Midőn végigtekintünk e korszak d r á m a i r o d a l m á n , önkén-telenül eszünkbe j u t az a gondolat, mely épen a korszak egyik f o l y ó i r a t á b a n hangzott el mintegy p a n a s z k é n t : ,,A költészet h á r o m neme közül a d r á m a még mindig mostoha gyermeke a m a g y a r szellemnek. Míg l y r á n k , e p i k á n k s regényköltésze-t ü n k fokozaregényköltésze-tos fejlődése Vörösmarregényköltésze-ty, Peregényköltésze-tőfi. A r a n y , Kemény,
J ó k a i stb. költészetében a n a g y értékek egész sorozatát n y ú j t j a , d r á m a költésünk cserjéshez hasonlít, melyből magá-nyos f é n y ű k é n t emelkedik ki Katona Bánk Bán^a. Körülötte csak kisebb-nagyobb csemeték tenyésznek, v á g y ó pillantást vetve a s u d á r ágra, anélkül, hogy elérhetnék".1 Mi is sok-sok szerzőről s még több darabról t á r g y a l u n k s a k ö z t ü k tapasz-talt nyüzsgés, elevenség jóleső érzéssel tölt el s igyekszik kár-pótolni a hiányzó nagy értékekért.
Az a k a d é m i a i p á l y á z a t o k r ó l , mini d r á m a i r o d a l m u n k elő-m o z d í t ó j á r ó l elő-m á r elő-m e g e elő-m l é k e z t ü n k : a Teleki-, Karácsonyi-, Kóczán-pályatételek is serkentették, ösztönözték az írókat.
D e még j o b b a n a sz/nházak, melyek eredeti m a g y a r színmű-veikkel d r á m a i r o d a l m u n k n a k szinte egyetlen f o r r á s a i és ki-fejezői voltak. Azt hiszem, legjobb lesz, ha a d r á m a i r o d a l m a t ú g y t á r g y a l j u k , hogy forrásaival, eszközlőivel, a színházzal és csekélyebb részben az a k a d é m i a i p á l y á z a t o k k a l folyton érint-kezésben m a r a d u n k . Ezt a j á n l j a a színházak m ű f a j i megosz-lása is és, amint látni f o g j u k , a színtörténet egyéb mozzanatai is r á v i l á g í t a n a k d r á m a i r o d a l m u n k k i a l a k u l á s á r a . Színháza-ink előadásai a kor ízlését is jelzik.
1875-ig csak egy m a g y a r színháza volt P e s t n e k : a Nem-zeti Sz/ínház és eddig az időig ez foglalta m a g á b a az összes
^drámai m ű f a j o k a t . Ez az együvészorítás azt jelenti, hogy
1 Koszorú 1884.: 44. sz. Szántó K.: Told y István d r á m á i .
s z í n h á z u n k egyúttal o p e r a h á z is volt; s bár ez megnehezítette a d r á m a i r o d a l o m fejlesztését, mégis szükséges volt, mert a d r á m a m a g a nem t u d t a volna f e n n t a r t a n i a Nemzeti S 2 Í 1 1 1
-házat.2 A színigazgatók vallomása szerint j o b b a n vonzott az opera, a m e l y r e még »a „nagy nemeit város", Budapest német lakói is e l j á r t a k . Az első változás ezen az állapoton a nép-színmű megszületésével történt, mert ennek mindig n a g y sikere, vonzó ereje volt. Most m á r lehetett a r r a gondolni, hogy az operát „kitelepítsék" a Nemzeti Színházból. 1870 k ö r ü l meg is i n d u l t a mozgalom, k i m o n d o t t á k a d r á m a és opera szét-választását, megkezdték az O p e r a h á z építését. De ekkor v á r a t l a n u l az történt, hogy egyelőre nem az operát vitték el a Nemzeti Színházból, h a n e m legvonzóbb m ű f a j á t , a népszín-művet, m í g az opera m é g egy évtizedre o t t m a r a d t . 1875. okt.
15-én u g y a n i s megnyílt a Népszínház. Országos g y ű j t é s b ő l s a főváros a d o m á n y o z á s a i b ó l épül föl, a főváros t u l a j d o n a lett, melyet a főváros mint birtokos 3 évre adott ki vállalkozóknak.
Először Rákosi Jenő veszi kezébe a Népszínházát. Ő lemond a t r a g é d i á n a k és a m a g a s a b b k o m é d i á n a k az előadásáról, de hosszú ellenkezés u t á n m a g á n a k foglalja le a népszínmű-vet, a víg múzsát, bohózatot, énekes d a r a b o k a t és k a p u t nyit az operettnek. Voltakép ugyanis n e m a n é p s z í n m ű n e k épült a Népszínház, h a n e m a város alsóbb néposztályainak, s a m e l y -ben a n é p s z í n m ű v e t különösen f e l k a r o l j á k .3
T e h á t a Nemzeti S z í n h á z n a k m e g m a r a d t a k az opera és a m a g a s a b b f a j ú d r á m a . Ez is n a g y hasznot jelentett a drá-mairodalom s z e m p o n t j á b ó l ; több tere volt a s z í n p a d n a k a m a g a s a b b d r á m a fejlesztésére. Hisz eddig, mivel körülbelül minden m á s o d n a p operai előadás volt, a 3—4 m a g m a r a d t napon főleg n é p s z í n m ű v e k j á r t a k . De másrészt közönségének és e l ő a d h a t ó d a r a b j a i n a k igen n a g y részét elvesztette a Nem-zeti Színház. Kzért kénytelen idegen d a r a b o k a t adni, három-szor, négyszer annyit, mint m a g y a r t . Továbbá az 1876—84-ig t a r t ó i d ő b e n is, a m e d d i g az opera a Nemzeti S z í n h á z b a n m a r a d , e j o b b a n vonzó opera kerül túlsúlyra, hisz minden
- PiauLay Ede: D r á m a i r o d a l m u n k a Nemzeti Színház megnyitása óta. (Kisf. Társ. Évi. 1884.) ,
:i Verő Gv. : Blaha L u j z a és a Népszínház Budapest színi életében.
