KÖLTÉSZETE.
Az objektív m ű f a j o k u t á n a legszubjektívebb m ű f a j h o z é r t ü n k . Ebben szólal meg részint legjobban a nemzeti érzés, a nemzeti lélek t a r t a l m a az előző korszaknak, a népies-nem-zeti i r á n y n a k légkörében. D e a v a j ú d ó , átmeneti korszak lap-pangó erőit, a még többé-kevésbbé h a t á r o z a t l a n törekvéseket is legérzékenyebben a líra m u t a t j a .
I. Első p i l l a n a t r a feltűnik, hogy sok, különböző nemze-d é k k e l találkozunk. í g y t a l á l k o z u n k három névvel, melyek-nek viselői még a 30-as, 40-es évek verselői voltak. Beöthy Zsigmond (1819—96.) még az A t h e n a e u m köréhez tartozott, az almanach-líra egyik híve; 1850-től kezdve írt verseit a d j a most ki (1880.). Kortársa neki a szintén r o m a n t i k u s lelkű Lauka Gusztáv (1818—1902.), a 40es évek egetverő f i a t a l -ságából. Nagyon jellemzők rá azok az érzelmes románcok, melyeket 1864-iki g y ű j t e m é n y é b e n szedett össze. A k k o r ki-a l ki-a k u l t szellemében, jelentős változás nélkül versel ki-a 80-ki-as é v e k b e n is, de i n k á b b csak dilettanti2musból (1882. Őszi
rózsák). Jeszenszky Dánielnek (álnéven: Temérdek: 1824—
1906.) a s z a b a d s á g h a r c előtt még ki nem alakult lírai egyé-niségét Arany János iskolája vonta magához; egészséges, derűs, m e g z a v a r h a t a t l a n lelki egyensúly, e n y h e h u m o r lát-szik az 1889-ben először k i a d o t t v e r s g y ű j t e m é n y é n .
A r a n y s Petőfi hatása v a l ó b a n h a t a l m a s méretű volt. Az a nyüzsgő sokaság, melyet a 80-as években élő lírikusok k ö z ü l ez i r á n y a l a t t t á r g y a l u n k , nehezen tekinthető á t ; ezért először a régebben fellépetteket t á r g y a l j u k .
E r d é l y i János 1855-ben a Pesti Napló tárcáiban1 „Egy
1 Ú j r a : Kisebb prózái [I. k. 1865.
századnegyed a m a g y a r szépirodalomból" címen t á r g y a l j a a 48 előtti lírát is, és Vörösmarty kora u t á n m e g r a j z o l j a a m a g y a r költészetnek m e g ú j h o d á s á t Petőfi, A r a n y , Tompa szellemében, a művészi népiességben. A nép-nemzeti líra ki-a l ki-a k u l á s á n ki-a k idején, Petőfi mellett s z í v j á k m ki-a g u k b ki-a e szel-lemet: G y u l a i Pál, Szász Károly és Lévay József. „Mint a művészet a v a t o t t j a i t üdvözli az ú j líra még Szász Károlyt, Lévay Józsefet, G y u l a i Pált, kik a tömeges t a r t a l o m fölött mint öntudatos alkotók foglalnak állást s t a r t j á k a súly-egyent a m a z i r á n y ellen, mely a népi elem ü r ü g y e a l a t t . . . vidéki poézist a k a r keletbe hozni" — m o n d j a r ó l u k Erdélyi.2
A kezdetnek e művészi i r á n y á b a n meg is m a r a d n a k s őket tekintették a nemzeti klasszicizmus öröksége letéteménye-seinek, a h a g y o m á n y átvevőinek, s A r a n y Jánossal e g y ü t t m ű k ö d v e ők a gerincei, tekintélyei az i r á n y n a k a kor sze-mében a 80-as években is.
Pedig egyik sem zseniális költő. Gyulai Pál költemé-nyein a népköltészettől öntudatosan eltanult egyszerű, vilá-gos szerkezet látszik, mely egész jelenetszerűvé, d r á m a i v á válik. Érzelmeit legtöbbször tárgyilagos képben fejezi ki, érzései mélyek, de tartózkodóan, f é r f i a s komolysággal, nem a hirtelen fellobbanásban, szenvedélyben önti s z a v a k b a . Mű-vészi higgadtsága n a g y formai gondot biztosít neki. L í r á j a á l t a l á b a n elégikus h a n g ú . Nemzetének szeretete készteti mélabús k ö l t e m é n y e k r e az elnyomatás idején, m a j d szatírára a f o n á k s á g o k láttára. Szerelme a családi tűzhelyé és ennek gyászait s i r a t j a (neje s leánya halálát), sokszor természeti képbe b u r k o l v a . Költeményeit 1870-ben a d j a ki, m a j d egy-m á s u t á n többször, egy-mindig bővítve ú j a b b költeegy-ményeivel.
