Fabini János' tanítmánya a' szembetegségekről

Teljes szövegt

(1)

2

2

2 s

1

F A B I N I J Á N O S '

T A N 1 T M A R Y A A'

SZEMBETEGSÉGEI

"^,;*. J U J

A ' M Á S O D I K , J A V Í T O T T K I A D Á S TJTÁ-N- F O K D Í T K

D B . V A O W Ó C Z J Á N O S .

2 5?

. á r a 1 f o r i 3 6m. hr.. e. f .

(2)

7 u £

1 » '

(3)

F A B I N I JAN OS'

O H V O S D O C T O R , K V . K M K S ' / M E S T K R ' S A . ' M . K I H . E R Y H T E S I B E M A ' S Z E M I Í S Z K T' N V i r , v . nusn. P K O F E S S O R A '

A'

/ • V

A ' M Á S O D I K , J A V Í T O T T K I A D Á S U T Á N

I-' o m n T i

VAJNOGZ JÁNOS.

A ' M. T u n ú s T Á R S A S Á G ' K Ü I V I ' S I Í G E I N .

B U D Á N ,

A' M A G Y A R K I R Á L Y I E G Y E T E M ' B E T Ű I V E L .

(4)

p

(5)

j SZEGEDI TUDOM*

j Bor- CS !'.' . ;. ff

\ P O O R \'.".r

r

:

! ' . í - : ; v y r . :..'\ j j U f f :

I 4 l

l O Í

'

0

A' m u n k a ' á t t e k i n t e t e . ^

B e v e z e t é s . . . §. 1 . A ' s z e m b e t e g s é g ' h a t á r o z a t a . . . — 0 . A ' s z e m b e t e g s é g e k ' f e l o s z t á s a i . . . — 1 4 .

ElsÖ sereg-

E r ő b e l i s z e m n y a v a l y á k ( m o r b i o c u l . d y n a m i c i )

Első rend.

I . A ' s z e m g y u l a d á s r ó l k ö z ö n s é g e s e n . A ' s z e m g y u l a d á s ' első i d ő s z a k i k ó r j e l e i

— — — m á s o d i d ú s z a k i k ó r j e l e i .

— — — o k v i z s g á l a t a .

— — — k ó r e s m é r e t e . . . . .

— — — k i m e n e t e l e i . . . . .

— — — f e l o s z t á s a . . . . .

— — — j ó s l a t a

— — — g y ó g y í t á s a

I I . G y u l a s z t ó s z e m g y u l a d á s ( O p h t h a l m i a p h l e g m o n o s a ) ,

' s a n n a k a l a k a i . . . . . .

G y u l a s z t ó s z e m h é j l o b ( b l e p h a r i t i s p h l e g m o n o s a ) .

— — á r p a s z e m ( h o r d e o l u m p h l e g m o n ö s . )

— •— k ö n y m i r i g y l o b ( d a c r y o a d e n i t i s p h l e g m . )

— — z u g l o b ( e n c a n t h i s p h l e g m o n o s a ) . . -i c

— — s z e m l o b (Ophthalmitis p h l e g m o n . ) . F

— — k ö t l o b ( c o n i u n c t i v i t i s p h l e g m o n o s a ) .

— — s z i v á r v á n y l o b ( i r i t i s p h l e g m o n o s a ) . . (

— — s z a r u l o b ( k e r a t i t i s p h l e g m o n o s a ) .

— — t o k l o b ( c a p s u l i t i s p h l e g m o n o s a ) .

— — é r h á r t y a l o b ( c h o r o i t i s p h l e g m o n o s a ) . .

— — ü v e g h á r t y a l o b ( h y a l i t i s p h l e g m o n o s a ) .

— — i d e g r e c z e l o b ( r e t i n i t i s p h l e g m o n o s a ) . . ' I I I . K ü l ö n n e m ű s z e m g y u l a d á s o k ( o p h t h a l m i a e s p e c i f i -

c a e ) , ' s a z o k n a k a l a k a i

H u r u t o s s z e m g y u l a d á s (Ophthalmia e a t a r r h o s a ) .

— s z e m h é j m i r i g y l o b ( b l e p h a r a d e n i t i s c a t a r r h . ) E g y i p t o m i s z e m g y u l a d á s (Ophthalmia a e g y p t i a c a ) . Ú j s z ü l ö t t e k ' s z e m g y u l a d á s a (Ophthalmia n e o n a t ) . O r b á n o z o s s z e m g y u l a d á s (Ophthalmia e r y s i p e l a c e a ) .

— — s z e m h é j l o b ( b l e p h a r i t i s e r y s i p e l a c . )

— — z u g b ó r l o b ( a n c h y l o p s e r y s i p e l a c . )

— — k ö t l o b ( c o n i u n c t i v i t i s e r y s i p e l a c . )

2 0 .

2 2 .

2 4 .

— . 3 6 .

4 1 .

5 1 .

5 2 .

6 3 .

6 5 .

7 2 . 0 7 .

9 8 .

1 0 0 .

1 1 0 . 1 1 8 .

1 2 3 .

1 2 9 . 1 3 7 .

: — ; 1 4 . 7 . 1 5 3 . 1 5 5 .

158."

1 5 9 . 1 0 0 .

1 0 5 .

1 0 0 .

1 7 2 .

1 9 1 .

1 9 4 .

1 9 5 . 1 9 9 . :— 2 0 4 .

(6)

IV

C s ú z o s k ö t l o b ( c o n i u n c t i v i t i s r h e u m á t . ) . . §. 2 0 8 . K ö s z v é n y e s s z e m g y u l a d á s .(Ophthalmia a r t h r i t . ) _ 2 1 2 .

— s z e m - t a k - á r ( o p h t h a l m o b l e n n o r r h o e a

a r t h r i t i c a ) . — 2 1 3 .

— s z i v á r v á n y l o b ( i r i t i s a r t h r i t . ) . . — 2 1 5 . K i i t e g e s s z e m g y u l a d á s o k ( o p h t h a l m i a e e x a n t h e m a -

t i c a e ) . 2 2 1 . Jlimló's s z e m g y u l a d á s (Ophthalmia v a r i o l o s a ) . . — 2 2 2 .

— s z e m h é j l o b ( b l e p h a r i t i s v a r i o l o s a ) . . . — 2 2 3 .

— k ö t l o b ( c o n i u n c t i v i t i s v a r i o l o s a ) . . . — 2 2 7 . K a n y a r ó s s z e m g y u l a d á s ( O p h t h a l m i a m o r b i l l o s a ) . — 2 3 0 . V ö r h e n y e s s z e m g y u l a d á s (Ophthalmia s c a r l a t i n o s a ) . ~ 2 3 3 . S e n y v e s s z e m g y u l a d á s o k ( o p h t h a l m i a e c a c h e c t i c a e ) . — 2 3 4 .

G ö r v é l y e s s z e m g y u l a d á s (Ophthalmia s c r o p h u l o s a ) . — 2 3 5 .

— s z e m h é j m i r i g y l o b ( b l e p h a r e d . s c r o p h u l . ) — 2 3 ( i .

— á r p a s z e m ( h o r d e o l u m s c r o p h u l o s u m ) . — 2 4 2 .

— k ö n y t ö m l ő l o b ( d a u r y o c y s t i t i s s c r o p h u l ) . — 2 4 3 .

— s z a r u l o b ( k c r a t i t i s s c r o p h u l o s a ) . . — 2 4 . S .

— k ö t l o b ( c o n i u n c t i v i t i s s c r o p h u l o s a ) . . — 2 5 4 . B u j a s e n y v e s s z e m g y u l a d á s (Ophthalmia s y p h i l i t i ­

ca)

2 5 9 .

— — s z e m t a k - á r ( o p h t h a l m o b l e n n o r r h o e a

s y p h i l i t i c a ) . . . . — 2 0 0 .

— — s z i v á r v á n y l o b ( i r i t i s s y p h i l i t i c a ) . — 2 6 3 . K a l l e s s z e m g y u l a d á s ( p s o r o p h t h a l m i a ) . . . — 2 0 8 . Siilyös s z e m g y u l a d á s ( O p h t h a l m i a s c p r b u t i c a ) . — 2 7 1 .

Második rend.

I d e g e s s z e m b a j o k ( o p h t h a l m o n c v r o s e s ) . . . . — 2 7 3 . S z e m h é j g ö r c s ( b l e p h a r o s p a s i m i s ) . . . . — 2 7 4 . S z e m g ö r c s ( n y s t a g m u s ) — 2 7 8 . S z e m h é j b é n u l a t ( b l e p h a r o p l e g i a ) . . . . — 2 8 1 . S z e m b é n u l a t ( o p h t h a l m o p l e g i á ) . . . . — 2 8 5 . B a n d z s a l s á g ( l u s c i t a s ) . — 2 8 0 . ' A a n c s á l s á g (Strabismus) — 2 9 0 . S z e m f á j á s ( o p h t h a l m o d y n i a ) . . . — 2 0 4 . , M o r ( n m a u r o s i s ) . — 2 9 ö . V 4 ^ lu- é s m e s s z e l á t á s ( m y o p i a e t p r e s b y o p i a ) . — 3 3 0 .

Második sereg.

É l e t m ű v e z e t i . s z e m n y a v a l y á k ( r a o r b i n n u l . n r g a n í o i ) . — 3 3 8 .

Első rend.

H i b á s v e g y ü l e t e n alapuló s z e m n y a v a l y á k . . . — 3 4 0 . S z a r u h o m á l y ( o b s c u r a t i o c o r n e a e ) . : . — 3 4 1 . H á l y o g ( C a t a r a c t a ) — 3 6 0 . Í J v e g h á l y o g ( g l a u c o m a ) — 4 0 0 .