1926. 86. 1.
m á s n a p operát a d t a k . í g y m a r a d ez 1884 n y a r á i g , mikor szept. 27-én megnyílik az O p e r a h á z is. (Utolsó operai előadás a Nemzeti Színházban 1884. jún. 30-án.) Ez a d á t u m ú j kor-szakot kezd a Nemzeti S z í n h á z n á l : most m á r kizárólag a m a g a s a b b d r á m a i művészet csarnoka lett. Meg is látszik ez
1884től kezdve eredeti m a g y a r műsorán, melyen ú j r o m a n -t i k u s mese- és -tör-téne-ti d r á m á k , -t á r s a d a l m i - d r á m á k és
víg-j á t é k o k szerepelnek. / Van színháza B u d á n a k is: télre az ódon Várszínház és
n y á r r a a Budai Színkör. E z e k n e k önálló jelentőségük nincs.
1884-ig a téli szezonban a Nemzeti Színház személyzete tar-tott ott hetenként előadást; n y á r r a néha k i a d j á k egy-egy vidéki t á r s u l a t n a k . 1884-ben Feleki Miklós télen is önálló tár-sasággal vezeti, de csak e g y télen á t ; csak 1885 tavaszáig b i r j a . E z u t á n a Nemzeti Színház és, a Népszínház, m a j d 1887-től az O p e r a és a Nemzeti Színház j á t s z a n a k benne.
Eredeti műsora a b u d a i s z í n h á z a k n a k nincs. Még Feleki alatt is csak néha kerül színre egy-egy kevésbbé értékes eredeti mű. E^ért az egész fejezetben csak a Nemzeti Színház és a Népszínház műsorát t a r t j u k szem előtt.
E l ő t t ü n k van a Nemzeti Színház teljes n a p i műsora a 80-as évekből. Igazgatója, a kiváló műveltségű P a u l a y Ede tetemesen kibővíti műsorát. 1881—82—83 n y a r á n a szezonn y i t á s k o r ciklusokat reszezonndez régi m a g y a r d a r a b o k f e l ú j í t á s á -val. 1881-ben aug. 11 — 15-ig: A Philosophus (Bessenyei);
M á t y á s király, vagy a nép szeretete jámbor f e j e d e l m e k jutalma (Szentjóbi Szabó L.); Az esküvés (Gombos Tmre);
Iréné (Kisfaludy K.) ; Szerelem és c h a m p a g n i e (Gaal József) kerül színre.
1882-ben mintegy f o l y t a t á s á t a d j a az első ciklusnak, mely még XVIII-ik századi d a r a b o k k a l vette kezdetét s közel fél-századot ölel fel; ez a ciklus pedig az 1820-as évekkel kezdő-d i k és a 40-es évekkel végzőkezdő-dik. A ciklust a következők a l k o t j á k : aug. 19. Áldozat (Vörösmarty); aug. 20. A D á r d a y -h á z (Kisfaludy S.) ; aug. 25. Első László és kora (Czakó Zs.) ;
I. Nemzeti Színház.
aug. 27. Tisztújítás (Nagy Ignác); aug. 28. Fiatal házasok (Csató Pál) és Közös ház (Fáy András).
1885-ban még a 40-es évek gazdag drámairodalmában állapodott meg; csak Kovács Pál kis vígjátéka való a követ-kező évtizedből. Színre kerülnek: aug. 12.: Mic bán családja
(Szigligeti): aug. 13.: örökség (Obernyik K.) ; aug. 15.: Magá-nak akart s m á s n a k kért (Kovács Pál) és Országgyűlési szál-lás (Vahol I.); aug. 17.: Kalmár és tengerész (Hugó Károly).
Elszórtan 1881. előtt s 1883. után is adott elő egy-egy felújított régi d a r a b o t ; ilyenek: 1880. márc. 21.: Két Barcsay (b. Jósika); 1880. aug. 29.: ÍV. László (Dobsa L.) 1880. szept.
19.: A kegyenc (Teleki L.) : 1881. ápr. 27.: Báró és b a n k á r : 1885. márc. 5.: Bibor és gyász (Hegedűs Lajosé 1856-ból) 1886. márc 29.: Mátrai vadászat (Fáy András).
Nagy eseménye volt a Nemzeti Színháznak, hogy P a u l a y 1883. szept. 21-én színre hozta Az ember tragédiáját. Monda-n u Monda-n k sem kell, hogy irodalomtörtéMonda-neti jeleMonda-ntőségé, a közszel-lemre gyakorolt hatása mellett nagy sikere is volt a színre-hozással a színháznak. Kisebb mértékben ugyanígy volt a Csongor és T ü n d e színrehozatalával 1879. december 1-én, mely szintén P a u l a y érdeme; s ezt aztán Vörösmarty szüle-tésének é v f o r d u l ó j á r a többször előadták (dec. 1.) (két esetben az Áldozatot.). Ilyen kegyeletes ünnepet iilt még február 5.
körül Kisfaludy Károly emlékére, de d a r a b j a i t máskor is elég sűrűen játszották. P a u l a y kezdte színrehozni Jókai dra-matizált regényeit is, pl. az „Aranyember" sikere (1884. dec.
