leveléből tetszik ki, mennyire káros volt halála mind a fejedelemre, mind a hazára nézve: »Nagyságodnak és szegény

hazánknak Sulyok uram halála valóban káros és szomoruságos.«

Maga Rákóczi György is anyjához febr. 2-kán így ír róla:« mi is az szegény Sulyok uram halálában nagy kárt vallunk, noha pápista volt kegyelmes asszonyom! de bár adná isten, vallásunkon levők volnának oly igazak hozzánk, ki helyében is nehéz mást találnunk.«

Neje Bárczi Borbála, ki mint özvegy azután Petky István-hoz ment nőül. E nőre hagyta Sulyok küküllőmegyei és kolos-megyei birtokait. Küküllőmegyében Adámos. Kolosmegyében Szo-porban meg Tótházán volt főbirtoka.

B á ni Beth le n J á no .>.

(Lásd Udvarhelyszék.)

Bethlen János, Bethlen Farkas cs Kemény Anna fia.

A jeles történetíró, kitől Erdély történetét, Bethlen Gábor-tól kezdve 1673. végéig, birjuk.

l) Ugyanott App. — 2) Mcujy. Tört. Tár. XVIII. k. 60. I.

8) Erd. Oi'sz. Emlékek. X. k. — 4) Kolosmegye jegyzökönyve.

Születése idejét 1613-ra teszik.

Bethlen Miklós szerint János gyermekkorában mostoha-atyja: szt.-imártonmacskási Macskási Ferencz gondos nevelése alatt, az un taria vallásból a reformata vallásra tért át.

Több. évig a frankfurti akadémián tanúit, honnan 1630.

szept. hóban jött el.

1637-ben vette nőül Váradi Borbálát, a gazdag és tekinté-lyes kolozsvári polgár Váradi Miklós leányát, kivel előbb több-nyire Kis-Búnon lakott. — 1641-től 1644-ig, az ez idő alatti országgyűléseken szerepelni látjuk; az 1641. áprilisi országgyű-lésen ő volt a háromtagú bizottság tagja, mely a fejedelmet üdvö-zölte; az 1643. májusi országgyűlés bevégzésekor általa búcsúztak.

el az ország rendei a fejedelemtől; 1644. jan. 13-kán is ő volt a búcsúztató, de hogy ezeken mint regalista, vagy megye követe, vagy mint tisztviselő szerepelt-e, kimutatni nem tudjuk. — Az 1644-ki hadjáratban részt vett. Ez évben ő Bethlen Mihállyal a ' fejedelem szolgálatába állott; a fejedelemnek Ónodról dec. 22-éu fiához irt sorai: »mivel mind Bethlen János, Mihály uraink szolgánkká lettek, ha miből megtanálnak, segítséggel és jó aka-rattal légy nekik.« Tán udvari, nem állami értendő itt. Két oklevél kivonatját láttam, azokban czíme nem állott, egyik 1644-ből (Jos. Com. Kemény, Dipl. Tr. App. XVIII. k.) melynélfogva I.

Rákóczi György Bethlennek s nejének zálogba adja a homoród-szentpáli birtokot tartozékaival, a másik későbbi, melynél fogva II. Rákóczi György e birtokbani jus regiumát adja Bethlennek.

— A fejérvári országgyűlésen a rendek által a portán levő főkövethez 1647. ápril 9-kén küldött levél aláírói közt, melyet egy-kettőn kivül consiliariusok és főtisztek írtak alá, Bethlen Jánost ott találjuk, kérdés: vájjon nem volt-e ekkor már Torda-megye főispánja, kit ily czímmel s »keresdi« előnévvel az Appro-batae Constitutiones czímű törvénykönyv 1653. márcz. 15-én kelt záradékában látunk, mely záradék mutatja azt is, hogy a tör-vények összeszedésében ő működő volt, »Buni« előnévvel és mint főispán. 1653. okt. 26-án kelt levélben2) is előjő, midőn Mikes Mihállyal a lengyel királyhoz követségben jár. A nevezett megye főtisztségét 1656. tavaszáig viselte. — 1656. tavaszán Küküllő-megye főispánságát kapja, és alighanem ekkor lett consiliarius is.