(7)

V Második rend.

A ' f o l y t o n o s s á g ' f é l b e s z a k a d á s á b ó l e r e d e t t s z e m b e t e g s é g e k . §. 4 0 3 . A ' h o m l o k ' s e b e i ( v u l n e r a f r o n t i s ) . . . . — 4 0 4 . A ' s z e m ö l d ö k ' s e b e i ( v u l n e r a s u p e r c i l . ) . . — 4 0 7 . A ' s z e m h é j a k ' s e b e i ( v u l n e r a p a l p e b r a r u m ) . . — 4 0 8 . A ' s z e m g ö d ö r ' s e b e i ( v u l n e r a o r b i t a e ) . . . — 4 7 0 . A ' s / . a r u h á r l y a ' s e b e i ( v u l n e r a c o r n e a e ) . . . — 4 7 0 . A ' k ö t - és t ü l k h á r t y a ' s e b e i ( v u l n e r a c o u i u n c t i v a e

e t s c l e r o t i c a e ) . — 4 7 9 . A ' s z i v á r v á n y h á r t y a ' s e b e i ( v u l n e r a i r i d i s ) . . — 4 S 0 . - A ' s u g á r t e s t ' s e b e i ( v u l n e r a c o r p o r i s c i l i a r i s ) . . — 4 8 2 .

A ' j é g l e n c s e ' é s l e n c s e t o k ' s e b e i ( v u l n e r a l e n t i s

c r y s t a l l i n a e , e i u s q u e c a p s u l a e ) . . . — 4 8 3 ' . A z u v e g t e s t ' s e b e i ( v u l n e r a c o r p o r i s v i t r e i ) . . — 4 8 5 . A z i d e g r e c z e ' s e b e i ( v u l n e r a r e t i n a e ) . . . — 4 8 0 .

H a r m a d i k rend.

H i b á s n a g y s á g b ó l s z á r m a z o t t s z e m n y a v a l y á k . . — 4 8 7 . S z e m v í z k ő i ' ( h y d r o p h t h a l m u s ) — / J S 8 . D ü l s z c m ( e x o p h t h a l m i a ) . . . — 4 9 0 . A g y s z e m ( c i r s o p h t h a l m i a ) . _ 5 0 8 . A ' s z e m ' vcló's t a p l ó j a ( f u n g u s m e d u l l a r i s o c u l i ) . — 5 1 1 . S z a r u c s a p ( s t a p h y l o m a c o r n e a e ) . . . . — 5 1 3 * S z a r u t ú l t e n g é s ( h y p e r k e r a t o s i s ) . . . . — 5 1 9 . S z a r u p o s z t ó ( p a n n u s c o r n e a e ) — 5 2 1 . S u g á r c s a p ( s t a p h y l o m a c o r p o r i s c i l i a r i s ) . . . — 5 2 5 . K ő k e m e s k o n y h á s ( e n c a n t h i s s c i r r h o s a ) . . . — 5 2 7 . A ' k ö n y m i r i g y ' k ó ' k e m e ( s c i r r h u s g l a n d u l a c l a c r y ­

m a l i s ) . — 5 2 9 . A ' k ö n y m i r i g y ' h i g o r a ( h y d a t i s g l a n d u l a e l a c r y m . ) — 5 3 1 . S z e m h é j k é r e g ( t y l o s i s ) . . . . . . — 5 3 0 . S z e m h é j r ö g ( t r a c h o m a ) . — 5 4 0 . S z e m h é j v i z e n y ( b l e p h a r o e d e m a ) . . . . 5 4 5 . S z e m h é j - s z é l k ó r ( b l e p h a r e m p h y s e m a ) . . . Ä Ä ^ W ? . K ö n y t ö m l ő - v í z k d r ( h y d r o p s s a c c i l a c r y m a l i s ) . . ) " — 5 4 8 . K ö n y t ö m l ő s é r v e ( h e r n i a s a c c i l a c r y m a l i s ) . . (, f V - . - 5 6 1 . A ' s z e m ' r é s z e i b e n e l ő f o r d u l ó d a g a n a t o k . . . — 5 6 6 .

A ' s z e m g ö d ö r " t ö m l ő s d a g a n a t a i ( t u m o r e s c y -

s t i c i o r b i t a e ) . . . . . . — 5 6 7 .

A ' s z e m h é j a k ' t ö m l ő s d a g a n a t a i ( t u m o r e s c y -

s t i c i p a l p e b r a r u m ) . . . . . — 5 7 1 . Á r p a ( c h a l a z i o n ) . — 5 7 5 . K á s a és p ö r s ( m i l i u m e t p h l y c t a e n u l a ) . . — 5 8 0 . A ' s z e m ' r é s z e i t m e g l e p ő k i n ö v é s o k . . . . — 5 8 2 . S z e m h é j v a r a n c s ( V e r r u c a p a l p e b r a r u m ) . . — 5 S 3 . S z e m h é j h u s a n y ( s a r c o m a p a l p e b r a i ' u m ) . . — 5 8 4 , B i b i r c s ( p a p u l a ) . . . . . . . . — 5 S 0 . H ú s c s a ( c a r u n c u l a ) . — 5 8 7 . S z e m r ö p ( p t e i y g i u m ) — 5 8 8 . S z ő r s z e m ( t r y c h o s i s b u l b i ) — 5 9 3 . S z e i n s o r v ( t a b e s b u l b i ) . — 5 9 4 . S z e m v é s z ( p h t i s i s b u l b i ) — 5 9 6 .

(8)

VI

S z a v u v é s z ( p h t i s i s c o r n e a e ) .

S z e m s z ó r h i á n y ( m a d a r o s i s ) . 5 9 7 . fiOO.

Negyedik rend.:

H i b á s helj'zetbó'l t á m a d t s z e m b e t e g s é g e k . . . — 0 0 3 . S z e m s z ő r f o r d u l a t és s z e m s z ő r k a l á s z ( t r i c h i a s i s

e t d i s t i c l i i a s i s ) . . . — 0 0 4 . B c s z e g é l y ( e n t r o p i u m ) • — 0 0 9 . vSzemhéjiszam ( p h a l a n g o s i s ) . . . . . — 0 1 0 . K i s z e g é l y ( e c t r o p i u m ) . — 0 1 8 . S z a r u s é r v ( h e r n i a c o r n e a e ) . . . . . — 0 2 6 . S z i v á r v á n y c s a p ( s t a p h y l o m a i r i d i s ) . . . — 0 3 0 .

Ötödik rend.

H i b á s ö s s z e f ü g g é s e n és ö s s z c á l l á s o n a l a p u l ó s z e m b e ' t e g s é g e k

S z c m h é j í i a s a d é k ( c o l o b o m a p a l p e b r a r u m ) . S z i v á r v á n y h a s a d é k ( c o l o b o m a i r i d i s ) . S z e m h é j h e g e d é s ( a n c h y l o b l e p h a r o n ) . S z e m h e g e d é s ( S y m b l e p h a r o n ) . E l ó ' h e g ( s y n e c h i a a n t e r i o r ) . H á t s ó h e g ( s y n e c h i a p o s t e r i o r ) . L á t a c s u k ú l a t ( a t r e s i a p u p i l l a e ) . S z e i n p u h a s á g ( s y n e h i s i s ) .

0 3 4 . 0 3 5 . 6 3 7 . 0 3 8 . 0 4 5 . 6 5 0 . 0 5 2 . 0 5 0 . 0 8 2 .

H a t o d i k rend.

folyó é s m e r ő r é s z e k ' h i b á s e r ő m ű v e s v i s z o n y a i n

a l a p u l ó s z e n i n y a v a l y á k . . . . . — 0 8 0 . S / j e m h é j v é r ö m l e n y ( e c e h y m o s i s p a l p e b r a r u m ) . — 0 8 7 .

* K d t V é r ü m l e n y ( e c c h y m o m a c o n i u n c t i v a e ) . . — 0 8 9 . C s a f n o k v é r ( h y p o a e m a ) . — 0 9 0 . , Cjsaihoktéj ( h y p o g a l a ) — 0 9 4 . C s a r n o k g e n y ( h y p o p y u n i ) . . . . . — 0 9 7 .

(9)

B é v e

7,

e I ó s.

1 . § . A . s z e m , az emberi test' legnemesebb r é s z e , sok- s z e m e l ő k e l ő s é g g e l b í r ennek többi é l e t m ű v e i felett.

E l ő s z ö r ugyanis é l o i m ű v o s szerkezete az é l e t m ű v e z e t ' l e g d í s z c s b v i r á g á t k é p e z i ; mert minden é l e t i m í v e s r e n d ­ szerek r é s z e s e k a n n a k k é p l e t é b e n : nem k ü l ö n b e n , mint­

ha a5 szem a/, e g é s z é l e t i m í s é g ' m á s á t á b r á z o l n á . D e m i t ö b b , ezen é l e t m ű v c s r é s z e k , m e l í y e k k e l a' szem leg- gazdagabban van f e l r u h á z v a , az é l e t m ű v e z e t ' legfen- s ő b b polczára m é l t a t v a , nevezetes g y e n g é d s é g g e l é s f i ­ n o m s á g g a l j e l e s k e d n e k , 's némi c s o d á s c s í n n a l és d í s z s z e l é k e s í t e t t e g é s z s z é folynak ö s s z e .

2 . §. De s o k k a l fontosubbak m é g a' szem' é l e í n i í í v e - z e t é n é l annak e r ő b e l i í t i u n k f t látni. E l e t t e h e t s é g e nem csak a' l e n g é i é t5 f o l y a m á n á l fogva a' l e g b ő v e b b 's .fino­

mabb részek' fentartására szakadatlan ü g y e l ; de k i t ű n ő i z g é k o n y s á g é s é r z é k e n y s é g ' t ü n e t e i v e l is diszeskedik.

