tések száraz kőzetben
V. Időtartam = 12 munkaszak vagy is 4 nap
E g y munka szakban alkalmazott vájárok száma 4;
Összesen 48 Fúrott lyuk összesen . . . . 1 3 3
(>68zes mélység 67*8 méter.
A fúrott lyuk átlagos mélysége 050 méter.
Kitompult fúró 133 Fogyasztott dynamit . . . . 21*75 klgr.
„ gyújtó szál . . . 11 darab.
g. YuJt o kupák . . . 135
A vájás vég összes előhaladása . 3 5 méter.
Esik e szerint 1 napra:
Fúrott lyuk ". . 33
Összes melység 1695 méter.
Eltompult fúró 33%
Fogyasztott dynamit . . . . 5*44 klgr.
„ gyújtó szál . . 2a/4 darab.
v gyújtó kupacs . . 34 darab.
A vájásvég előhaladása . . . 0*87 méter.
1 munka szaknak eredménye:
Munkás : 4 vájár.
Fúrott lyuk 12.
Összes mélység 6 méter
Átlagos fúrott lyuk mélysége . 0*5 méter.
Eltompult fúró 12 darab.
A lyukak fúrására szükségelt idő 4 óra 21 perc, a fúrott lyukaknak megtöltésére és elrobban-tására 1 óra 37 perc.
A törecsnek lebontására . . . . 15 perc.
A töreesnek eltakarítására . . 2 óra
Összesen . . . 8 óra 13 perc.
A munkás csinált 32—40 ütést 1 percben, mely idő alatt a fúró 10 25 milliméterre hatóit be.
Összehasonlítva a kézi munkát és a géppel való munkánál a fúráshoz megkívántató időt, a fúrás
nak két neme közt nagy külömbség mutatkozik, , és pedig a kőfúrógépeknek kétségtelen előnyére.
Mindazonáltal bír a kézi munka némely elő
nyökkel, melyek képesek — a géppel való fú
rásra nézve beállott kedvezőtlen körülmények kö
zött a fentebb jelzett külömbséget kiegyenlíteni és a fúrásnál megtakarított időt nagy részben leszál
lítani.
Tudvalevőleg képes a bányász minden fön-tartóztatás nélkül, azonnal a mint az egyik fú
rott lyukat bevégezte, a másiknak fúrását meg
kezdeni ; továbbá a fúrott lyuknak a legkedve
zőbb irányt is adhatja, miáltal kevesebb robbanó anyagra van szüksége; elvégre a törecsnek eltaka
rítása a kézi munkánál más munkások által is hajtható végre, s ez alatt a vájár ismét a fúrást folytathatja.
Ellenben a géppel való fúrásnál még a kö
vetkező mellék munkák és akadályok fordulnák elő.
1. A kőfúrógépeknek üzemközti elromlása, s ez okból szükséges kicserélése.
2. A z állványnak és fúrógépnek sok időt igénybe vevő megfeszítése és kezelése.
3. A z öblítő víznek hozatala.
4. A fúróknak gyakori kicserélése.
5. A légvezető csöveknek és a vaspályának meghosszabitása.
6. A repesztett törcesnek azonnali eltaka
rítása.
Mindezen mellék munkák és akadályok a gyors fúrás által megtakarított időt tetemesen apasztják, mi tapasztaltatott ugyan, de minda
mellett hibás eljárás lett volna, azokat a fúró gépekre rá rónni, miután a következő czélszerű intézkedések által a legszűkebb határok közzé szoríthatók.
É s pedig:
1. Hogy a kőfúrógépeket mindig jó karban tartani szükséges ez magától érthető, s ha elvi szerkezetük nem hibás, mindig megteendik köte
lességüket, legyen az Sachs, Burleigh vagy más féle kőfúrógép. Itt csak az a fontos kérdés, hogy mely fúró gépnek tartósabb és egyszerűbb a szer
kezete, melyik kezelhető könnyebben és melyik bir nagyobb erő kifejtéssel. A z ismeretes gépek mindegyikének vannak előnyei és hiányai.
2. Nagy befolyással bir az időnek megtaka
rítására az állványnak gyors fölállítása, megfeszí
tése és könnyű kezelhetése. Ezen igénynek sem Steinforth. sem Burleigh sat. féle állványok nem igen felelnek meg, tekintettel a bányászatnál elő
forduló nyilam ok méreteire.
3 H a 2 vagy több fúrógép egyszerre műkö
dik, sok víz kívántatik meg a fúrott lyukak ki
öblítésére, és sokszor a vizet távolról szükséges szállítani, mi által víz hiány állhat b e ; ezen a ba
jon eléggé nagy és több vizet hozó csillékkel le
het segíteni.
