Labdás feladatok

A labda a gyermekek egyik legkedvesebb játékszere, örömforrás, hatékony fejlesztési eszköz, színesíti, élvezetessé teszi a testnevelési foglalkozásokat. A különböző nehézségű feladatokat szívesebben végzik a gyerekek labdával, amely segít elvonni a figyelmüket a feladat nehézségéről. Az életkorhoz és a gyermekek képességeihez igazodó labdával, illetve a különböző méretű és súlyú labdával végzett gyakorlatok hatékonyan fejlesztik a koordinációs és kondicionális képességeket, a mozgásműveltséget. Mindezen pozitívumok ellenére a pedagógusok nagy része a bölcsődében, az óvodában nem az elvárt időmennyiségben terveznek labdás feladatokat, mert a labda fegyelmezetlenséget okozhat, átgondolt, tudatos tervezést igényel. A labdával végrehajtott dobások, elkapások 5 éves kortól eredményesebben fejlődnek, kifejezetten akkor, ha megfelelően ingergazdag környezetet teremtünk a gyermekek számára különböző labdás gyakorlatokkal, játékokkal. A labdával kapcsolatos képességek fejlesztése szempontjából szenzitív időszaknak az 5 éves és a kisiskolás kor közötti terminust határozhatjuk meg, amely során szükséges intenzívebben foglalkoztatni a labdás feladatokkal a gyermekeket, hogy a későbbiekben megjelenő sportjátékok oktatása sikeresebb legyen.

A labdás gyakorlatokat az alábbi csoportokba oszthatjuk:

- - -

labdagyakorlatok,

labdagurítások (elgurítás és folyamatos gurítás helyben és mozgás közben, tárgykerüléssel), labdavezetések (kézzel, lábbal, helyben és mozgás közben, tárgykerüléssel),

- labdadobások, labdaátadások, elkapások, rúgások.

-

Labdagyakorlatok

A labdagyakorlatok a szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok közé tartoznak, labdával végzett gimnasztika. A gyakorlatokat jellemzően két csoportba oszthatjuk. Az egyik csoportban a gyermekek a szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatokat labdával a kézben végzik, a labdának nincs szer jellegű funkciója. A másik csoportba olyan gimnasztikai gyakorlatok tartoznak, amelyeknél a labdás jelleg megjelenik. A törzs-, kar-, lábmozgásokat összekötjük gurításokkal, görgetésekkel, forgatásokkal, labdaleütésekkel. A gyakorlatok összeállításának szempontjai, alapelvei megegyeznek a szabadgyakorlatok összeállításának szempontjaival, de törekedni kell a labdás jelleg dominanciájára. A gyakorlatvezetés során sok esetben az egyéni ütemezést célszerű alkalmazni, mivel a gyermekek más-más tudással, készséggel rendelkeznek a különböző labdagyakorlatok esetében. A bölcsődés korosztály esetében elsősorban a talajon végrehajtott gurításokkal kössük össze a törzsgyakorlatokat, az óvodában már a kar-, lábmozgásokhoz is célszerű kapcsolni labdagurítássokat, forgatásokat, görgetéseket, leütéseket.

Labdagurítás

A labdagurítások, mint önálló mozgásos tevékenységek mellett a labdavezetések előkészítő gyakorlataiként is funkcionálnak. Megkülönböztetünk folyamatos gurítást és elgurítást. A folyamatos gurítás közben a kéz állandó kontaktusban van a labdával, az elgurítás során ez a kontaktus az erőközlés után megszűnik és a labda önállóan gurul tovább. A gurításokat végrehajthatjuk egy illetve két kézzel, valamint helyben és mozgás közben.

Az 1-3 éves korosztály elősorban labdagurításokat végez szívesen és eredményesen. A folyamatos gurítást helyben előre-hátra, test körül, lábak körül végzik. A folyamatos gurítást mozgás közben elsősorban előre egyenes vonalban, vonalon, két vonal között illetve tárgykerüléssel hajtják végre, ritkább esetben padon is megpróbálhatják. Az elgurítás terpeszállásból, terpeszülésből, guggolásból történik a társnak, de legtöbbször inkább valamilyen célba gurítják a gyermekek a labdát. Pl.: karikába, fekvőhengeren átgurítás, vonalak között elgurítás, padon végig gurítás, stb. Több esetben az elgurítást követően célszerű feladatot adni a gyermekeknek (pl. utánzó mozgások, futások, stb.) és utána elfogatni velük a labdát.

Az óvodás korban a korábbi életszakaszban végzett gurítások magasabb szintű végrehajtása történik, kiegészülve a különböző akadályokon és akadályok között végrehajtott gurításokkal.

