Az öröklés
A. legkisebbek a vérsejtek (az embernél 0'007—0'007 mm.-
mm.-nyiek); legnagyobbak a pete-sejtek (az embernél O'IS—025 mm.-nyiek).
Arra, hogy a felsőbbrendű állatoknál vagy az embernél a pete-sejt megtermékenyüljön, két különnemű, de ugyanazon fajú pete-sejt egyesülése szükséges. A születendő magzat testi s lelki sajátsága attól függ: milyen csoportulatok voltak a mole-kulákban a megtermékenyítés alkalmával az egyik és a másik pete-sejtben s a két különböző pete-sejt molekulái miként egye-sültek ez alkalommal egymással. Az egyedek hasonlóságát az eredményezi, mert a pete-sejt magvacskája jóformán essentiája az állati testnek: a különbségek oka meg a különböző molekula-csoportokban keresendő. És ez nem csupán a testi, hanem a lelki hasonlatosság és különbözőségre is vonatkozik. A lélek mű-ködése ugyanis szorosan összefügg az agy fejlődésével s így az állat, de meg az ember is nemcsak a testi, hanem a lelki örök-lésre is képes. .
E tan szerint a pete-sejt megtermékenyítésével a gyermek egyénisége, testi s lelki tulajdonságai a legapróbb részletekig
eleve meg vannak határozva. A testi és lelki tulajdonságok a gyermekben vagy nagyobb, vagy kisebb mértékben léphetnek fel, mint a szülőkben, néha az egyes tulajdonság egy, esetleg
több nemzedéket át is ugrik.
Ha mind a két szülő ugyanolyan sajátsággal bir, vagy ugyanolyan betegségben szenved, akkor az illető sajátság foko-zottabb mérvben lép fel a gyermekben; a baj hamarabb mutat-kozik s nagyol:)!) mérveket ölt, mint bármelyik szülőjénél. Ha a szülők egyik"e egészséges, akkor a vérkeresztezés folytán a baj enyhülhet annyira, hogy a gyermeknek csupán hajlama, dispo-sitiója lehet az illető betegségre. Ez utóbbi esetben a szülők és nevelők megfelelő életmód segélyével a gyermekei a baj kifej-lődésétől esetleg teljesen megóvhatják.
A vérrokonok közötti házasságnál nagy a valószínűsége annak, hogy egy és ugyanazon bajra van férj és feleségnek dis-positiója s így a mi bennök még csak hajlam, az már gyerme-keikben valóságos örökölt bajjá változik. Az örökölt bajok pedig fokozottabb mértékben lépnek fel. Általában azt hiszik, hogy a vérrokonok közötti házasságban igen sok esetben magtalanság, nagyot hallás, süket-némaság, gyenge elméjüség, egyes beteg-ségekre való nagy hajlandóság s végső eredményében őrültség és a család teljes kihalása fejlődik ki a gyermekekben.
Az is megtörténhetik, hogy az egymással semmiféle
rokon-— 47 rokon-—
ságban nem levő házastársak ugyanabban a bajban szenved-hetnek. Vagy egyik s másik félnek olyan örökölt baja lehet, a melyről az egészséges fél családjának a tagjai mit sem tudnak.
Éppen ezért vannak, a kik a vérrokonok közötti házasságot nem tartják az esetben bajnak, ha mind a két fél egészséges. Szíve-sebben is összeházasítják gyermeküket egy egészségesnek ismert és tudott rokonnal, mint egy dispositió ira, örökölt s vele született bajaira nézve teljesen ismeretlennel.
Betegségre, psyehopathicus bajra való dispositió, ... vele született, öröklött baj, . . . a jövő nemzedék testi s lelki boldog-sága, . . . mind, mind olyan dolgok ezek, a mikről még korunk-ban is édes-keveset van szó a — házasságkötéseknél. Az egyik-nél határoz a , ,s z í va másiknál az ..ész.'" Ez utóbbi igen gyakran még ma is olyan formán, mint Kr. e. 500 esztendővel, a mely
időtájban írta Treognis görög költő e sorokat: .
„Állatot ki tenyészt, Kyrnosz ! jófajta lovat, kost Választ; mert kiki csak jófajú sarjat óhajt.
A nemes a gaznak gaz leányát elveszi nőül És nem bánja, ha gaz; csak neki pénze legyen.
Elmegy a lány férjhez, ha kezét megkéri gazember, Persze ki gazdag; a pénz több neki, mint az erény.
Most csak a pénzt becsülik; pénzért a gaznak a vője A nemes; és pénzért nemes ipja a gaz."
A leggyakrabban örökölhető bajok: a tuberkulosis, gör-vély, syphilis, csúz, vérbetegségek, czukorbetegség; hülyeség, hypochondria, hysteria, ideggyengeség, rövidlátás, siketnémaság.
Az örökölhető bajok ós dispositiók mellett nagy befolyása van a nemzedék testi és lelki degeneralására az iszákosságnak.