A ' szemnek innét l e g i n k á b b f ü g g ő magasabb é l e t e saját m ű k ö d é s s e l k ü l e k e z i k , mellynek v é g r e h a j t á s á r a egy igen,, finom és m é r h e t l c n á l l o m á n y , t . i . f é n y , s z ü k s é g e s .f« . . E n ­ nek s u g a r a i , a k á r ö n f é n y ű testektől á r a d v á n k i 5 [ akár idegen f é n y által v i l á g o l t t á r g y a k t ó l v e r e t v é n vissza","'a'-' szemben e z é l i r á n y o s a n m e g t ö r e t n e k \s k e l l ő l e g góc/.bíi' szedetnek A z i n n é t eredt benyomat az é t z r g ó e z r a el­

származva a' k ö z e l 's t á v o l f e k v ő tárgyak' felfogása e s z k ö z l ő d i k . í g y tehát nem csak a' k ü l v i l á g ' főbb e.s- m é r e t e i h e z , de é l e t ü n k ' s z á m t a l a n g y ö n y ö r e i h e z , is sze­

meink által juthatunk.

3 . '§. H a a' szemnek eddig é r i n t e t t mind é l e í m í í v e - z e t i , m i n d erűbeli viszonyait fontolóra v e s / . s z ü k , önkényt:

á t l á t j u k , hogy ezen é l e t m ű nevezetes egymis b é l y e g g e l van e l l á t v a , és az életmú'ségben szinte saját é l e t e t v i ­ sel. V a n n a k mindazáltal a' szemnek a' többi éleíim'íség- gel sokszeríí rokonviszonyai i n . Mert nem csak é l e t m ű ­ ves ö s s z e f ü g g é s b e n áll a' test' minden rendszereivel, de

1

(10)

2 B é v e /. e t é s.

ezek' m u n k á l a t a i v a l , é s k ü l ö n b f é l e é l e t m ű v e k ' m ű k ö d é ­ seivel is legszorosabb e g y ü t t é r z é s t gyakorol. A ' szem tehát s z ü k s é g e s l e g az é l e t m ű s é g ' egyetemes t ö r v é n y e i a l á van vetve, és é l e t i m u n k á l a t a a' többi életnvűség' m u n k á l a t a i é s m ű k ö d é s e i által k ü l ö n b f é l e k é p e n modo»

sítatik.

4 . §. A ' m o n d o t t a k b ó l ö n k é n y t k i v i l á g l i k , hogy va­

lamint minden e g y é b é l e t m ű n e k e s m é r e t é t , ú g y a ' S z e m ­ t u d o m á n y t is mint i v a d é k á t egyszersmind e g é s z l ő r é ­ szét k e l l tekinteni az é l e t m ű s é g ' egyetemes e s m é r e t e i - n e k , vagy is az egyetemes O r v o s t u d o m á n y n a k . A ' S z e m - t u d o m á n y t e h á t , vagy is i n k á b b a' S z e m o r v o s t u d o m á n y , azon r é s z é t k é p z i az ü d v h o z ó t u d o m á n y n a k , melly a' szem' e s m é r e t é t tanítja , egyszersmind ezen életmű' mind f e n t a r t á s á n a k , mind g y ó g y í t á s á n a k útját m ó d j á t előadja. Nincs tehát mit c s o d á l n u n k , hogy mindazon igyekezetek, mellyek a' szemet m a g á n o z v a , és a' többi é l e t m ű s é g t ő l mintegy e r ő s z a k o s a n elszakasztva nyomoz- g a t á k , mindenkor siker n é l k ü l maradtanak. 'S ugyan­

csak e z , a' régi i d ő k b e n annyira divatlott g o n d o l k o d á s 's c s e l e k v é s volt o k a , hogy a' s/.emészség o í l y s o k á tu­

d o m á n y i m é l t ó s á g r a nem kaphatott, 's hogy ezen legne­

mesebb é l e t m ű ' b e t e g s é g e i több s z á z a d o k i g nem v a l ó d i orvosokra, hanem a' betegek' legnagyobb k á r á v a l , kon­

tárok' és k u r u z s o l ó k ' j a v ó s k o d á s a i k r a b í z a t t a k .

5 . §. A ' szemészi e s m é r e t e k e t az egyetemes Orvos­

t u d o m á n y ' e l v e i b ő l s z ü k s é g e s ugyan m e r í t e n i : de mint a' dolog' természete m á r m a g á v a l h o z z a , ezen elveknek, .midőn a'szemre alkalmaztatnak, tetemes és s o k f é l e m ó ­

dosításokat kell s z e n v e d n i ö k . Mert j ó l l e h e t a' szem' é l e í t e h c t s é g e az cg é s z é l e t m ű s é g ' k ö z ö n s é g e s t ö r v é n y e i szerint m u n k á l ó d i k , k ü l e k e z e t e m é g is ö n n e m ű , 's b é ­ lyege sajátságos. A' szem' é l e t m ű v e z e t e h a s o n l ó l a g , a z emberi é l e t m ű vezet' k ö z ö n s é g e s nyomdáját utá­

nozza, de mind a' mellett k ü l ö n n e m ű vegy- és i d o m k é ­ pet á b r á z o l , és k ü l ö n ö s m ó d o s í t á s o k a t terjeszt é l ő n k b e . H a mindezeket g o n d o l ó r a v e s z s z ü k , nem fogjuk helyte­

lennek találni a' S z e m o r v o s t u d o m á n y ' k ö v e t k e z ő határoza­

t á t : a' S z e m o r v o s t u d o m á n y az egyetemes O r v o s t u d o m á n y ­ ból k ö l c s ö n ö z ö t t , ' s a ' s z e m ' s a j á t s á g o s é l e l t e h c t s é g é h e z é s é l e t m ű v e s a l k a t á h o z szabott elveknek foglalatja. — E z e n egyetemes o r v o s t u d o m á n y i elvek, m i d ő n a' szemre át­

vitetnek, mintegy próbakőre vonatnak, melly k i t ü n t e t i c s o r b á i k a t , vagy igazolja alaposságukat. Innét a' Szem­

orvostudomány gyakran uzsorával fizeti vissza azon v i ­ l á g o t , mellyel az egyetemes O r v o s t u d o m á n y t ó l k ö l c s ö ­ nözött.

(11)

B e v e z e t é s . 3 6. §. A'. S z e m o r v o s t u d o m á n y több l é t r é s z e k b ő l á l l Öszve. Minthogy pedig ez az egyetemes Orvostudo­

m á n y n a k á g á t k é p e z i , ugyanazon e g y e n l ő r é s z e k r e osz­

lik f e l , m e l l y e k í e az egyetemes O r v o s t u d o m á n y t osztani s z o k t á k . Innét a' S z e m o r v o s t u d o m á n y k é t fő r é s z b ő l á l l , é s z k é p i t. i. (theoretica), és gyakorlati'(practica) r é s z b ő l . Amaz a' szemet k é t f é l e k é p t á r g y a z z a , t. i . e g é s z s é g e s é s beteg á l l a p o t b a n : k ö v e t k e z ő l e g mindarról é r t e k e z i k , mit äz orvosnak akár az é p , akár a' beteg s z e m r ő l tudnia 's é r t e n i e s z ü k s é g e s . A ' gyakorlati rész pedig útját m ó d ­ j á t tanítja a' szem' é p f e n t a r f á s á n a k , vagy beteges á l l a - p o t b ó l i h e l y r e á l l í t á s á n a k ; azon dolgokat adja tehát e l ő , meilyeket a' szem' ü d v é r e ü g y e l ő orvosnak m ű v e l n i e k e l l .

7. §. A ' S z e m o r v o s t u d o m á n y ' é s z k é p i r é s z e i s m é t k é t f e l é á g a z i k ; a' mint a' szemet e g é s z s é g e s vagy beteg állapotban nyomozza. A z e l ő b b i rész S z e m é l e t t u d o ­ m á n y n a k neveztetik tágabb é r t e l e m b e n (Ophthal mophy- siologia sensu l a t i o r i ) , az u t ó b b i pedig S z e m k ó r t u d o ­ m á n y n a k (Ophthalmonosologia) mondatik. A ' S z e m é l e t - t u d o m á n y tágabb é r t e l e m b e n az e g é s z s é g e s szem' a l k a ­ tát és m ű k ö d é s é t adja e l ő ; a' S z e m k ó r t u d o m á n y pedig annak beteg á l l a p o t j á t , k ó r j e l e i t , és k ó r o k a i t fejtegeti.

A ' S z e m é l e t t u d o m á n y t szorosabb értelemben is s z o k t á k venni (Ophthalmophysiologia sensu s t r i c t i o r i ) , 's az ak­

kor a' S z e m o r v o s t u d o m á n y ' azon részét j e l e n t i , melly az e g é s z s é g e s szem' m ű k ö d é s é t é s s a j á t é l e t é t terjeszti e l ő . Azon t a n í t m á n y pedig, melly ugyan az e g é s z s é g e s szem' a l k a t á t és é l e t i n ű v e z e t i s z e r k e z e t é t adja e l ő , Szem- b o n e z t u d o m á n y n a k (Ophthalmanatomia) neveztetik.

8. §. A ' S z e m o r v o s t u d o m á n y ' gyakorlati r é s z e Jha^- s o n l ó l a g két ágra o s z l i k , ú. m. S z e m é p - és Szemgyogy- t u d o m á n y r a (Opbthalmodiaetetica et Ophthal aiotherapia).