4. A fúrók gyakori kicserélése egyrészt a fúrógép szerkezetétől függ, melynél fogva nem képes 0*7 méter mély fúrott lyukat a fúró
kiese-rélése nélkül fúrni — más részt a fúró anyagá
tól ; de mind a két föltételnek könnyen lehet meg
felelni.
5. A légcsöveknek megtoldása nem sok időt kíván, a vaspályának meghosszabitása — ha a talp szabályosan vezettetik, szintúgy csak rövid időt igényel.
6. A repesztett töreesnek eltakarítása az egész munka időnek legalább egy harmadát kí
vánja meg, s ez okból a legkárosabb tényező a géppel való fúrásnál. A töreesnek eltakarítására megkívántató idő nem is könnyen apasztható, mert mennél nagyobb sikerrel működik a fúró gép és mennél hathatósabb a villanyos repesztés, annál inkább növekedik az eltakarítandó törees
nek tömege, és sok embert alkalmazni nem lehet a hely szűke miatt. Mielőtt pedig a törecs, lega
lább részben eltakarítva nincsen, a kőfúrógép áll
ványa nem juthat a vájásvég elé, s a fúró gép addig szünetelni kénytelen. Ezen a nagy bajon a gyakorlat segíthet, czélszerüen.
A fúrott lyukaknak megtöltése és elrobban
tása egyenlő időt kivan meg, akár kézi akár gép
pel való fúrásnál; itt csak azon kérdésnek eldön
tése lehet fontos, hogy melyik mód czélszerübb a gyújtásnál, a kézzel vagy villamos géppel való-e.
Kinek alkalma volt, a fúrott lyukaknak együttes tehát villanyos elrobbantásának hatályát szem
lélni, az csak a villanyos gyújtásnak lehet szószó
lója. D e sajnos, hogy a villanyos gyújtás bizo
nyos viszonyok közt — ha a lég, a nyilamban nedves — nem mindig sikerül, és többszöri gyúj
tást teszen szükségessé, mi pedig nagyon káros s az eredményt is nagyon csökkenti. Káros azért mert a munkásoknak több izben kell az ártalmas
dynamit. árgőzökbe bejárniuk; az eredményt pedig az által csökkenti, hogy az egyes lyukaknak el
repesztése nem bir oly hatálylyal, mint az együt
tes elrobbantás, és az ismételt gyújtás sok időt is kíván. Ezen kellemetlen akadálynak elhárítása végett 2 villany gép lett megszerezve, mely vál
takozva működik, és csak akkor hozatik az ak
nába, a mikor a fúrott lyukak már megvannak töltve; továbbá a legczélszerübb. 12 furott lyuk
nál többet egyszerre megnem gyújtani.
Végre a siker, teljes eredményére nézve nem közönyös, mimódon történik a vajasvégnek odáb
bolása, és mily rendben hajtatnak végre a gépfú
rással összekötött mellék munkák.
Először is figyelembe veendő a furott lyu
kaknak elhelyezése a vájásvég terébe. Sok meg
tett kísérlet után arról győződtünk meg, hogy a legczélszerübb, a vájásvéget egyszerre a szükséges fúrott lyukakkal ellátni, és pedig oly módon, hogy a vájásvég közepében 2 rend és két oldalon egy-egy rend lyuk fúrassék. A középső lyukak egy-egy
szerre gyújtatnak; ezeknek elrobbantása által a vájásvég közepében egy mély rés keletkezik. A z oldallyukak ismét egyszerre robbantatnak el s igy tehát az egész vájásvég 2 izben történt gyújtása által halad a furott lyukak mélységére.
Ezen eljárás szerint csak kétszer szükséges a Rich
ter-féle állványomat fölállítani és megfeszíteni, és a fúrógépek a kellő számú lyukakat félbeszakítás nélkül fúrják ; a robbantásnak a hatálya is a le
hető legnagyobb, mert a villanyos gép 8 —12 lyukat egyszerre biztosan meggyújt; a törecsnek eltakarítása pedig csak egy izben történik. Igaz ugyan, hogy az összes fúrott lyuknak együttes meggyújtása, az időnek megtakarítására nézve leg
előnyösebbnek látszik lenni, de ezen eljárás
elő-ször is több robbanó anyagot kíván, és másod
szor a legtöbb esetben nem fog sikerülni 18—-20 lyukat egyszerre meggyújtani, miáltal a nagy idő
veszteség bizonyos. A rést lövő fúrott lyukak Va
ra töltetnek meg dynamittal, mert a résnek kitö
rése a sikernek fötényezője, az oldal lyukaknál a robbantó anyagot már inkább kímélni lehet.