Ily minőségben és mint vezére egy csapatnak vett részt az 1657-ki lengyel hadjáratban. Bethlen Miklós szerint: » Mezei állapotra is hogy rosz nem volt, bizonyság az, hogy Rákóczi György fejede-lem Lengyelországban; Krakkóban, főcommendánsnak tette 3000

1) Haller Gábor Naplója.

2) Szilágyi, II. Rákóczi György az európ. Dipl. 134. I.

emberrel, melyet osztán, rá szállván a római császár hada, a fejedelme levelire feladott, és abból a boldogtalan lengyelországi hadakozásból csak ő jött avval a 3000-rel tisztességesen és gaz-dagon az ő édes hazájában.« Felmutatják őt főispánnak 1658-ra is.*) — 1659-ben, májusban, a letett Mikes helyére canceltárrá választatott. A Rákóczi és Barcsay közti alkudozásoknál egyik főszereplő. Barcsaynak hive, vele volt Szebenben is az ostrom alatt. E hűség miatt sok szenvedése volt nejének, Váradi Borbálá-nak, ki ez időben Segesvártt tartózkodott; a Rákóczi parancsára ott a várban ^javaival együtt árestom alá veték«; kibocsátása után bujdosnia kellett; 1660-ban újra fogollyá lett, Kővárban volt fogva. E neje 1661-ben halt meg.

Kemény János fejedelem Bethlen Jánost is valamint Haller Gábort térítvényadásra kényszerité; ezután alatta is szerepel.

Az 1661-ben is főispánságával felmutatott2) Bethlen Kemény-nek 1662. január hóban történt eleste után Fejérmegye főis-pánja és Udvarhelyszék főkapitánya lőn; az 1663-ban kiadott

»Rerum Transylvanicarum libri quatuor« czímü munkáján mint Fejérmegye főispánja, consiliarius, cancellarius és Udvarhelyszék főkapitánya áll és e tisztségeket haláláig viseli Apafii alatt,8) az udvarhelyszéki főkapitányságot kivéve, melyről lemond 1667-ben.

További működéséről álljanak itt Szilágyi jeles történet-írónk következő sorai: » Hivatalát nagy belátással és eszéllyel folytatta, tanácsát a fejedelem minden kényes ügyben kikérte.

1671-ben ennek daczára némely rosz akarói a fejedelem gyanakvó természetét ellene fordíták, s őt is felségárulással vádiák. Bethlen a vádak alól tisztára mosta magát s Boér, a feladó, nov. 25-kén Fogarasban tartott országgyűlés színe előtt térden állva kénytetett tőle bocsánatot kérni. Hasonló vádak emeltettek ellene később a Béldi Pál zendülése alkalmával s »már circumscribálták vala, hogy keresdi jószágából ne legyen szabad kimennie; de Isten

kira-*) I\ Horváth Kozma Önéletírása.

2) Archiv f. sieb. Landesh. uj. foly. X. h.

3) Fia Miklós maga írja, hogy Bethlen Farkast 1678-ban a foga-rasi gyűléskor tették cancellárnak és lett főispán is, mi az áprilisi nem a februári gyűlés idejében történhetett. Azonban a Tört. Tár 1883. évf. II.

füzetében 167 7. jan. 6-án kelt fejedelmi levél van, melynélfogva Bethlen Farkas a vacantiában lévő főispánságba instelláltatni rendeltetik. E rendelet kelte idejében (ha datuma nem téves) Bethlen János már vizkórságos beteg volt, s talán ez időben volt a maga keresdi lakházában, a rá gyanakodó fejedelem parancsára, árestomban tartva, és Bethlen ezen állapota idéz-hette elő a rendeletet; de vájjon nem a »discretus és moderatus« Bethlen Farkas miive-é, hogy a beiktatás ezúttal elmaradt ?

gadá az oroszlányok szájából, szép csendesen meghala« hosszas és kínteljes betegség után 1678. február 28-án Nagyszebenben, hová azelőtti hóban ment. »Jól tőn Isten vele — írja fia Miklós

— mert rűtúl akartak vele bánni.«

Eltemettetett a maros-vásárhelyi templomban, »nem akart Keresden temettetni.*

Még megjegyzendő, hogy az enyedi főiskola főcuratora volt és az udvarhelyi iskola alapítója.