Amaz e s z k ö z e i t e s m é r t e t i , 's módját tanítja a' szem' ép állapotbani m e g ó v á s á n a k , emez g y ó g y s z e r e k e t szol­

g á l t a t , és g y ó g y m ó d o t a l a p í t a' rendes á l l a p o t t ó l eltért szem' előbbi é p s é g é b e v i s s z a á l l í t á s á r a . A ' S z e n i é p t n d o - m á n y i s m é t k é t részre k ü l ö n b ö z t e t i k , mellyek' egyike S z e m é p t á r n a k ( M a t é r i a diaeletica ophthalmica ) nevezte­

t i k , és azon mind b e l s ő , mind k ü l s ő hatalmak' esmér- t e t é s ó v e l foglalatoskodik, mellyeknek befolyása a' szem' e g é s z s é g e s állapotjiira s z ü k s é g e s . A ' m á s i k S z e m é p l a n - nak (Ophthalmobiotica) mondatik, é s elveket a l a p í t , m e l l y e k n é l fogva az említett hatalmak' befolyása a k k í n t k o r m á n y o z t a t h a t i k , hogy a' szemek' épvolta m e n n é l to­

v á b b fentartassék. — A' S z e m g y ó g y t u d o m á n y is két rész­

re v á l i k , ú. in. S z e i n g y ó g y t á r r a ( M a t é r i a medicn oph- 1 *

(12)

4 15 é v c z e t é s.

thalmica), é s S z e m g y ó g y t a n r a (Ophthalmothernpia sensu sti'ictiori). Amaz a' beteg szem' o r v o s l á s á r a s z ü k s é g e s

g y ó g y s z e r e k e t terjeszti e l ő ; emez p e d i g , melly k ö z ö n s é ­ gesen s z e m é s z i m ű v é s z e t n e k is neveztetik, azon t ö r v é ­ nyeket foglalja m a g á b a n , mellyek szerint az e m l í t e t t g y ó g y s z e r e k e t h a s z n á l n i 's a' beteg szemre a l k a l m a z n i k e l l . — M i e z e n t ú l csak a' beteg szemet v e e n d j ü k vizs­

gálatunk' t á r g y á v á ; azért csak az emberi szem' b e t e g s é ­ g e i r ő l 's ezek' g y ó g y í t á s á r ó l é r t e k e z e n d ü n k ; vagy-is a' S z e m k ó r - é s S z e m g y ó g y t u d o m á n y t egybe csatolva adand- j u k e l ő .

A' szembetegség' határozata.

*9. §. S z e m b e t e g s é g n e k az é l e t m ű s é g ' azon rendelle­

nes b á n t a l m a mondatik, melly a' szemet vagy az ehhez tartozó r é s z e k e t létalaposan támadja meg. A ' szembe­

t e g s é g e k tehát nem mindenkor a' s z e m t e k é b e n t a n y á z ­ n a k , hanem azon r é s z e k e n is e l ő f o r d u l n a k , m e l l y e k a' szemteke' s z o m s z é d s á g á b a n f e k ü v ó n , annak a ' t e r m é s z e t ­ től s e g é l y ü l és oltalmai adattak. E z e n s e g é d r é s z e k h e z s z á m í t a t n a k : a' s z e m g ö d ö r c s o n t o k , ezek' c s o n t h á r t y á j a ,

vagy-is a' s z e m g ö d ö r h á r t y a , a' s z e m g ö d ö r5 s e j t s z ö v e t c , a' k ö n y ó l e t m ű v e k , a' s z e m p i l l á k , s z e m ö l d , és az imitt előforduló izmok. V a l a h á n y s z o r ezek, a' szemet k ö z é p ­ pont g y a n á n t k ö r n y e z ő 's vele legszorosabb ö s s z e f ü g g é s ­ ben l é v ő r é s z e k betegesen b á n t ó d n a k , mindannyiszor a' szem is rendellenes állapotba e j t ő d i k ; mint f o r d í t v a : ha a ' s z e m betegeskedik, ezen r é s z e k is többé k e v e s e b b é s z e n v e d ő állapotba vettetnek. E n n é l fogva tehát az említett r é s z e k ' b e t e g e s v á l t o z á s a i is teljes joggal a'szem­

b e t e g s é g e k h e z s z á m í t a t n a k .

1 0 . §. A' s z e m b e t e g s é g ' i m é n t alapított határozatá­

b ó l m é g az is k ö v e t k e z i k , hogy csak akkor lehet vala- melly n y a v a l y á t s z e m b e t e g s é g n e k mondani, ha az a' szemet létalaposan bántja. Mert tudjuk a z t , hogy szin­

te minden n y a v a l y á b a n , melly az emberi testet m e g t á ­ madja, a' szemek is többi é l e t m ű s é g g e l i szoros egybe- k ö t t e t é s ö k miatt, beteges változásokat szenvednek; de ezen szevedelmek nem képeznek tulajdon s z e m b e t e g s é ­ geket, hanem csak mint kórjelei t ű n n e k fel más n y a v a ­ l y á k n a k , í g y s z á m o s l á z a k , különbféle k ü t e g e k , több belrészek' g y u l a d á s a i , különböző senyvek ( s á r g a - , fe­

h é r - , v í z - és a s z k ó r ) , továbbá nem k e v é s idegbajok ( n e h é z k o r , d ü h ö s s é g , m é h k ó r ) , ligy az á r a d á s o k é s fo- lyórészek' f ö l a k a d á s a i , a' szemeken sajátságos k ó r j e l e -

(13)

A.' s z e m b e t e g s é g ' határoznia. &

ket hoznak e l ő , 's azok' n é z e t é t , m o z g é k o n y s á g á t , hely­

zetét , f é n y e s s é g é t , f é n y i r á n t i f o g é k o n y s á g á t , s z í n é t , n e d v e s s é g é t , a' láta' m o z g á s á t , n y i l a s á t , k ü l ö n b f é l e m ó d o n elváltoztatják. M i n d e f f é l e k ó r t ü n e t e k , m e l l y e k a'.szemeken mils n y a v a l y á k ' folyamata alatt j e l e n k e z n e k , m e l l y e k a' többi é l e t m ű s é g b e n f é s z k ű i n e k , mind j ó s l a ­ t i , mind k ó r e s m é r e t i n é z ő p o n t b ó l legnagyobb tekintetet é r d e m e l n e k . K s m é r e t ö k 's j e l e n t é s ü k , a' Szeinjeltudp- m á n y b a n (Semiologia) adatik; e l ő , melly et 'az ő s r é g i ­ s é g t ő l e g é s z mai napig mindenkor legnagyobb becsben tartottak az orvosok.

• 1 1 . §. J ó l l e h e t pedig ,a* sjzeineknek k ó r j e l e s b á n t a l - m a i a' S z e m k ó r t u d o m á n y b a t u l a j d o n k é p nem tartoznak, m é g is az é l e t m ű s é g ' azon n y a v a l y á i , mellyek a' sze­

meken k í v ü l l é t e z n e k , gyakran s z e m b e t e g s é g e k n e k szol­

g á l n a k alkalmul., E n n e k o k á t a' szemnek többi é l e t m ű - s é g g e l i legszorosb e g y ü t t é r z é s é b e n k e l l keresni. Azon k ü l ö n z ő jelek pedig, í u e l l y e k n é l fogva a' l é t a l a p o s szcm- b á n t a l m a k a ' k ó r j e l e s e k i ő l m e g k ü l ö n b ö z t e t n e k , többfé­

l é k . Ugyan-is e l ő s z ö r l é t a l a p o s a k azon s z e m b á n l a h n a k , m e l l y e k f o n t o s s á g u k k a l az eredeti n y a v a l y a ' v e s z é l y e i t f ö l ü l m ú l j á k , 's m e l l y e k k i nem fejüihettek v o l n a , ha­

csak r e á j o k a'szemben k ü l ö n ö s k ó r k é s z s é g nem l é t e z vala. E n n é l fogva a' g i l i s z t a k ó r által e l ő h o z a t o t t fekete h á l y o g méltán a' l é t a l a p o s s z e m b á n t a l m a k k ö z é s z á m í - tatik. L é f a k i p o s a k azután azon szembajok, mellyek' e l ő h o z á s á r a a' többi é l e t m ű s é g ' b e t e g s é g e e g y e d ü l nem e l e g e n d ő , hanem m é g m á s i n d í t ó ok is k í v á n t a t i k . E ' rendbeli s z e m b e t e g s é g e k h e z tartoznak j o b b á r a minden k ü l ö n n e m ű s z e m g y u l a d á s o k . L é t a l a p o s a k v é g r e azon s z e m b e t e g s é g e k i s , mellyek á l l a n d ó b b tartásunk s z o k t a k ^ l e n n i , és sokszor az eredeti nyavalya' n y i l v á n o s kifej- ; t ő d é s e előtt mutatkoznak, vagy annak e n y é s z t e titán fenmaradnak. H l y é n e k p. o. a' g u t a ü l é s t m e g e l ő z ő vagy k ö v e t ő s z e m h é j b é n u l a t .

1 2 . §. Valamint sok b e t e g s é g e k , mellyek a' sze­

meken k í v ü l t a n y á z n a k , ezekre n é z v e hatos k ó r t á m a s z t ó erővel b í r n a k : ú g y szinte a' s z e m b e t e g s é g e k sem szok­

tak minden behatás n é l k ü l lefolyni az c l e t m ű s é g r e n é z ­ ve. Igaz ugyan, hogy azon jeles egymis b é l y e g ' k ö v e t - k e z é s i b e n , melly a' szem' sajátja (3 . §.), ennek c s e k é ­ lyebb bántalmai az é l e t m ű s é g ' tetemes v á l t o z á s a n é l k ü l ellehetnek; sőt n é h a a' szem' m ű k ö d é s e t ö k é l e t e s e n is e l v é s z , vagy e z é n é l e t m ű e g é s z e n , elpusztul a' n é l k ü l , hogy a l többi é l e t m ű s é g feltiinőleg e g y ü t t szenvedne.