Morei azt állítja, az iszákosok ivadékai között igen sok a hülye, tompa elméjű, epileptikus. A nagyfokú idegességre való dis-positió pedig még a legegészségesebbnek látszó utódban is meg-van. Martin úgy találta, hogy 83 epileptikus nő közül 60-nak a szülői iszákosok voltak. Ennek a 83 nőnek volt összesen 410 gyermeke. Ezek közül 169 korán meghalt. Az életben maradt 241 közül a harmadrésznél több lett epileptikus. A gondviselés valóságos áldásának kell ilyen körülmények között tekintenü nk, hogy az iszákosok között 66%-kal gyakoribb a magtalanság, mint a józan életűek között.
Mennyi mindenféle dispositió lehetséges egy emberben, ki-tűnik már abból, hogy az elődök száma mértani haladvány sze-rint növekedik. Ha csak 12 nemzedékig számítjuk is elődeinket,
egy embernek az ősei is megtöltenének egy kis várost, a meny-nyiben összes számuk 8190-re rúg.
Megtörténhetik, hogy az embryó a fejlődés első stádiumá-ban tökéletesen alkalmas a normális emberré való fejlődésre, semmi öröklött baja nincs s mégis mikor a világra születik, már megvan vele született baja. Hol szerezte ezt? Az anyaiméhben.
A magzat kifejlesztése az cmya hivatása. A terhesség ren-des körülmények között 40 hétig tart. Ez idő alatt az anya ru-házata, testi s lelki állapota, tápláléka, mind befolyással van az embryó kifejlődésére.
Az embryó három hónapig a sejt-testből, azontúl pedig a köldök-zsinór segélyével anyja véréből táplálkozik. A mozgások közül első a szív működése, melyet már a háromhetes embryón észrevehetünk; az ötödik hónapban a szív verését már hall-hatjuk is. Ugyanekkor képes már a magzat a méhben ide-oda fordulni, végtagjait nyújtogatni. A rendesen fejlődő embryó nagyságát és súlyát a következő számok mutatják :
Az első hónap*) végén : hosszúság 4 — 6 m m . ; súly 2 gr.
A második „ „ „ 2— 3 cm, „ 4 gr.
A harmadik „ „ „ 6— 8 „ „ 1 5 — 2 0 gr.
A negyedik „ „ „ 1 0 - 1 7 „ 1 2 0 gr.
Az ötödik „ „ „ 1 8 — 2 7 „ „ 2 5 0 — 3 0 0 gr.
A hatodik „ ,, „ 2 8 — 3 4 „ „ átlag 6 7 0 gr.
A hetedik „ „ „ 3 5 — 3 8 „ „ ,. 1 2 0 0 gr.
A nyolczadik , „ „ 3 9 — 4 1 ., „ „ 1 5 kg.
A kilenczedik „ „ 4 2 — 4 4 „ „ „ 2 kg.
A születéskor hosszúság 4 5 — 4 7 cm.; súly átlag 2 ' 5 — 2 ' 7 5 kg.
De vannak olyan fejletlen s vézna gyermekek is, a kiknek a súlya a születéskor 1300—2000 grrn. között ingadozik.
A hülyeséget és a szívbajok egyikét-másikát a gyermek sok esetben az anyai méhben szerzi. A gyermekhalandóságot is az anyai méhben, való rendellenességek mozdítják elő. Iíirtl állítása szerint azoknak az anyáknak a gyermekei közül, kik terhességük idején a tükör-gyárban dolgoztak, az első évben meghalt 65%· Bourgeos meg azt írja, hogy az ólom-gyárban dolgozó 123 áldott állapotban levő asszonyból 64 el vetél t, 4 korán szült, 5-nek a gyermeke halva született, 20 gyermek meghalt az első évben, 8 a második s 7 a harmadik évben.
*) Egy hónapra 4 hetet számítva.
— 49 —
Akár a lelki, akár a testi öröklést tekintsük, mind a kettő egyaránt fontos mind a családi, mind az iskolai nevelésre.
A családi nevelésnek első sorban arra kell törekednie, hogy akár öröklött, akár vele született bajokat észlel, akár dispositió-kat feltételezhet, okos bánásmód mellett a bajok és dispositiók kifejlődését megakadályozza. Az élet első hat évében az a csa-ládi ' nevelés feladata, hogy a testet erősítse, a gyermek izmait megaczélozza. A szabad levegőn való mozgás, hideg fürdők, a játék és a testgyakorlás állanak e czélra a család rendelkezé-sére. Minél jobban megerősíti a család a testet, annál alkalma-sabb leend a gyermek az iskola és az élet követelményeinek a teljesítésére. Óvakodjék a gyermeki lélek megerőltetésétől. A csoda- és a „nagyon okos
1' gyermekek ritkán maradnak életben'·
s ha megmaradnak is, tapasztalás szerint, nagyon mindennapi emberek válnak belőlök. Ha oka van a családnak feltételezni, hogy a gyermeknek psycho-pathicus dispositiói vannak különö-sen az idegesség és az őrültségre, akkor bét éves kora előtt semmiesetre se fogja a.tanulásra.
