A z akna kereszt szelvényéül leginkább né
gyény választatik; függélyes aknáknál négyzet is vagy kör, ritkábban kerülék. Mély, vagy olyan aknák számára, melyeket ki kell duczolni, lega
jánlatosabb az egyközényes alak; légaknák szá
mára pedig a köríves, a mennyiben ez a szellőz
tetésre kedvezőbb s a kőzet is tovább megáll k ö
-rives alakban biztosítás nélkül; különösen a kifa
lazandó aknáknak szoktunk köralakot adni.
A z egyközényes aknáknál megkülömböztet-hetni a h o s s z ú és r ö v i d oldalakat (Langen und kurzen Stösse); s ha valamely akna a telep után van lemélyitve, akkor fedü és fekü oldala van.
(Hangend und Liegendstoss).
A z aknáknak közönségesen több osztálya van, mely egymástól vagy ácsolattal vagy fala
zattal el van választva, és pedig közönségesen két osztály a szállításra, egy a járásra egy pedig a gép járásra vagy vizemelésre szolgál.
Ezen osztályok szállító — közlekedő — emelő vagy géposztályoknak neveztetnek.
A z akna méretei a szükséges osztályok szá
ma szerint igazodnak. F ő aknák, ha kiduczoltat-nak, legalább 3—6 méter hosszúsággal és 2 mé
ter szélességei kell, hogy bírjanak. Kevésbé fon
tos aknáknál a hosszúság (2*2—3*2) m. a szé
lesség ( — 1 3 m.-ig váltakozik.
Valamely akna telepítésénél mindenek előtt annak irányát és helyzetét kell meghatározni.
Kutató aknáknál a telep dőlése adja meg az akna irányát; szellőztető, közlekedő aknák vagy függélyesen vagy dőlten mélyeszthetők l e ; a főaknák mindég függélyesek, nemcsak azért, mivel a függélyes vonal mindég a legrövidebb, de azért is, mivel függélyes aknákban a gépek akadálytalanabból járnak, s a szállítás egyszerűbb, mint a dőlt aknákban.
A dőlt aknák előnyei ezek ellenében abban állnak, hogy azok hajtásával használható ásvá
nyok is nyeretnek s a kereszt vágatok q. melyek egy függélyes aknából a különféle szinteken a
12
telephez férhetés czéljából hajtatnak, egészen el
maradnak, mivel a dölt aknák mindég a telep C , dőlése szerint mennek. ((141 ábra).
A függélyes aknák, a hol csak lehetséges, mindég a telep fedüjében mélyitendök le, és pe
dig úgy, hogy a telepet lehetőleg az elérendő mély
ség közepén szeljék át, hogy a magasabb és len
tebb szintek egyenletesen essenek k i ; csak akkor, ha a fedü kőzet igen meredek, kell az aknát a feküben lemélyiteni, feltéve, hogy nem czélirányo-sabb a telepben dölt aknával lemenni.
Vékonyabb és meredekebb telepeknél dölt aknák alkalmatosabbak; mert az ilyenek a füg
gélyesekhez közelednek s ezeknek előnyeit a mago
kéival egyesitik. Miután azonban a dölt aknák a telep dőlését követik, akkor azoknak a telep görbületeit is kell követni. H a ezen eset igen gyakran előfordulna, akkor a födőlés irány köve
tendő, hogy a dőlés egyenlő legyen, a mi a szállításra és vízemelésre nézve igen nagy fon
tosságú.
Valamely bányadalom fő aknája úgy helye
zendő el és rendezendő be, hogy abból a bánya
dalomnak valamennyi telepe lefejthető, s azon valamennyi fejtmény kiszállítható legyen; és hogy az a bányavizet levezesse, illetőleg ennek kie
melhetését lehetővé tegye.
Mindezekért egy ily főakna lehetőleg a bá
nyadalom középpontjára és úgy helyezendő el, hogy az erőművekhez a víz vezetése lehetséges, s az oda és elfuvarozás könnyű és megfelelő gorcztér legyen. (Ábra 142.)
A szállító aknák és ereszkék, melyek egy
más alatt mélyíttetnek le. lehetőleg egy vonalba essenek, mivel a megszakítások által a szállítás akadályoztatik t. i. a. gurítás, rakodás ismételve
történik, a mihez még- azt is meg kell jegyezni, miszerint szakadozott irányú aknákat, ha a bá-nyadalomnak valamely szállító vagy géposztályra lenne idővel szüksége, bővíteni sem lehet.
A szállító és gépaknák egymással lehetőleg egyesítendők, és egy általában mentől kevesebb akna telepítendő, valamely bányában, hogy a ta
tarozás és felvigyázat költségei csökkentessenek.
Szellőzés közvetítésére két aknát szokás egy
más mellett lemélyiteni, s azokat egy kereszt
vágattal összekötni.