D e ellenben ama' s o k s z é r ű r o k o n s á g , melly a' szem és többi é l e t m ű s é g köztt divatlik, meg nem engedi, hogy

(14)

«

A ' s z e m b e t e g s é g ' határozata.

a' s z e m n y a v a l y á k ' folyamata alatt a' többi é l e t m ű v e k é s rendszerek is rokonszenvbe ne ragadtassanak. L e g - n y i l v á b b ezen r o k o i . b á n t a l m a a' többi é l e t m ű s é g n e k a- zon s z e m b e t e g s é g e k b e n , mellyek a' szemeket hevesebben o s t r o m o l j á k , 's ezek' é l e t t e h e t s é g é t sebesen beteg á l l a ­ potba ragadják.

13. §. H a a' s z e m b e t e g s é g e k ' m i v o l t á t v e s z s z ü k vizs­

g á l a t a l á , v i l á g o s a n k i t e t s z i k , hogy a' szemnek sincse­

nek m á s b e t e g s é g e i , mint a' többi é l e t m ű s é g n e k . M e r t a' szem az é l e t m ű s é g ' minden r e n d s z e r e i b ő l vesz m a g á ­ ba á g a k a t ; ha t e h á t b e t e g s é g b e h a n y a t l i k , s z ü k s é g e s l e g ugyanazon m ó d o n b á n t ó d l k , mint az egyetemes é l e t m ű ­ s é g . C s a k é l e t m ű v e s a l a k l a t á n a k ö n n e m ű m ó d o s í t á s a , é s é l e t t e h e t s é g é n e k s a j á t s á g a o k o z z á k , hogy n y a v a l y á i ö'nnemüleg k ü l e k e z n e k és tulajdon p á l y á t k ö v e t n e k . A ' szemek' a l k a t ó r é s z e i n e k b ő s é g e , azoknak a' többi élet- m ű s é g g e l s ó k s z e r ű e g y b e k ö t t e t é s e , és k ö r n y é k i f e k v é s e , m e l l y n é l fogva minden ellenes b e h a t á s n a k egyenesen k i vannak t é v e , okai a n n a k : h o g y , mint Celsus á l l í t j a , szemeink szerfelett nagy é s s o k f é l e v i s z o n t a g s á g o k n a k á l l n a k tárva. A ' r é s z e k ' g y e n g é d s é g e , mellyek a' szem' b e t e g s é g e i b e n ostromoltatnak, ezekhez legnagyobb ve­

szedelmet csatol, e l a n n y i r a , hogy minden s z e m b e t e g s é g ' folyamata alatt m é l t á n f é l h e t n i , nehogy vagy az e g é s a életmű e l p u s z t í l a s s é k , vagy l e g a l á b b a' k ü l é r z é k e k ' leg- nemesebbike odaveszszen. K i t e t s z i k e z e k b ő l , mi hasznos és s z ü k s é g e s a' s z e m b e t e g s é g e k k e l pontosan m e g e s m é r - k e d n ü n k .

A' szembetegségek' felosztásai.

J 14. §. A ' s z e m b e t e g s é g e k e t az Í r ó k n á l k ü l ö n b f é l e - l&ép találjuk o s z t á l y o z v a . M i n e k u t á n a a' s z e m é s z s é g a*

múlt század' k e z d e t é v e l t u d o m á n y o s alakot kezde ö l t e n i , eleinte a ' s z e m b e t e g s é g e k b o n c z t n d o m á n y o s rendben, az­

az a' r é s z e k ' f e k v é s e 's helyzete szerint adattak e l ő . í g y B o e r h a v e E r m á n a ) , kinek a' Szemorvostudo­

m á n y s o k ' h á l á v a l tartozik , imilly szabályt alapira : ezen n y a v a l y á k a t azon renddel kell e l ő a d n i , mint a' boncz- t u d ó s o k a' r é s z e k e t e l ő a d n i szokták. K ö v e t t é k Boerha- ve' t ö r v é n y é t azután l e g t ö b b s z e r z ő k , a' b e t e g s é g e k e t a' m e g t á m a d t r é s z e k ' f e k v é s e szerint o s z t á l y o z v á n . D e T . S c h m i d t J . A. nem épen ok n é l k ü l veti ezen fel­

osztásnak g á n c s u l , hogy a' Szemkórtudornány' t ö k é l e t e ­ s ü l é s é n e k legnagyobb gátot ejt. Mert minthogy a' boncz- tudósok a' holt r é s z e k e t szokták v i z s g á l a t u k alá v e n n i ,

(15)

A' s z e m b e t e g s é g e k ' feloszlásai. 1 '« k é s s e l e g y m á s t ó l eloldani 's v á l a s z t a n i : az orvosok i s , k i k ezen f e l o s z t á s t k ö v e t t é k , i n k á b b k ó r a l a k o k ' ala­

p í t á s á r a , mint a' b e t e g s é g e k ' való és b e l s ő mivoltuk' k i - n y o m o z á s á r a fordíták i g y e k e z e t ü k e t . Azonban T T . W e i ­ l e r b) és R o s a s c) a' l e g ú j a b b i d ő k b e n e' g á n c s o t nem k e v é s s é m e g c z á f o l á k , m i d ő n a' S z e m é s z s é g e t ezen felosz­

tás szerint t u d o m á n y o s alakba ö l t ö z t e t n é k .

a ) H e r m a n n i B o e r h a v e p r a e l c c t i o n c s p u b l i c a c d e m o i b i s o c u - l o i ' u m . Güttingae 1 7 4 7 .

b) D i e K r a n k h e i t e n d e s m e n s c h l i c h e n A u g e s . 4 A u f l . B e r l i n , 1 8 3 0 . c ) H a n d b u c h . d e r t h e o r e t i s c h e n u n d p r a c t i s c h e n A u g e n h e i l k u n d e .

I I I . Bünde. W i e n , 1830.

15. §. Sok orvosok, k i k n e k a ' b o n e z t u d o m á n y o s osz­

t á l y o z á s k e v e s b b é l á t s z ó k tetszeni, a' s z e m n y a v a l y á k ' r e n d i r á n y o s f e l o s z t á s á r ó l keveset a g g ó d v á n , azoknak rajzait vegyesleg és minden bizonyos rend n é l k ü l a d á k elő. J e l e s e k e z e n í r ó k k ö z ü l T T . I l i c h t e r a ) , S c a r - p a b) és B a r á t t á c). M á r pedig v a l a h á n y s z o r ezen be­

t e g s é g e k minden bizonyos s o r s z a b á l y nélkül k ö v e t k e z ­ tetnek e g y m á s r a , mindannyiszor i n k á b b halomra g y ű j ­ tetnek, mint v a l a m e l l y m e g h a t á r o z o t t elvre alapított tu­

d o m á n y o s alakba szerkezteinek. Szinte ezen bírálat i l ­ l i k T . H e l l i n g ' d) munkájára i s , k i a' s z e m b e t e g s é g e - ' ket betűrendben a d v á n e l ő , i n k á b b s z ó t á r t , mint k é z i ­ k ö n y v e t bocsála k ö z r e .

a ) A n f a n g s g r u n d e d e r W u n d a r z n e y k u n s t . 3 - t e r B a n d . G ü t t i n g e n , 1 8 0 4 .

h ) T Y a t t a t o d e l l c p r i n c i p a l i m a l a t t i e d e g l i o c c h i . Kdiz. f j u i n t a . I I . v o l . P a v i a , 180(5.

c) O s s c r v a z i o n i p r a t i c h e Sülle p r i n c i p a l i m a l a t t i e d c g l i o c c h i , .

I I . t o m . M i l a n o , IS 18. / d) P r a c h t i s c h e H a n d b u c h d e r A u g e n k r a n k h e i t e n . I I . B ä n d e , ß e i i i n ,

1821—1822.

16. §. T . B e e r , ama' jeles 's t a p a s z t a l á s s a l dús m u n k á j á b a n a ) , a' s z e m b e t e g s é g e k e t olly reddel adja e l ő , hogy előbb a' s z e m g y u l a d á s o k r ó l , mnjd ezek' u t ó ­ b a j a i r ó l , továbbá a' h á l y o g r ó l , azlán a' mórról é s ebhez legrokonabb l á t h i b á k r ó l é r t e k e z n é k . E z e k h e z csatol v é g ­ re n é m e l l y idült bajokat, mellyek az e l ő b b i o s z t á l y o k b a nem s z e r k e z t e t h e t é n e k . — J ó l l e h e t ezen f e l o s z t á s n a k nem lehet tagadni n é m i gyakorlati h a s z n á t , m é g - i s ket­

tős o k b ó l helytelen. Mert e l ő s z ö r lett dolog a z , hogy vannak olly s z e m b e t e g s é g e k , mellyek majd g y u l a d á s b ó l veszik e r e d e t ű k e t , majd minden előrejárt g y u l a d á s nél­

k ü l is előfordulnak. I l l y b e t e g s é g e k e t B e é r n e k két sza­

kaszban kellett e l ő h o r d a n i , mit valóban meg is teve.

(16)

s

A' szembetegségek.' felosztásai.

Helytelen m á s o d s z o r e' f e l o s z t á s a z é r t , mert egy k ü l ö ­ n ö s o s z t á l y t volt k é n y t e l e n B e e r f e l á l l / t a n i azon beteg­

s é g e k ' s z á m á r a , mellyeket az e l ő b b i seregek' e g y i k é b e sem lehefe beiktatnia. H o n n é t k i v i l á g l i k , hogy ezen f e l o s z t á s n a k e r ő s alapja nincsen.

a ) L e l i r o v o n d e n A u g e n k r a n k h e i t e n . 2 B d e . W i e n , 1S13—1S17.

