A kutatás módszertani alapelvei

A kutatások során alkalmazandó módszertan kérdésében nem beszélhetünk tudományos konszenzusról, hiszen a kutatók az egyes esetekben alkalmazható megoldások jellegér l számos esetben eltér en vélekednek. Kieser [1995] szerint két alapvet kutatás módszertani tudományfilozófiai megközelítés létezik: a magyarázat-orientált, illetve a megközelítés-orientált.

Amagyarázat-orientált esetben a kutató már akutatás megkezdése el tt kialakít egy hipotézisrendszert, amelyek tesztelésével törvényszer ségek megfogalmazása a cél. E felfogás szerint a kutató tudja, hogy mit keres, ezért tevékenységére a strukturált,

számszer sített módon végzett adatgy jtés a jellemz , melynek jellemz formája a

„kitölt s” kérd ív és a strukturált interjú. E módszer lényegi eleme a mintaválasztás, hiszen az jelent sen befolyásolja az eredmények megbízhatóságát és általánosíthatóságát.

Ezért a kutató célja a stabil és reprezentatív minták kialakítása. Az így kiválasztott minták alapján valósulhat meg azok jól összehasonlítható felmérése, s statisztikai-matematikai módszerek általi elemzése. Kétségtelen, hogy az adatelemzések eredményeinek meg kell felelniük amegbízhatósági és érvényességi normáknak.

A megértés-orientált megközelítés esetében a kutató nem rendelkezik el zetes hipotézisekkel. A kutatás végtermékét jelent elméletek a kutatás során, sorozatos visszacsatolások által alakulnak ki. Némely esetben ez azt is jelentheti, hogy a kutató az adatgy jtés els fázisában egy kiinduló elméleti keret segítségével csak tájékozódik a terepen, hogy aztán az egyre fontosabb területekre összpontosítsa figyelmét [Kieser, 1995;

Blaikie, 1993]. E módszertan alkalmazása során a kutató nem rendelkezik el zetes kutatási modellel, így az adatgy jtés nyitott módon zajlik, a kulcskérdések és a közöttük lév kapcsolatok a kutatás során alakulnak ki. Ezért általában a kvalitatív interjú²², a megfigyelés és az archív anyagok feldolgozása jelenti az alkalmazható adatgy jtési módszereket. A kutatás során rugalmas, interaktív és személy-, illetve helyzetspecifikus adatgy jtési eszközökre van szükség [Huberman-Miles, 1994].

Bryman [1992] szerint a legtöbb kvalitatív kutatás esettanulmányos kutatás, bár ez nem jelent kötött módszertant, s t egységes megközelítést sem. Eisenhardt [1989] és Yin [1994]

számára például azesettanulmányos módszertan f célja az elméletépítés. Stake [1994]

viszont éles különbséget tesz a „kvalitatív” és a „nem kvalitatív” esettanulmányok között. Véleménye szerint a kvalitatív esettanulmány célja egy adott eset minél alaposabb megértése, f kérdése pedig az, hogy: mit tanulhatunk egyetlen esetb l? Stake számára tehát nem explicit cél az általánosítás, de ha esetleg mégis az lenne, szerinte akkor is jobban megbízhatunk az egy eset mélyebb elemzésére épített általánosításokban, mint a sok esetre épül kben. Bár az esettanulmányok készítése igen népszer a gazdasági kutatásban, mégis igen komoly vita övezi alkalmazhatóságukat és a levonható magyarázatok tudományos érvényességét. Stake szerint az esettanulmányok a tudományos módszertan részét képezik, amelyek elméletek finomításánál és összetett

22 Az informális jelleg , kvalitatív interjú illeszkedik abba a tradícióba, miszerint a kutatói tudás interakciók során jön létre. Ekkor lehet ség nyílik arra, hogy a két fél közösen konstruálja meg a végeredményt. Fontos, hogy nem általános véleményt kérünk a másik félt l, hanem konkrét események leírását, úgy ahogy azt látta [Kvale, 1996].

problémák további kutatásánál éppúgy használhatók, mint az általánosítás határvonalainak meghúzásánál. Huberman-Miles [1994] viszont arra mutat rá, hogy az esettanulmányok kapcsán az oksági kapcsolatok értelmezése, a levont következtetések, és az elemzés érvényessége jelenti a legnagyobb csapdát. A szerz k úgy vélik, hogy a kvalitatív kutatásoknál különösen nagy figyelmet érdemel a kutatás átláthatóságának kérdése.

