenes, ntind a' kuposzlopos hályog csak hevesebb s z e m g y u l a d á s o k ' k ö v e t k e z é s é b e n támad, mellyeknek folyamata alatt a' lencsetok' e m l í t e t t változá­

sai n y i r k - k i i z z a d á s által hozatnak e l ő .

368. §. A ' bcczős száraz t o k - l e n c s e h á l y o g b a n a' tok és l e n c s et ezért részek' a k a d á l y o z o t t t á p l á l t a t á s a miatt, m e g k e m é n y e d v e és h o m á l y o s o d v a v a n n a k . E z e n hályogot kis t é r i m ó j e , v i l á g o s s z ü r k e , k r é t a f e h é r , 's n é m e l l y pon­

tokon néha s á r g á s s z í n e b é l y e g e z i . A ' s z ő l ő h á r t y á t ó l te­

temes távolságbari vagyon , és a' s z i v á r v á n y h á r t y a ' moz­

g á s á t , hacsak vele rendellenesen Össze nem n ő t t , épért nem a k a d á l y o z z a . A ' látás ezen h á l y o g mellett nem hiá­

nyozik e g é s z e n , mert a' beteg, hacsak a' v a k s á g n a k más valamelly oka n i n c s e n , a' nagyobb é s k ö z e l e b b fekvő t á r g y a k a t m e g k ü l ö n b ö z t e t i . E z e n h á l y o g ' e l ő h o z á s á r a oly-lyan okok k i v á n t a t n a k , m e l l y e k a' lencsetokot az üveg-hártyától és s u g á r í e s t t ő l e l s z a k a s z t j á k , é s í g y annak táp­

l á l á s á t gátolják. I n n é t a' gyermekek' gyakor rángásai t i t á n , kivált ha a' g ö r c s ö k a' szem' izmait t á m a d t á k meg, ezen h á l y o g o t sokszor tapasztalhatni. A ' m e g l e t t e k n é l többnyire a' szemteke' m e g r á z a t á s a i után szokott kífejleni.

369. §. A ' h ó l y a g o s h á l y o g hófehérségű s z í n t terjeszt e l ő , ' s a ' s z i v á r v á n y h á r t y á t ó l majd kisebb majd nagyobb távulságban mutatkozik, E z e n v á l t o z á s a a' helyzetnek a"

fő' k ü l ö n b ö z ő i r á n y á t ó l f ü g g . í g y , ha a' fő e l ő r e h á j t á t i k , a' h á l y o g a' szőlőhártyára fekszik, é s szinte a' m e l l s ő szemcsarnokba i g y e k s z i k ; ha ellenben a' fő hátra i g a z í -t a -t i k , a' h á l y o g a' s z i v á r v á n y h á r -t y á -t ó l azonnal e l -t á v o z i k , é s közötte és a' szőlőhártya k ö z ö t t tér tapasztaltatik. N é h a ezen hályog olly k ö n n y e n változtatja h e l y z e t é t , hogy a'

• fő vagy szem' legkisebb mozdulata által is kimozdul

he-H á l y o g . 165 l y ó b ő l , és a' v í z n e d v b e n ú s z k á l n i l á t s z i k . E k k o r r e z g ő vagy ixszó h á l y o g n a k (cataracta tremula aut natatilis) ne­

veztetik. A z úszó h á l y o g b a n nincs mindig az e g é s z l á t a h o m á l y l y a l elfoglalva; i n n é t a' betegek a' h á l y o g ' fel 's a l á u s z k á l á s a k ö z b e n izromonkint l á t n i szoktak. E z e n h á l y o g is a' s z e m e k ' e l ő r e j á r t m e g r á z a f á s a i b ó l veszi e r e d e t é t , é s a' lencsetoknak a', s z o m s z é d r é s z e k t ő l i e l v á l á s a ' k ö v e t k e ­ z é s é b e n fejlik k i .

370. §. A ' m o r g a g n i - l e n e s e h á l y o g fölül s z ü r k e - k é k e s , alul s á r g á s h o m á l y t k é p e z ; mert a' m e g h o m á l y o s o d o t t m o r g a g ü i - n e d v f e l f e l é , a' nehezebb lencse pedig a l á f e l é veszi magát. H a pedig a' szem az ujjal m e g d ö r z s ö l t é l ! k , a' s z í n ' e g y e n e t l e n s é g e azonnal e l t ű n i k , é s csak e g y e d ü l a' s z ü r k e k é k e s s z í n marad v i s s z a . E z e n h á l y o g a' szőlő?

h á r t y á h o z k ö z e l fekszik, a' s z i v á r v á n y h á r t y a ' m o z g á s á t h á t r á l j a , 's a' látást a' f é n y s e j t é s r e k o r l á t o l j a . M i d ő n ezen h á l y o g a' s z e m b ő l k i v é t e t i k , t ö b b n y i r e a' lencse' k i j ö v e

-telét t ö b b t e j k é p ű cseppek e l ő z i k meg, maga a' lencse pedig igen k i c s i n y szokott lenni. K i t e t s z i k i n n é t , hogy ezen h á l y o g b a n a' lencse'egy r é s z e mindig f e l o l d ó d z i k 's folyó alakot vesz fel.

