A Koszorú egy több szempontból is sokrétű munka. Először is egy katolikus célokra használt, eredetileg lutheránus szemléletű mű, amin keresztül nagyon jól megfogható a kor katolikus vallásra való visszatérítésének törekvése, és az, hogy a hívek visszaszerzéséért folyó harcban a katolikusoknak bizonyos enged-ményeket kellett tenni, így át kellett venniük például a lutheránusok bensőséges vallásosságára épülő irodalmát. Azonban Pécsi nem megfelelően vette számításba, hogy az a mű, ami a német közönség számára érthető és jól használható — mutatja ezt az, hogy négy német nyelvű kiadása is született (1580, 1581, 1590, 1603), ezen kívül egy alnémet fordítása is⁷⁰ —, a magyar polgárságnál nem fel-tétlenül találhatott magának utat. Hiszen a németeknél már a reformáció előtt is
⁶⁴ Fináczy Ernő, A renaissancekori nevelés története: Vezérfonal egyetemi előadásokhoz, Bp., Hornyánszky, 1919, 216‒217.
⁶⁵ Pécsi,Az keresztyén szüzeknek…, i. m.,177v–178r.
⁶⁶ Azaz azoknak szüleit, hogy leányaikat különös gonddal neveljék, hogy megfelelő példával szolgáljanak.
⁶⁷ Pécsi,Az keresztyén szüzeknek…, i. m.,178r.
⁶⁸ Uo.,188r–188v.
⁶⁹ Uo.,190r.
⁷⁰ Klingberg,i. m.,134.
68
létezett olyan iskolatípus, amelyben leányok is tanulhattak, így az ott meglévő szokásra építkezhetett a protestáns mozgalom, és a bibliaolvasás mindenkinek szóló programja. Magyarországon azonban ennek nem volt hagyománya, így felkészületlen közeggel találta szembe magát ez a kötet, ami rendkívül bonyolult allegóriarendszerrel dolgozik és épít a középkori kert-szimbólumokra, az ókori és a középkori koszorúkötés szokására, továbbá mintegy újításként szimbolikus tartalmakat társít a koszorúkötéshez használt egyéb eszközökhöz is. Ezen kívül a szöveg töménysége is megkívánja a magas szintű olvasástudást, ami nyilván nem az iskolai olvasásoktatás részeként kívánja definiálni a könyvet, hanem az otthoni elmélyülést szolgálja, azoknak a lányoknak és szülőknek, akik az olvasás alapjait már elsajátították és magabiztosan képesek azt alkalmazni, önállóan is.
A német városi iskolákban nevelkedett leányoknak ezt pedig sokkal nagyobb esélyük volt elérni, mint a magyar városi polgárok leányainak — legalábbis alacso-nyabb jövedelemmel rendelkezőknek, akik nem voltak abban a helyzetben, hogy magántanítót fogadhassanak gyermekeik mellé.
Közönségét tekintve aKoszorú egyszerre szól szülőknek és leánygyermekek-nek, ráadásul az olvasóközönség fejezetek szempontjából sincsen elkülönítve:
viszonylag ömlesztve kapjuk a pedagógiai célzatú tanácsokat, amiket a szülőknek, nevelőknek szán, miközben elmélkedés- és példázat-gyűjteményt nyújt a hajadon leányoknak. Ugyanúgy találunk a második fejezetben is szülőknek szóló jótaná-csokat, ahogy az utolsóban is felfedezhetünk szüzeknek címzett intéseket. Peda-gógiai könyv, illemtankönyv, elmélkedést segítő erkölcstankönyv és keresztény műveltséget pallérozó szöveg egyben. Mindeközben pedig jól idomul a korszak botanikai érdeklődéséhez, amennyiben a koszorúba köthető virágokról részletes leírást ad, s gyógyhatásukról is ismertetést nyújt. A mű minden apró részlete a hajadonok számára hasznos ismereteket kíván nyújtani, mind hajadon, mind feleség és anyai szerepeik idejére.
Pécsi választása tehát egy olyan műre esett, ami újszerű gondolatokat fogalma-zott meg, ám olyan formában, amely pont a célközönség számára tette mintegy elérhetetlenné és feldolgozhatatlanná, miközben a magyarországi leányiskolák megszületése még több évtizedet váratott magára, de még a 17. században sem sikerült jelentős hatást gyakorolni a városi polgárság leányainak műveltségére.
Talán ezért maradt a mű a magyar pedagógiatörténet számára kiaknázatlan forrás.
*
Az „erkölcsbotanikai” jelző eredete az általam ismert szakirodalom alapján Alföldi Flatt Károly nevéhez köthető, hiszen forrásai közül sem Weszprémi, sem Sadler, sem Danielik nem él vele.⁷¹ Az angol nyelvű szakirodalomban nem találhatjuk
⁷¹ Megvizsgálandó ugyanakkor ebből a szempontból Alföldi Flatt további három forrása: Hab-erle Károly, Kanitz Ágoston és Georg Pritzel, akik egyébként Alföldi Flatt megjegyzése alapján szintén Weszprémitől tájékozódtak Pécsi művéről. Alföldi Flatt,i. m.,458.
pontos megfelelőjét. Klingberg „nature symbolism”-ként utal Martini művére.⁷² A magyar szakirodalomban Alföldi Flatt után mégis elterjedt az erkölcsbotanika kifejezés, amit jellemzően csak erre a műre alkalmaznak.⁷³ való elmélkedéshez.
A zárt, három ágyásból álló kert mint az Anyaszentegyház szimbóluma Lucas Martini művében.⁷⁴
Tehát mit takar a sokak által használt „erkölcsbotanikai mű” kifejezés? Ha a szó „botanika” részét szigorúan vesszük (ti. hogy növénytant jelent, amely „a bio-lógiának a növényekkel foglalkozó tudományága. Résztud.-ai: növényszervezet-tan, növényéletnövényszervezet-tan, növényrendszernövényszervezet-tan, növényföldrajz, növénytársulattan”),⁷⁵ akkor tulajdonképpen csak Pécsi Lukács művének második részét tekinthetjük
„erkölcsbotanikának”, ahol a virágok tulajdonságainak részletezése történik pon-tokba szedve. AKoszorú erkölcsbotanikai fejezete tehát az, amelyben a szerző a virágokat erkölcsökkel párosítja, majd a virágok tulajdonságait is az erkölcsök tulajdonságaival köti össze, néhol példázatokkal is alátámasztva a
párhuzamo-⁷² Klingberg,i. m.,134. Henry HawkinsParthanea Sacracímű, Martiniéhez, illetve Pécsiéhez hasonló művére is inkább anature symbolismkifejezést használják.
⁷³ Bár esetenként „erkölcsbotanikai művek”-et emlegetnek, nem specifikálva, hogy mely más alkotásokra értik a többesszámot, pl. Rónay,i. m.,37.
⁷⁴ Kép forrása: https://books.google.hu/books?id=kAI9AAAAcAAJ&hl=hu&pg=PT6#v=onepa ge&q&f=false 2016. 05. 17.
⁷⁵ Magyar Nagylexikon, 13. köt., Mer-Nyk,szerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás, Bp., Magyar Nagylexikon, 2001, 864.
70
kat. Erkölcsbotanikának tehát azt nevezhetjük, amikor egy mű vagy műrészlet egyszerre közöl növénytani praktikus(nak vélt) ismereteket és erkölcsi tanítást, s ezeket szorosan, mintegy elválaszthatatlanul összekapcsolja.