Általánosan elfogadott tétel, hogy a kutatás mögött megbúvó elméleti keret határozza meg a kutatás min ségét és egzaktságát. Amundson [1998] arra hívja fel a figyelmet, hogy a fókuszban lév menedzsment területek egyre inkább megkövetelik az empirikus kutatások elméleti megalapozottságát,ezért az elmélet válik a kutatások f mozgatórugójává. Flynn is úgy véli, hogyaz elmélet tulajdonképpennem más, mint egy gondolkodási keret arról, ahogyan egy kutató egy jelenséget szemlél annak érdekében, hogy mások tudományos kutatásai számára is hozzáférhet elméleti alapot szolgáltasson [Flynn at al., 1990].

Ha a kutatásokat logikai szempontból vizsgáljuk, mértékadó lehet Hussey-Hussey [1997] csoportosítása is. Szerinte:

- az induktív kutatási logika a jelenség empirikus vizsgálatára épül, s ezáltal az egyedi jelenségek megfigyelése révén mutat rá az egyetemes és általános elvekre;

- a deduktív kutatási logika ezzel szemben egy általános elméleti és koncepcionális keret megformálásával kezd dik, amelynek kés bbi tesztelése az empirikus adatgy jtés és megfigyelés;

- aretroduktív kutatási stratégia a lineáris logikával szemben a körkörös, ciklikus modellalkotást szolgálja.

A fenti kutatáselméleti ismeretek bemutatása és a szakirodalmi áttekintés után a kutatási kérdések megválaszolásához egy magyarázat-orientált tudományfilozófiai alapokon nyugvó és az induktív kutatási logika elemeib l felépül kutatási munka meghatározása nt legcélszer bbnek. Láthattuk, hogy a kvalitatív kutatás esetében a kutató személyes részvétele és a kvantitatív módszerek alkalmazásának hiánya megkérd jelezheti a kutatás megbízhatóságát, illetve a kizárólag kvalitatív kutatás során gy jtött adatok általánosítása szintén nehézségekbe ütközhet, így azért, hogy az egyes módszertanok hátrányai minél

jobban kiküszöbölhet k legyenek, célszer nek tartottamkutatásom során a kvalitatív és kvantitatív kutatási módszerek „vegyítését”.

Az objektivitás meg rzése megköveteli a kutatótól a viszonylagos semlegességet, a kutatói torzítás minél teljesebb kisz rését. Ezt a célt szolgálja a módszerek és eszközök részletes ismertetése, valamint a következtetések explicit kapcsolása a bemutatott adatokhoz. A megbízhatóság dimenziója a kutatási és mérési folyamat stabilitására utal, ami megjelenhet id ben (a kés bb „érkez k” is ugyanazt láthatják-e) és a kutatók között is (egyid ben mások is ugyanazt találják-e az adott mér eszközt felhasználva). A kutatás bels érvényessége alatt azt értjük, hogy értelmesek-e a levont következtetések, hitelesek-e az olvasó számára. Ennek érdekében törekedni kell az adatok kontextusba helyezésére, értelemgazdag és átlátható leírására. Azonosítani kell a fennálló bizonytalanságokat, valamint cáfolatokat és alternatív magyarázatokat kell keresni a különböz jelenségekre. A kutatás küls érvényessége nem más, mint az adott kontextuson túlmutató relevancia, általánosíthatóság, valamint más helyzetekre való alkalmazhatóság.