BELSŐ-SZOLNOKMEGYE FŐISPÁNJAI

Köblös i\ Tli eke Lukács.

(Lásd Dobokavármegye.)

Theke Lukács Hodor » Doboka vármegye Esmertetése«

czimű munkájában Dobokamegye 1547-ig szerepelt főispánjának áll írva, és hogy Dobokamegyéből áttétetett Belső-Szolnokme-gyébe. Tehát 1547-ben. Halála ideje 1579-re van téve, de vájjon nem tévesen-é?

Kápolnai Bornemisza Farkas.

(Lásd Fejermegye.)

Nem tartom Szolnokmegye főispánjának, azonban ide ikta-tom, mert az olasz Gromo 1566-ki kéziratában az áll,1) hogy Bornemisza Dézsnek és egész környékének parancsnoka, miből fő-ispánsagot is lehet következtetni. Nézetem szerint az akkori harczi időben egy hadtest parancsnoka, de nem főispánja e megyének.

Gyerömonostori Kabos Gábor.

Kabos Gábor, László fia.

Kabos főispánsága egy 1570-beli itéletlevélből következtet-hető.2) A sorok ezek: »Juxta continentiam litterarum adjudicat.

Transmissionalium fidelium nostrorum Egregiorum Nobilium Gabrielis Kabos comitis ac assessorum Sed. Judic. Comitatus Szolnok Interioris in oppido nostro Dees feria quiuta in crastino festi Beati Petri cathedrati novissime praeteriti emanatarum.«

Előjön azok közt, kik a Békés-pártiakra 1575-ben hozott sententiában részt vettek, de czím nélkül áll.

Látunk élő Kabos Gábort 1580-ban is, czím uélkül felhozva.

Ennek egyik felesége: Vajda Erzsébeth,a másik: Haranglábi Anna.

*) Archiv ficfi Ver. f. S/eh. Lan<1exl\ Nme Fnlye II. /.-.

2) J*<t. Com. Kemény, Dipl. Tr.

Gfc. LÁZAK MIKLÓS. ERDÉLY FŐISPÁNJAI. 157

Apanagyfalvi Apaffy István.

Apaffy Istváu, Apaffy Farkas és Sarmasághy Iloua fia.

Hogy mely évtől kezdve főispánja Belső-Szolnokmegyének, felderíteni nem tudjuk. Egy Diplomatarium l) szolgáltat adatot, mely őt 1573.-ban az év közepén ekként szereplőnek felmutatja.

Báthory István őt a fogarasivár praefectusává tette; 1574. és 1575-beli levelekben2) hol mint tisztartó, hol mint provisor áll.

Budai dévai kapitánynak írja, de vájjon nem tévedésből ? vagy birta a kapitányságot azalatt, hogy udvarmester. Báthory Kristóf vajdának 1576. elejétől fogva 1581. május végéig főudvarmestere.

Ezután csak mint consiliarius áll egy-egy oklevélben.8) Az 1584-rik év tavaszán azon követség tagja, melyet az ország Len-gyelországba Báthory István királyhoz küldött. Báthory István

» Apaffy Istvánnak eleitől fogva való régi jámbor szolgálatját meg-tekintvén « az itt ériutett év augustus havában bizonyos summa pénzért inscribálta neki Sidóvárát a hozzá tartozó falvakkal egye-temben.4) 1586-ban holt meg. 5)

Első neje Kenderesy Erzsébeth, azutáu a Bánffy György özvegyét, osztopáni Perneszy Annát, vette nőül, ki 1589-ben mint Apaffy özvegye még életben volt.

Lónai Kendi Sándor.

Kendi Sándor, Mihály és Szilvásy Zsófia fia. c)

E kitűnő, jeles államférfi 1565-ben a fejedelem titkára.

János Zsigmond, Báthory István követnek Bécsben lett tatása után, Kendit is mint követet felküldötte, hol ő is letartóz-tatott, s két évi fogság után nyerte vissza szabadságát.