3.) bizonyítéka jeles dramatizáló érzékének. A „Fekete gyé-mántok" már nem vált be (1885. okt. 9.).
Hasonlóan merész, de sikeres ú j í t á s a P a u l a y n a k az, hogy a régi görög és latin színdarabokat is színrehozta. A 80-as években kezdte e sort Antigonéval, m a j d Plautus Miles glo-riosusával (1882. okt. 13.) és a következő évtized elején Ajas
(Soph.), Kyklops (Eurip.) kerültek színre. Ezekkel együtt a világirodalom ú j a b b klasszikusait is f e l ú j í t o t t a : Calderon, Goethe, Lessing, Schiller, Beaumarchais kerültek színre a 80-as években. Az utolsó évben 1889. október 4-én Ibsen
„Nórá"-ja is.
így teljesítette P a u l a y a Nemzeti Színház egyik hivatá-sát: kultiválta a régi magyar és idegen klasszikus írókat. De
a m i n t Iái ni f o g j u k , h i v a t á s á h o z híven n e m h a n y a g o l t a el az élő idegen, főleg f r a n c i a í r ó k a t sem és fejlesztette az élő nem-zeti d r á m a i r o d a l m a t is. Pau lay p r o g r a m m j a felölelte az egész m ű v e l t világ cl ráma i r o d a l m á t — í r j a PaJtaki J. A m a g y a r szí-nészet történetében4 — „A régi és ú j m a g y a r d r á m a í r ó k mel-lett szóhoz j u t o t t itt a német, osztrák, angol, d á n , s p a n y o l , olasz és f r a n c i a d r á m a i r o d a l o m ; színre k e r ü l t e k a régi görög klasszikusok: ú j r a f e l l e n d ü l t a S h a k e s p e a r e - k u l t u s z . Az egész m ű v e l t világ d r á m a i r o d a l m a képviselve volt itt E u r i p i d e s t ő l Ibsenig". Ezt pedig a n é p s z í n m ű , még i n k á b b az o p e r a el-válása tette lehetővé!
P a u l a y a m a g y a r és idegen m ű v e k e l j á t s z á s á r a k i t ű n ő m ű v é s z g á r d á v a l rendelkezett. A legkiválóbb volt Szigeti
József, ki k o r á v a l e g y ü t t m é l y ü l t jellemszínészi tehetségé-ben s igazi odaadással, átérzéssel, komolysággal j á t s z o t t . Méltó p á r j a szintén a régi nemzetségből Prielle Kornélia, ki sokféle szerepben e g y f o r m a rátermettséggel játszott. Az ú j a b bak k ö z ü l Jászai Mari k e z d t e meg ez é v e k b e n f é n y e s p á l y a -f u t á s á t ; a n a g y t r a g i k a m á r j á t s z o t t a ezidőben e g y i k híres szerepét, az A n t i g o n é t : a fiatalok között volt R á k o s i Szidi.
Vizváriné stb. Kitűnő f é r f i g á r d á j a is volt P a u l a y n a k . T a g j a i : Halmi Ferenc, Nádai Ferenc, Vízvári G y u l a és mások.
E m l í t e t t ü k már, h o g y az élő nemzeti d r á m a i r o d a l o m b ó l m i l y e n m ű f a j o k szerepeltek a Nemzeti Színház m ű s o r á n . E z e k b e n a f o r m á k b a n a kor lelkülete, ízlése f e j e z ő d i k ki.
Az újromantika. Jellemző a k o r r a az ú j r o m a n t i k a is. Ez i r á n y szellemtörténeti g y ö k e r é t még nem l á t j a tisztán az iro-d a l o m t ö r t é n e t . Miniro-denesetre iiro-degen f o r r á s a i is v a n n a k , iro-de a korviszonyokból is s a r j a d .5 A róla szóló f e l f o g á s o k a t így fog-l a fog-l h a t j u k . s ű r í t h e t j ü k össze: a m a g y a r ú j r o m a n t i k a egyrészt ellenhatás a színpadon évtizedeken át u r a l k o d ó Szigligeti-i r á n n y a l szemben. A SzSzigligeti-iglSzigligeti-igetSzigligeti-i-Szigligeti-irányt a n a g y s z í n p a d Szigligeti-i s m e r e t , a h a t á s n a k ebből f a k a d ó k i s z á m í t á s a , száraz józanság, a f a n -tázia k ö z n a p i s á g a , nyelvi költőietlenség jellemzi. Fezzel szem-ben az ú j r o m a n t i k a költőibbé és mégis színszerűbbé.
szín-4 J. 111. 152. I. (1921.)
5 Foglalkoznak e kérdéssel Beöthy Zs., Gyulai P., Alszeghy Zs., Bart lm J., G a l a m b S., Szerb A.
p a d o n is hatásossá a k a r j a tenni a d r á m á t . A hideg színi hatással szemben belső szépségre, költőiségre törekszik. Esz-közei, melyekkel ezt a hatást eléri: a képzelet szabad csapon-gása, az érzelmek nagyobb és n a i v a b b szerepe, a színes, zeng-zetes költői n y e l v a képek halmozásával és a szépen folyó iambusok. Ezzel szemben a z o n b a n a j e l l e m r a j z , a lelki világ fejlesztése, m o t i v á l á s a nem erős oldaluk. A költőiség pótolja a s z á m í t ó értelmet. Ez az i r á n y t e h á t a f a n t á z i a és a költői nyelv reakciója.
