6. Térhasználati és kontinuitási kérdések az 5–10. századi Mezőföldön
6.1. Romanizáltak, germánok és avarok: térhasználat és a kontinuitások kérdése
6.1.2. Lelőhelyek az 5. sz. második feléből
Az 5. század második feléből mindössze 4 lelőhelyet ismerünk Fejér megyéből:
Iszkaszentgyörgy-Zsidó-hegy,867 Soponya-Homokbánya,868 Szabadbattyán,869 Tác/Gorsium (1. kép 1.).870
A kutatás Iszkaszentgyörgy-Zsidó-hegy alatti homokbánya lelőhelyen egy nagyobb, az 5.
század második feléből származó megsemmisült temetővel számol.871 Kb. 1400 méterre terült el az Iszkaszentgyörgy-Pappenheim-kastély néven nyilvántartott lelőhelyű kora avar kori sírtól,872 a Bitói-kőfejtő kora avar korban (is)873 használt temetőjétől pedig mindössze 150 méterre (legalábbis a lokalizálható sírok távolsága ez, de az elpusztított sírok alapján az sem
862 „460-70 között születik pl. a Duna partján fekvő „civitas Valeriae”-ben /Aquincumban/ Antonius a későbbi lirinumi püspök” (BÓNA 1968, 21–22).
863 BRATOŽ 2001,607, 611.
864 Összefoglalóan ld.: TÓTH 2006b, 587.
865 BIERBRAUER 2004, 68; BARKÓCZI-SALAMON 1971, 140.
866 VIDA 2009, 113.
867 FANCSALSZKY 2006, 74–75; MAROSI 1935, 38.
868 BÓNA 1960a, 165–166; BÓNA 1971, 230(14).
869 BÓNA 1971, 230(14)–231(15); KISS A. 1980, 105–132.
870 Lh. azonosító: 21716; SCHILLING 2011a, 385.
871 FANCSALSZKY 2006, 75.
872 A sírt a – második világháború forgatagában elveszett – nagygömbcsüngős arany fülbevalópár keltezi a kora avar korra, de előkerült még 5 db nagy vasnyílhegy is (ADAM 2002. I. 171; BÓNA 1971, 273(53);
FANCSALSZKY 2006, 76). Marosi Arnold azonban 8 db nyílhegyről tud: „három drb. tüskés, három szárnyas nyilhegy, két nagyobb nyilhegy három trapézalakú szárnnyal” és „az egykori […] feljegyzés szerint a lelethez tartozott még egy hosszú kard, melyet már a rozsda nagyon megemésztett, ez hiányzik a gyűjteményből”
(MAROSI 1935, 40).
873 Kifejezetten a kora avar korra csak egy jó minőségű, kerek, laposfülű kengyel keltezhető (FANCSALSZKY
2006, 77).
142 kizárt, hogy a két temető még ennél is közelebb helyezkedett el egymáshoz).
Iszkaszentgyörgy-Kincsesbánya Bitói-kőfejtő avar kori temető lokalizálása az eddig elérhető irodalom alapján ellentmondásos volt,874 pedig a Szent István Király Múzeum adattárában fellelhető dokumentáció vázlatos térképe alapján az elhelyezkedése egészen pontosan meghatározható (67. ábra 1). 875 Hasonlóképpen hiányzott a szakirodalomból az Iszkaszentgyörgy-Zsidó-hegyi temető térképi ábrázolása.876 A múzeum adattárában megtalált 1960-as ásatási helyszínrajz alapján viszont ezúttal is meghatározható a temető pontos elhelyezkedése (67. ábra 2).877 Talán a két temető eddigi ellentmondásos lokalizálása a magyarázata annak, hogy a germán és az avar kori temető egymásmellettiségére a kutatás még nem figyelt fel, arról nem is beszélve, hogy itt szintén római épített struktúrákkal számolhatunk a közelben. Marosi Arnold tudósít róla, hogy „a homokbánya körüli szántóföldeken itt is, ott is alapfalakra akadnak és elvezettek egy kőrakáshoz, melyet Rigó Ferenc szedett ki a falakból. Nagy örömünkre a kövek között peremes római téglatöredékeket találtunk, sőt szétszórtan terra sigillata és egyéb római edénytöredékek is akadtak”.878 Sajnos Iszkaszentgyörgy-Kincsesbánya-Bitói-kőfejtő néven nyilvántartott avar kori temetőt a bányászattal szinte teljesen elpusztították, így arra nincs lehetőségünk, hogy a leletanyag és a temetkezési szokások alapján vizsgáljuk a késő római kori és/vagy germán népesség esetleges továbbélését vagy legalábbis jelenlétét a kora avar korban.879
A Szabadbattyán-Szőlőtelepen 1909-ben vasútépítés során talált 5. század második felére keltezhető leletek csak részben kerültek múzeumba.880 Szabadbattyán népvándorlás kori jelentőségére már Fancsalszky Gábor felhívta a figyelmet: „a római korszakot követően erős
874 Fancsalszky Gábor foglalkozik az Iszkaszentgyörgy-Kincsesbánya, Bitói kőfejtőnél előkerült temetővel, de publikációjában a lelőhely „térképen nem szerepel” (FANCSALSZKY 2006, 77). Bóna István 1971-ben megjelent monográfiájában hasonló a helyzet (BÓNA 1971, 273[53]). Az ADAM-ban pedig tévesen Kincsesbányától közvetlenül keletre jelölik a „390-01” jelű lelőhelyet (ADAM II. D3 térkép). Nyilván ez az oka annak, hogy a 2016. január 12. napján leadott jelentésünkig (SZIKM AD 8765-2016) a régészeti lelőhelyek örökségvédelmi nyilvántartásában is rossz helyütt volt a lelőhely kiterjedését láttató téradat.
