Következtetések, javaslatok

A vállalkozások egy részére – a kkv-ra különösen jellemző – hogy a tevékenységükből szár-mazó jövedelem – a folyamatos és egyre nagyobb verseny hatására – egyre bizonytalanabbnak tűnik, vagy pedig hosszú távon kilátástalannak. Ezért keresik a bizonytalanságok megszünteté-sére és a hosszútávon fenntartható, eredményes gazdálkodásuknak a lehetőségeit. A vállalko-zások egy része komoly lehetőséget lát az együttműködésben világszerte. A kutatásomban sze-replő vállalkozások az együttműködésnek a klaszterbe lépés formáját választották. Azt kutat-tam, hogy a vállalkozások legfontosabb mérleg- és eredmény-kimutatásának főcsoportjai, cso-portjai, illetve tételei hogyan változtak a klaszterbe lépésüket követően. A vizsgált időszak pe-dig minden esetben, minden hipotézis vizsgálatakor a vállalkozások klaszterbe lépését követő harmadik évének és a klaszterbe lépését megelőző évének összehasonlítása. Azért választottam ezt a két időszakot, mert a klaszterbe lépést követő harmadik év már alkalmas időpont abban a tekintetben, hogy már eltelt három év a klaszterbe lépéssel, így ha van hatása az együttműkö-désnek, ennyi idő alatt már meg kell, hogy mutatkozzon. Ugyanakkor nincs túlságosan közel a klaszterbe lépés időpontjához, tehát – mivel az együttműködés hatásának az adatokban, muta-tókban való változáshoz idő is kell – ennyi idő eltelte indokolt. Így, ilyen időszakok összeha-sonlítása optimálisnak tűnik az összehasonlításra, hogy eredményesebbé váltak-e a klaszterbe lépett vállalkozások vagy sem. A két idősor összevetése növekedést mutatott, a vizsgált hipo-téziseim mindegyikében, amelye eredményeket t- próbával is igazoltam. Bizonyítottam, hogy a vizsgált abszolút mutatók mindegyike szignifikánsan nőtt a vállalkozások klaszterbe lépése után. Ezzel igazoltam a hipotéziseimet, hogy a klaszterbe lépés után nőtt a vállalkozások ered-ményessége, így a versenyképessége is. Kutatásom egyedisége abban van, hogy a kooperáló-dott kkv-k kutatása során más szempontokat és más módon tartottam fontosnak felhasználni, az alkalmazott változóim segítségével a vállalkozások eredményességének, versenyképességé-nek megállapítására és ezek váltásainak bemutatására.

Kutatásom egyedisége abban van, hogy a hazai és a nemzetközi klaszterfejlesztési irodák, a különböző kormányzati – regionális – klaszterfejlesztési operatív programok sem végeztek, vé-geznek ilyen jellegű kutatásokat, vizsgálatokat. Az erre vonatkozó vizsgálatok nem kvantitatív jellegűek, azaz nem tényszerű, statisztikai módszerekkel vizsgálható kutatásokon alapulnak, hanem, kvalitatív vizsgálatok, amelyek például főleg az innovativitást, a k+f fejlesztést, a tech-nológiai fejlesztést és képességet vizsgálva állapítják egy klaszter sikerességét. Ráadásul sem-miféle sem hazai, sem nemzetközi klasztervizsgálatnál, sikerességének megállapításánál nem használnak olyan – sem abszolút sem relatív – mutatókat, amelyekkel vizsgálva lettek volna a vállalkozások klaszterbe lépésének hatásai, úgy, mint ahogy én vizsgálódtam. Általában a si-kert, a sikerességet, a versenyképességet az említetteken kívül az egymás közti tapasztalatcsere, tudás átadás, workshopok, konferenciák, előadások, belső tanfolyamok alapján képzett kvalita-tív indikátorok alapján értékelik.

A magyarországi klaszterértékeléseket a klaszterek minősítésén alapuló értékelések mutatják leginkább. Ennek alapján a klaszter alapítását követően „induló", azt követően „fejlődő" klasz-ternek minősül, és két – sikeres – évet követően pályázhat „akkreditált" klaszteri cím elnyeré-sére. Ez azért lehet fontos, mert a legtöbb, klaszterek számára elérhető finanszírozási pályázatot akkreditált klaszterek számára írnak ki. A klaszterek által elérhető jelentős források indokolttá

110 teszik a klasztert alakító vállalkozási hálózatok előzetes szűrését. A klaszter akkreditáció leg-fontosabb célja, hogy kiválassza azokat a hálózati együttműködéseket, amelyek magas innová-ciós és export teljesítményükkel illetve az együttműködésben rejlő hatékonyságuk révén jelen-tős fejlesztési projekteket képesek megvalósítani valamint régiós viszonylatban is kiemelkedő teljesítmény elérésére képesek. Sikeres akkreditáció esetén a klaszter minden tagja 2 év időtar-tamra kap jogosultságot dedikált pályázatokon való indulásra, illetve más pályázatokon egyéb előnyök, többletpontok megszerzésére. Az akkreditációs pályázatok a foglalkoztatás, a KKV jelleg, az exportorientáltság, az együttműködés és az innováció, mint fő szempontcsoportok szerint kerülnek értékelésre. A hazai klaszterértékelések így történnek, ami a fenntartható ver-senyképesség, eredményesség megállapítására nem biztos, hogy a legmegfelelőbb és elegendő információkkal szolgálnak. Egy szó nem esik a vállalkozások klaszterbe lépésének hatásáról.