F e l f o g j á k ú g y is, mint politikai változást kísérő ellen-hatást. „Az előző évtized d r á m á i főképen a nemzeti t á r g y a k a t kedvelik, vagy e g y é b d r á m a i m o n d a n i v a l ó i k a t is erősen nem-zeti érzésű és h a n g u l a t ú miliőbe illesztik bele. S ehhez illően természetesen d i k c i ó j u k a t is p a t h e t i k u s a b b á és szónokiabbá hevítik. Az ú j iskola e téren is reakciót jelent. A kiegyezés t á j é k á n élő nemzedék nem l á t j a már a magyarságot létének gyökereiben fenyegetettnek, érzi már a nemzeti életnek ké-nyelmes biztosítottságát és így nem t a r t j a a n n y i r a a maga tisztének a n a g y nemzeti ö n f e n n t a r t á s szolgálatába sietnie.
C s a p o n g ó b b és k ö n n y e d e b b t á j é k o k r a lordul. A nemzeti tár-g y a k a t vatár-gy e l h a n y a tár-g o l j a , v a tár-g y csak mint érdekes, mint t é m á j á h o z épen jól találó couleur localet. aláfestésnek alkal-mazza s ennyiben a régi h a z a f i a s d r á m á n a k ellenhatása/'3
Ezt az i r á n y z a t o t Rákosi Jenő i n d í t j a meg a kiegyezéskor első d a r a b j a i v a l ; a 70-es években virágzik és még a század végére sem iil el hullámzása, sőt v a n n a k , akik a XX. sz.-ban is keresik kirezgését. Rákosi mellett Dóczi Lajos, Bartók L a j o s m ű k ö d n e k ez i r á n y b a n , egy ideig, p á l y á j a kezdetén C s i k v Gergely is, de G y u l a i b í r á l a t a i r a elhagyta e teret.
Váradi Antalt regényes s z í n d a r a b j a i , Somló Sándort d a r a b -j a i n a k poétikus levegő-je c s a t o l -j a ez i r á n y h o z : Csepreghy Ferencet pedig e g y d a r a b j a : A vízözön 1876.
L e g k a r a k t e r i s z t i k u s a b b h a j t á s a e r o m a n t i k u s szellemnek a mesedráma.' Fővonása. lényege a teljes elszakadás a reali-tástól. Kiemelkednek a térből: irreális, n e m létező, mesebeli országban j á r n a k jórészt, v a g y legendás, romantikus korba l é p n e k : e l s z a k a d n a k az időtől: nincs k o r r a j z , korszellem:
6 Galamb S.: Rákosi Jenő. Irodalomtörténet 1920. évf.
I en meseszerű világ t á r u l elénk. M ű f a j i l a g m i n d v í g j á t é k o k ; ugyanis a l a p e s z m é j ü k az, hogy az igazi szerelem győz min-denen. Meséhez illően a sors m o z g a t j a a j á t é k o k a t , nincs itt
lélektani motiválás, a cselekvény f o r d u l a t a sohasem lelki á t a l a k u l á s , lelki élmény, h a n e m i n k á b b logikai művelet ered-m é n y e ; külső a k a d á l y o k v í g j á t é k a ez.
E m e s e d r á m á k sorát Rákosi Aesopusa kezdi 1866-ban s az egész csoportot a 80-as évekig a következők a l k o t j á k : Dóczi L a j o s : Csók (1871.), Rákosi J e n ő : Szerelem iskolája (1873), C s i k y Gergely: Jóslat (1875.) és Ellenállhatatlan (1878).
Ezek k ö z ü l Aesopus, Csók, Jóslat a 80-as években is kedvelt d a r a b o k a Nemzeti Színház m ű s o r á n . H o z z á j u k j á r u l a 80-as években a l í r á b a n számottevő Bartók L a j o s n a k „A leg-szebb" c í m ű m e s e d r á m á j a . 1879. decemberének utolsó hetében k e r ü l u g y a n színre (dec. 21-én), de a következő tavaszon a r a t j a sikerét és c s a k h a m a r lekerül a műsorról.
T á r g y a : Lesbos u r a feleleveníti a szépségverseny régi szoká-sát, hogy kicsapongó fiát a legszebb leánnyal összeházasítsa.
A bonyodalmat az okozza, hogy a titkon megbízott verseny-b í r á k köziil az egyikverseny-ből házsártos felesége kicsalja a titkot, a verseny célját s így a titok k ö z t u d o m á s ú v á lesz. Megkezdő-dik a versengés a b í r á k kegyeiért. Lesbos leányai, a kisvárosi görög h e t é r á k sürögnek, forognak a v e r s e n y b í r á k körül. Az archon elcsapja a v e r s e n y b í r á k a t és ú j a k a t bíz meg. Végre 'az archon fia hirtelen megnősül. Dolgozatunk h a t á r a i b ó l ki-'esik az egyes m ű v e k részletes elemzése, csak a n n y i t j e g y z ü n k 'meg erről, hogy a m e s e d r á m á k s o r á n a k ez m á r erőtlenedő, gyengülő képviselője. A m e s e d r á m a még egyszer fellobban
1896-ban, Dóczi L. Elli n ó r j á v a i s ezzel kialszik.
