Kutatási-fejlesztési csoportmentességi rendelet

A kutatási-fejlesztési (K+F) csoportmentességi rendelet tárgyi hatályát a kutatási-fejlesztési megállapodás fogalma adja, amely átfogja, egyrészt, magát a (szűk értelemben vett) kutatási-fejlesztési tevékenységet (K+F), másrészt az ebből fakadó eredmények közös hasznosítását. A rendelet alkalmazásában a kutatási-fejlesztési tevékenység: „árura, technológiára vagy eljárásra vonatkozó know-how megszerzése, elméleti elemzés, megfigyelés, kísérlet végzése – beleértve a kísérleti előállítást és az áru vagy eljárás műszaki vizsgálatát –, a szükséges gépek és berendezések létrehozása, valamint a kutatás eredményének hasznosítása érdekében szellemi tulajdonjogok megszerzése.”¹⁷¹ A kutatás-fejlesztést a felek végezhetik közösen, illetve kiszervezhetik harmadik személyre; ez utóbbit a rendelet fizetett kutatás-fejlesztésnek nevezi („fizetett kutatás és fejlesztés: az egyik vállalkozás által végzett és a finanszírozó vállalkozás által finanszírozott kutatás és fejlesztés”).¹⁷² A K+F megállapodás vonatkozhat mindként fenti tevékenységre (szűk értelemben vett K+F és az eredmények hasznosítása), illetve kiterjedhet csak az egyikre vagy csak a másikra.

Ennek alapján, a kutatási-fejlesztési megállapodás alábbi típusai különböztethetők meg egymástól.

170 Szakosítási csoportmentességi rendelet, 6. §.

171 K+F csoportmentességi rendelet, 1. § 10. pont.

172 K+F csoportmentességi rendelet, 1. § 5. pont.

 kutatás-fejlesztés és eredményeinek hasznosítása („a szerződés szerinti árura vagy technológiára vonatkozó közös kutatás és fejlesztés, valamint az ilyen kutatás és fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása”);

 korábbi kutatás-fejlesztés eredményeinek hasznosítása („ugyanazon részt vevő vállalkozások közötti korábbi megállapodás alapján végzett, szerződés szerinti árura vagy technológiára vonatkozó közös kutatás és fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása”);

 közös kutatás-fejlesztés, közös hasznosítás nélkül („a szerződés szerinti árura vagy technológiára vonatkozó közös kutatás és fejlesztés, az ebből származó eredmény közös hasznosítása nélkül”);

 kiszervezett (fizetett) kutatás-fejlesztés és eredményeinek hasznosítása („a szerződés szerinti árura vagy technológiára vonatkozó fizetett kutatás és fejlesztés, valamint az ilyen kutatás és fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása”);

 korábbi kiszervezett (fizetett) kutatás-fejlesztés eredményeinek hasznosítása („ugyanazon részt vevő vállalkozások közötti korábbi megállapodás alapján végzett, szerződés szerinti árura vagy technológiára vonatkozó fizetett kutatás és fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása”);

 kiszervezett (fizetett) kutatás-fejlesztés az eredmények hasznosítása nélkül („a szerződés szerinti árura vagy technológiára vonatkozó fizetett kutatás és fejlesztés, az ebből származó eredmény közös hasznosítása nélkül).¹⁷³

A csoportmentesség kiterjed a K+F megállapodáshoz kapcsolódó, szellemi tulajdonjog átruházására vagy hasznosítására vonatkozó rendelkezésekre.¹⁷⁴

A rendelet a K+F megállapodás tartalmával kapcsolatban meghatároz bizonyos követelményeket, amelyeknek a megállapodás a piaci részesedésre tekintet nélkül meg kell feleljen.

