2. AZ EMPIRIKUS KUTATÁS
2.2. Az adatok forrása és elemzése
2.2.1. A kutatói szerepdefiníció
Az el ekben meghatározottak szerint kutatási munkám a kvantitatív kutatási módszertan mellett tartalmazott kvalitatív kutatási elemeket is. Mivel a kvalitatív kutatási felfogás szerint nem lehet teljes egészébenkisz rni a kutatónak a kutatási folyamatra gyakorolt hatását, arra kell törekedni, hogy a kutató – a folyamatos tudatosítás és felülvizsgálat révén – egyre inkább megértse saját hatását, és ezt is információként kezelje a kutatási folyamatban [Hammersly-Atkinson, 1994; Maxwell, 1996]. Ez a távh szolgáltató szakmában betöltött pozícióm és ismertségem miatt különösen fontos tényez nek min síthet .
A szerepdefiníció szempontjából az egyik nagy feladatot az jelentette, hogy az interjúalanyok most tudományos kutatóként, és ne távh szolgáltató vállalat vezet jeként viszonyuljanak hozzám. Ennek érdekében az alábbiakat valósítottam meg:
- Minden interjú legelején tisztáztam, hogy távh vállalatvezet i mivoltom ellenére most tudományos kutatói szerepben vagyok itt, vagyis egy „tudományos közösség” a megbízóm.
- Külön felhívtam figyelmüket az szinteség és a kritikus szemlélet fontosságára.
Számos esetben példát mutattam erre azzal, hogy – önkritikát gyakorolva – feltártam az általam vezetett vállalat hiányosságait.
- Minden interjúalanyomat biztosítottam arról, hogy senki sem fogja megtudni mit mondott, hiszen engem az általános, a jellemz vélemények érdekelnek, a lényeges, egyedi véleményeket pedig anonim módon fogom prezentálni.
Mindezek ellenére kutatói szerepem „köztesnek” értékelhet , hiszen az interjúk során egyszerre voltam kutató és vállalatvezet , „outsider” és „insider”, a helyi kultúrát kívülr l vizsgáló és a helyi kultúrát ért személy. Nyilván törekedtem arra, hogy kutatási tevékenységem során ezen ellentétpároknak inkább az els tagja legyen a rám jellemz . 2.2.2. Kérd íves felmérés
Az empirikus kutatás els szakaszában – a kérd íves felmérés – a távh szolgáltató szektorban m köd vállalatok m ködési jellemz inek és környezetükben bekövetkezett változásoknak a vizsgálata történt meg egyszeri keresztmetszeti, egységesített kérd ív zárt kérdéseire adott válaszok alapján. A vizsgálat célja tehát a m ködési sajátosságok és a környezeti változásra adott válaszok statisztikai felmérése volt.
A kérdések szinte kivétel nélkül zártak voltak és tényekre kérdeztek rá. A kérd ív ellen rz kérdéseket is tartalmazott, ezek alapján néhány hamis válasz korrekciójára is lehet ség adódott. Ezen óvintézkedéssel talán sikerült némileg javítani az eredmények megbízhatóságán, s inkább igaz válaszokat kaptam, nem pedig olyanokat, amilyet hallani szerettem volna, bár az ilyen korlátoktól nyilván semmilyen kérd íves lekérdezés nem mentes.