E m e s e d r á m á k világához áll igen közel (bár nem szok-t á k k ö z é j ü k sorozni) Somló Sándor „Első szerelem'' című víg-j á t é k a , (előadták a Nemzeti S z í n h á z b a n 1885. márc. 29-én):
melyet az a k a d é m i a i Teleki p á l y á z a t o n tüntettek ki (1884.).
Ez időben még csak vidéki városok színésze Somló, a Nem-zeti S z í n h á z b a n még csak vendégszerepel, de évek múlva ki-váló t a g j a és igazgatója is lesz. Munkássága mindvégig a
7 Szerb A.: A magyar ú j r o m a n t i k u s d r á m a 1927. Irodalomtörténeti füzetek. 17. sz.
r o m a n t i k u s d r á m a területen mozog s Dóczi, Rákosi mellett ennek f ő a l a k j a . Az „Első szerelem" első jelentékeny műve.
— A nőgyűlölő görög Agenor (volt korinthi király) fiát meg a k a r j a óvni a nőktől, m a g á n y b a n neveli, de itt is találkozik eggyel, k i n e k m i n d j á r t r a b j a lesz s kis küzdelem u t á n Agenor is lemond a k a r a t á r ó l , hisz ő is szerelmes lett. Leander boldog lesz Aglayával. Ugyanazon szerkezeti és j e l l e m r a j z i hibák, ugyanaz a naiv b á j , poétikus és idillikus hangulat t a l á l h a t ó k benne, m i n t á l t a l á b a n a m e s e d r á m á k b a n , de talán kevesebb homályos álomszerűséggel.
A mesedráma csak egy, de mindenesetre jellemző cso-p o r t j a az ú j r o m a n t i k á n a k . Rákosinak a 80-as évek előtt is v a n n a k m á r más természetű r o m a n t i k u s művei, V á r a d i Antal-n a k is regéAntal-nyes s z í Antal-n d a r a b j a i ( l a m ó r a , Iskarióth stb.). C s i k y is írt egyebeket a m e s e d r á m á k o n kívül. A 80-as években Dóczi Lajos is szerepel az „Utolsó szerelem" és „Széchy Mária"
című műveivel. Rákosi Jenő és Dóczi a „ K á v é f o r r á s " körében a legjobb viszonyban voltak egymással. Rákosi az „Emlékezé-s e k é b e n megvallja e g y m á „Emlékezé-s r a való h a t á „Emlékezé-s u k a t . Dóczit a kor-t á r s a k Rákosi szellemi g y e r m e k é n e k kor-tekinkor-tekor-tkor-ték, ki magas állami hivatala mellett is művelte mindig a d r á m á t . Az utolsó szerelem N a g y Lajos v a j d á j á r ó l , a sokszerelmű Laczfi Apor-ról szól, ki becsületből leköti szavát k i r á l y á n a k , hogy elveszi D r u g e t h Máriát s ez lesz utolsó szerelme. De a velencei hada-kozáskor megszereti a p á d u a i f e j e d e l e m leányát s N a g y Lajos látva igaz szerelmét, feloldozza szava alól. Dóczi ezt is, mint az ismerős tárgyú Széchy Máriát az ú j r o m a n t i k u s o k szabadságával dolgozta fel a jellemek és történeti hűség s z e m p o n t j á -ból. U g y a n e z a fő vonása Rákosi Jenő „Endre és J o h a n n a "
című m ű v é n e k , mely ez irány legnagyobb stílű d a r a b j a . Kár, hogy m é l y tragi kai alapgondolatát (hogy a zord és erkölcsi szigorban nevelt k i r á l y f i ú eltávolodik a k ö n n y e b b vérű Johannától), a mese f o r d u l a t a i csak erőltetve viszik a t r a g i k u -mig. Bartók Lajos is ír két történeti d r á m á t ez évben. ..Kendi M a r g i t é b a n Báthory Zsigmond féltékenvkedését r a j -zol j a testvére, Báthory Boldizsár iránt és ennek neje. Kendi Margit bűnhődik azért, hegy f é r j é t n a g y r a v á g y á s b ó l a feje-delem ellen lázadásba vitte. „ T h u r á n A n n a " M á t y á s k i r á l y idejében, a cseh h u s z i t á k felvidéki g a r á z d á l k o d á s a közt j á t
-szik. a csehektől k ö r ü l z á r t B á r t f á n . I z g a l m a s jelenetek u t á n m i n d e n jóra f o r d u l . Visszatér T h u r á n Anna f é r j e a város fel-s z a b a d í t á fel-s á r a fel-s A n n a megmentéfel-sére. Bartók költéfel-szetének ezek a legérettebb gyümölcsei. T ö r t é n e l m i levegő h a t j a át, d e j e l l e m r a j z o l á s á b a n fogyatékosságok v a n n a k , jelenetei k ö z b e n színszerűtlennek, nyelve keresett.