Második neje: Fricsi Fekete Klára, ki azelőtt Pekry FerencZné, kit özvegyen hagyott hátra, és kitől való fia Sámuel.

Petrovincd Pekry Ferencz.

Pekry Ferencznek atyja is Ferencz keresztnevü.

Első neje Veér Anna, kitől Ferencz és László nevű fiai;

második: belényesi Grálffy Krisztina vagy Kata, kitől leánya Zsófia; harmadik neje Fricsi Fekete Klára, kitől Lőrincz.

Küküllőmegye főispánja 1658-ban lett. »Ezen tavaszon tevé llákóczy György Haller István helyében Küküllő vármegyebeli főispánnak Pekri Ferenczet, az kit introducálván azon tisztiben Kemény Simon ur ő nagysága, s más becsületes ember Dicső-Sz.-Mártonban.« 2)

Főispánsága, ugy látszik, rövid ideig tartott. Szalárdi mint néhait említi fel ott, hol az 1659-ki események közt Pekry leánya férjhez adatásáról, Teleki Mihály házasságáról, szól e sorokban:

»hogy néhai kutyfalvi Pekri Ferencz egyetlen hajadon leánya neki (Telekinek) adatnék.* ⁸)

Kutyfalvi előneven kivül ozdi előnévvel is fordul elő.

Hátrahagyott neje 1663-ban már Bethlen Jánosné.

Fönt felemlített első neje Veér Anna a köröstarcsai Veér család ivadéka, mely család ivadékai belényesi előnévvel is jőnek elő, de nem azonos ama Veér Annával, ki belényesi Veér György leánya s 1651-ben másnak a neje.

1) Gálffy György és Király Zsófia leánya, ki Mike genealógiai gyűj-teményében mint Kata is fel van hozva.

2) Petrichevich Horváth Kozma önéletírása.

3) E Pekry Ferencz neve elferdítve jön elő a Tört. Tár 1885-ki évfolyamának 323-ik lapján. Itten a Kornis Zsigmond 1644. junius 14-kén vSárospatakról Kornis Ferenczhez írt levelének másolatában (melynek ere-detijét én is ismerem) Pekri Ferencz öcsénk helyett tévesen áll: aPeloci Ferencz öcsénk.«

E Pekry Ferencz az, ki az (1644-ben) elfogott szerencsi kapitányt, Radványt junius 14-kén Sárospatakra behozta.

HaUerköi Haller Pál.

Haller Pál, István és Kendi Judith fia.

Atyja életében testvérével együtt Fejéregyházán lakott. Az 1656-ki farsangon vette Búnon nőül Bethlen Borbálát, Bethlen Miklós sorai szerint: »az anyám arra való boszujából, hogy Bethlen Ferencz veji Kapi György nagyságos ur, azért ő is a leányát nagyságos urnák adja, nagy részint az atyám kedve ellen adta Haller Pálnak, a kinek abban az időben a nagyságos titu-luson kivül semmije sem volt, mert az atyja, Haller István a két fiának Pálnak és Jánosnak az egy Fejéregyházán kivül semmit sem adott.« Neje ura kedveért pápistává lőn.

A II. Rákóczi György részére 1657-ben kiállított biztosító oklevél aláírói közt látjuk. Barcsainak, fejedelemsége kezdeté-től fogva hive; a fejedelem parancsára ő ment 1658. november végén Dévára, hogy a fejedelemnőt, Szalánczi Erzsébethet, Segesvárra a fejedelemhez hozza. Barcsaival 1659-ben Szebenbe vonult be és az 1660-ban május közepéig tartott ostrom alatt itt volt.

Hogy Küküllőmegye főispáni állására volt-é Barcsai részé-ről kinevezve, felderítésre vár.

Kemény János fellépte után híve lett e fejedelemnek, és az 1662-diki nagyszőllősi ütközet és Kemény eleste után a görgényi várba húzódott be. 1662-ben február havában hódolt Apafiinak.

Apafii alatt Küküllő megye főispánja. Consiliarius 1664-ben még nem,1) azzá alkalmasint 1667-ben lett.

Második neje Barkóczi Judith, Barkóczi László leánya.

Harmadik nejéül Torma Katát vette, Bánffy György özvegyét.