Báthory István idejében, ki uralkodása kezdetén Kendit jelentékeny követségekre használta, consiliarius. így 1571., 1573-ki

oklevelekben.7) Nevezetes követségekben járt ezutáni időben is mind a török császárnál, mind a lengyel királynál.

Consiliariusságával együtt mint Belső-Szolnokmegye főis-pánja áll 1578. nov. 20-kán kelt oklevélben.8) Erdély

igazgatá-*) Jos. Com. Kemény, Dipl. Tr. V. k.

2) Ugyanott. I . k. és App. XII. k. — Tört. Tár 1881-ih écf. 7vs. /.

3) Ugyanott V. h.

4) Mayy. Tört. Tár VIII. k. 242. I.

6) Tört. Tár 1880. évf.

6) Kecseth-Szilvási Literati Kristóf leánya.

7) Jos. Com. Kemény, Dipl. Tr. — Erd. Orszáyyy. Emi. II. /•'.

8) Ncfzetem szerint ezelőtt több evvel nyerhette a föispánságot.

sára 1583-ban három kormányzó neveztetvén ki, ő egyike azok-nak. Mind 1585., mind 1590-beli levelek főispánságával mutat-ják fel.

1591 —1594-ig Dobokamegye főispáni székét birja.

Szereplése végső idejében a törökkeli frigy fentartásának j'őharczosa. »lile disertus senex, qui ob aetatis praerogativam,* et dicendi vim, nec non consultam prudentiam. eximia pollebat inter omnes auctoritate, seutentiaeque Yajvodae acerrimus liabebatur oppugnator.« Báthory Zsigmond Kolozsvártt 1594. aug. 28-kán fogatta el őt, auguszt. 30-kán végeztette ki a kolozsvári piaczon.

Eltemettetett a kis templomban.

Első neje: Pathócsy Kata2), ettől gyermekei: Zsófia. Krisz-tina és Zsuzsa, és valószínűleg István is, mert Istvánt később mint bethleni birtokost látjuk.

Második neje: Almádi Anna, lehet, hogy ettől született Zsigmond, ki 1584-ben három éves korában halt meg.

Harmadik neje: Súki Kata, ezt mint özvegyet találjuk oklevélben.

Somkereki Erdélyi Gergely.

Erdélyi Gergely szüleire nézve eltérők az adatok; irják Bertalan fiának, azonban hajlandóbb vagyok azokat követni, kik Miklós fiának irják.

Előjő mint Belső-Szolnokmegye főispánja 1581-ben (Jos.

Com. Kemény, Dipl. Tr. App. XII. k.) és 1594-ben is. Élő Erdélyi Gergelyt találunk 1596-ban is. valószínűleg azonos ezzel.

Egyik neje: gyulai Gyulai Anna.

Kismarjai Bocskay István.

Bocskay István, Bocskay György és lekcsei Sulyok Krisz-tina fia. O, ki 1592-ben, 35 éves korában lett váradi főkapitány s Biharmegye főispánja, és később Erdély fejedelme, mint Belső-Szolnokmegye főispánja 1595-beli s ezutáni oklevelekben jön elő.

E főispánsága 1599-ben szűnik meg.

Nagy (?) Gáspár.

Nagy Gáspár Belső-Szolnokmegye egyik főispáni méltósá-gát viselő az 1600-ik év november 22-ik napján kelt azon meg-bízólevél aláírói közt, melyet az erdélyi rendek a Rudolf

császár-*) Jos. Com. Kemény, Dipl. Tr. SUppl. VIII. /,-. — App. XIII.

2) Nagy Ivánnál (VI. k. 200. 1.) tevesen »K1ára«.

hoz küldött követek számára állítottak ki és az Erd. Országgy.

Emlékek IV. kötetében közölve látunk. Vélekedésem szerint a