Az előszó előtt egy képet láthatunk, ³³ amelynek középpontjában egy nő szerepel, amint egy zárt kert közepén ülve koszorút készít, mellette az egyik oldalon egy kisebb fiú, játéklovon lovagolva, a másik oldalon pedig egy idősebb fiú, virágokkal a kezében. Fölöttük két angyal koszorút tart, melynek közepén az áll:Peechi,a három másik szereplő alatt pedig a gyerekek és a nő neve olvasható: Martha, LachkoésEmre. A zárt kert az Anyaszentegyházat szimbolizálja, a benne folyó munka pedig a kontemplálást, a gondolkodást, a meditációt segíti, a koszorú a lányok lelkét jelképezi, melybe a keresztény erényeket virágok formájában szépen belekötik. A koszorúkötés folyamata ilyenformán az erényes élethez való eljutás útja, s a koszorúval ez az erényesség kézzelfoghatóvá, szemmel láthatóvá válik mindenki számára.
³³ Pécsi Lukács,Az keresztyén szüzeknek…, i. m.,A1v.
58
Koszorút kötő leány (vagy saját családjának portréja) Pécsi Lukács művében.³⁴
A kép további elemzéséhez két fontos szempontot kell figyelembe vennünk.
Az egyik a forrásműben található kép, amelynek mintájára ez is készült, a má-sik pedig Pécsi Lukács kilétére vonatkozó adataink. Utóbbi azért lehet fontos a képpel kapcsolatban, mert a kutatók szemmel láthatóan Pécsi életéről alkotott véleményeik alapján különböző jelentéstartalmat tulajdonítanak a képnek. Géczi János szerint az említett metszet egy fapalánkkal elkerített négyszögletes virágos kert, melynek közepén egy idősebb lány ül, mellette pedig egy kisfiú és egy kislány játszik. ³⁵ Valójában azonban a két oldalon két fiúgyermek látható, s ha ez a ruházatukból nem is volna egyértelmű, az alatta lévő feliratok biztosítanak
³⁴ Kép forrása: http://epa.oszk.hu/02100/02181/00371/pdf/EPA02181_Termeszettudomanyi_
kozlony_1900_456−469.pdf 2016. 05. 17.
³⁵ Géczi,i. m.,226.
bennünket az alakok neméről. Csoma Zsigmond ugyan felhasználta a feliratokat az értelmezéshez, de Pécsit a hagyományos, Weszprémi Istvántól származó el-képzeléshez ragaszkodva további jelentéstartalmakat magyarázott bele a képbe.
Így szerinte a középső nőalak, Martha, nem más, mint egy Madonna-ábrázolás, ³⁶ két oldalon pedig a magyarok (királyi) szentjeit láthatjuk: Lachko Szent László királyt személyesíti meg, a „katonakirályt”, erre a lába között tartott játék ló utal.
Emre pedig nem más, mint Szent Imre herceg a szelíd életű fiatal, virágszedés közben. ³⁷ Ez az értelmezés véleményem szerint annak (is) tudható be, hogy a szerző szerint Pécsi egyházi ember volt. Ha azonban világi emberként tekintünk rá, a kép mindjárt más megvilágításba kerülhet. Iványi Béla és Gárdonyi Albert 1927-es művükben amellett foglalnak állást, hogy Pécsi családos ember volt, s szerintük a képen Pécsi családjának portréjával van dolgunk: Martha a felesége vagy a lánya lehetett, Lachko és Emre pedig a fiai. Utasi Csilla és Kőszeghy Péter is ezen a véleményen vannak.³⁸ Bár erre vonatkozóan egyelőre nem ismerünk konkrétabb forrást, számomra is ez utóbbi vélemény látszik elfogadhatónak. Ha összevetjük a Martininél látható képeket Pécsi Lukács metszeteivel, azt láthatjuk, hogy az összes kép pontos másolata a forrásműben találhatóaknak, kivéve ezt a fent leírtat. Martininél ezen a képen megtalálható ugyan a központi szerepben lévő koszorút kötő nő, a két angyal, amely a koszorút a feje fölé tartja, valamint a helyszín is természetesen egy kert, ám a kép többi eleme merőben eltér Pécsi Lukács képétől. Itt nem két fiú áll a nő mellett, hanem egy lány, a háttér pedig sokkal kidolgozottabb, hatalmas kert bontakozik ki előttünk, egy szökőkúttal a közepén. Ahol Pécsinél a kisebbik fiút láthatjuk, Martininél egy asztal áll, rajta egy zsákkal, és mellette nyitott könyv — talán épp az elkészültEhrenkränzlein,hogy útmutatást nyújtson a koszorúkötéshez és az erkölcsökről való elmélkedéshez.