1883-ban a d j a ki a sokoldalúan m u n k á s Szász Károly is második v e r s g y ű j t e m é n y é t (az első 1862-ben jelent meg). Az ő l í r á j a is s z ű k k ö r ű ; szerelme és b á n a t a a k o r á n elhunyt I d u n á é r t . a boldog családi élet megénekelt érzelmei s az alkalmi ódaköltészet jellemzik főleg l í r á j á t , melybe idegen hatások is belejátszanak. É p p ú g y n e m t e r m é k e n y lírai ter-mészet, mint nem az Gyulai.
Az 50-es évek több kötete u t á n 1881-ben g y ű j t ö t t e össze
I. m. 125. 1.
verseit Lévay József is. „ L é v a y költészetének v e z é r g y ö k e r e is a népköltészetből s z í v j a e r e j é t , de virágzása szerényebb.
P e t ő f i egyéniségének tüzét ö n t ö t t e a n é p d a l b a , A r a n y n á l t ö m ö r e b b é vált a n y e l v és f o r m a , m é l y e b b é a gondolat, L é v a y j o b b a n m e g m a r a d t az e g y s z e r ű b b r h y t m u s o k , t e r j e n g ő b b f o r m a mellett, az á l t a l á n o s a b b é r z e l m e k k ö r é b e n s n é h á n y k e d v e s n a i v v a r á z s n á l , mellyel P e t ő f i s A r a n y n e m igen éltek, de m e l y e t ő és G y u l a i Pál e l t a n u l t a k a n é p d a l o k t ó l " — jel-lemzi egyik m é l t a t ó j a .1 Ebből az általánosságból m a g y a r á z -h a t ó t a l á n , -hogy so-hasem volt népszerű, m e r t nincs erős á r n y a l á s ú egyénisége, mely a figyelmet m e g r a g a d j a .
Költe-ményeiből n e m h a n g z i k ki az é l e t n e k valami agilis, cselek-véstől, a k a r á s t ó l terhes m e g n y i l v á n u l á s a . „Az a k t i v i t á s h i á n y a c s a k u g y a n eleitől fogva ott l a p p a n g L. egyéniségé-ben".4 L í r á j a lelkének a nyugodt szemlélődést m o n d j á k , m e l y h e m engedi, hogy a szenvedély e l r a g a d j a , de az a p r ó , r ö p k e h a n g u l a t o k m i n d d a l r a késztetik. Még a f i a t a l k o r heve is h i á n y z i k n á l a ; eleinte P e t ő f i h a t á s a alatt áll: a sok genre-k é p b e n , és a sogenre-k n é p d a l b a n ; b í r á l ó j a , P é t e r f y is a népies egy-szerűséget emeli ki. A családi élet kultusza, m e g h i t t viszony a természettel, a megelégedett lelki n y u g a l o m és eszmélkedés ismétlődnek, v a r i á l ó d n a k n á l a m ű v é s z i kimértségben.
A P e t ő f i - T o m p a - A r a n n y a l k i a l a k u l t nép-nemzeti líra a n e m z e t i klasszicizmus l í r á j a a s z a b a d s á g h a r c u t á n v á l s á g b a j u t o t t . A szertelen P e t ő f i - u t á n z ó k , a kelmeiség, a t á j k ö l t é s z e t
hívei r o n t o t t á k meg a n n a k m ű v é s z i voltát.5 Ők a l k o t j á k azt az első nemzedéket, mely a nemzeti klasszicizmus f a l á n elő-ször üt rést, h o g y megbontsa a n n a k művészi, h a r m o n i k u s és h o m o g é n épületét. Pezsgő h a r c t á m a d t az e l f a j u l á s körül. E h a r c b a n a z u t á n a k r i t i k a (Gyulai, E r d é l y i J„ A r a n y ) , a m ű -vészi k ö l t ö k eredeti p é l d á j a a g y a k o r l a t b a n és a k ü l f ö l d i k l a s s z i k u s m i n t á k f o r d í t á s a (Szász K„ G y ő r y Vilmos, L é v a y stb.) h a t o t t a k jó i r á n y b a n a f e j l ő d é s r e . A k ü z d e l e m ered-m é n y e az lett, h o g y az elvi v i t á k b a n tisztázták az eszered-méket
- ^ ^ u l ô o l P • 3 Voinovich G..VBud. Szemle 1911.
V ^ 4 Zsigmond F.:[/írod. tört. 1918.
5 Alszeghy Zsolt: „Petőfi és az ötvenes évek in. l y r á j a " . Kisf. Társ.
É v l a p j a i 1913—14.
í 29 és d i a d a l r a j u t o t t a művészi nép-nemzeti irány, a nemzeti klasszicizmus, mely h i v a t v a volt arra, hogy i r á n y t j e l ö l j ö n i r o d a l m u n k további fejlődésének s a m e l y i r á n y „ i f j ú tűz-ben, szenvedélyes elevenségben veszít ugyan, de szelleméhez h ű m a r a d v á n , a gondolat gazdagságával, a t a n u l m á n y m ű -velő erejével, a f o r m a g o n d j á v a l és szépségével a művészet jogát visszaszerzi".6 E n n e k a népies-nemzeti i r á n y n a k , a m a g y a r klasszicizmusnak i d e á l j a : az erős nemzeti érzésű, romlatlan erkölcsi felfogású, a népköltészettel rokon költészet volt. Bizonyos konzervativizmus, mérsékelt és nemes értelem-ben vett korlátozás jellemzi. Idealizmus egyeisül n á l u k bizonyos realizmussal. A h a g y o m á n y b ó l él és azt őrzi a h a n y a t -lás, az e l h a j l á s o k ellen.7
Élnek u g y a n még sokan az ötvenes évek P e t ő f i követői közül (Zalár József, Boruth Elemér (t 1886.), Tóth E n d r e , Székely József, B a l k á n y i Szabó József stb.), de m á r jelen-tőségük nincs.
