A kutatásom során is azt keresem, hogy a kkv-k az együttműködéssel lehetnek-e sikeresebbek, versenyképesebbek. Ha ezt sikerül bizonyítanom, akkor feltételezhető, hogy a klaszterbe – mint az együttműködés egyik formájába – lépést követően a vállalkozások eredményessége, ezáltal a versenyképessége nagyobb lesz, mint a belépésük előtt. Hangsúlyoznám, hogy nem a klasztert vizsgálom, nem a klaszter eredményességét, hanem a benne lévő vállalkozásokét, hogy a vizs-gált mutatók alapján eredményesebbek, ezáltal versenyképesebbek lettek-e a klaszterbe lépés után. Vizsgálatom során a klaszterbe lépés előtti adott időszakot a klaszterbe lépés előtti adott időszakhoz hasonlítom. A kutatási munkám során a Közép-Dunántúli Régióban található, kkv-kból álló klasztereket kutatom és így az eredményüket, versenyképességüket vizsgálom ahhoz az eredményükhöz képest, amikor még nem voltak klaszterben.
A vállalkozások gazdálkodási folyamatainak értékelése szükségszerű, hiszen egyrészt a szám-viteli törvény az üzleti események kötelező értékelését írja elő (amennyiben meghatározza a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés tartalmát), másrészt mert a vállalkozás másként - sem a vállalkozás vezetői, sem pedig a vállalkozás környezete által - nem ismerhető meg.
A vállalkozások megítélésének, értékelésének legfőbb módszere a gazdasági elemzés, amely-nek segítségével a gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen tájékozottság biztosítható. Az elemzés ösz-szefüggések, gazdasági jelenségek és ezekre ható tényezők feltárását jelenti, tehát a megismerés módjaként határozható meg, amely elősegíti, részben pedig biztosítja a szükséges információk megszerzését. A tájékozottság megszerzéséhez, ahhoz, hogy a vállalkozások megítélhetők és értékelhetők legyenek, megbízható és viszonylag egységes információs rendszerre van szükség mind a vállalkozás, mind pedig a vállalkozás környezete számára. Ezt az alapvető fontosságú igényt elsősorban a vállalkozások számviteli rendszere elégíti ki. A gazdálkodási folyamatokról az abban részt vevőknek megalapozott információkra, ismeretekre van szükségük, hogy a pia-con való jelenlétük a lehető legsikeresebb legyen, ezért a gazdálkodásra, illetve a vállalkozásra vonatkozó információk, ismeretek megszerzése elengedhetetlen.
A piacorientált vállalkozási szintű gazdálkodás egyik elengedhetetlen követelménye a tájéko-zottság. A gazdasági társaságoknak önálló gazdálkodásukhoz, tevékenységük folytatásához vagy bővítéséhez információkra, ismeretekre van szükségük. A gazdálkodás során határozni kell arról, hogy milyen tevékenységet folytasson a vállalkozás, ennek megfelelően hogyan ala-kítsa üzleti kapcsolatait, hogyan finanszírozza működését, azaz hogyan kapcsolódjon környe-zetéhez. Az adott vállalkozásról a vállalkozási környezetnek, elsősorban más vállalkozóknak is
63 informálódnia kell, hogy megítélhesse, milyen mértékben fogadhatja el az előbb meghatározott tevékenységet, illetve milyen kapcsolatokat alakíthat ki működése során.
Kutatásaimat Közép-Dunántúli Régióban végeztem, ahol a klasztereket, mint együttműködési egységeket, szervezeteket vizsgáltam.
Az adott régióban 23 klaszter van, amelyben összesen 607 vállalkozás, szervezet található. Eb-ből a 607-Eb-ből vannak olyan egyéni vállalkozások, illetve olyan cégek, szervezetek (kamarák oktatási intézmények, alapítványok, stb.), amelyeknek természetüknél, jellegüknél fogva nin-csenek beszámolójuk és vannak olyan cégek is, amelyek megszűntek rég, vagy felszámolás illetve kényszertörlés alatt vannak, vagy már ezen is túl vannak, akiknek pedig már ezért nem lehet a beszámolójukat elérni, letölteni. A kutatásom során volt olyan klaszter is, amely már egy ideje azért nincs, vagy nem található, mert vagy új néven van, vagy beolvadt, átalakult, illetve új klaszterré vált. Így ezek természetesen nem is szerepelnek az adatbázisomban.