875 SZIKM AD 4409/87.
876 Térképen egyedül Fancsalszky Gábor ábrázolta, de a kisméretű, kisléptékű (nagy méretarányszámú) térkép a lelőhely pontos elhelyezkedésének megállapítására alkalmatlan (FANCSALSZKY 2006, 1. tábla 2.). A régészeti lelőhelyek örökségvédelmi nyilvántartásában téradat nélkül szerepelt a lelőhely (azonosító: 21929).
877 Ugyanerre az eredményre jutott Virágos Réka és Schilling László is a 2008. november 17-én folytatott helyszíni szemléjük alkalmával, megállapítván, hogy a Bóna István által feltárt sírgödrök részben még ma is látszanak.
878 A régészeti lelőhelyek nyilvántartásában György-major (22486) és Iszkaszentgyörgy-Duzzogó-fürdő (22487) a legközelebbi római kori lelőhelyek. A Duzzogó forrás fölé a két világháború között épített fürdő kerítésébe a környékről előkerült római kőfaragványokat építettek be. Pl. FITZ 1957a. 3; FITZ
1957b, 135.
879 ADAM 2002, I. 171.
880 A leletek: 2 db egyforma, 17,5 cm hosszú, nagy ezüstlemezes fibula, egyszerű ezüstcsat, nyaklánc néhány gyöngyszeme, arany poliéder fülbevalópár, aranygyűrű vörös karneol betéttel és két végén kiszélesedő állatfejekben végződő ezüst karperecpár. BÓNA 1971, 227(11).
143 vonzást gyakorolt a különböző barbár népekre, így fontos központ lehetett az avar korig”.881 A kora avar korból viszont majdnem 3 km-re helyezkedik el a legközelebbi lelőhely (Tác/Gorsium), így a fentebb ismertetett iszkaszentgyörgyi esethez hasonló közvetlen kapcsolatot itt nem tudunk kimutatni. Hasonló a helyzet Soponya-Homokbánya 4 germán sírjával,882 amelyek közeléből szintén nem ismerünk kora avar kori lelőhelyet.883
Tác/Gorsiumból az 5. század második feléből 7 germán kori sír ismert, amelyek a felhagyott késő római romok között rejlettek (I. épületben és a XXXIX. épület mellett). 884 A szakirodalom egy 5. század második feléből származó pénzérmét is említ, a kelet-római Zeno császár (474–491) solidusát, noha az adat bizonytalan.885 A római kori falakon belüli avar kori temető első temetkezései a 6. század végére keltezhetők és az I., a IV. és a XXXIX. épületek közötti területen helyezkedtek el.886 A germán kori sírok és a kora avar kori temetőrészlet tehát egymás mellett terültek el (68. ábra).
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy Fejér megyének a germán kor első szakaszában (5.
század második fele) használt 4 temetőjéből 2 közvetlen közelében kora avar kori temetőt tartunk nyilván. Mindez azért figyelemre méltó, mert a kora avar kori temetőből mindössze 20-at ismerünk, és vízrajzi szükségszerűséggel nem magyarázható a temetkezési helyek ilyen mértékű közelsége, lényegében egymásmellettisége. A véletlennek pedig a terület térképére tekintve minimális a valószínűsége, mert a vízfolyásokkal sűrűn szabdalt Mezőföld a megtelepedésre és a temetkezési helyek kialakítására számtalan további lehetőséget kínál.
Míg Iszkaszentgyörgyön a rendelkezésre álló adatok alapján eldönthetetlen, hogy számolhatunk-e esetleg a germán kori népesség avar kori kontinuitásával, addig Tác/Gorsium esetében – mint alább látni fogjuk – a régészeti leletanyag alapján is felmerült a germán kori népesség kontinuitása a kora avar korban, még ha az pusztán a régészeti adatok alapján egyelőre nem is bizonyítható.887 A rendelkezésünkre álló adatok korlátai miatt eldönthetetlen, hogy a temetkezési helyek kontinuitásáról, netalán a népesség kontinuitásáról vagy akár a kutatók többsége által a közelmúltig vallott diszkontinuitásról beszélhetünk,888 ám utóbbi esetben valamilyen más elfogadható magyarázatot kell találni a lelőhelyek topográfiai
881 FANCSALSZKY 2006, 86.
882 BÓNA 1960a, 165–166.
883 Soponyáról csak késő avar kori sír ismert öntött griffes övveretekkel (ADAM 2002, I. 324). Soponya-Legelő nevű lelőhelyről pedig egy lócsontváz került elő zablával és kengyellel. Avar kori meghatározása azonban bizonytalan, mivel a leletek nem kerültek múzeumba (Uo.).
884 SCHILLING 2011a, Taf. VI.
885 SCHILLING 2011a, 385.
886 SCHILLING 2011a, 387.
887 Hasonló meglátását Fitz Jenő a konferenciák szüneteiben – például a székesfehérvári „Hadak Útján”
konferencia gorsiumi kirándulása során – sokszor kifejtette (Takács Miklós szíves szóbeli közlése).
888 A legutóbbi összefoglaló tanulmány további szakirodalmi hivatkozásokkal: TÓTH 2006b, 579–596.
144 kapcsolataira, 889 valamint a kora avar korban feltűnő romanizált és germán jellegű hagyományokra.