A 22 oldalas kérd ív (4. számú melléklet) szerkezetileg a PhD értekezés hipotéziseinek megfelel en lett felépítve, s bevezetésb l, valamint8 f kérdéscsoportból állt. A bevezet részben a felmérésbe bevont, a vállalatra jellemz alapinformációk kerültek részletezésre (alapadatok, tevékenységi kör, egyéb tevékenységek, foglalkoztatottak száma, tulajdonosi viszonyok, részesedések). Az els f kérdéscsoport a társaságok szolgáltatási adataira tért ki (kapacitások, termelési és szolgáltatási adatok, rendszerjellemz k, stb.). A kérdések második fejezete a mintát képez vállalatok privatizációs tapasztalatait, lehet ségeit vizsgálta. A harmadik f rész a mérleg és eredményadatok öt évre visszamen leges kimutatását tartalmazta. A negyedik kérdéscsoport a vállalat humáner forrás jellemz it kérdezte le. Külön csoportosításban a csúcsvezet , a vezet k és a középvezet k vonatkozásában. A kérdések kitértek az iskolai végzettségre, a nyelvtudásra és a koronkénti és nemenkénti megoszlásra is. A kérd ív következ fejezete – a távh szolgáltató vállalati m ködés lényegi elemét képez – díjelszámolási és hátralékkezelési tevékenységet célozta meg. A hatodik fejezetben a beruházási és az amortizációs kérdések voltak a középpontban. Az eszközcsoportonkénti és technológiai részletezésen kívül szó esett az amortizáció elszámolási módozatokról, illetve a vagyongyarapítás szükségességér l és lehetséges forrásairól. A kérd ívhetedik f része a vállalatoknál alkalmazott árkalkulációs módozatokkal és díjszerkezetekkel és ezek költségelemeivel, a tulajdonos árhatósági szerepével, a költségszámítási és felosztási módozatokkal és néhány problémát okozó tényez vel (kompenzációk, elvárt jövedelmez ség, áthúzódó árhatás) foglalkozott. A befejez részben a vállalatok a jöv beli elképzeléseikr l és energetikai perspektívájukról nyilatkozhattak.
A strukturált kérd ívet 35 magyarországi távh szolgáltató vállalat részére küldtem el, amely azalapsokaságnak 68%24-a. A megkérdezett vállalatok közül16 (45,7%25) tett eleget a felkérésnek és töltötte ki a kérd ívet.
Habár a kutatás er forrásainak er sen korlátozott volta nem tette lehet vé, hogy a vizsgálandó vállalatok számát tovább növeljem – ami biztosította volna az iparág, a tevékenység jellege, vagy a vállalatok mérete szerinti reprezentativitást és kedvez lett
24 Magyarországon ma 109 településen 51 vállalat végez távh szolgáltatási tevékenységet.
25 A 45,7%-os válaszadási arány alapjában véve jónak tekinthet , de érdemes megjegyezni, hogy ez az érték magasabb is lehetett volna, hiszen sajnálatosan a kérd ív kiküldése után látott napvilágot a kormány új gáz-és távh ártámogatási elképzelgáz-ése, mely nagyon komoly gáz-és azonnali feladatokat rótt a szolgáltatóvállalatok alkalmazottaira. Azok a vállalatok melyek nem válaszoltak a kérd ívre – megkérdezésemre – majd minden esetben arra hivatkoztak, hogy a fenti okok miatt egyszer en nem volt idejük a dologgal foglalkozni.
volna a következtetések általánosítása szempontjából – mégis úgy vélem, hogy az adatfelvétel során sikerült meg rizni a minta területi és egyéb reprezentativitását, melyet a következ ábrákon kísérhetünk figyelemmel.
Forrás: Saját készítés ábra, 2006
4. ábra
A kérd íves mintavétel és válaszadás területi megoszlása
A kutatásba bevont vállalatokat méret szempontjából 2 kategória szerint elemeztem:
a állásban alkalmazottak száma és az értékesített h mennyiség alapján. A minta alkalmazotti létszám szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja:
A minta vállalatainak alkalmazotti létszám szerinti megoszlása 3. táblázat Minta
Alkalmazottak száma
Száma %
1-50 4 25,0
51-100 6 37,6
101-150 3 18,8
151-200 1 6,2
201-250 1 6,2
251-300 1 6,2
Összesen 16 100,0
Forrás: Saját készítés táblázat, 2006
Az alkalmazotti létszám alapján megállapítható, hogy a minta dönt többségét a 250 nél kisebb állományi létszámú vállalatok, tehát a kis és közepes méret társaságok teszik ki. A minta vállalkozásainak értékesített h mennyiség szerinti megoszlását az 5.
