III. A PESTI TÁRSASÉLET KÖZPONTJA: A WOHL-NŐVÉREK SZALONJA
III.7. É LETKÉPEK A F ESZTY - SZALONBÓL
A Wohl-szalon összeszokott társasága – Jankáékat is beleértve – máshol is találkozott.
Ez lehetett egy kis kocsikázás a Városligetben vagy kedvelt mulatozásuk a „cigányozás” – ahogy ők nevezték – Rácz Pali bandájával, ahonnan a pezsgő sem hiányozhatott. Találkoztak bizonyos alkalmakkor a Kioszkban, netán közös ebéden az „Angol királynőnél” vagy a kaszinóban. Természetesen más házakba is bejáratosak voltak, és az esti összejövetelek táncmulatságai sem maradtak el. Összejöttek Zichyékkel, Fesztyékkel, vagy Pejachevichéknál találkoztak.227
A Feszty-szalon és eseményeire sem térnék ki részletesen, csak a zenei vonulatokat érintve, mivel az egy teljesen különálló témaként is megfelel. Emellett a Jókai-Feszty-szalon inkább irodalmi és képzőművészeti vonatkozásban érdekes. Mégis fellelhető egy enyhe színezetű zenei vonala, amely a tárgyalt témakörben érdekes lehet. Ez pedig ismételten a személyek vonatkozásában nyújthat némi ismeretet.
A Feszty villa a Bajza utcában Budapest egyik jelentős színfoltja volt az 1890-es években, s annak aki odajárt, társadalmi rangemelkedést jelentett.228
227 Pejachevich Katinka fogadásait alátámasztják a következők: „Wohl Janka eszes de nem természetes, s kezdik kerülni vasárnapjainkat miatta.” Gr. Pejachevich Katinka Justh Zsigmondhoz, 1894. január 7.
Ezt megerősíti még a következő levélrészlet: „Minden vasárnap eljönnek hozzánk a consulok.” Gr. Pejachevich Katinka Justh Zsigmondhoz 1892. december 27.
228 A Feszty-szalonba járatos volt mindenki, aki akkoriban Valaki volt Budapesten. Nők közül a legszebbek, politikusok közül a legnépszerűbbek, művészek közül a legtehetségesebbek, korhelyek közül a legjobb ízűek.
Feszty szalonról beszéltünk, pedig talán Feszty-udvart kellett volna mondanunk. Herczeg Ferenc, „A gótikus ház”, In Herczeg Ferenc emlékezései, 279.
10.18132/LFZE.2007.3
Feszty Masa emlékezései szerint az első irodalmi szalon Beniczkyné Bajza Lenkéé.
A második Wohl Janka és Stefánia érdeme, „akik a maguk szerény viszonyai közt is egy Liszt Ferencet, Hubayt, Vay Pétert, Justh Zsigmondot és más hasonlókat tudtak együvé vonzani szűk kis lakásukba”.229 Fesztyék villája méreteiben, befogadóképességében, szellemi célkitűzésében ezeket messze felülmúlta. Egyazon társaságban próbált egyesíteni politikusokat, írókat-művészeket, a szellem ügyei iránt érdeklődő, a maguk idejének mércéje szerint valóban művelt asszonyokkal, férfiakkal a főváros akkori úgynevezett „magas”
társadalmi köreiből.
Állandó fogadónapnak a hétfőt jelölték ki.230 A hétről hétre odalátogató 50–60 ember közül Justh Fesztyék családtagjának számított,231 s vitte magával testi-lelki jó barátait.
Többek között Hubayt232 és Aggházyt.
Voltak olyan napok, amelyek csak a szalonok látogatásával, felolvasással, zenével teltek. Justh naplóbejegyzésében ilyen egy említett fogadónapja. Néhányan jönnek:
Hubay Jenő, Flesch Tivadar, Burger Lajos, Batthyány Géza.
„Jenő a Walkűrök majd egész felvonását eljátsza, je suis tout plein de Berlin (egészen megteltem Berlinnel).”233 Este Jókaiéknál az asztal körül a Feszty pár,234 Káldy Gizella, Batthyány Géza és Hubay, később Batthyány István. „Vacsora után Jenő játszik operájából – pár részlet máig tökéletesen megmaradt a fejemben.”235
229 Feszty Masa–Ijjas Antal, Feszty Árpád élete és művészete (Budapest: Jel, 1999), 74.
230 „Minden hétfőn este Fesztyékhez vagyunk híva, tegnap voltunk először (…).” Gr. Pejachevich Katinka Justh Zsigmondnak 1892. december 27.