Mielőtt egy akna lemélyítéséhez hozzá fog
nánk, a külön legelőször a helyet kell kiegyen
getni ; ezután az akna oldalai jelöltetnek ki mér
ték és irány szerint. Négyszöges aknáknál a hosszabb oldalak mindég párhuzamosan helyez
tetnek a csapás irányával, a rövidebbek pedig ezekre függélyesen. Réteges hegységben pedig megfordítva. Ezután a rövid oldal egyikén tör
ténik a betörés s hosszában a másik oldalig vá
gatik. — Ha víz szivárogna be az aknába, akkor az közönségesen valamelyik szögletben egy tó
csában gyűjtetik össze, és vagy edényekben e m e l tetik ki, vagy kíszívattyúztatik, mely utóbbi eset
ben a szivattyúk csövei a lövések hatása elől vagy vagy eltakarítandók, vagy kellőleg fede
zendők.
A z oldalaknak a lemélyítésnél nem szabad sem irányt sem helyzetet változtatni, azaz kell hogy egymással miudég ugyanazon derékszöget képezzék, mint kezdetben.
DŐlt aknáknál az «, A, dőlés megtartandó s annak nem szabad «,6-, átlóba átmennie. (143 ábra.)
Hogy valamely függélyes aknának mélyítésé
1 2 *
rendben tartassék. időnként legalább minden be
mérésnél az akna szögletei leesüngézendők.
Mihelyest valamely akna a megfelelő mély
séget elérte, a szint telepítéséhez kell hozzá látni. Függélyes aknáknál ugyanis (j kereszt vá
gatot a telepre kell hajtani, s azt, a, irányában feltárni.
H a az akna dőlt, akkor a feltárás közvet
lenül a telepben történik. H a így az első szint meg van alkotva, az akna továbbra nélyittetik egy más szintig sat. E z által a telep emeletekre osztatik, melyek megfelelő sorrendben rendesen felülről lefelé haladva lefejtetnek.
H o g y a nyert jószággal, mely az üzemben lévő pasztákon fejtetett, s kiszállítás végett az aknához hozatott, kényelmesen tovább elbánni lehessen, minden fő szint / rakadorral láttatik el. Ez az akna hosszú oldalán a szint talpa alatt a fémbányaszatnál rendesen 2 m-re s hosszában 4—6 m-re vágatik ki.
Szénbányászatnál a rakadornak a szint talpa alá való lemélyítése egészen elszokott maradni.
(144. ábra).
H a a kőzet törékeny volna akkor az akná
ból a szint torkolata felé két tárnaszerű ee be
törést kellene hajtani, s azokat talpfákkal biztono
sítani; ezután a bevágatokat tárnaszerüen kidu
czolni, a vendég ácsolatot felfogni s. p, közép oszlopot kivenni, de egyszersmind az állandó ácso
latot is helyre állítani kellene. (145—146 ábra.) A z aknamélyítéseknél a munkásokat nem csak a behullható edények vagy kövek ellen, ha
nem a meggy ülhető víz által támadható haj ellen is biztosítani kell. E végből rakadorral szemben levő oldalon az egyik akna szögletben g ereszke
haj tutik oly méretekkel, hogy a munkások közle
kedése, a vízemelés és a vitlázás lehetséges legyen.
Ezen 2—5 méter mély ereszke fenekéről ismét az akna méretekkel megyünk, az oldalak
kal teljes megegyezésben s biztosításul m köz marad hátra. Felsbőb szintekről való szállítás köz
ben g ereszke nyílása elzáratik.
A be szivárgó víz vagy d-gáttal (ábra 147.) fogatik fel. vagy s kilövöldözött víztartóba vezet
tetik (ábra 148).
A további mélyítés közben beszűrődő víz vagy szivattyúkkal, vagy az esetleges vízemelő gép segedelmével távolitandó el.
Egyébiránt magától értetik, miszerint az egész bányaüzem czélszerű berendezése a tárnak és aknák telepítésétől és egymással való össze
köttetéssétői függ.
A telepek csapásuk szerint közlékkel, dőlé
sük szerint pedig emelkékkel és ereszkékkel tá
ratnak fel; közeik ezek által készíttetnek elő a fejtésre, magától értetvén, miszerint úgy a tár
nák mint az aknák szállításra, vízmentesítésre, és szellőztetésre is szolgálnak.
IV. Bánya biztonositás.
1. §. A biztonositásról általában; természe-módok.
H a a bányaművelés által kivájt üregek foly
tán a közét nem eléggé szilárd, hogy magában niegállhasson, a bányamüveletet különféle módon és eszközzel a bedöléstől biztonosítani, s hozzá férhető illetőleg járható állapotban kell megtar
tani, mire a bányabiztonosítás tanit.
Hogy a kivájt üregek önmagokat lenntart
hassák, a kőzetnek nem csak szilárdnak, de ép
nek is kell lenni s az üregnek lehetőleg körivek által képzettnek.
A vájatok kisebb nagyobb tartóssága nagy mértékben függhet azok irányától is, a kőzet csapás irányával szemben; p. o. egy a kőzet ré
tegek csapás irányában hajtott tárna vagy egy akna, melyeknek hosszú falai (Längen Stösse, Ulm) a kőzet réteg csapás irányával párhuzamo
sak, kevésbé lesznek tartósak, mint ha ezen irá
nyok a csapásra vagy egészen függélyesek, vagy bizonyos szög alattiak lettek volna.
A vájatok fennállásukban gyámolíthatók bá
nyagyámok, (Bergfeste) oszlopok vagy pillérek nemkülönben tőmedék (Versatz) által.