Később a nóta alól fölmentetett

1665-ben jegyezte el magának giletinczi Osztrosith Borbálát, Miklós leányát, kit 1667. febr. 21-én vett nőül Liptó-Ujváron.

Apafy alatt 1666-ban már consiliariusnak találjuk. 1674-ben ő küldött tudósítást Bánffy Dénesnek a ligáról és figyelmez-tette a veszélyre.

Azon időből, mely időben Bethlen János mint Fejérmegye főispánja élt, Apafynak egy levelét, — »datum in castro no-stro Balásfalva, die 6. mensis Jaauarii A° 1677,« — közli a Tört.

Tár,4) melyben Teleki Mihálynak ezeket írja: »Nem akarván nemes Fejérmegyének egyik főispánsága liiyatalját is továbbá

V Bethlen Miklós Önéletírása. A Bánffy Dénes elleni liga első aláírói egyike, Dénes elfogatása után részint az ő szállásán tartották a liga tagjai a tanácskozásokat.

2) Bod Péter egy későbbi, de téves, évvel jelöli halála idejét. Hogy 1680. májusban nem volt életben a »praesidens« Bánffy, következtethető Bethlen Miklósnak a májusi országgyűlésről szóló soraiból, hol Mikest is fölemlíti.

8J Magy. Tört. Tár XV 111. /.-.

4J 1883-ik évf. 409. I

való vacantiájában szenvedni, alioz képest, az mint hallaták ez jelen való esztendőbeli január 11-ik napján nagyenyedi székes helyeken szintén generális törvényes gyűlések inchoáltatván ő kmeknek : azon egyik vacantiában lévő föispánságnak hivataljában becsületes meghitt tanácsúr hívünket tekintetes nemzetes Bethlen Farkas uramot klmed által instelláltatni és introducáltatni ren-delvén klmed mellé deputált becsületes több híveinkkel együtt,«

és további sorai által elrendeli Apafy, hogy Bethlen Farkast január 11-én Nagy-Enyeden iktassa be hivatalába, tehát 1677.

január 11-én. Itt meg kell jegyeznünk, hogy Bethlen Miklós nyilatkozata szerint Bethlen Farkast az 1678. február 28-án elhalt Bethlen János helyébe az 1678. április 19-ki országgyűléskor tették főispánnak. Ekkor lett cancellarius is, »ebben a gyűlésben tették az atyám helyett Bethlen Farkast cancellariusnak és Fejér vármegye főispánjának.«

1678-ban ő volt feje azon követségnek, mely Konstantiná-polyba ment, hogy ott Béldy Pál és társai lépéseit meghiúsítsa.

Meghalt 1679-ben deczember 30-án.

Keresd ós Küküllő megyében Szent-Miklós voltak lak-fészkei.

Zabolai Mikes Kelemen.

(Lásd Háromszék.)

Mikes Kelemen, Mikes Zsigmond és Imecs Borbála fia.

II. Rákóczy György fejedelem egyik legbuzgóbb híve.

Részt vett 1653. végén Szucsava ostromában.

1655. május hóban Rákóczy őt Stefán moldovai vajda segítsé-gére küldé Moldovába egy hadsereggel. Ez év őszén Konstantiná-polyban tartózkodott, talán mint követ, de egyszersmind a fejedelem számára lovak vásárlásával volt megBizva. 1656-ban a Mikes Mihály vezérlete alatti sereggel Kosztandin oláh vajda segítsé-gére volt küldve Oláhországba, hol mint alvezér működött. A vajda mellett maradva, a Rákóczy német gyalogjainak főkapitányjával,

1657. január havában jött haza csapatjával.1) Rhédey Ferencz megválasztása után is hű maradt Rákóczyhoz. 1658 nyarán a hely-tartók őt a szorosok védelmére rendelték ki. Barcsaynak mint feje-delemnek hódolásra csak akkor adta magát, miután Petky István is meg hódolt. Az 1659-ki marosvásárhelyi országgyűlésen Mikes Mihály kanczellárral és Lázár Istvánnal a Rákóczy megválasztásá-nak kivívója.2) Háromszék helyettes főkapitányja volt ez időben.

