A házi zene rétegződése társadalmi szempontból:
A házimuzsikára vonatkozó, interjúkkal is alátámasztott kutatásaim alapján jól látható, hogy a házi zene a polgári társadalom közép-, és felsőrétegeiben fordul elő. A professzionális zenészek és az alacsonyabb szinten zenét művelő, magukat amatőrnek nevezők között a házimuzsika műfajában nehéz határvonalat húzni. Az amatőrök közül leggyakrabban az orvosok csoportja tűnik ki e zene művelésében, annak megvalósításában és másoknak való továbbadásában. Önszervező módon hoznak létre társaságokat szakmai és baráti környezetükből, amelyekben szinte minden esetben előfordul profi zenész. Ez szintén megerősíti a fent említett határvonal esetlegességét. A társas összejövetelek alapja és középpontja a zene, színhelye az otthon. A házimuzsikálásból mint alapformából az esetek nagyobb részében a nyilvános szereplés lehetősége, későbbi megvalósítása is kifejlődik.
Itt említem meg, hogy az orvosok minden szakterületről évente országos találkozón vesznek részt. A több napos rendezvény nyilvános koncertként ad otthont a fellépő muzsikus orvosoknak hangszeres tudásuk és tehetségük bemutatására. E rendezvény korábbi gyökerei az orvosi egyetemen most is megtalálhatók zenei verseny formájában.323
Az orvosok mellett jelentős számban a pedagógusok foglalkoznak még zenével.
Ők általában a magyar-, és idegen nyelvet oktató középiskolai tanárok közül kerülnek ki.
A házimuzsikálásban néhányan a mérnöki és jogi pályáról is részt vesznek e hagyomány ápolásában.
A műkedvelők és a hivatásos zenészek körében egyaránt él a házi zene kultúrája, azonban más-más arányban. Az arány a műkedvelők irányába tolódik el, tekintettel arra, hogy náluk a zenélés a szabadidő egy részének aktív eltöltését jelenti, amíg ez a profiknál munkájuk lényege. Gyakoriságát tekintve a műkedvelők sűrűn – kéthetente, havonta –, jönnek össze, amíg a profik évente néhány alkalommal, de mindenképpen ritkán szervezik meg zenedélutánjaikat.324
323 A „Virtuózok Viadala” zenei verseny az idén is megrendezésre került Nardai Péter szervezésében a SOTE Elméletei Tömbjének dísztermében, 2007. április 26-án. Mint zsűritag, igen magas színvonalú produkciókat hallottam. A magas szintű előadásokat azzal is alátámasztanám, hogy több esetben akadtak a hallgatók között olyanok is, akik korábban zenei szakközépiskolában képezték magukat. Tehát a határvonal a profi és az amatőr között az egyetem első éveiben a fent említett személyek esetében még alig észrevehető.
324 Kivételt képez összegyűjtött anyagomban az a ritka tevékenység, amelyet Fellegi Ádám létrehozott otthonában.
10.18132/LFZE.2007.3
Formációk:
A műkedvelő vonósok leginkább a kvartett-formára törekszenek. Amennyiben ez nem megvalósítható, úgy szívesen játszanak trióban is. Bár az viszonylag hamar felbomlik, tekintettel arra, hogy a klasszikus forma a kvartett, és a vonósnégyes irodalom sokkal gazdagabb. Profik bevonásával gyakran játszanak kvintettet, sextettet, vagy akár septettet, oktettet lelkes zenebarát szervezésében325.
A szólózongoristák is megjelennek a palettán kisebb arányban, viszont nagyobb tudással. Itt jegyezném meg, hogy a műkedvelő vonósok nem szeretnek nagy zenekarban játszani, mert hiányolják a zene bensőséges jellegét, legfeljebb kamarazenekarban vesznek részt.