17. §. Nem k ü l ö n b e n t u d o m á n y o s elv n é l k ü l s z ű k ö l ­ k ö d i k azon f e l o s z t á s i s , m e l l y e l T . D e m o u r a ) k ö v e t . M i n e k u t á n a t. i . ezen s z e r z ő az e l s ő o s z t á l y b a n n é m e l l y s z e m r é s z e k ' a l k a t á t m e g é r i n t e t t e v o l n a , a' m á s o d i k b a n a' s z e m h é j a k ' b e t e g s é g e i t , a' harmadikban a' k ö n y ú t a k ' h i b á i t , a'negyedikben a ' s z e m g y u l a d á s t , az ö t ö d i k b e n a'

szem' é l e t m ű v e z e t i b a j a i t , mint ugyanannyi m a r a d é k a i t a' s z e m g y u l a d á s o k n a k , a' hatodikban a' k ü l e r ő s z a k o k á l t a l e l ő h o z o t t s é r e l m e k e t , a' hetedikben a' szem' ideges b á n t a l m a i t , a' nyolczadikban a' d ü l s z e m e t , a' kilehcze- dikben v é g r e a' h á l y o g o t adja elő. T . B e n e d i c t b) a' s z e m b e t e g s é g e k e t g y u l a d ó s o k r a ( f o r r ó k r a v) é s i d ü l t e k r e csapatolja. M á r pedig ki nem l á t j a , hogy ezen felosz­

tásban a' b e t e g s é g e k ' l é t a l a p o s k ü l ö n b s é g e i nincsenek e l é g g é kijelelve.

a ) T r a i t é d e s m a l a d i c s d e s y e i r x , a v e c d e s p l a n c h e s c o l o r i d c s . I V . v o l . P a r i s , I S I S .

b) H a n d b u c h d e r p r a c U t i s c h c n A u g e n h e i l k u n d e . 5 B d e . L e i p z i g , 1S22—1S25.

18. §. T . W a l t h e r a ) más felosztást á l l t a t o t t , a' s z e m b e t e g s é g e k e t hár.ojn felekezetekre r e n d e z v é n . A z e l s ő felekezet .mindazon s é r e l m e k e t k e b l e z i , mellyek s z e m g y u l a d á s o k a t t á m a s z t a n a k , akár' e r ő m ű v e s , a k á r i m á s f é l e e r e d e t ű e k legyenek; a' m á s o d i k m a g á t a' szem­

g y u l a d á s t , 's ennek k ü l ö n b f é l e nemeit és fajait adja e- l t ) ; a' harmadik azon bajokat foglalja m a g á b a n , mellyek

a' szem' gyulladásai' k ö v e t k e z é s i b e n fejlenek lei. E z e n utóbbi b e t e g s é g e k e t i s m é t k é t rendre o s z t á l y o z z a , a' mint a' s z e m g y u l a d á s o k a t nyomban és k ö z v e t l e n , v a g y pedig csak u t ó b b és k ö z v e t v e k ö v e t i k . — E z e n felosz­

tás' alapjául azon á l l í t m á n y s z o l g á l mint s a r k i g a z s á g : hogy a' s z e m g y u l a d á s minden e g y é b s z e m b e t e g s é g e k ' középpontját teszi; azaz minden többi szomnyavalyákafc vagy mint o k a i t , vagy mint k ö v e t k e z e i m é i t k e l l tekin­

teni a' s z e m g y u l a d á s o k n a k . Már pedig j ó l l e h e t a' szem­

g y u l a d á s egy igen s ú l y o s n y a v a l y a , és sok m á s beteg­

s é g e k n e k gazdag termőföldje : vannak m i n d a z á l t a l o l l y a n s z e a i b á n t a l m a k i s , mellyek sem magok nem g y u l a d ó s o k , sem g y u l a d á s t neru t á m a s z t a n a k , sem v é g r e g y u l a d á s b ó l nem vették e r e d e t ö k e t . Aztán meg az is lett d o l o g ,

(17)

A' s z e m b e t e g s é g e k ' felosztásai. U hogy sok bajok n é m e l l y k o r g y u l a d á s b ó l k e l e t k e z n e k , sokszor pedig g y u l a d á s n é l k ü l . n e m z ő d n e k ; mert, mint már Baco helyesen m e g j e g y z é , sok t ö r t é n i k u g y a n a z , de m á s k é p . Ide j á r u l továbbá az is , hogy a' h a r m a d i k k ó r s e r e g h e l y t e l e n ü l a' b e t e g s é g e k ' e r e d e t é r e a l a p i t á t i k . I n n é t ollyan b e t e g s é g e k g y ű j t e t n e k egy halomba, mely- l y e k k ü l ö n b ö z ő n e m ű e k , 's e g y m á s s a l legkevesebb atya­

fisággal sem rokonkodnak. Mert valamint a' l á z a k k é ­ pesek senyveket, á r a d á s o k a t , r e k e d é s e k e t é s idegbajo­

kat e l ő h o z n i : ú g y a ' s z e m g y u l a d á s o k is igen k ü l ö n b f é l o b á n t a l m a k a t nemzenek, mellyek h e l y t e l e n ü l kevertetnek ö s s z e . K i t e t s z i k e z e k b ő l , hogy ezen felosztás i s , á m ­ bár jobb az e l ő b b i e k n é l , de e r ő s t u d o m á n y o s alappal nem bír.

a ) A l l g e m e i n e E n c y c l o p a e d i e d e r , W i s s e n s c h a f t e n u n d K ü n s t e , v o n E r s c h u n d G r u b e r . 0 T l i . a r t . ^ A u g e n k r a n k h e i t e n . " ' 19. §. T . B e c k * «) f e l o s z t á s a i n k á b b megegyez a' s z e m n y a v a l y á k ' t e r m é s z e t é v e l . O három sereget alapí- t a : az e l s ő b e az e r ő b c l i , a' m á s o d i k b a az é l e t m ű v e z e t i , a' harmadikba pedig az e r ö m í í v e s b e t e g s é g e k e t r e n d e z é . D e ha ezen f e l o s z t á s t is gondos v i z s g á l a t a l á v e t j ü k j nem tagadhatjuk, hogy a' harmadik sereg m á r a' m á s o ­ dikban foglaltatik; mert az é l e t m ű s é g ' minden e r ő m ű v e s bajai az életiruivezet' hibás a l a k é n alapulnak. M i d ő n te- l l á t a' s z e m n y á v a l y á k ' k ü l ö n b s é g e i t , azok' m i v o l t á t ó l 's k ü l e m é n y é t ő l k ö l c s ö n ö z z ü k , a' s z e m b e t e g s é g e k n e k csak k é t s e r e g é t k e l l a l a p í t a n u n k . M e r t valamint a ' t ö b b i é l e t m ű s é g b e n , ú g y a' szemben i s , k é t f ő i n d í t m á n y t s z ü k s é g m e g k ü l ö n b ö z t e t n ü n k : az é l e t t e h e t s é g e t t. i . és az é l e t m t í v e z e t e t . A ' szemnek minden b á n t a l m a i te­

hát vagy annak é l e t t e h e t s é g é t , vagy pedig é l e t m ű v é ü l j t é t bántják. A ' s z e m b e t e g s é g e k ' fő' o s z t á l y o z a t a {teháf' csak k é t sereget esmér e l , mellyek' egyike az erőbfeli, m á s i k a az é l e t m ű v e z e t i b e t e g s é g e k e t foglalja m a g á b a n . E r ő b e l i s z e m b e t e g s é g alatt azon l é t a l a p o s b á n t a l m á t ért­

j ü k a' szemnek, melly a' szem* é l e t t e h e t s é g e rendelle­

n e s s é g é v e l k ü l e k e z i k ; é l e t m ű v e z e t i s z e m b e t e g s é g n e k , azt n e v e z z ü k , melly a' szem' é l e t m ű v e s alkata' b á n t ó d á s á ­ v a l nyilatkozik.

a ) H a n d b u c h d e r A u g e n h e i l k u n d e . I l e i d e l b . 1S33.

(18)

to

E L S Ő S E R E G .

E r ő b e l i s z e m b e t e g s é g e k .