Ez évben Konstantin vajdával együtt győzelmes harcza volt Ghika

*) Fontes rerum Austr. I. R. III. h.

2) Joan. Bethlen, Ser. Tr. Lib. II.

vajda ellen Jassynál, de ugyanott azután a segítséget nyert Gliika által megveretett. A Gyalu és Fenes közti 1660-ki ütközet alatt a fejedelem hadi tanácsában találjuk, ki ekkor valóságos főkapitányja vala Háromszéknek. Rákóczy eleste után kiment Magyarországra és Rozsályon sógorasszonya (Kálnoky Kata, Kun Istvánné) özvegyi birtokán tartózkodott, hol Kemény János részére működött.

Kemény János 1660. november havában őt mint követet Bánffy Dénessel és Helwig Mihálylyal Barcsayhoz küldé Gör-génybe, mely követsége veszélylyel volt egybekötve. E fejedelem alatt is Háromszék főkapitányja, mit egy 1661. márczius 22-ki okle-vél tanúsít. Az 1662-ki nagyszőlősi ütközetben nem vehetett részt, mivel Béldi Pállal együtt meg volt bizva a fejedelem által, hogy

»a Barczaságon levő kurtánságot dissipálja.« Az Apaffy által márczius 10-re Görgény-Szentimrére összehívott országgyűlésnek a nótát magában foglaló törvényczikkében róla ez áll: » Mikes Kelemen is hasonlóképen notoriusnak tartassék, és modo prae-notato büntettessék, ha irása szerint nem superveniál köziükben, és Nagyságod s az ország előtt meg nem mentheti magát.«

Hódolása után a várakbeli német őrség fejeivel egyetértésben lenni találván őt Apafy, ez őt elfogatta és a fogarasi várba csu-katta.1) Kiszabadulása után, és miután megnyerte a fejedelem kegyét, később a fejedelmi itélő tábla assessora lett, igy mutatják 1669. 1671-beli és ezutáni levelek. Az országgyűléseken bátor szónok volt, minőnek őt a vele ellenséges lábon álló Bethlen Miklós mondja, ki róla többek közt azt is irja, hogy mindenkor Teleki, Bánffy vagy valamely potens ember sipja volt sine discretione justae vei injustae causae.

A Béldi Pál megbuktatásában a főmunkások egyike. Tagja azon követségnek, melyet g, fejedelem Béldihez 1677. végén com-planatióra beküldött, és az 1678. elején Béldi ellen felültetett két sereg egyikének vezére volt. Az 1678. februári országgyűlés meg-választá azon követségbe, mely a portára küldetett, hogy a török-höz beszökött Béldi Pál és társai lépéseit meghiúsítsa. Apafy neki adományozá a Béldi uzoni jószágát.

Az érintett 1678-ki fogarasi országgyűlésen tanácsossá és itélőmesternek tették. 1680-ban megkapja Fejér megye főispánsá-gát is, és ugyan ekkor praesidens, vagyis országos elnök is lett.

Azl683 ki hadjáratbán mint a székelyek generálissá vett részt.

Hogy a bécsi ós magyarországi hadjáratban részes volt, következ-tethető a később végbe vitt lustrában eléforduló nyilatkozatokból.2)

1) Síel. Chronik. — Kazy, Hist. R. Hung.

2) A lustrálást mint fejedelmi biztosok Mikes és Teleki Mihály vitték végbe.

Meghalt 1686. január 27-én Csik-Somlyón, itteni részbirto-kában. Eltemettetett a csiksomlyai zárda kriptájában; sírkövén melyen mint a székelyek generálissá is említtetik, a végsorok: »Ob 27. Jan. A. 1686. aet. 63a¹)

Apor Péter őt mint a catholica religio nagy oszlopát mutatja fel.

Neje Kálnoky Zsuzsánna, Kálnoky István és Béldi Anna leánya.2)

Nayybarcsai Barcsay Mihály.