Az ú j r o m a n t i k a i r á n y á n a k , különösen a m e s e d r á m á n a k n a g y ellensége volt G y u l a i Pál. Ő f á j l a l j a , hogy Szigligeti egyre r i t k á b b lesz a s z í n p a d o n az ú j r o m a n t i k u s o k miatt, a k i k
„ m e g v e t n e k m i n d e n h a g y o m á n y t , lábbal t a p o d j á k a történel-met s a képzelet céltalan k o r l á t l a n s á g á t t a r t j á k a költői fel-fogás v i l á g á n a k " . Ez az ú j i r á n y „ S h a k e s p e a r e l e g g y ö n g é b b m ű v e i n e k leggyöngébb oldalait u t á n o z z a s e mellett é p p e n S h a k e s p e a r e ellenére e l h a n y a g o l j a , sőt nem is t a r t j a szüksé-gesnek az emberi szív és viszonyok hű r a j z á t s a c s e l e k v é n y t a n n á l költőiebbnek hiszi, mennél i n k á b b h i á n y z i k benne a j ó z a n ész"".8 Sem Rákosit, sem Dóczit, sem B a r t ó k o t n e m engedte G y u l a i az A k a d é m i á b a n m e g j u t a l m a z n i (1. a II. f e j e -zetben.)
A m o n d o t t a k a t összevéve n e m c s o d á l h a t j u k , ha irodal-m u n k u. n. „ n v u g a t o s " c s o p o r t j a Rákosit ú g y üdvözli, irodal-m i n t a k i d r á m á i n a k i r á n y á v a l először üt rést az a k a d é m i k u s i r á n v -n a k , a -nemzeti klasszicizmus i r á -n y á -n a k falá-n."
A Nemzeti Színház m ű s o r á n a k többi történeti s z í n ű d a r a b j a a h a g y o m á n y o s u t a k o n j á r . Nem sok t a l á l h a t ó : a r o m a n t i k u s i r á n y t ó l e l f o r d u l t C s i k y n e k „ N ó r á " - j á t , a k u r u c felkelés utáni idők bécsi u d v a r á n a k köréből, „Spartacus"-áit a r ó m a i rabszolga vezérről, B u d a v i s s z a f o g l a l á s á n a k 200 éves é v f o r d u l ó j á r a írt „ P e t n e h á z y " - j á t és Szász K á r o l y „Bölcs S a l a m o n " - j á t a d t á k még elő. A Nemzeti Színház m ű s o r á b a n c s a k az említettek szerepelnek: B a r t ó k : A legszebb 1879.
dec. 21.; Dóczi: Utolsó szerelem 1884. j a n l t . : B a r t ó k : K e n d i Margit 1884. m á r c . 28.: C s i k y : Nóra 1884. okt. 22.; S o m l y ó : Első szerelem 1885. márc. 29.; Rákosi: E n d r e és J o h a n n a 1885.
dec. 11.: C s i k y : S p a r t a c u s 1886. á p r . 9.: Dóczi: Széchy M á r i a
8 Bud. Sz. 1875., 18. sz. és Ellenőr 1877., 63. sz. ( Ú j r a : Kritikai dolg.
ú j a b b gyűjt.)
9 Kosztolányi D.: Rákosi Jenő. N y u g a t 1920. évf.
1885. m á j . 16.; C s i k y : P e t n e h á z y 1885. szept. 1.; B a r t ó k : T h u r á n A n n a 1888. okt. 5.; Szász K.: Bölcs Salamon 1889.
jan. 29.
V a n n a k ezeken k í v ü l elő n e m adott, de megjelent törté-neti t á r g y ú m ű v e k is a 80-as években. Koroda Pál „Alkibia-desz"-e (tragédia) az athéni vezérnek a történelemből ismert szerepéről szól. Célt tévesztett m ű ! Alkibidesből nem t r a g i k u s hőst, h a n e m k a l a n d o r t teremtett s előadására színszerűtlen-sége m i a t t sem lehetett gondolni. Somló Sándor „Gorgó" című t r a g é d i á j a a k a d é m i a i dicséretben részesült 1887-ben (Pozsony-ban elő is adták). K ö n y v a l a k b a n á t a l a k í t v a jelent meg. Tibe-rius császár idejéből veszi t á r g y á t s Gorgó lelki viaskodását l á t j u k , m i d ő n a c s á s z á r n a k R ó m a felett zsarnokoskodó ked-vese, T o m y r i s iránit érzett u t á l a t a harcra kel szívében a f i ú i szeretettel, midőn Tomyrisben az őt szerető a n y j á t ismeri meg.
Előadása, h a n g j a ezt is az új^onran'tiktxsok közé sorozza, mint másik művét. V arsányi Gyula: „ U r i a " című t r a g é d i á j a ( Leleki p á l y á z a t o n j u t a l m a t nyert 1889-ben; k ö n y v a l a k b a n 1890-ben) a biblia e g y i k 'történetét dolgozza fel: Dávid sze-relmét Betzabe iránt. Hőse a f é r j , Uria. Dávid vezére, kinek t r a g é d i á j á t a k i r á l y a iránti hűség és megsértett szerelme közti összeütközés okozza.
H a még m e g e m l í t j ü k az utolsó évekből az Akadémia Kóczán p á l y á z a t á n kitűntetett m ű v e k e t : Szász Károly: ..At-tila halála " (1888.) és „István vezér" (1889.): G a b á n y i Á r p á d :
„ P o g á n y m a g y a r o k " c í m ű művét (1890.) (mind megjelent) és az elsőnek elmarasztalt versenytársát, Váradi Antal: „ H ú n u t ó d o k " című művét, mely színre is (1890.), k ö n y v p i a c r a is került, azt hisszük, hogy a 80-as évek r o m a n t i k u s és történeti levegőjű műveit á t t e k i n t e t t ü k .