20. §. E z e n sereghez, mint föntebb e m l í t ő k , a* szem­

nek mindazon létalapos bántalmai tartoznak, mellyek annak é l e t t e h e t s é g é t háborgatják. Meg k e l l azonban j e g y e z n ü n k , hogy a' szemnek egy b e t e g s é g e s i n c s e n , mellyben e g y e d ü l az é l e t t e h e í s é g szenvedne; mert v a l a ­ mint az e g é s z é l e t m ű s é g b e n , ú g y a' szemben is az élet­

t e h e t s é g legszorosabb ö s s z e f ü g g é s b e n vagyon az életmií- v e z e t í e l , 's m i n d k e t t ő k ö z t t szakadatlan k ö l c s ö n v i - szony divatlik. M i b ő l ö n k é n y t k ö v e t k e z i k , hogy b á n t ó d - v á n a' szem' é l e t t e h e t s é g e , é l e f m ű v e z e t e is e g y ü t t szenved, 's fordítva.: ha az é l e t m ű v e z e t s é r t ő d i k , az é l e t t e h e t s é g sem marad illettetlen. E z mindazáltal nem ellenzi, hogy a' s z e m n y a v a l y á k e r ő b e l i - é s é l e t m ü v e z e - tiekre osstassanak; mert minden s z e m b e t e g s é g sajátsá­

gos k ó r j e l e k k e l k ü l e k e z i k , mellyekkel mindenkor vagy az é l e t t e h e t s é g ' , vagy az é l e t m ű v e z e t ' k i t ű n ő és e l ő ­ k e l ő s z e n v e d é s é r e mutat. M á r pedig csak a l i g vonand- hatja v a l a k i k é t s é g b e , hogy efféle k i t ű n ő é s e l ő k e l ő '.bántalom a' s z e m b e t e g s é g e k ' felosztásában a l a p k ö v ű l

saóTgálhat. •

21. §. H a a' szem' é l e t t e h e t s é g é t szoros v i z s g á l a t alá v e t j ü k , ú g y t a l á l j u k , hogy az e d é n y - és idegrend­

szeri t e h e t s é g b ő l á l l össze. H a tehát valamelly szembe­

t e g s é g e l ő f o r d u l , melly a' szem' é l e t t e h e t s é g é t bántja e l ő k e l ő l e g , az vagy az e d é n y - vagy az idegrendszerben fog g y ö k e r e z n i . I n n é t az erőbeli s z e m b e t e g s é g e k ' sere­

gót k é t rendre osztjuk: az e l s ő b e azon e r ő b e l i szembe­

t e g s é g e k e t r e n d e z z ü k , mellyek az e d é n y r e n d s z e r ' bán- t a l m á v a l k ü l e k e z n e k , 's mellyeket k ö z n e v e z c t t e l szem­

g y u l a d á s o k n a k mondunk; a' másikba mindazon e r ő b e l i szembajok tartoznak, m e l l y e k az idegrendszer' rendel­

l e n e s s é g é n a l a p u l n a k , é s a' szem' ideges n y a v a l y á i n a k neveztetnek. Azonban itt is j ó l meg kell j e g y e z n i , hogy

(19)

Erőbeli s z e m b e t e g s é g e k . 11 a' szem' mind k é t rendszerei k ö z ö t t legszorosabb egybe- k ö t t e f é s divatlik. Mert valamint az idegrendszer a' s/.ünetlen é l e t f o l y a m által e l h a s z n á l t é l e t m ű v e s anyagot az e d é n y r e n d s z e r b ő l m e r í t i , é s ez által pótolja v i s s z a : xígy az e d é n y r e n d s z e r az i d e g r e n d s z e r t ő l k ö l c s ö n ö z i ere­

j é t . H o n n é t k i t e t s z i k , hogy ezen rendszerek' egyike sem bántódhatik a' m á s i k n é l k ü l , é s m i d ő n az e r ő b e l i s z e m n y a v a l y á k a t g y u l a d á s o k r a ( O p h t h a l m i a ) , é s ideges bajokra (Ophthalmoneurosis) o s z t j u k , a ' f e l o s z t á s t i s m é t csak egyik vagy m á s i k rendszer' é l ő k e l ő b á n t a l m á r a alap/tjuk.

E L S Ő R E N D .

S z e m g y u l a d á s (Ophthalmia).

I . A' szemgyuladásról közönségesen.

2 2 . §. H o g y e' rendbeli b e t e g s é g e k e t helyesebben e l ő a d h a s s u k , alkalmasnak t a l á l t u k előbb a' k ö z ö n s é g e ­ s e b b e k r ő l s z ó l a n i , 's csak e z e k r ő l a ' k ü l ö n ö s b e k r e eresz­

k e d n i : e l ő s z ö r tehát a' s z e m g y u l a d á s t k ö z ö n s é g e s e n a- dandjuk e l ő . E r t j ü k pedig a' s z e m g y u l a d á s alatt a' s z e m e d é n y e k n e k azon ö s z t ö n által felingerlett rendelle­

nes á l l a p o t j á t , melly é l e t m ű v e z e t i v á l t o z á s o k ' e l ő h o z á - sára k ü l ö n ö s hajlammal t ö r e k s z i k . A ' g y u l a d á s ' s z é k e tehát az e d é n y e k b e n , é s pedig k i v á l t k é p e n a' hajszUl*, n e m ű e k b e n v a g y o n , létalapja pedig az e d é n y e k ' .-tehet­

s é g e ' beteges f e l ö s z t ö n l e t é b e n á l l . A ' g y u l a d á s * e z é n t e r m é s z e t e m é g az őskor' o r v o s a i n á l sem volt esméret- l e n ; mert már alexandriai Erasistrat a' g y u l a d á s t hely­

beli láznak h a t á r o z á . D e nem is lehet m á s a' g y u l a d á s ' mivolta; mert e l ő h o z á s á r a mindig inger k í v á n t a t i k ; e' pedig természete szerint í z g a t ó l a g m u n k á l ó d v á n , az edényrendszer' t e h e t s é g é t betegesen m a g a s í t j a 's f e i ö s z - t ö n l i . Innét lehet m e g m a g y a r á z n i ama' k ü l ö n ö s hajla­

mot is é l e t m ű v e z e t i v á l t o z á s o k ' e l ő h o z á s á r a , mellynek j e l e n l é t e minden g y u l a d á s ' l é t a l a p j á h o z tartozik. Mert

a' termő és visszapótló folyamnak az e d é n y r e n d s z e r l é ­ v é n m ű h e l y e , az é l e t m ű v e z e t ' épvoltát az edónyrend- szer' rendes állapotja t é t e l e z i föl : h o n n é t • ö n k é n y t k ö v e t k e z i k , hogy m a g a s í t a t v á n az e d é n y r e n d s z e r ' te-

(20)

i l A' s z e m g y u l a d á s r ó l k ö z ö n s é g e s e n .

h e t s é g e , a' t e r m ő - é s , v i s s z a p ó t l ó folyamnak is v á l t o z á s i k e l l szenvedni, h o n n é t az é l e t m ű v e z e t ' v á l t o z á s a s z ü k - s é g e s l e g k ö v e t k e z i k .

23. §. J ó l l e h e t pedig a ' g y u l a d á s ' f é s z k é t mindenkor az e d é n y r e n d s z é r teszi, a z é r t annak folyamata alatt m é g sem.marad, az idegrendszer is ment minden beteges v á l ­ t o z á s t ó l ; sőt i n k á b b a' k é t rendszer k ö z t t i legszorosabb e g y b e k ö t t e t é s miatt ( 2 1 . § . ) az idegrendszer is m á s o d ­ rendi b á n t ó d á s t s z e n v e d , 's mint a l á b b l á t a n d j u k , a' l e g é r d e k e s e b b k ó r j e l e k ' s e r e g é t tűnteti é l ő n k b e . D e m é g t e r m é s z e t e sem marad a' g y u l a d á s n a k az e g é s z k ó r p á l y a alatt egy é s ugyanaz. Mert valamint minden erő.beli folyam csak m e g h a t á r o z o t t fokig n ö v e k e d i k , é s bizonyos ideig tartja meg saját t e r m é s z e t é t , aztán pedig ellen­

k e z ő állapotba h a n y a t l i k : é p e n á g y van a'dolog a'szem' g y u l a d á s á v a l is. Mert eleinte a' g y u l a d á s alatt a' szem­

e d é n y e k ' t e h e t s é g e rendtulosan fel van h a t a l m í t v a ' s ö s z ­ t ö n ö l v e ; de mihelyt ezen m a g a s u l á s e r ő p o l c z á t e l é r t e , vagy bizonyos i d ő k ö z t meghaladott, azonnal az e d é n y e k ' t e h e t s é g e m á s és e l l e n k e z ő á l l a p o t b a e s i k , 's v a l ó s á g o s g y e n g e s é g ' b é l y e g é b e ö l t ö z k ö d i k . E z az o k a , hogy a ' s z e m g y u l a d á s o k ' f o l y a m a t á t k é t i d ő s z a k r a szoktuk osz­

tani , mellyeknek elseje lobos, vagy e r ő t u l o s , m á s i k a é r ő h i á n y o s i d ő s z a k n a k neveztetik. I n n é t á' szemgyula­

dás' k ó r j e l e i t akkint adandjuk e l ő , hogy mind a' k é t i d ő s z a k b a n m i n d az e d é n y - , mind. az idegrendszert k e l ­ l ő s z e m ü g y alatt tartjuk.

A'szemgyuladás' első időszaki kórjelei.

f"'"-v;24. §. A z e d é n y r e n d s z e r ' b á n t a l m á b ó l ( h o v á a ' n a ­ g y o b b r é s z t e d é n y e k b ő l ö s s z e f o n t elválasztó" é l e t m ű v e k i s é r t e t n e k ) a' s z e m g y u l a d á s ' e l s ő i d ő s z a k á b a n k ö v e t k e z ő k ó r j e l e k keletkeznek: v ö r ö s s é g , daganat, m e l e g s é g , 's a' rendes el- é s k i v á l a s z t á s o k ' elváltozása.-— A ' v ö r ö s s é - g e t a ' g y u l a d t részbe t o l u l ó v é r okozza; mert mihelyt az á r t é k o n y inger a' szem' valamellyik részére b e h a t á s t g y a k o r o l , ugyanott azonnal az é l e t i s é g ' t ö r v é n y e szerint felindtü a' t e r m é s z e t ' i p a r j a , 's az ártalmas hatalmat e l ­ távoztatni t ö r e k s z i k . E n n é l f o g v a a' bántódott rész' é l e t ­ folyama f e l h a t a l m í t a t i k , 's ezen magasult állapot mellett a' bántódott r é s z b e s z ü k s é g e s l e g a' vér is nagyobb meny- n y i s é g g e l tódul. Azon erőszakos hajintat (impetus) á l ­ tal pedig, mellyel a' v é r a' gyuladt r é s z b e l ö v e l , m é g az egyébiránt vért nem hordozó f ö l ü l e g e s h a j s z á l e d é ­ nyek is vérrel t ö l t ö z n e k , melly ezek' igen v é k o n y fa-

(21)

A ' s z e m g y u l a d á s ' e l s ő i d ő s z a k i k ó r j e l e i . 13 í a i n á t v i l á g o l v á n , a' -vörÖsséget szú'li. A' g y u l a d á s ' fo­

lyamata alatt g y a k r a n a' lobvö'rösséget ú j e d é n y e k ' ter- m ő d é s e is n ö v e l i . Mert a' helybeli g y u l a d á s o k mintegy saját n e d v k e r e n g é s s e l b í r n a k , mellynek f e n t a r t á s á r a g y a k r a n a' g y u l a d á s ' folyamata alatt új e d é n y e k k é p - l ő d n e k .