Barcsay Mihály, Sándor és Russori Hona fia.

I. Apaffy Mihálynak udvari főkapitányja,3) ki 1678. febr.

9-én Fogarast tette le az esküt.4) Bethlen Miklós szerint:

»tanácsúr, fejérmegyei főispán lőn Bethlen Farkas halála után,«

eszerint 1680. elején.

Teleki Mihály vivta ki megbuktatását. Ellenségei, kik közül négy consiliarius, elhitették a fejedelemmel, hogy Barcsay Thököli Imrével, »a fejedelemnek s hazának aemulusával« conspirált, s emiatt Apaffy őt 1684-ben elfogatta, és az 1685. febr. 22-ki ország-gyűlés elítélte, és nov. 7-én a végzést törvénybe igtatta. Cserei és Bethlen irnak róla, első szigorúbban itél felette, utóbbi kedvezőb-ben, azonban mindkettő megegyezik abban hogy ártatlanúl Ítél-tetett el. Cserei őt »practicus kétszin és negédes, kevély büszke embernek« festi s mind a fejedelemnél, mind a fejedelemasszony-nál nagy kegyben állónak mondja. Bethlen szerint pedig: »csin-talan, tréfás és borozó, de másként igen értelmes, activus, derék ember vala.« Fogarasból fogva vitték Görgénybe: »lánczot vetvén a nyakára. «• Három évig ült börtönben. Kiszabadulása után zsuki birtokáért, melyet notáztatása előtt titkon borosjenői Székely Lászlónak, mint barátjának, kezébe adott, — ki a reá bízott birtokra a fejedelemtől maga részére adomány-levelet eszközölt, — ezzel sokáig perelt hasztalanűl.5)

II. Rákóczy Ferencz mozgalmai alatt Barcsay az erdélyi consilium tagja lett, s mint a fejedelem tanácsosát látjuk 1706.

1708-beli levelekben.

1) Benkő Károly, Csik, Gyergyó és Kászon Leírása.

2) Ezt Brassóban két szobaleánya fojtotta meg. Eltemettetett 1705-ben Csíkban.

3) Egy krónika szerint még volt udvari kapitány, talán alkapitány ?

4)Jos. Com. Kemény, Notitia Capit. Alb. II. k. 367. I.

5) Később fiai a Székely özvegyével a birtokra nézve egyezményt kötöttek. Cserei szerint az özvegy magának Barcsaynak ada valami hitvány portiókat s pénzt mellette, ugy accordálának »az én praesentiámbanc, gróf Apor István levén mediator közöttök Fejérvárat,

Állítólag 1713-ban halt meg.

Neje Bánffy Kata, Bánffy Kristóf és Bethlen Anna leánya.

Fejérmegyében Csór volt lakfészke.

Kérdés, vájjon a Rákóczy Ferencz mozgalmai alatt nem volt-e Barcsay Mihály Fejérmegye egyik főispánja ?

Széki Teleki Mihály.

(Lásd Torda megye.)

Utóda Mikes Kelemennek 1686-tól kezdve, ki 1689. február 2-án kelt oklevélben *) Fejérmegye főispánjának is iratik, s 1690.

aug. 21-ig szerepel.

Az egyik főispáni szék 1691-ben még üresedésben volt. A Fogarasban 1691. január 10-én tartott országgyűlés Bethlen Sámuelt és Kemény Boldizsárt bízta meg Fejérmegyével letétetni a hódolati esküt.

Losonczi Bánffy Gywgy.

Bánffy György, Dénes és Bornemisza Kata fia.

Hodor szerint, gyermekkorában (1672-ben) választá meg Dobokamegye főispánnak.

Apja kivégeztetése után az 1674-ben circumscriptiójáról hozott törvényczikk el lőn törölve a gyulafejérvári országgyűlé-sen 1678-ban októb. első napján, de nehézségek merültek fel, és ezeknek elenyésztetésével a törvényczikk újra eltöröltetett 1684.

márczius 8-án. A Bánftyt megszorító végzés elveszté erejét már