231 Sokszor szállt meg Fesztyék Svábhegyi villájában.
232 „Hubay Jenő. Három éven keresztül minden évben találkoztam vele, Párizsban, első évben antipatikus volt, másodikban közönyös, harmadikban (tavaly) ezt írom róla párizsi jegyzeteimben: »Egyike az érdekesebb magyar művészeknek. Egészen német, s tán ezért minden ízében művész. Felületesen ismerve, nem rokonszenves, túlságosan virtuóz az allűrjeiben, jobban belelátva lelkébe, megszereti az ember. Első látásra képzelődőnek, elbizakodottnak hinné az ember. Miért? Mert minálunk nem apreciálják érdemei szerint, így aztán kissé keserű lett. Alapjában azonban csupa szív, ez már a zenéjéből is érzik.« Ezt írtam tavaly róla. Nos, ma is aláírom.
Német? – igen, pesti német, de csak külsőségeiben. Zenéje francia zene wagneri formákban (…). Különben főleg operája (amelytől igen sokat várok) és Károly hoztak vele össze. Ma már egyike legkedvesebb pesti művésztársaimnak. Aztán meg jól is esik itthon egy európai látkörű, igazán művelt művész társasága, akivel társalogva át lehet lépni a Lajta partját.” Justh Zsigmond naplója és levelei…, 336–7.
233 Justh Zsigmond naplója és levelei…, 338.
234 „Feszty Árpád. Vér, vér, vér, Mednyánszky tigriskének nevezte el – s valóban a tigrisre emlékeztet leginkább.
Szenvedélyes, tüzes, s amellett lágy, bársonysimaságú mozdulatok Optimista (…) csak a napfényt akarja meglátni. Harmónikus ember, kinek nem szabad diszharmóniába jutni, mert ez még művészetét is tönkre tenné (…). Mióta Jókai Róza férje, sokat beszél a modernizmusról és – a divatra is kezd adni. Sőt! Még a zenét is szereti. Azelőtt a zongorával el lehetett kergetni, csakis a cigányokat tűrte. Justh Zsigmond naplója és levelei…, 340.
235 Justh Zsigmond naplója és levelei…, 340.
10.18132/LFZE.2007.3
Hiába volt túlsúlyban az irodalom, a beszélgetés, a felolvasás, vagy a képzőművészet képek leleplezése formájában,236 csak a zene kíséretében lehetett igazán élvezetes az összejövetel. S mennyivel inkább akkor, ha az világhírű, profi muzsikusok által szólalt meg.
A kézzel írott vagy nyomtatott – általában ezek a névjegykártya hátoldalára vetett rövid, tömör szövegű – meghívóval léphetett bárki a szalonba. Ezeket a meghívókat gyakran aznap küldték el, így volt, hogy a meghívott nem tudta tiszteletét tenni a háznál. Mindenesetre a külsőség, a forma ez volt, ha valaki bejáratos volt egy háznál.
Hubayt egy alkalommal tréfásan invitálta Feszty nemcsak estélyre, hanem hegedülni.
„Kedves barátom! Őszinte nagy örömmel értesültünk, hogy eljöttök hozzánk szerdán este – mert mi nemcsak hogy barátaid voltunk, vagyunk és leszünk mindig – de lekötelezettjei – hódoló hívei mind a két feleségednek (…). Egyszerre hallani mindakettő bűvös szavát, az az élvezet tökéletessége lenne (…). Kérni nem merem, hogy második feleségedet is hozd el. De ha elhoznád! Nem kell mondanom, hogy hegedűdet értem. Milyen öröm lenne az (…).
És ha kedved lenne megörvendeztetni az emberek szívét – ez esetben arra kérnélek, üzend meg honnan hozzanak egy jó zongorát – és – kit hívjak meg hogy esetleg kísérjen.
Mindez nem akar „Garten Anspielung” lenni – csak tudni akarnám vajon Orpheusnak támad-e kedve könnyeket sajtolni a mi szíveinkből?
Ölel szeretettel igaz híved és hálás barátod Feszty Árpád”237
Ez bizonyára egy jelentős estre szóló meghívás lehetett, ha Feszty zongorát is szívesen szállíttatott oda. Ez költségekben mit jelentett? Egy nagy társaságot étellel és itallal vendégül látni, akkor sem került kis összegbe. A dolognak ezt a részét hogyan oldották meg?238
„Pezsgő soha nem volt nálunk (…). Semmi sem, ami előkelősködő, aminek afféle hivalkodó pénzszaga van.”239
Mert a lényeg nem a megfogható, hanem a szellemi volt.
236 „Elkészültem a munkámmal és holnap 17-én fogom bemutatni a szalonban d.u. 4−6-ig nagyon örülnék, ha eljönni szívesek lennétek és megnéznétek a Népeimet.” Feszty Árpád Hubay Jenőhöz, d.n. Fond 73/184.
237 Feszty Árpád Hubay Jenőhöz, d.n. Fond 73/184.
238 „Sokszor volt halászlé, halat Komáromból hoztak, s így nem került sokba. Bort bőven ontott a Svábhegy.
Nem is tűrte volna Jókai, hogy apám házában mást igyanak, mint az ő termését (…).” Feszty Masa−Ijjas Antal, Feszty Árpád élete és művészete, 75.
239Uo. 75.