Ebben a korban a gurítások előkészítő és rávezető gyakorlatai is a labdavezetésnek. A labdavezetések elsajátítási szakaszában a feladatokat célszerű először gurítással végeztetni, hogy a gyermekek a már ismert feladatot gyakorolva jobban tudjanak figyelni a labdavezetés hibátlan végrehajtására.

A 4-7 éves korosztály esetében a labdagurításokat a testnevelési játékokban, elsősorban fogó- és futó játékokban, sor- és váltóversenyekben gyakoroltathatjuk, de egyéni versengések formájában is megvalósíthatjuk.

Labdavezetések

A labdavezetés a labdás gyakorlatok egyik legtöbb figyelmet, jó mozgásérzékelést igénylő eleme, amelynek az oktatása nagy körültekintést és alapos előkészítést igényel. A sikeresen elsajátított labdavezetés számos lehetőséget biztosít a labdás mozgások változatos, élményekkel, sikerekkel gazdagított megvalósítására. A labdavezetést kézzel és lábbal, illetve helyben és mozgás közben is megvalósíthatjuk. Mozgás közben a kézzel történő labdavezetésnél megkülönböztethetünk függőleges (kosarasokra jellemző) és rézsútos (kézilabdásokra jellemző) labdavezetést. A bölcsődében ne tervezzünk labdavezetéseket, a gyermekek életkori és mozgásfejlődési sajátosságukból kifolyólag nem képesek helyesen végrehajtani a feladatokat. Az óvodás korosztály számára, a fokozatosság elvét betartva tervezhetünk labdavezetéseket helyben, mozgás közben, szerek nélkül vagy szerekkel, döntően kézzel végrehajtva. A következőkben, a teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány labdavezetéses feladatot:

-labdavezetés helyben bal, illetve jobb kézzel,

- labdavezetés helyben testhelyzet változtatással (leguggolás-felállás, testfordulat jobbra, balra, leülés-felállás, szökdelés, stb.),

- - - - -

labdavezetés mozgás közben előre, hátra, oldal irányba, labdavezetés mozgás közben irányváltoztatásokkal, labdavezetés társ vagy tárgyak kerülésével,

labdavezetés szereken, akadálypályán,

labdavezetés különböző feladatok végrehajtásával.

Labdadobások, elkapások

A dobások az alapvető mozgásformák közé tartoznak, már a kisebb gyermekek is szívesen dobják el a különböző méretű labdákat. A dobás igazán jól 5 éves kortól fejlődik, ha megfelelő

módszertani tudatossággal foglalkoztatjuk a gyermekeket. A dobásokkal egyidőben ismertetjük meg a gyermekekkel az elkapásokat is, e két mozgásforma szinte elválaszthatatlan egymástól.

A bölcsődés korú gyermek elsősorban eldobja a labdát, azonban megfelelő idejű gyakorlás után lehet célba dobásokat végeztetni velük nagyobb méretű célterületre. Az átadásokat társnak ebben az életkorban még ne végeztessünk, mert a gyerekek nem tudják kontrolálni a dobás erősségét, s könnyen fájdalmat okozhatnak a társuknak. Kivételt képezhet, ha szivacslabdával végeztetjük a dobásokat. A 3 év alatti gyermekek a pedagógus által dobott labdát ölbe tudják elkapni.

Az óvodás korosztály már képes követni a labda röppályáját, így számos dobásfajta végrehajtása lehetővé válik számukra és az elkapások terén is pozitív változások jelennek meg.

Az óvodás kor végére a labda elkapásához a gyermekek kosárformát képeznek a kezükkel. A dobásokat végeztethetjük helyben és mozgás közben, két és egy kézzel, levegőben és pattintva, alsó, felső és mellső tartásból. Az alábbi dobásfajtákat különböztetünk meg:

-kétkezes felső, alsó és mellső átadás,

- egykezes felső, alsó átadás, (a csípő és vállmagas átadások sportágspecifikus átadások, azokat az óvodában nem kell oktatni),

-pattintott átadások egy vagy két kézzel, -légi átadások egy vagy két kezes átadásokkal.

Az átadásokat, dobásokat végre lehet hajtani helyben:

- - - -

állásban, ülésben, önállóan, párokban,

feladatok adásával (dobás után leguggolás – felállás, dobás után testfordulatok, stb.), eszközök beiktatásával (karika, kifeszített kötél, stb.),

-akadálypályákon,

-célbadobások különböző célokra, célokba, akadályok felett.

Az elkapásokat végeztethetjük két kézzel, egy kézzel (ezt nem javasoljuk az óvodában), magasan vagy mélytartásban tartott kézzel. Az elkapásokat, hasonlóan a dobásokhoz különböző módon tudjuk végrehajtatni, önállóan, párokban, különféle feladatokkal, stb..