³⁶ Klingberg cikkében leírja, hogy Madonna-ábrázolásnak tartja a forrásműben található képet Susanne Barth is 1991-es cikkében (Handbuch zur Kinder- und Jugendliteratur, Von 1570 bis 1750,begr. von Theodor Brüggemann, Stuttgart, J. B. Metzler, 1991). Szerinte a fametszet nagyon emlékeztet a középkor és a reneszánsz során készült Mária ábrázolásokra, ahol a körbekerített kertek az érintetlen tisztaságot jelképezik. Ám Göte Klinberg szerint nem Mária-ábrázolással van dolgunk, hiszen egy élő és virágzó szokás ábrázolása lehetett a cél. Tehát, ugyan nem elképzelhetetlen a Madonna-ábrázolások befolyása az említett fametszetre, a forrásmű képén látható leány valószínűleg valós személyt mutat be, amint épp ténylegesen és átvitt értelemben is koszorút köt. Göte Klingberg,Facets of children’s literature research:
Collected and revised writings,Stockholm, Svenska barnboksinstitutet, 2008, 136.
³⁷ Csoma,i. m.,65.
³⁸ Utasi, Kőszeghy,i. m.,15.
60
Koszorút kötő leány Lucas Martini művében.³⁹
Martini metszetén tehát egyrészt nagyobb a hangsúly az épített környezeten, a gondosan megszerkesztett kerten, s a középpontban valóban egy fiatal nőt és egy leányt láthatunk, akiknek okulására a könyv rendeltetett. Pécsinél nagyobb a hangsúly a családi értékeken, s azt láthatjuk, hogy a nők erényre nevelésének két célja, hogy a házasságkötésig megőrizzék tisztaságukat, házasságkötésük után pe-dig fiúgyermekeiknek nevelését ellássák. A családi portré elméletet támaszthatja alá az is, hogy Pécsi metszetén a két angyal által tartott koszorú közepén olvasható a Peechi vezetéknév, ami persze pusztán magára a szerző-fordítóra is utalhat, ám a
³⁹ Kép forrása: https://books.google.hu/books?id=kAI9AAAAcAAJ&hl=hu&pg=PT6#v=onepa ge&q&f=false 2016. 05. 17.
Martini-féle képen ennek nyoma sincs, a német szerző nem érezte szükségesnek, hogy neve megjelenjék a metszeten. De azt a gesztust is feltételezhetjük mögötte, hogy a fordító-szerző ezáltal arra a tényre igyekezett ráirányítani a figyelmet, hogy nem csupán szolgai fordító minőségben, hanem tevékeny szerzőként van jelen. A családi portré elméletét erősíti a kép elhelyezése is. A többi, Martinitől átvett metszettel ellentétben ezt a forrásműben lévőhöz képest máshol is helyezte el. Martininél a kép az előszó után – tehát a főszöveget megelőzően – található, míg Pécsinél a címlap után ez az első amit megpillanthatunk, s a képet Pécsi előszava követi. Ez utalhat arra, hogy a Koszorúban található kép szorosabban kötődik a szerző-fordítóhoz, mint Martini esetében, ahol sokkal inkább a könyv mondanivalójának bemutatása a kép célja. Mindenesetre az az állítás, miszerint Pécsi családját láthatjuk a képen, ezek alapján megalapozottnak tűnik.