25. §. A' v ö r ö s s é g nem mindig e g y e n l ő a' szemgyu- l a d á s o k b a n . K ü l ö n ö s e n t ö m ö t t s é g ó r e k ü l ö n b ö z i k a' lob- v ö r ö s s é g ; mert a' h a l a v á n y rózsa- 's a' s e t é t i b o l a s z í n k ö z t t k ü l ö n b f é l e á r n y o l a t o k b a n mutatkozik. V á l t o z ó a z o n k í v ü l annak területe i s ; mert néha nagyobb kiter­

j e d é s b e n fordul e l ő , n é h a pedig kisebb é s k ö r ű i h a t á r o ­ zott térben mutatkozik. V é g r e m é g a' l o b v ö r ö s s é g ' a l a - k a is k ü l ö n b f é l e ; mert n é m e l l y s z e m g y u l a d á s o k b a n sre- c z é s , m á s o k b a n n y a l á b o s 's t. e. alakokat k é p e z . M i n d ­ ezen v á l t o z a t a i a' v ö r ö s s é g n e k r é s z i n t az életműség* a l ­ k o t m á n y a , és az egyenesen b á n t ó d o t t s z e m r é s z ' állapot- j a , r é s z i n t a' g y u l a d á s ' b é l y e g e , foka é s tartása á l t a l f e l t é t e l e z t e t n c k . A' szem' b e l s ő r é s z e i b e n t a n y á z ó gyul­

l a d á s o k b a n a' v ö r ö s s é g elvonul a' l á t t e h e t s é g e l ő l ; az­

ért azt az orvos s z e m ü g y a l á nem veheti.

26. §. A' lobdaganat h a s o n l ó l a g v é r g y ü l e m t ő l ho- z'atik e l ő , melly az e d é n y e k ' rendtulos t e h e t s é g e á l t a l o k o z f a t v á n , a' g y u l a d á s ' pontja és s z é k e k ö r ű i vértoru- iatokat szűl. K ü l ö n b ö z i k a'lobdaganat n a g y s á g á r a néz­

v e ; mert néha nagy és m e s s z e t e r j e d ő , m á s s z o r k i c s i n y 's csak alig é s z r e v e h e t ő szokott lenni. T e r m é s z e t é r e n é z v e k e m é n y vagy p u h a , a l a k j á t t e k i n t v é n h á l y o g o s , g y ű r ű s , vagy m á s f é l e k é p ű lehet. E z e n v á l t o z a t o k ' o- k a i t az é l e t m ű s é g ' k ü l ö n b ö z ő a l k o t m á n y á b a n , a'szenve­

dő rész' a l k a t á b a n é s a' g y u l a d á s ' m i n ő s é g é b e n és foká­

ban k e l l keresni. M e n n é l g i n d á r a b b az é l e t m ű s é g ' g y á f rata-'j m e n n é l e n g e d é k e n y e b b a' b á n t ó d o t t é s mellékes r é s z e k ' szerkezete, annál nagyobb daganat szokott tá­

madni; ha k i v á l t a' g y u l a d á s ' m i n ő s é g e é s foka is egy­

s z e r s m i n d k e d v e z é k e n y á' daganatra n é z v e ; j ó l l e h e t az utóbbi k ö r ü l m é n y e k i n k á b b t e r m é s z e t é t é s a l a k á t , mint n a g y s á g á t s z o k t á k f e l t é t e l e z n i a' lobdaganatnak. Sok­

szor a' s z e m g y u l a d á s o k b a n nem a n n y i r a daganat, mint a' bántódott rész' pöffedelrne tapasztaltatik; néha pedig a' daganat elrejtezik a' szemek e l ő l , mint p. o. a' szem*

b e l s ő részei' g y u l a d á s á b a n t ö r t é n i k .

27. §. A' g y u l a d á s m e l e g s é g a' b á n t ó d o t t rész' gyor­

sabb é l e t é n e k , az ö s s z e g y ű l t vér' b ő s é g é n e k ' s - a ' ned­

vek' nagyobb h e g e d é k e n y s é g e n e k k ö s z ö n i eredetét. Mint­

hogy pedig e g é s z s é g e s állapotban a' hévkifejlődésfc nem csak az edényrendszer' t e h e t s é g e , 's a' vér' m e n n y i s é g e

(22)

14 A ' s z e m g y u l a d á s ' e l s ő i d ő s z a k i k ó r j e l e i .

és m i n ő s é g e , hanem az idegek' állapotja is f e l t é t e l e z i : a' g y u l a d á s o k b a n is a' h é v ' beteges m a g a s u l á s á t egy r é s z r ő l az idegek' b á n t a l m á n a k k e l l t u l a j d o n í t a n i . A ' m e l e g s é g ' foka a' g y u l a d á s ' h e v e s s é g é v e l párhuzamban n ö v e k e d i k , é s a' k ü l ö n b ö z ő hévfok e g y e n l ő t e r m é s z e t ű s z e m g y u l a d á s o k b a n a' h e v e s s é g ' k ü l ö n b ö z ő m é r t é k é t j e ­ lenti. A ' l o b m e l e g s é g e t r é s z i n t a' beteg' é r z e l m e v á d o l ­ j a , részint a' v i z s g á l ó orvos' tapintása k é m l i . Azonban a' szem' b e l s ő g y u l a d á s a i b a n i s , hol nincs helye tapin­

tatnak, meg lehet g y ő z ő d n i a' beteges h e v e s s é g r ő l hideg vizbe avatott s z e m k ö t é n y e k á l t a l ; mert ha ezek a ' s z e n ­ v e d ő szemre a l k a l m a z t a t v á n , hamar á t m e l e g ü l n e k 's m e g s z á r a d n a k , a' b e l s ő l o b h é v n e k nagy fokára mutat­

nak.

28. §. A ' szem' el- é s kiviílasztékaihoz a' k ö n y e k tartoznak és a' n y á k , melly a'Meibom' m i r i g y e i b e n , a' k ö n y h ú s c s á b a n é s a' k ö n y t ö m l ő b e n készül. E z e n v á l a s z ­ t é k o k a' s z e m g y u l a d á s ' folyamata alatt m e n n y i s é g ö k é s m i n e m ű s é g ö k r e n é z v e szenvednek v á l t o z á s o k a t . A ' v á l ­ t o z á s o k ' állapotját pedig a' g y u l a d á s ' foka és t e r m é s z e t e határozza meg. M e n n y i s é g ö k a' g y u l a d á s ' k e z d e t é n jobbára n ö v e k e d i k , de a' lob' h e v e s s é g e ' n a g y o b b u l á s á - val mind i n k á b b fogy, m í g az e l v á l a s z t á s o k e g é s z e n el nem nyomatnak. Efféle e l n y o m a t á s a a' szem' e l v á l a s z ­ t á s a i n a k vagy folytonos, vagy k ö z b e h a g y ó szokott l e n ­ ni. "Valahányszor pedig a' föntebb említett cl- és k i v á - lasztékok' m e n n y i s é g ö k m e g v á l t o z i k , mindannyiszor fel lehet t e n n i , hogy azok' m i n ő s é g e is szenved v á l t o z á s t . Azonban ú g y tanítja a' t a p a s z t a l á s , hogy az e l v á l a s z t á ­ sok' m i n ő s é g e s v á l t o z á s a i nem annyira a' g y u l a d á s ' fo­

k á t ó l , mint annak természetétől f ü g g ; mert tapasztalás- b ó l ' tudjuk, hogy n é m e l l y k ü l ö n n e m ű , p. o. g ö r v é l y e s s z e m g y u l a d á s o k b a n , a' k ö n y e k nem csak nagyobb mér­

tékben v á l a s z t a t n a k e l , de k ü l ö n ö s csípős és az arezo- kat fölevő tulajdonságot is ö l t e n e k .

29. §. A' k ó r j e l e k , mellyek a' s z e m g y u l a d á s ' e l s ő i d ő s z a k á b a n az idegrendszer' bántódásából erednek, í g y k ö v e t k e z n e k : f á j d a l o m , magasuk é r z é k e n y s é g e a' szem­

n e k , m e g v á l t o z o t t l á t t e h e t s é g , és a' k ö z é r z é k ' b á n t a l m a . A ' g y u l a d ó s szemfájdalom a' szem és a' m e l l é k e s részek"

nehéz és kellemetlen érzelmében áll. E z e n é r z e l e m ré­

szint a' bántódott r é s z n e k rendtulos munkálatok' k ü l ö - l é s é r e czélzó iparja és k é s z ü l e t e által okoztatik, részint pedig az által hozatik e l ő , hogy a' s z e n v e d ő rész' é s k ö r n y é k ' idegei a' b ő v e b b e n g y ü l e m l ő v é r é s az e b b ő l támadt daganat által nyomatnak és feszítetnek. M e n n é l nagyobb tehát a' gyuladás' h e v e s s é g e , mennél több v é r

Ábra

Updating...

Kapcsolódó témák :