Az iskolától és tanítótól azt kívánjuk meg, hogy ne csak azt ismerje meg: mit tud s milyen hajlamai vannak a gyer-meknek, a mikor iskolába kerül; hanem keresse mindannak okát, a mit talál, a gyermek szülőiben és abban a körben, a mely-ben a gyermek a tanköteles-kor előtt neveltetett. Tanítványa alapos megismerése ezéljából érintkezzék minél gyakrabban a szülői házzal. Figyelmét terjeszsze ki ne csak a légkörre, a mely-ben tanítványa él, hanem a szülők testi és lelki életére, társa-dalmi viszonyaikra. Igyekezzék kipuhatolni: milyen testi és lelki dispositiókat és sajátságokat örökölhetett és szereshetett a gyer-mek szülőitől és a családi körben.
A gyermek testi fejlődésére vonatkozólag a következőket tudja ki a szülőktől: Mikor kezdett a gyermek járni, beszélni?
Milyen nagyobb vagy hosszadalmasabb betegségen ment a gyer-mek keresztül ? Nem maradt-e ennek valami utóhatása ? Milye-nek érzékszervei ? Nem mutatkozik-e izom-, vagy ideggyengeség a gyermeken? Nem szokott-e időközönként valami baja (főfájás, orrvérzés stb.) újból s újból föllépni ? Nincs-e valamilyen
beteg-ségre nagy hajlama ? Szereti-e a meleg szobát, nem vonakodik-e . a hideg vízben való mosdástól, fürdéstől ? Nem válogatós-e az
ételben? Nyugodtan és elegendőt alszik-e?
Ne elégedjék meg azzal, a mit a gyermek környezetétől hallott, hanem maga is folyton figyelje a gyermeket. Különc
Pethes J. : Gyermekpsychologia 4
azokra a testi jelenségekre ügyeljen, a melyek a lelki életre be-folyással lehetnek.
Vizsgálja meg: Kihez hasonlít a gyermek a családban leg-jobban? Miben hasonlít apjához, anyjához, nagyszülőihez·? A látásnál tudja ki: nem szenved-e a gyermek szemgyengeségben, rövid- vagy messzelátóságban, színvakságban ? A hallásnál a nagyothallást, gyakoribb fülfolyást, vérzést, a fültő-mirigyek gyakoribb daganatát vegye szemügyre. A szaglásnál: nincs-e aránylag nagyon sokszor náthája, nem szokott-e orra egyik-másik része minden kiüső ok nélkül megdagadni, kisebesedni ? A tapintásnál: nem túlságosan érzékeny vagy érzéketlen a hideg és meleg s a külső benyomások hánt ?
Kisérje figyelemmel a gyermek egészségi állapotját. Ter-jeszsze ki figyelmét a gyermekbetegségeire, lefolyásuk s utó-következményeire. Vizsgálja: Nem szenved-e a gyermek vér-szegénységben, sápkórban ? N em feltűnően kékesszürke-e arez-szine ? Nem szokott-e arcza, nyaka egy darabig nagyon kövér-nek, aztán hirtelen soványnak látszani? Nincsenek-e mirigy-daganatai, sebes feje ? Nem mutatkoznak-e rajta valamely örököl-hető baj nyomai ?
Figyelmét terjeszsze ki a tagok és egyes részek arányta-lanságára. Ilyenek.·. a feltűnő fej alkat; a lelógó nagy fülek: a nagyon ritkán álló, a feltűnő nagy vagy kicsiny fogak; a kettős fogsor; az igen nagy vagy igen kicsi kéz és láb: a rendesnél több vagy kevesebb, rövidebb vagy hosszabb újj; a löcsláb; a ferde orr: a homlok alacsonysága; az ajak előre nyúlása, a szemek ferde állása, a nyúl-ajak; az arezszín feltűnése s általában mindaz, a mi a gyermeket a normális gyermektől megkülön-bözteti.
Saját tapasztalatait vesse össze azokkal, a miket a gyer-mek környezetében levőktől hallott s a mit a családi körben látott. Vizsgálatai eredményét minden gyermekre vonatkozólag külön lapra jegyezze fel. E jegyzeteit, a gyermek tanköteles kora alatt folyton bővítse. A gyermek lelki világát, szórakozottságát, hanyagságát az öröklött és szerzett sajátságokból, a testi és lelki fejlődésből igyekezzék kimagyarázni s tanítói és nevelői eljárá-sánál — a mennybe az együttnevelés és a tanítás csak meg-engedi — ataniüó egyéniségéhez igyekezzék alkalmazni.
— 51 —