Kutatásaimat azért végeztem, és azért ezekben a klaszterekben található vállalkozásokat vizs-gáltam, mert az alaphipotézisem az, hogy a kkv-k versenyképessége nagyobb és fenntarthatóbb és eredményesebb gazdálkodást valósíthat meg, ha együttműködik más kkv-kkal.
Természetesen vannak olyan vállalkozások, amelyek ez alól kivételek, amelyeknek nem szük-séges, sőt értelmetlen is lenne bárkivel is együttműködni. Ezek közé tartoznak például az olyan kkv-k, amelyeknek a környezetükben nincs is konkurencia, azaz a működésüknek van hosszú-távon kellő mennyiségű és nagyságú felvevő, vásárló piaca. Egy nagyon egyszerű példa a kis-kereskedelemből: egy kis településen van egy, és egyben az egyetlen kisbolt, amelyben a helyi lakosok megtalálhatják és meg is vásárolják a számukra szükséges dolgokat, árukat. A lakosok elégedettek, mert megvan mindig, amire szükségük van és az egyetlen ilyen vállalkozó, keres-kedő is elégedett, mert neki meg a számítása van meg, azaz a gazdasági eredményességéhez szükséges bevétele, amelyből az eredményszámítás után a fenntartható működéshez szükséges profitja. Persze ez azért nagyon ritka, kivételes és optimális lehetőség egy vállalkozó részére.
Hipotézisem bizonyítására megfelelő adatbázist kellett kialakítani, ennek megvalósítása érde-kében az ehhez szükséges cégadatokat a megfelelő, ellenőrizhető adatbázisról töltöttem le. Az Igazságügyi Minisztérium honlapjának:
http://e-beszamolo.im.gov.hu/oldal/beszamolo_kereses, oldaláról a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálattól, mint hiteles forrásról töltöttem le a vál-lalkozások beszámolóit, amelyből a szükséges adatokat a mérleg és eredmény kimutatásokból írtam ki, de sok esetben szükség volt a kiegészítő mellékletre is. A cégek beszámolói lekérde-zéséhez szükséges adószámát, cégjegyzékszámát, a vállalkozás pontos megnevezését főleg két hiteles internetes oldalról: a http://nemzeticegtar.hu/nemzeticegtar/, valamint a http://www.ceginformacio.hu/ töltöttem le. Ezek a fenti adatokon kívül azért is voltak haszno-sak, mert ezekben a cégről már előzetesen sok fontos adat, információ látszik, és ami nagyon fontos: hogy ezek alapján be lehetett azonosítani a cégeket, hogy valóban arról a klaszterbeli cégről van szó, amelyet keresek, amely fel van tüntetve a klaszterben, mint tagcég.
Ezekhez az adatokhoz elsőként természetesen a megfelelő struktúrát alakítottam ki Excel táb-lában, és ezután jöhetett az adatbányászat, mert a különböző szükséges adatokat csak így tudtam a megfelelő helyen rögzíteni. Ennek elkészítése során természetesen ügyelnem kellett arra is, hogy úgy alakítsam ki a megfelelő struktúrát, hogy az adatok feltöltése után a hipotézisem,
64 hipotéziseim bizonyításához szükséges gazdasági mutatókat a táblázat megfelelő helyén, a megfelelő módon ki is tudjam számítani, rögzíteni.
Az említett honlapon az éppen keresett cég beszámolójának megjelenítéséhez különböző ada-tok valamelyikét kellett megadni: cégnév, cégjegyzékszám, adószám.
Az innen nyert adatok 3 fő részre oszthatók, amelyeket később fel tudok használni a különböző – versenyképességet is jelző – mutatók képzéséhez, kiszámításához.
Ezek a következők: Az eszközöknél 11, a forrásoknál 15, és az eredmény kimutatásnál 19 adat van. Ezeket általában a letöltött mérleg és eredmény kimutatásokból ki tudtam írni, de sok eset-ben – mivel másfajta eredmény kimutatást használtak, ezért – szükséges volt letölteni a kiegé-szítő mellékletet is, hogy onnan tudjam kiírni, kigyűjteni a szükséges információkat. Ilyen ál-talában akkor volt, ha fenti ok miatt a költségek egy része 2 fő tételben: közvetett és közvetlen költségként voltak megadva és ilyenkor az aktivált saját teljesítmények értékét, az anyagjellegű ráfordításokat, a személyi jellegű ráfordításokat, az értékcsökkenési leírást csak a kiegészítő mellékletben találom meg, és onnan tudom kigyűjteni.
