A második részben találjuk a húsz jó erkölcsöt, melyet húsz koszorúba való virághoz hasonlít a szerző. Ennek bevezetőjében azonban felhívja rá a figyelmet, hogy „nem minden ioszagos chelekedetec szolgalnac ez tisztesseges koszoruhoz, mint hog nem minden füuec, es viragoc szoktac az koszoruban illeni”. ⁴⁰ Tehát csak azokat a virágokat válogatta ki a jó erkölcsök koszorújának kötéséhez, melyeket „koszoru viragoknac neueznec”. ⁴¹ Ezek a jó erkölcsök egyébként nem egyedül a fiatalokhoz, s nem is csak a lányokhoz illők, csupán azért veszi őket célközönségnek, mert az ő szokásuk a koszorúkötés. ⁴² Itt a bevezetőben fel is sorolja a húsz virágot ⁴³ és a hozzájuk kapcsolódó erényeket, valamint előre vetíti, hogy miként fogja ezeket bemutatni: leírja ezen virágok gyógyhatását, majd az azokhoz kapcsolódó erkölcshöz szentenciákat, példákat társít.
⁴⁰ Pécsi,Az keresztyén szüzeknek…, i. m.,22v.
⁴¹ Uo.,23r.
⁴² A koszorúkötés talán, de a koszorúviselés nem kizárólag a női nemre volt jellemző. A 14–
15. századból maradtak fenn olyan adatok, amiből az derül ki, hogy elvétve a házasodás előtt álló fiúkat is koszorúval temették el (ezek a fiatalok jellemzően – fiúk és lányok egyaránt – házasságuk előtt hunytak el, ezért menyasszonyként, illetve vőlegényként felöltöztetve temették el őket). Míg a 14–15. században előfordult, hogy a fiúk és férfiak koszorút viseltek, addig a 16. századból erre nincs adat. Selmeczi László,„…Istentül adattál édes szűz koronám”:
Adatok a párta történetéhez a Kárpát-medencében,Ethnographia, 2006/1, 37.
⁴³ Valójában 21 virágról beszélhetünk, hiszen a 17. erény tárgyalásakor két virágot és valójában két összekapcsolódó erényt fejt ki: a levendula mellett a spikanard is tárgyalásra kerül, és a képen is két jól megkülönböztethető virág szerepel. A tanulmány további részében mégis húsz virágról beszélek, pusztán azért, mert a szóban forgó második rész húsz szerkezeti egységet alkot, a levendula és a spikanard egyetlen egységben jelenik meg a műben.
62
Alföldi Flatt Károly cikkében közli az említett virágok Pécsi által leírt botanikai szempontú ismertetését,⁴⁴ azonban elhagyja a magyarázatokat, melyek a virágok szimbolikus értékét természetük által alátámasztják. Ezekből szeretnék először most példát hozni, azt vizsgálva, hogyan építi fel a jelképeit, valamint hogy ezek mennyiben kapcsolódnak a virágok hagyományos szimbólum-értékéhez.
Jól megfigyelhető a húsz virág ismertetése során, hogy sokkal inkább a virágok tulajdonságai határozzák meg a virág jelentését, mint azoknak hagyományos szimbólum-értéke. Így minden virág‒erény páros bemutatása a virág tulajdon-ságainak leírásával kezdődik, számozással elválasztva egymástól a különböző tulajdonságokat, majd ezekhez Pécsi különböző átvitt jelentéstartalmakat kap-csolt. Így például a leggyakrabban felmerülő virágtulajdonság, hogy tavasszal vagy nyár elején virágoznak, így az ahhoz tartozó erénynek a csíráit is már koragyermekkorban el kell ültetni a fiatal szüzekben. Lássuk a levendula és a nárdus virágok példáján, hogyan kapcsolja ezeket a virágokat a takarékossághoz és a megelégedéshez:
mert mikeppen, ez kęt szępseges füuec, es viragoc ereiekcel, es miuoltokcal, igen hassonlatosoc eģmáshoz: nem külömben, ez kęt io erkölchöt az taka-rekonsagot, es elegsęget, eģmástul el nem szaggathatni, noha valamennire külömbözni lattassanac, mert bizonyara valaki takarekos, lehetetlen, hoģ az elegsęges ne legyen, es akar mi keuessel, meg ne elegedgyec (ki rekesztuen az irigyeket, kiket mi idenem szamlalunc, mert azoc nem elegsegessec, hanem hituan el vetet fösuenyec, kic még azt sem adgyac, az mit az tisz-tesseg, es szükseg kiuanis, vgy hogy, soha meg ne elegettessenec) é mellet, az ki elegseges, annal könyebben tudgya azt iol elrendelni az mi nala vagyon. Masodszer, mikeppen ez viragoc ki kelettel zödülnec, es kis aszony hauaban, es öszel viragoznac, mikor viragokatis lemetelhetic, es az egesz esztendö altal élhetni vele: Ekkeppen szükseg, hogy ez io erkölch mindģart az ifiusagban zödülyon az leanzoknal […] Harmadszer, mikeppen ez ket virag, az spikanard, es leuendula, az testben valo szelletet el oszlattia, az sargasagot, es allo víz korsagot kergetic, es az hideg gyomrot melegitic:
Azonkeppen az takarekonsag, mindé föl dagat szeleit az keuelysegnec, pompanac, es dölfössegnec el oszlattia. Az irigysegnec vizi korságat, soc heiaban valo vasarlast, kölchön adast, kölchön véuest, draga, es fölötteb valo epületeket, embernec elmeiebül ki veszen, es meg melegit, az az, meg erössiti az gyomrot, az az, iol leszen az końhanac, es minden hazi eszközök-nec dolga, es mindenkor talalnac mihez nyulni, minden gyomor hidegetö romlas ellé…⁴⁵
⁴⁴ Alföldi Flatt,i. m.,461–463. Korábban Weszprémi is közli a tárgyalt virágokat és tulajdon-ságaikat. Weszprémi,i. m.,625‒637.