Márpedig ennek vizsgálata alapvető lenne, mert így tulajdonképpen igazából, nincs is megfe-lelően igazolva, hogy a vállalkozások jól jártak-e a kooperációval, pedig egy vállalkozás mi másért működik együtt egy vagy több másikkal, ha nem látja benne a saját maga hasznának emelkedését.

Ugyanilyen hiányosság és a szokásos sztenderdek szerinti értékelés alapján történik a klaszterek értékelése a nemzetközi térben is. A vállalkozások klaszterbe lépésének hatásáról szintén sem-miféle konkrét, kézzel fogható, statisztikai módszertan alapján végzett vizsgálat nincsen. Nem-zetközi szintű minősítő rendszer az European Secretariat for Cluster Analysis (ESCA) az Eu-rópai Klaszter Kiválóság minősítéseinek hivatalos intézete, mely a klaszterek működésének minőség-auditját végzi. A minősítés során olyan működési-, teljesítmény- és eredményességi mutatókat vesznek figyelembe a szakértők, melyek a klasztermenedzsment szervezet tagjainak képzettségét, kompetenciáit, személyes teljesítmény-értékelő gyakorlatát is magukban foglal-ják. Az indikátorok megmutatják a klasztertagok együttműködési készségét és eredményeit, a workshopok, tréningek, benchmarking- és nemzetközi üzletember találkozók mennyiségét és hasznosságát, a klaszterek nemzeti és nemzetközi környezetben elért láthatósági szintjét a K+F tevékenység és a piacra juttatott innovatív termékek és szolgáltatások mennyiségét, jellemzőit.

A szervezet bronz, ezüst és arany fokozatú minősítéseket ad ki. Az Arany minősítést az Euro-pean Secretariat for Cluster Analysis (ESCA) adományozta a dél-alföldi régió innovációs, épí-tőipari és megújuló energetikai klaszterének. A berlini székhelyű ESCA az Európai Klaszter Kiválóság minősítéseinek hivatalos intézete, mely nem csupán a klaszterek működésének mi-nőség-auditját végzi, hanem - a nemzetközi minősítések tapasztalatai alapján - a klaszterpolitika alkotóinak, alkalmazóinak is iránymutatást, támogatást nyújt klaszterfejlesztési területen. A kö-zel 800 nemzetközi klaszter benchmarking-elemzéséből merített tapasztalatokat több szakmai kiadványban és tucatnyi szakmai fórumon teszi közkincsé, 27 fős Szakértői Testületet, valamint 140 fős nemzetközi benchmarking hálózatot működtet feladatai ellátásához.

Elgondolkodtató, hogy a nemzetközi klaszterértékelések alapja a nagy adatbázis, és az értéke-lések neves kiadványokon, fórumokon szerepelnek, komoly szakértői testületek értékelik, de egyetlen egy olyan elemzés nincs itt sem, ahol valaki is megvizsgálta volna, hogy a vállalkozá-soknak megérte – e a kooperáció. Maga a klaszternek a sikeressége az nem keverhető össze a benne lévő tagok sikerességével. Ennek oka, hogy a klaszterek értékelését a fentiekben mutatott kvalitatív indikátorok pozitív változása egyáltalán nem biztos, hogy a benne lévő vállalkozások

111 kvantitatív pozitívumát is eredményezik. Az eredményességet mutató, sokszor több száz indi-kátor olyan működési-, teljesítmény- és eredményességi mutatókat tartalmaz, amelyek a klasz-termenedzsment szervezet tagjainak képzettségét, kompetenciáit, személyes teljesítmény-érté-kelő gyakorlatát is magukba foglalják. A nemzetközi térben használt indikátorok nagyon ha-sonlóak, vagy azonosak az ESCA által használtakkal. A Pólus Programban az értékelés során az innovációs-, az export-, a technológiafejlődési- fejlesztési- képesség, ami dominál, azonban kézzel fogható, nem kvalitatív hanem kimutatható, kvantitatív vizsgálatok nincsenek sehol, egyik klaszter, vagy klaszterekkel foglalkozó cégeknél sem. Mindezek nagyon szépek és hang-zatosak, azonban nem mutatnak semmit a klaszterben lévő vállalkozások sikerességének, ered-ményességének, így versenyképességének változásáról.

112