számú ábra tartalmazza:
Forrás: Saját készítés ábra, 2006
5. ábra
A minta vállalatainak megoszlása az értékesített h mennyiség alapján
Láthatjuk, hogy a vizsgált vállalatok felét az éves szinten 100-500 eGJ értékesít vállalatok teszik ki és közel 90%-át pedig évente a 100 eGJ-nál többet értékesít társaságok jelentik. Mivel egy távh vel ellátott átlaglakás éves h felhasználása – HMV fogyasztással együtt – 35-45 GJ közötti értékre tehet , megállapítható, hogy kutatásom során a minta dönt hányadát a legalább 2000-2500 ingatlant ellátó távh rendszerek vizsgálata jelenti.
Ha visszatekintünk a természetes monopóliumok közgazdaságtana kapcsán elmondottakra, láthatjuk, hogy e komolyabb volumen távh rendszerek igazából a volumengazdaságosság igényének kielégítésével hozhatók logikai kapcsolatba. A vizsgálat szempontjából lényegesnek tekinthet a minta gazdálkodási forma, illetve tulajdonosi szerkezet szerinti megoszlása.
Korlátolt Felel sség
Társaság 75%
Zárt Részvény-társaság
25%
Forrás: Saját készítés ábra, 2006
6. ábra
A minta gazdálkodási forma szerinti megoszlása
Amint az a fenti ábrán is látható, a megfigyelt vállalatok háromnegyede korlátolt felel sség társaság formájában m ködik és mindössze 25%-uk tevékenykedik zárt részvénytársaság formában. A vizsgált társaságuk közül nyílt részvénytársaság egy sincs26, s mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy a társaságok saját t keoldali finanszírozása (azaz küls tulajdonos bevonása) eléggénehézkes és rugalmatlan.
Többségi önkormányzati
tulajdonban 38%
100%-os önkormányzati
tulajdonban 62%
Forrás: Saját készítés ábra, 2006
7. ábra
A minta tulajdonosi szerkezet szerinti megoszlása
26 Az összes magyarországi távh szolgáltató vállalat között nem lelhet fel egy sem.
A vizsgált vállalatok tulajdonosi szerkezetér l elmondható (7. számú ábra), hogy annak ellenére, hogy 38%-ukban a helyi önkormányzatokon kívül egyéb gazdasági társaságnak is van tulajdonrészesedése, a helyi önkormányzatok kivétel nélkül többségi – s 62%-ban kizárólagos – tulajdonosi jogosítványokkal rendelkeznek.
Elgondolkodtató, hogy összesen egy vállalat esetében találhatunk dolgozói részesedést (a vállalat részvényeinek 3,74%-a). A hazai közszolgáltató vállalatok esetében kérdésként merülhet fel, hogy az el bbiekben ismertetetttulajdonosi-, illetve érdekstruktúra milyen mértékben van hatással a vállalati m ködésre. Érdemes lenne külön kutatási program keretében megvizsgálni, hogy aközszolgálati szférában tevékenyked , non-profit elven köd vállalatok csúcsvezet inek javadalmazási palettája – összehasonlítva a piacgazdasági viszonyok között m köd , profitérdekelt vállalatokkal – miért ilyen szegényes? Álláspontom szerint, ez els dlegesen arra vezethet vissza, hogy e szférában nehezen lehet a vállalati, vállalatvezet i teljesítményt az elért profithoz kötni, hiszen általában nem is a profitszerzés az els dleges cél. Ezért a vállalati menedzsment juttatásainak az egyéb nehezen megfogható és nem kevésbé bonyolultan mérhet vállalati ködési jellemz khöz való hozzárendelése általában túlzott és nehezen megoldható feladatként jelentkezik – az egyébként számos esetben szakmailag felkészületlen – tulajdonosok részére.