A házimuzsika megnyilvánulási formái – házon kívül
Amint azt már az előzményekben említettem, a nyilvános szereplések jelentősen megszínezik a zenekedvelők zenei tevékenységét is. Számukra a közönség előtt való szereplés színfolt:
tudásuk büszke vállalása, a zenében megtalált örömük kifejezésre juttatása, egyben megmérettetés. „Az amatőrség nagy előnye, hogy nem múlik semmi egy fellépésen.”326 Nagy előszeretettel vállalnak fellépéseket jótékony célú koncertek alkalmával, illetve olyan rendezvényeken, ahol a zene aláfestésként szolgál. A Semmelweis kvartett egyedülálló ebben a tekintetben, hiszen ők amatőrként felvállalják a pódiumon való rendszeres szereplést.
Ezzel szemben a zenét hivatásul választók a nap nagy részét hangszerükkel töltik el, gyakorlás, tanítás, próbák formájában. Következésképpen szabadidejük kisebb részét alkotja a zenélés. Azért az interjúkból világosan kiderül, hogy szívesen játszanak amatőrökkel közös fellépéseken, ami azt bizonyítja, hogy ez számukra is örömteli kikapcsolódás és különlegesség. Természetesen ez az amatőrök részéről is igaz.
Azonosságok – különbözőségek
Az egyik alapfeltétele a közös zenélésnek, hogy az együtt játszók azonos szinten műveljék a zenét, technikai szintjük megközelítőleg hasonló legyen. Az igényesség vágya és a ráfordított idő az, amit joggal elvárnak egymástól. Ezek hiányában egy-egy formáció könnyen felbomlik.
325 Itt említem meg Dr. Király Miklós radiológust, aki nagyobb formációkat rendszeresen szervez. A vele készült interjút sajnos nem állt módomban feldolgozni a rossz minőségű felvétel miatt.
326 „Gyógyító házimuzsika rászorulóknak”, Észak-Magyarország (1999. okt. 19): 8.
10.18132/LFZE.2007.3
Ez a helyzet a nem egyenlő szintű technikai felkészültség esetén is, és problémát jelenthet egy formáció kialakulásánál egyaránt.
A technikai felkészültség főként a műkedvelők esetében bír nagy jelentőséggel.
A gyakorlat mutatja, ha a motiváció elég erős és a szándék komoly, akkor mindenki megtalálja a számára alkalmas zenésztársakat. Akadnak olyan magas szinten zenét művelő amatőrök, akik számára a technika nem jelent akadályt a profikkal való együtt zenéléshez.
Tehát a skála széles.
Ehhez szorosan kapcsolódik a repertoár kérdése. Az alacsonyabb szinten állók esetében a felső határ Beethoven, a késői műveit kivéve. A nagyobb tudással rendelkezők a romantikus művek előadására is képesek, játsszák is azokat. Saját elmondásaik szerint Bartók, illetve a 20. századi és kortárs darabok előadásával már nem próbálkoznak. Ez azzal is indokolható, hogy ez a zene túlnőtt a házimuzsika keretein.
Ezzel ellentétben a profik műsorválasztásában nem játszik kiemelkedő szerepet technikai tudás, ami az előbb említett művek előadásához feltétlenül szükséges.
A házi zene jelentősége
A házimuzsika jelentősége vitathatatlan mind a profi, mind az amatőr zenélésben.
Ami a legerőteljesebben jellemzi: a zenélés mint cselekvés és az ebből fakadó öröm, lelkesedés. A házimuzsika nagy összetartó erővel is rendelkezik.
Összetartja a családokat, kisebb-nagyobb baráti társaságokat, és kihatással van a társadalom egészére is. Társadalomformáló jellege egyértelmű. Manapság mégis a pénz-, és sikerorientált élet – mint sport, számítógép, idegen nyelvek – minden következményével együtt háttérbe szorítani látszik a házi muzsikát és az emberek közötti kommunikációt.
Ez azonban csak a felszín! Az értékekre és azok megőrzésére törekvő egyének a felszín alatt, nem könnyen észrevehető módon, mégis nagy erőfeszítéseket hozva, energiájukat sem kímélve küzdenek az ár ellen. Ez a küzdelem, nem marad eredménytelen, hiszen a következő generációra is kihat.
„A jó földbe vetett magok (…) termést hoznak, az egyik harmincszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik százszorosat.”327 A magot pedig elvetették…
327 „Mk 4,20.” In Szentírás (Budapest: Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, 2004), 1142.