A társadalmi színművek. Sokkal egyetemesebb és mélyebb a talaja d r á m a i r o d a l m u n k m á s i k i r á n y á n a k , a
tár-sadalmi drámának.10 A kiegyezés u t á n k i a l a k u l ó t á r s a d a l m i (városi, polgári) élet a gyökere az ú j kedvelt m ű f a j n a k . Ez a t á r s a d a l o m szereti a m a g a problémáit, kisszerű életét a
szín-10 A komolyhangú t á r s a d a l m i d r á m á r ó l 1. G a l a m b Sándor: Huszonöt év a m a g y a r társadalmi d r á m a történetéből. 1926. Irodalomtörténeti
füzetek, 3. sz.
padon látni, mert a megváltozott szellemű korszak, a f e j l ő d ő nagyvárosi szalon-élet ú j kérdéseket, helyzeteket, ú j életet és problémákat vet az emberek elé. Ennek a kornak a társadalmi komoly d r á m a és még a társadalmi vígjáték a legjellegzetesebb, legéletbevágóbb megnyilvánulása a d r á m a terén, ö n -magát nézi, ön-magát vetíti ki őszintén. Ezzel érvényesül a d r á m á b a n is a realizmus.
Idegenben is talált rá ösztönzést. A Nemzeti Színház mű-sora tele van külföldi, főleg f r a n c i a társadalmi színművekkel, melyek a század közepén születtek. Seribe, if j. Dumas, Sar-dou, Feuillet, Oh net, Pa i Heran, Augier, D r e y f u s , Meilhac, Daudet stb. művei töltik meg a műsort. A mi társadalmi drá-m á n k is francia vágásba zökken s nedrá-m is tud szabadulni belőle. Átveszi a témákat, színpadi technikáját, fogásait, fő-a l fő-a k j fő-a i t s többé-kevésbbé igyekszik honi, m fő-a g y fő-a r színt fő-adni neki.11
De némi kis előzményre is tekint ekkor m á r vissza ez az irány. A 70-es években b. Jósika Kálmán még idegen t é m á j ú társadalmi drámát ír, Toldy István már magyar földre teszi lábát; Kazár Emil, Bercsényi Béla, Almási Tihamér segítenek az úttörésben. Sietteti a fejlődést a Nemzeti Színház is, mely a népszínmű kiválása után műsor nélkül m a r a d t s társadalmi színműre hirdetett pályázatokkal akart m a g á n segíteni. Egy évtizednyi kísérletezés után 1880. jan. 23-án Csiky Gergely
„Proletárok" című műve a Nemzeti Színház színpadán meg-teremtette az eddig v a j ú d ó m a g y a r társadalmi drámát. Ettől kezdve az idegen és egyre sűrűbben keletkező magyar dara-bokkal a társadalmi dráma foglalja le a Nemzeti Színház mű-sorát.
A kor eredeti magyar társadalmi drámái a következők:
1880. jan. 23. Csiky G.: Proletárok;
nov. 26. Bercsényi B.:A váltó;
1881. márc. 2. Porzsolt K.: A p á r b a j ; okt. 14. Balázs S.: Amerikai p á r b a j ; okt. 28. Csiky G.: C i f r a nyomorúság;
11 F r a n c i a mintáink beható ismertetését és jellemzését a d j a L á z á r Béla és k i m u t a t j a , hogy azok realizmusa csak „félréa'lizinus". „A tegnap,
a ma és a holnap". I. 1896.
1882. -darabokat. Pataiky József pedig „A m a g y a r színészet történe/te" című könyvében a Nemzeti Szinház történetét P a u l a y Ede haláláig ismerteti vázlatosan, azonban az eredeti m a g y a r műsort nem dolgozza fel és nem is közli. Ezért t a r t j u k közlését szükségesnek.
á t a társadalmi d r á m a terére. 1878—79 telén Párizsban volt, járta az ottani színházakat, melyekben a társadalmi darabok uralkodtak s ezek irányították, terelték Csikyt a társadalmi drámához. Látta a társadalom félszegségeit, betegségeit s javító céllal vitte őket színpadra s komoly életberendezést hirdetett. Szinte f á j d a l m a s a n érinti az embert az a sok nyo-morúság, az a sok társadalmi bűn., melyeket drámái elénk tárnak, bár a sötét színt humorral enyhíti s a megoldást is békésen intézi el. A Proletárok-ban a társadalom azon sze-rencsétlenek m u t a t j a be, kik léhaságukban a jóhiszemű embe-rek kegyelemadományaiból tengődnek és csalják a világot. A vagyoni érdekből vagy kényszerűségből való házasság bántó motívuma itt is, a többi d a r a b jaiban is előfordul. A C i f r a nyo-morúság, a tisztviselők nyomorúságos helyzetét m u t a t j a be.
A Stomfay családban is a társadalom hibáit, gyarlóságait lep-lezi le az örökségre vadászó rokonok viselkedésével, a hal-dokló gentry Stomfainak a halálos ágyán kitudódó m ú l t j á v a l : most gondoskodik törvénytelen leányáról s annak a n y j á r ó l . Bozóti Márta című műve m a j d n e m a tragikumig viszi a nyo-morúságot. Márta, hogy gyermekét titokban felnevelhesse, nevét o d a a d j a egy uzsorás aljas üzelmeihez. A vasember pedig m á r polgári tragédia: a meggazdagodott Bárdi gyáros ellenzi, hogy fia az elszegényedett nemesi Szentgáli család leányát vegye feleségül. Ellenállását annyira erőszakolja, hogy a fiatalok halálba mennek s Bárdi mindenkitől elha-gyatottan bűnhődik kevélységééirt. Csikynek m a j d n e m minden d r á m á j á b a n szerepel egy bűnfolt valamelyik n ő a l a k j á -nak m ú l t j á b a n . A sötét pont-ban is helytelen társadalmi
viszonyok viszik rá a nőt, hogy kacérkodásával egy f é r f i halá-lát okozza s most az a bűnhődése, hogy a miatta öngyilkossá
lett tiszt testvérébe lesz szerelmes.