E z okból nagyon tanácsos 0*7 méternél rövidebb lyukakat nem fúrni, és pedig a résben közel egy
máshoz. Nagyon hosszú lyukakat fúrni nem gaz
daságos, mert túlságos robbantó anyagot kivan
nak meg, s hatásuk nem biztos. Hogy a fúrott lyukaknak számát, távolságát egymástól, és mély
ségét a fúrandó kőzet minősége határozza meg, ez magától érthető.
A z ideiglenes vaspályának lerakását illető
leg, czélszerű ezt úgy elrendezni, hogy az áll
ványnak elhelyezése, és ez fúrógépeknek kezelése akadályoztatva ne legyen; nem különbén, hogy a töreesnek elszállítása csillékben, és az oblitő viznek hozatala folytonosan megtörténhessék, — mi két vágányú vaspályák vagy kitérő helyek által könnyen eszközölhető. Ferencz József aknán a takarékosság szempontjából az ideiglenes pálya 5—20 ölre a vájásvégtől, mellyen az állvány jár, két vágányú ugyan, de csak 3 sínből áll s kezdő pontján egy toló. paddal (Schiebebühne) el van
látva," melylyel az állandó vaspályával közlekedik, és mely tolópad a váj véget követi.
Az eddig előadottakból nem nehéz azon meggyőződésre jutni, hogy a géppel való fúrás, legyőzetve a kezdetleges akadályok és nehéz
ségek, melyek részint a gépek tökéletlenségéből, részint tapasztalás hiányából, részint a kedvezőt
len helyi viszonyokból, végre a minden újjitás elleni idegenkedésből származnak — szemben a
kézi munkával oly eredményekre vezet, a minő
ket kézi munkával semmi áron s módon elérni nem lehet, legalább az idő felének megtakarítá
sára nézve.
Valóban nehéz volna megfejteni, hogy mi
ért alkalmazzák a fúrógépeket oly nagy áldo
zatok árán az alagutak vajasánál, ha a azok kézi munkával hamarább és olcsóbban volnának végrehajthatók, és ez okból bátrán állitható, hogy a géppel való fúrás a bányászatnál is napról napra nagyobb tért fog hódítani. Igaz hogy eddig a kőfúrógépek a bányászatnál csak is a nyilámok vajasára használhatók, de ezek a bá
nyászatnak legfőbb tényezői is. — Sok bányára nézve az időnek megtakarithatása életkérdés. — Selmeczen például a legtöbb kincstári bánya év
tizedek óta veszteségben van csak azért mert a telereknek föltárása és lefejtése a bányák mélyé
ben, a föld alatti vizek miatt lehetetlen. — Ezen bányákat vízmentesíteni a I I . József császár al
tárna föladata; tehát mig ezen altárna bevégezve nincsen — már 92 éven át vájják — bányáknak föntartása a kincstárnak nem csak nagy pénzbeli áldozatokba kerül évenként, hanem azonkivül addig a nagy kincsek víz alatt s parlagon hevernek.
D e addig még az altárna bevégezve nincsen, a kincstár terhére esik a vizemelő gépek üzeme is, és tegyük ezen költségeket évenként csak is 100;000 ftra, s az altárna kézi munkával való elvégzésére szükséges időt 6 évre, a fúrógéppel való munkánál pedig 3 évre, úgy nem lesz ne
héz ezen adatok alapján kiszámítani, hogy a gép
pel Vttió fúrás által *3 év alatt 300.000 ft. tőke takarítható meg, mert a géppel való fúrás semmi esetre sem drágább a kézi munkánál. — Pedig ezen összeg csak is a vizemelő gépek
beszünte-tése által megtakarítható készpénz összeget kép
viseli ; de sokszor ennél nagyobb azon bánya
nyereményeknek értéke, mely 3 év lefolyásával kinyerhető lesz s a veszteségben sinlödő bányák jövedelmezővé fognak válni. — E z által pedig hazánk e vidékét lakozók ezeréinek évtizedekre, hanem is évszázadokra biztos keresetet adandnak.
Hasonlítsuk össze megbirálás ezéljából, a gép
pel való fúrásnál Selmeezen m. é. Deczember havában elért eredményeket a „Gotthard" alag 1873-ik évi eredményeivel összehasonlítani.
Gotthard alag 1873-ik évi eredménye Gö
schenen váj végben; a váj végtere:
Körülbelől , 6 Dméter.
Együttesen működő fúrógép . . 0 darab A kézi munkának á t l a g o s napi elő
haladása 0#76 m.
A 6 kőfúrógépnek átlagos napi
előhaladása 1.88 i n . Kőfúró gépekkel túrt lyukaknak átlagos
mélye 1*0 n i . 10 méternyi előhaladásra szüksé
gett fúrott lyukak száma . . . 260—395 m.