Rúgások

A rúgásokat ritkábban alkalmazzuk az 1-7 éves korosztály labdás gyakorlatainál. A 3 év alattiak nehezebben tudják szabályozni a rúgás erősségét, irányát. 4. életévtől sikeresebben végrehajtható. Az óvodában már tervezhetünk célba rúgásokat tárgyakba, tárgyak eltalálásával.

A rúgások irányának szabályozásához lehet alkalmazni eszközöket, pl. két pad között rúgások célba.

Módszertani megfontolások a labdás gyakorlatok oktatásához

A labdás gyakorlatok oktatásának tervezése nagy körültekintést igényel, számos szempontot kell figyelembe venni, amelyeket az alábbiakban pontokba szedve sorolunk fel:

-figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat, a gyermekek tudásszintjét,

-az új ismeret elsajátítás elején kevés megkötést kell alkalmazni, több hibázási lehetőséget kell adni a gyermekeknek, s ahogy a tanulási folyamatban a készségszint felé haladunk, úgy lehet elvárni a pontosabb végrehajtást,

- a szerek felvételét és lerakását meg kell tervezni, mert nem megfelelő módon végrehajtva fegyelmezetlenséghez vezethet,

a gyerekek hajlamosak a holtidőben játszani a labdával, ezért folyamatosan feladatokat kell biztosítani a számukra,

- - - -

mindig álló helyzetben kezdjük a tanulást, sok könnyítéssel, a labda gurítása mindig előzze meg a labdavezetés oktatását,

a dobások oktatása előtt lehet babzsákkal is gyakorolni (főleg a csoportszobában, ahol kicsi a hely),

nagyon sok kényszerítő helyzetet kell teremteni a gyerekek számára, hogy könnyebben elsajátítsák a helyes technikát, pl.: karikában állva labdavezetés, labdavezetés padon,

mindig a gyakorlatnak és tudásszintnek megfelelő foglalkoztatási formát kell megválasztani -

-

(általában egyéni illetve páros gyakorlatokat alkalmazunk, a készség szintnél és a játékoknál csapat vagy csoportfoglalkoztatási formát használunk).

A labdaérzék fejlesztést számos formában tudjuk megvalósítani, mint például a labda súlyának, méretének megváltoztatása, a labdatovábbítás távolságának, magasságának módosítása. A labdás ügyességet fejlesztő feladatokat lehet kézzel, lábbal, eszközzel végrehajtani, eszközzel és eszköz nélkül, egyénileg vagy párosan, egy vagy több labdával, s különféle akadálypályán is.

A labdás gyakorlatok gyakorlására, alkalmazó gyakorlására az egyik legmegfelelőbb módot a testnevelési játékok adják. A labdás játékok mellett számos játékot lehet adaptálni a labdához illetve a sor- és váltóversenyek szinte kifogyhatatlan lehetőséget biztosítanak a labdavezetések, dobások-elkapások, gurítások, rúgások és ezek kombinációinak gyakorlására.

Labdás gyakorlatok és a motoros képességek fejlesztése

A labdás gyakorlatokkal hatékonyan és örömteli módon lehet fejleszteni a motoros képességeket. A labdagyakorlatokkal az ízületi mozgékonyságot és a hajlékonyságot, a labdás feladatokkal a kondicionális és koordinációs képességeket tudjuk eredményesen edzeni. A kondicionális képességek közül a legnagyobb mértékben a gyorsasági állóképesség illetve az erő-állóképesség, az aciklikus (mozdulat) gyorsaság, a reakció gyorsaság fejlődik. A kondicionális képességek fejlesztése akkor lesz hatékony, ha a labdás gyakorlatok elemeit (dobás, elkapás, labdavezetés, stb.) legalább a jártasság szintjén elsajátították. A labdás gyakorlatok a legnagyobb mértékben a koordinációs képességeket fejlesztik. A differenciáló kinesztétikus (mozgásérzékelés) képességet a különböző méretű, súlyú labdákkal végzett dobásokkal, a különböző testhelyzetekből végrehajtott labdadobásokkal, elkapásokkal tudjuk fejleszteni. A téri tájékozódó képességet a szlalom labdavezetéssel, a közelebbre-messzebbre, magasra-alacsonyra történő dobással fejleszthetjük. Az egyensúlyozó képességet fejleszthetjük labdavezetéssel a padon, padról a talajon, talajra rajzolt vonalon. A reakció képességet a test mögül labda elkapással, jelre feladatok végrehajtásával, a ritmusérzéket a labdavezetéssel, illetve szökdelés közbeni labdavezetéssel fejleszthetjük.

VI.3. Befejező rész gyakorlatai