Főszabály szerint követelmény, hogy a részes vállalkozások hozzáférést kapjanak a K+F eredményeihez: „a kutatási és fejlesztési megállapodásban rendelkezni kell arról, hogy a megállapodásban részt vevő valamennyi vállalkozás teljes mértékben jogosult hozzáférni a

173 K+F csoportmentességi rendelet, 1. § 11. pont.

174 K+F csoportmentességi rendelet, 2. § (2) bek.

közös kutatás és fejlesztés vagy fizetett kutatás és fejlesztés végeredményeihez, ideértve a kutatás és fejlesztés során keletkező szellemi tulajdonjogokat és know-how-t is, abból a célból, hogy azokat további kutatás és fejlesztés vagy hasznosítás során a létrejöttüket követően késedelem nélkül felhasználhatják.”¹⁷⁵ Ugyanakkor a rendelet bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi a hasznosítás céljából történő hozzáférés korlátozását, valamint a további kutatás vagy hasznosítás céljából történő hozzáférés ellentételezéseként megfelelő, a hozzáférést ténylegesen nem akadályozó mértékű ellenszolgáltatás előírását.¹⁷⁶ A tényleges hozzáférés biztosítása érdekében, a kizárólag K+F tevékenységre vagy fizetett K+F-re vonatkozó megállapodásban arról is rendelkezni kell, hogy a részt vevő vállalkozások teljes mértékben jogosultak hozzáférni a többi vállalkozás már meglévő azon how-jához, amely know-how a K+F eredmények hasznosításához elengedhetetlenül szükséges. Ebben az esetben

„megfelelő, a hozzáférést ténylegesen nem akadályozó mértékű” ellenszolgáltatás is előírható.¹⁷⁷

A közös hasznosítás csak olyan szellemi tulajdonjogi oltalom alatt álló vagy know-how-t képező eredményekre vonatkozhat, amelyek a szerződés szerinti áruk előállításához vagy a szerződés szerinti technológiák alkalmazásához nélkülözhetetlenek.¹⁷⁸

Hasznosítás céljából történő szakosítás esetén (vagyis amennyiben az érintett vállalkozások felosztják egymás között a hasznosítási feladatokat, illetve a hasznosítással célzott földrajzi területet, vevőkört), amennyiben valamelyik vállalkozást a szerződés szerinti áru előállításával bízzák meg, ez a vállalkozás köteles az összes részes vállalkozás szerződés szerinti árura vonatkozó szállítási megrendeléseit teljesíteni, kivéve, ha a felek közös munkacsoport, szervezet, illetve vállalkozás vagy külső vállalkozás szerinti közös forgalmazásban állapodnak meg, vagy abban állapodnak meg, hogy az árukat csak az azokat előállító vállalkozás forgalmazhatja.¹⁷⁹

175 K+F csoportmentességi rendelet, 3. § (1) bek.

176 K+F csoportmentességi rendelet, 3. § (2)-(4) bek.

177 K+F csoportmentességi rendelet, 3. § (5) bek.

178 K+F csoportmentességi rendelet, 3. § (6) bek.

179 K+F csoportmentességi rendelet, 3. § (7) bek.

A csoportmentességi rendelet eltérő piaci részesedési korlátokat határoz meg attól függően, hogy egymással versenyviszonyban nem lévő vállalkozások vagy versenytársak között jön létre a K+F megállapodás. Nem versenytársak esetén: a kutatás-fejlesztés teljes időtartamára, valamint a közös hasznosítás (az áruk vagy technológiák Magyarországon történő első forgalomba hozatalától számított) első 7 évére terjed ki a csoportmentesség.¹⁸⁰ Versenytársak esetén (amennyiben a részes vállalkozások közül kettő vagy több versenytárs) ezen időtartamra a mentesülés csak akkor alkalmazandó, ha a K+F megállapodás megkötésének időpontjában az együttes piaci részesedés, az érintett áru- és technológiapiacokon, nem haladja meg a 25 %-ot.¹⁸¹ A fenti időtartamot (a kutatás-fejlesztést, majd az azt követő 7 évnyi közös hasznosítást) követően a csoportmentesség addig alkalmazandó, amíg a részes vállalkozások együttes piaci részesedése az érintett áru- és technológiapiacon a 25 %-ot nem haladja meg.¹⁸²

A K+F csoportmentességi rendelet 6. §-a tartalmazza az ún. durva (a rendelet szóhasználatában:

különösen súlyos) korlátozásokat, valamint a rendelet 7. §-ában találhatók az ún. feketelistás rendelkezések (a rendelet szóhasználatában: nem mentesülő korlátozások). A két kategória között a fő különbség, hogy durva korlátozás esetén az egész megállapodás veszíti el a csoportmentesség kedvezményét, míg feketelistás korlátozás esetén ez a szankció csak az adott szerződéses kikötést sújtja, azonban a megállapodás többi része nem veszíti el a csoportmentesség kedvezményét.