Szerencsére azért a legtöbb vállalkozás a beszámolójában az egyszerűsített éves eredmény ki-mutatás „A” típusát választják összköltség eljárással és ezekben megtalálhatók az említett költ-ségtípusok külön-külön is.
Kutatásom során, az adatgyűjtésnél a kiinduló szempont az volt, hogy a cégek melyik évben csatlakoztak a klaszterhez. Ugyanis a belépés előtti és utáni három év adatait gyűjtöttem ki, és ezeket, illetve az ezekből képzett átlagokat használom fel különböző mutatók, illetve gazdasági következetések kialakítására, kimutatására.
A klaszterek honlapján általában fel van tüntetve, hogy a cégek közül melyek voltak alapítóak, így ezeknek már adott is a kiindulópont, azaz, hogy mikor csatlakoztak. Azonban a legtöbb klaszternél – bár van kivétel is természetesen – a legtöbb cég csak később, már a klasztermű-ködése során csatlakozott a klaszterhez. Ezért a klasztereknek írtam, email-t, és/vagy szükség szerint felhívtam telefonon, hogy küldjenek listát a cégek belépésének évéről. Azonban nagyon sok esetben ez sem ment elsőre vagy túl gördülékenyen, mert idővel egymásra hivatkoztak, és megígérték, hogy elküldök, de sok klaszter tekintetében ez is nagyon hosszadalmasan és több-szöri keresés, érdeklődés után alakult, ki, küldték, meg. De szerencsére azért sikerült mindegyik klasztervezetőtől, vagy menedzsertől megkapni a kért információkat.
Minden vállalkozásnál hat időszakot vizsgálok, mert a klaszterbe lépés előtti és utáni három év beszámolóinak az adatait írom ki a táblázatomba.
A vizsgált időszak pedig minden esetben, minden hipotézis vizsgálatakor a vállalkozások klasz-terbe lépését követő harmadik évének és a klaszklasz-terbe lépését megelőző évének összehasonlí-tása. Azért választottam ezt a két időszakot, mert a klaszterbe lépést követő harmadik év már alkalmas időpont abban a tekintetben, hogy már eltelt három év a klaszterbe lépéssel, így ha van változás az együttműködés során, akkor ennyi idő alatt már meg kell, hogy mutatkozzon.
Ugyanakkor nincs túlságosan közel a klaszterbe lépés időpontjához, tehát – mivel az együttmű-ködés feltételezett hatásának az adatokban, mutatókban való változáshoz idő is kell – ennyi idő eltelte indokolt. Így, ilyen időszakok összehasonlítása optimálisnak tűnik az összehasonlításra, hogy eredményesebbé váltak-e a klaszterbe lépett vállalkozások vagy sem. Az elemzés meg-kezdésekor a két adatsor adatait minden hipotézisem vizsgálatánál – értékeik növekedésének megfelelően – sorrendbe rendeztem. Ezután – a statisztikai elemzésekkor megszokott módon –
65 a kiugró (outliter) adatokat kiszűrtem. Ennek során a növekvő sorrendbe rendezett adatsorom alsó és felső 10 %–át elhagytam. Így reálisabb képet kaptam az adatbázisomról, mert a túl ma-gas és a túl alacsony értékek torzító hatását kiszűrtem. Tehát mindegyik hipotézisem vizsgálata folyamán, az éppen az elemzett adatbázisom így lett kialakítva.
Kutatásaim színhelyén, a Közép-Dunántúli Régióban 23 klaszter van, amelyben összesen 607 vállalkozás, szervezet található. Így az alapadatbázis 607*45*6= 163890 adatból áll, állt. Azon-ban a fentiekben említett szűrések, tisztítások során ezt az adattömeget szűkíteni, csökkenteni kellett és a következőképpen alakult ki a felhasználható adatbázisom, amellyel a kutatásaimat végeztem.
Végül is 285 cég adatait vettem figyelemmel, ennyi cég adatával végeztem a kutatásomat. En-nek oka az, hogy csak ennyi cégben volt meg hiánytalanul az adatsor valamennyi adata. Ez 285*45*6= 76950 adatot jelent, mivel 285 cégről van szó, mindegyiknek 6 évi adata és évente 45 adata van felhasználva. Ezek a következők: Az eszközöknél 11, a forrásoknál 15, és az ered-mény kimutatásnál 19 adat van. Az Excelben levő adatok mindegyike 1000-rel szorzandó, így adja ki a Ft-ban kifejezett értékét, így töltöttem le a beszámolókból, így is van ez elterjedve a beszámolókban.