⁴⁵ Pécsi,Az keresztyén szüzeknek…, i. m.,121v‒123r.
Láthatjuk itt tehát, hogy az érvelés erősen épít a virágok tulajdonságaira, ugyan-akkor megfigyelhetjük, hogy néhol csak a megfogalmazás teremt kapcsolatot a virág és az erény jellemzői között, hiszen a puffadást a kevélységhez és dölyfös-séghez hasonlítja, a „vizi korságot” pedig a túlzott költekezéshez.
AKoszorúban vázolt erény‒virág párok rögzítettségével kapcsolatban kijelent-hetjük, hogy a korszakban több verzió létezett a különböző virágok értelme-zésére, és az egyes változatok nyilván nem zárták ki a többi lehetőségét. Ha másik, virágszimbólumokkal (is) foglalkozó műként Cesare RipaIconologiájára⁴⁶ tekintünk – amely aKoszorúhoz képest nem sokkal későbbi megjelenésű, és ami forrásként sok antik és középkori szerzőt felhasznál ‒, azt vehetjük észre, hogy a virágok jelentéstartalma ugyan kötődhet a virág botanikai tulajdonságához, azonban soha nem megy ilyen részletekbe a magyarázat. Ha közelről megvizs-gáljuk Ripa konkrét virágokhoz köthető szócikkeit, azt is láthatjuk, hogy alig van átfedés a felhasznált virág-, növény-, gyümölcsszimbólumok között a két műben. Mindössze a ciprusfű, a rózsa, a ruta és az amaránt ⁴⁷ szerepel mind-kettőben. Az egymásra hatás hiánya azonban nem csupán a felhasznált virágok különbözőségében fedezhető fel, de abban is, hogy a szimbólumokat mi alapján építik fel. AzIconologianagyon erősen épít a hagyományokra és a „régiek” által használt képekre. Már a kötet első sorai jelzik ezt a tendenciát. AKoszorúellenben a szimbolikus és erkölcsi tanítások mellett nagy hangsúlyt fektet a praktikus tudás átadására is a húsz virággal vagy fűvel kapcsolatban. Szimbólumrendszere is teljesen a virágok tulajdonságaira lett építve, még akkor is, ha időnként csak nagy jóindulattal fogadhatók el az általa kínált hasonlatok. AzIconologiacsupán akkor nyúl a szimbólummagyarázatoknál a virágok tulajdonságaihoz, amikor ez a hagyomány által is evidenciában tartott. Így a ruta esetében azzal indokolja, hogy az a jóság és a házastársi tisztaság szimbóluma, hogy annak szúrós illata csökkenti a nemi vágyat. ⁴⁸ AKoszorúval egyezik a „gonoszűző” jelentéstartalom, ezt mindkettő használja, utóbbiban viszont nem a házastársi tisztaságot, hanem a józanságot jelenti. ⁴⁹
A Koszorúazáltal, hogy a virágok tulajdonságait az erényekkel és az erényes lányok tulajdonságaival párosítja, mintegy arra utal, hogy a leányok, asszonyok Isten kertjének virágszálai. A virágok kellemes illatát rendszeresen köti ahhoz, hogy amiképp az adott virág illata számunkra kellemes, úgy Isten számára az erények és az erényes nők „kellemesek”, Isten ezekre különös gonddal figyel.
⁴⁶ Cesare Ripa,Iconologia,ford., a jegyzeteket és az utószót írta Sajó Tamás, Bp., Balassi, 1997.
⁴⁷ Az amaránt, vagy kakastaréj Pécsinél bársonyvirág néven szerepel.
⁴⁸ Más szerint szemérmessé tesz. Rácz János,Növénynevek enciklopédiája: Az elnevezések eredete, a növények kultúrtörténete és élettani hatása,Bp., Tinta, 2010, 488. A rutafának tulajdonított hatások között található egyébként a meddőség is. Lengyel Tünde, Várkonyi Gábor,Báthory Erzsébet: Egy asszony élete,Bp., General Press, 2010, 46.
⁴⁹ AKoszorúszerint a lányok és asszonyok tisztességét inkább a rozmaring tulajdonságai fejezik ki megfelelően.
64