10 méternyi előhaladásra szüksé
gett fúrott lyukak összes melysége 270— 395 m.
A váj vég terében egyszerre fúrt
lyukak száma 24—29 m.
A kőzet neme : granitnemügneisz.
A i r o ló b a n : A kézi munkának átlagos napi
előhaladása 0 6 5 .
4 kőfurógépnek átlagos napi elő
haladása 1 3 7 m.
A gépekkel fúrt lyukaknak átlagos
mélysége 1*15 m.
10 méternyi vájvég előhaladására
szükségelt fúrott lyukak száma 101—205 m.
10 méternyi vájvég előhaladására
szükséget fúrott lyukak összesmélye 177—236 m.
A vájásvég terében egyszerre fúrt
lyukak száma 11—17.
A közét neme: csillám pala.
A II. József császár altárna Ferencz J ó z s e f aknai vájásvég. 1874-ik évi deczember havában : a vájásvég területe 5 4 7 Q m é t e r ; teljesített mun
kaszak = 45 vagyis . . . . 15 nap.
Egyetemben működő kőfúró gép 1—2.
Sachs féle a kőfúró gépeknek napi
átlagos előhaladása . . . . 1*04 m.
A fúrt lyukaknak átlagos mélysége 0*66 m.
10 méternyi előhaladásra szüksé
gelt fúrott lyukak száma . . . 390.
10 méternyi előhaladásra szüksé
gelt fúrott lyukak összes mélysége 260 m.
A vájásvég terében egyszerre fúrt
lyukak száma 18—20.
10 méternyi vájásvég előhaladásá
nal eltompult fúrók száma . . 1 6 5 darab.
10 méternyi vájásvég elő haladá
sánál fogyasztott dynamit . . 105*45 klgr.
10 méternyi vájásvég
előhaladá-sánal fogyasztott villanyos gyutacs 393*5.
A kőzet neme: legszilárdabb, számos pyrit-jege
czekkel telt, kovarcz és mészpát erecskékkel át
húzott és aphanit—rétegekkel váltakozó zöldkő.
H a figyelembe vesszük, hogy a fúrandó kő
zet a legszilárdabb kőzet nemek közzé tartozik, és a gránitnál bizonyára nem lágyabb, a fúrást azonkívül a számos és tetemes nagyságban elő
forduló pyrit jegeezek, melyek fúrás közben a kőzetből kiválnak — nagyon akadályozzák; hogy
t o v á b b á a Saehs féle gépek általában gyöngék s t
már sokszor néhány ütés után hasznavehetetle
nekké lettek — más szerkezetű fúrógépek rendel
kezésre még nem állottak — és ha végre számí
táson kívül nem hagyjuk, hogy az üzem időtar
tamában a vaspályának és légcsöveknek megtol-dása, a törecsnek eltakarítása s minden szüksé
ges volt munkák és beállott szünetelések benfog
laltatnak : a kimutatott üzem eredmény bátran összehasonlítható a Gotthárdival — hol — 4 — 6 köíúrógép működik — mert most kezdetben már gépfúrási üzemünk aránylagosan felülmúlja a Got-thardi 1 8 7 3 évit. Ugyanis Gőschenen előhaladt a vájásvég, 6 Dubois & Francois kőfúrogéppel na
ponként átlagban 1 * 8 8 méterrel, tehát 1 géppel 0 ' 3 j méterrel, nálunk 2 Sachs féle géppel előre
nyomult az altárna vájásvége 1 8 7 4 végével 1 * 0 4 méterrel, tehát 1 géppel 0 * 5 2 méterrel; ott a fúrt lyuk mélységének csak 6 2 " 6 ° / o ' — a repesztetett el minden robbantásnál, nálunk 7o'2%. mely ered
mény csak is a villanyos gyújtásnak, s a vájás
vég odábbolás — módjának köszönhető. }
40- §. Általános fogalmak a villanyos
gyújtásról.
A villanyosságnak a fúrt lyukak elsütésénél felhasználása, következő munkálatra osztható:
1-ször. A szükséges villany erőnek fejtése.
2-szor. A villanyos áram vezetése.
3-szor. A megszakított helyeknek bevezetése
azon pontokra melyeken az elsütésnek be kell következni.
Minden villanyos elsütésnél megkülönbözte
tünk tehát:
l-ször. Gyújtó gépet.
2-szór. Fémes vezetéket.
3-szor. Villanyos gyújtót.
47. §. A nyujtógép.
A z osztr. magy. birodalomban, a leginkább használt gyújtógép Borchard-féle, melynek szer
kezete, a természettanban, a dörzsölési villanyos
ság ismertetésénél van megmagyarázva.