Első nejétőli gyermekei hamar elhaltak. Bethlen Miklós néhány sora következtében tévesen írják,2) hogy Haller Pál mag nélkül halt el: egy 1680-beli kéziratban8) ily sorokra aka-dunk: »Haller Paulus, prope quinquagenarius, hic unicam filiam Michaeli Károlyi elocatam«, és nem egyedüli leánya Károly iné, ezen kivül Dániel Mihálynét, Haller Judithot, is az ő leányának tartják.

Főispánságát haláláig viselte, halála idejét 1685-re teszik.

Fejéregyházán van eltemetve.

Joau. Bethlen, llist. ab a 1662—1673. etc.

2) Nagy Iván, Magy. Család. V. k.

3) Archiv. tij /oly. 1. k.

Királyhalmi Petki István.

(Lásd Csik, Gyergyó és Kászon.)

Petki István, Petki Farkas és csicsói Lázár Erzsébeth fia.

Az anyai házból Csicsóról serdülő korában Bethlen Gábor fejedelem udvarába került, s ott mint asztalnok meg étekfogó szolgált. A Ferdinánd király elleni harczba is kisérte 1623-ban a fejedelmet s ez alkalommal Morvában sebet kapott.Tagja volt azon küldöttségnek, melyet Bethlen a mátkája, Brandenburgi Katalin, eleibe küldött.

Bethlen Gábor idejében házasodott meg, Sükösd Erzsé-bethet, teremi Sükösd Miklós és védi Gávay Ilona leányát vette nőül.

I. Rákóczi György alatt Csiknak előbb alkapitánya, igy lát-juk 1635-ben, és ez év második felében Csik, Gyergyó és Kászon-székek főkapitányává tétetett. Az 1636. február Kolozsvártt tar-tott országgyűlésben jelen volt és e gyűlésből küldötték fel Budára mint békekövetet Bethlen Istvánhoz. A Moldovába vezető szorosok erősítésében is működött ez évben, és rá, meg vargyasi Dániel Mihályra bizta Rákóczi a szorosok védelmét. October hóban pedig Rákóczi őt a havasalji vajda mellé küldé 3000 lovassal. A Dézsen tartott zsinat végzéseit ő is aláírta 1638-ban. A szereplő gazdák egyike 1643-ban Gyulafejérvártt ifjabb Rákóczi György-és Báthory Zsófia menyegzőjén. Az 1644-ki hadjáratban a Kemény János vezérlete alatti seregben a csíki haddal részt vett és dicsőségesen harczolt; naplóiróink egyike szerint: »april 27-kén Petki István uramnak volt harczá a németekkel Lévánál,«

egy másik naplóiró april 28-án teszi jegyzését e sorokkal: »csa-tára Petki István uram menvén, emberül forgolódott.« 2) Részes az 1645-ki harczokban is, ekkor Morvában is táborozott. Az ] 647-ki évben örökölte nénjéről. eresei Tholdalagi Mihálynéról, a marosszentgyörgyi birtokot.

II. .Rákóczi György fejedelemnek kedvelt és nélkülözhetet-en embere volt; alatta lett consiliarius, néhány harczaiban a feje-delemnek jeles hadvezére, volt főkövetje, főudvarmestere, és egy versben helytartója is, s nem csak a székelyföldön, hanem az egész országban nagy tekintettel birt.

Rákóczi 1650-ben, october 30-án, az ország adójának a Portára való bevitelére főkövetté nevezte ki. E követségi útját Oláhország felé vette, Máthé vajdának is vive megnyugtatást, hogy

*) Gr. Kemény József: »Dcdactio stemmatogrophica famUiae Petki«

czimü kézirata.

2) Szabó Károly, Erd. Tört. Adatok. IV. k.

török tatár ellen megsegíti a fejedelem, és nyilvánítását annak, hogy Rákóczi az eddigi confoederatiót megujítni szükségfölötti-nek tartja, e portai útjából 1651. február hóban jött vissza. Alkal-masint 1652-ben vagy az 1653-ik év elején lett consiliarius. 1653.

márczius 15-kén mint consiliarius és mint Csik, Gyergyó és Kászon

In document ERDÉLY FŐISPÁNJAI (Pldal 92-98)