371. §. A ' t e l j e s , vagyis a' t o krm o r g a g n i - l e n c s e h á » Iyog a' lencserendszer' minden r é s z e i b e n f é s z k ű i ; i n n é t tériméje igen nagy lóvén., a* szivárVányhártyával•, riielly-nek m o z g é k o n y s á g á t t ö k é l e t e s e n e l v e s z i , nemcsak erűiéi­

ben v a g y o n , de azt a n n y i r a e l ő r e is nyomja , hogy annak m e l l s ő f ö l ü l e t e ekkint f e l d o m b o r u l v á h , a' m e l l s ő szem­

csarnokot is k i s e b b é teszi. S z í n e a' teljes h á l y o g n a k re?

szint ezüstfénytí, r é s z i n t tejhez h a s o n l ó , vagy s á r g a - k é k e s . A ' l á t á s olly nagy g á t o t s z e n v e d , hogy m é g a' f é n y s e j t é s sem igen é l é n k minden b e t e g e k n é l .

372. §. A ' h á l y o g ' ok v i z s g á l a t á b a n mind az e l ő k é ­ s z í t ő , mind a' támasztó okok' m é l y t á n y l á s a s z ü k s é g e s . Azonban meg k e l l vallani, hogy ezen i n d í t m á n y o k ' egyike sincs eddig e l é g g é f e l v i l á g o s í t v a és k e l l ő l e g kinyomozva.

M i a' k é s z s é g e t i l l e t i , ez igen s z é l e s k i t e r j e d é s ű ; mert nincs az az é l e t i d ő , az a" n e m , t e s t a l k p t m á n y vagy é l e t -nem, melly ezen k é s z s é g t ő l szabad volna; 's, f á j d a l o m , k i ­ váltképpen é d e s hazánk' k e b l é b e n igen hatalmasan uralko­

dik. Ú g y l á t s z i k , hogy a' f é r f i a k , erősebb rostjaik miatt, ezen b e t e g s é g r e hajlóbbak a' n ő k n é l ; a' haladt é l e t i d ő is kedvez ezen b e t e g s é g n e k , h i h e t ő l e g a z é r t , hogy e l c s ü g ­ g e d v é n az ö r e g e k b e n az é l e t t e h e t s é g , é s a' v i s s z a p ó t l á s ' folyama l a n k a d v á n , az é l e t m ű v e s anyag' f e l o l d o z á s a é s h e l y r e á l l í t á s a restebben megy v é g r e . D e vagyon a' h á -lyogra n é m e l l y embereknek ö r ö k l e t e s k é s z s é g ű k i s ; mert a' mindennapi tapasztalás b i z o n y í t j a , hogy hol a' s z ü l ő k

166 Hályog.

Vályogban szenvedtek, ott ezen baj gyakran szülöttjeik, nélis előfordul. Növeli a* készséget az asszonyoknál a'be-köszöntő vénülés' időszaka (anni clymacterici). Ugyanezt teszik mind a* két nemnél az életműség' különbféle beteg­

ségei í s , hová kíváltképen az idült váltólázak tartoznak, mellyek a' nodvkerengésben tetemes zavart okoznak, és megátalkodott nedvpangásokra nyújtanak alkalmat. De sok senyvek is ide járulnak, mellyek a' tengélet' folyamá­

ban magoknak mély gyökereket v e r v é n , annak minden, működéseit felforgatják 's ártékony hatalmukat a'jég-lencse'rendszerére is kiárasztják. Innét van, hogy a' hályog olly közönséges baj mindazoknál, kik gó'rvély-, búja-, vagy köszvénykórban szenvednek (kivált ha ez utóbbi nyavalya idült főfájással van párosulva).

373, §. A' hályog' támasztó okaihoz a' szemeknek' akár sokáig tartó rángások, akár külerőszak által okozott rázatásai tartoznak , mellyek' következésébon a' lencsetok a' szomszéd részektől elszakad; valamint a' lencsébe vagy ennek tokjába beható sebek is. Ide számítatnak továbbá a' szemek' tartós és tetemes erőltetése apró fényes vagy nagyon kivilágolt tárgyak'szemlélete által; folytonos tűz körül léte}, a' szabadág alatti huzamos foglalatoskodás, előrehajtott fővel végzett munkák, setét füstös és nedves lakhelyek, a' tetemes világosságnak gyakor és feltűnőse-tétségre változása, a' szemek' hirtelen meghűtése, azokra ható csípős gőzök, vagy illyen minőségű állományokkali gyakor é l é s , hová főleg a' fok- és vöröshagyma stb. tar­

toznak; továbbá visszaélés a' léles és kiváltképen a' fa­

nyar borokkal. Innét van, hogy a' hályog a' boriszákok­

nak olly gyakor nyavalyája.

3 7 4 . §. Az előszámlált választó okok a' hályog' ki-fejlését különbféleképen eszközlik. Mollyek a' lencse' szomszéd részckkeli rendes összefüggését dúlják fel, a' leneserendszer' részeinek táplálódását gátolják; honnét

azok' bomályosodása őnkint következik. Mellyek akár a' lencsén akár ennek tokján sebet ejtenek, ezen részeket gyuladásba hozzák, melly genyedésbe, megkeményedésbe vagy nyirk-kiizzadásba végződvén, homályt bágy maga után. Hasonló gyuladást és következéseket hoznak elő mindazon támasztó okok, mellyek' fő munkálata a' szem­

ben nedvgyülemek' és -torulások' gerjesztésével küleke-, zik. A' szemekre ható csípős gőzök egyenest a' részek'

vegyületét támadják meg, mellyet felbontván homályt szülnek, 's leginkább a' morgagni-nedvve külölik kárté­

kony befolyásukat. Ha pedig hasonló munkálata állomá­

nyok az első utakba hozatnak, valamint több más támasztó okok vagy az elválasztást forgatják fel 4 vagy a' felszívó