Csiky a magyar polgári társadalomból vette a l a k j a i t , de inkább csak alakjait, míg maguk a mesék már nem mindig a speciális magyar jelleget tükröztetik. Hibáztatta is Beöthy Zsolt nála a speciális magyar szín hiányát. A francia
dráma-írók h a t á s á n a k t u d h a t j u k ezt be. De a társadalom nagy érdek-lődéssel fogadta a darabokat, hisz ezek a hatáskeltés minden eszközével rendelkeztek: a szerkezet biztos volta, a hatásos jelenetek, a nyugtalan élénkség a jelenetekben, fordulatos
nyelv, a mese érdekessége meghozták gyümölcsüket. Csak a lélektani elsiklásokat k i f o g á s o l j a a kritika.
Csiky h a t á s á n a k t u l a j d o n í t h a t j u k a t á r s a d a l m i d r á m a megerősödését, fellendülését. C s a k e g y - p á r t e m l í t ü n k meg követői közül. M a g y a r a l a k j a i é r t és levegőjéért e m e l j ü k ki Szigeti József m ű v é t , a „Rang és mód"-ot. Két (testvérről szól:
B a n a i Gábor méltóságos úrról s Banai Gerőről, a falusi gaz-dáról. Gábor felesége, a d ö l y f ö s asszony hozza összeütközésbe őket. E g y é b i r á n t a Nemzeti Színház Szigligeti Ede u t á n leg-többet Szigeti Józsefnek köszönhet. A kiváló előadó művész 1846-tól kezdve g y a r a p í t j a a műsort v í g j á t é k a i v a l és nép-színműveivel és Szigligeti d a r a b j a i mellett legtöbb estét az ő d a r a b j a i f o g l a l n a k le. Ábrányi Kornélnak, ki a regényírás területéről k a l a n d o z o t t a d r á m á h o z , m i n d k é t d a r a b j a az arisztokráciát és az alsóbb osztályt á l l í t j a szembe. Mérày
Horváth Károly d a r a b j a : „Egy asszony története" a szere-lemnek a h á z a s s á g fölötti jogát látszik hirdetni, a „rouék"
m o r á l j á t . A l a p e s z m é j e : a szerelem szerencsétlenné teszi azo-kat, akik nem h a l l g a t n a k b á r m i l y k ö r ü l m é n y e k közt is a sza-v á r a . „A h á z a s s á g törsza-vénye összeütközött a szerelem törsza-vé- törvé-nyével. A szerelem törvénye Isten t ö r v é n y e ! " (IV. fel v.). Elő-kelő szalon világban j á t s z i k ; a h á z a s t á r s a k nem e g y m á s b a n t a l á l j á k fel boldogságukat. Nemcsak f o r m á b a n , de gondolko-z á s b a n is a f r a n c i á k t a n í t v á n y a . N a g y port vert fel e d r á m a k ö r ü l a Nemzeti Színház d r á m a b í r á l ó bizottságának az a kívánsága, hogy az író m ű v é n e k befejezését a s z í n p a d r a ala-kítsa át. ( K ö n y v a l a k b a n „ N ő " címen jelent meg). Beniczkyné d r á m á i méltó p á r j a i regényeinek; v a n meseleleménye, de nincs ereje azok d r a m a t i z á l á s á r a . „Edith"-jét „Nem ismerem a m ú l t t ö r t é n e t é t " című regényéből írta. Dóczy Lajos: „Vegyes p á r o k " - j a sikerét csak a k t u á l i s t á r g y á n a k köszönhette: el-szegényedett keresztény nemes házassága a vagyonért egy kitért gazdag zsidó-leánnyal. A szerző megvallja, hogy ezek a vegyes p á r o k „hideg úton v a n n a k össze h a b a r v a . Az egyik részről a szegénység, a másikról a hiúság a vőfély. Eleinte a f i a t a l vér elhiteti mindegyikkel, hogy szeret és hogy szerette-tik . . . Az első összetűzésnél eszébe j u t az egyiknek, hogy magas r a n g j á t , a m á s i k n a k , hogy v a g y o n á t és hitét áldozta fel, s kész a f ö l d i pokol" (l. felv. 1. jel.). Ám a d r á m a végére
a f é r f i valóban megszereti a nőt, mert — itt a szerző zsidó szempontú t e n d e n c i á j a — a természet nem csinál különbsé-get; „ahol két szív találkozik, ott eltörpül, semmivé lesz min-den, amit a szeretet nélküli emberek n a g y n a k néznek: r a n g
a f é r f i valóban megszereti a nőt, mert — itt a szerző zsidó szempontú t e n d e n c i á j a — a természet nem csinál különbsé-get; „ahol két szív találkozik, ott eltörpül, semmivé lesz min-den, amit a szeretet nélküli emberek n a g y n a k néznek: r a n g