A kiegyezést közvetlen megelőző időnek első pár évéről (1863-ig) Erdélyi János ír „időszaki szemlét" befejezetlen dolgozatában: A m. líra. 1863. ( ú j r a : T a n u l m á n y o k 1890.) Itt m á r m e g á l l a p í t j a , hogy „a népi m ú z s a kezdi megvonni az ihletét költőinktől és áldásai osztogatásában némi t a k a r é k o s -sági elvet űz". E népiességen azonban csak a kelmeiség sal-l a n g j a i t érti, ez a h i á n y pedig jesal-le a n n a k , hogy a d i a d a sal-l r a j u t o t t nép-nemzeti i r á n y művészi ereje még ó v j a , nyesi az e l f a j u l á s t . Ez a nemzedék csak epigonokat a d és h a n y a t l á s t jelez, de ú j költői mind P e t ő f i - A r a n y iskoláját j á r j á k „sze-rényen". C s a k n é h á n y a t e m e l ü n k ki azok közül, kik a ki-egyezést közvetlen megelőző időben szereznek nevet a 80-as évekre is.
Dalmady Győző Pestmegye f ő j e g y z ő j e (1836—1916.), közkedvelt p o é t á j a a szerelemnek: igazi lírai egyéniségét is az a d j a , hogy a boldog szerelem egyszerű, gyöngéd, álmo-dozó dalosa, ki, mint dalos természet, folyton a pillanat ihle-tének h a t á s a alatt áll és ennek frissesége teszi kedvessé a p r ó dalait. J ó f o r m á n csak dalt ír a szerelemről, mely a
termé-ö Beöthy Zs.: Szász K á r o l y emlékezete. B u d . Szemle 1909. é v f .
7 K e r e s z t i ! r y D e z s ő : A n e m z e t i k l a s s z i c i z m u s essay-íirodalma. 1928.
K o k a s E.: Az 1880-as é v e k i r o d a l m i é l e t e . 9
szetet is a m a g a érzelmi körébe v o n j a . Ehhez a lírai képé-hez később, é v t i z e d ü n k b e n csak h a z a f i a s versei a d n a k ú j a b b vonást. ( H a z a f i a s költemények 1894.). D a l m a d y nem művészi értékeivel v í v t a ki m a g á n a k az érdeklődést, hanem az igény-telen költészetében megnyilvánuló szeretetreméltó egyénisé-gével, a boldogságban k i á r a d ó szív k i f o g y h a t a t l a n érzelmi s k á l á j á v a l . Az alkalmi költészet művelésén, h a z a f i a s és dicsőítő ó d á i n kívül szintén a szerelem lantosa, Komócsy József is (1856—94.). 1868-ban g y ű j t i Össze először verseit, m a j d 1883-ban a „Szerelem könyvé"-vel éleszti fel ú j r a a közönség figyelmét. Játékos kedvvel, hol heves, hol enyelgő h a n g o n önti versbe ideális szerelmének egész történetét:
epe-kedését, b á n a t á t , örömét. Mint a Petőfi Társ. alelnöke és szer-kesztő élénk részt vesz az irodalmi életben. Ez időben vált ismertté idősb Szász K á r o l y fia, Szász Béla (1840—1898.), a filozófus, a t u d ó s költő; l í r á j a is r e f l e x i v költészet, a fiúi szeretet, a m a g a családi o t t h o n á n a k szelid érzései, vallásos hangulatok, szerelme neje iránt, e g y p á r nagyobb lélekzetű költeményében, ill. ó d á j á b a n a bölcselő elem vagy h a z a f i a s h a n g : ezek a m o t í v u m a i az 1883ban megjelent v e r s g y ű j t e -ményének. R a j t u k is felismerhető szellemi vezérének, az angol L o n g f e l l o w n a k a h a t á s a .
A 80-as évek elején g y ű j t i össze másodszor (először 1861-ben) lírai verseit az e p i k á b a n is f e l t ű n t Fejes István (ref.
lelkész, m a j d püspök, 1838—192">.). G y u l a i és Szász modorá-b a n , sokoldalú hangon s változatos t é m á k a t énekel meg; leg-t ö b b szerencsével a leg-tiszleg-ta l y r a i dal h ú r j a i leg-t pengeleg-ti, de néha
az ó d á b a n is sikereset alkot. E g y ü t t lép fel vele lelkész-társa, Szász Gerő (1831—1904.), az írói lelket örökségként át-s z á r m a z t a t ó Száát-sz-cát-saládból. Elát-ső köteteiben az i f j ú át-s á g zabo-látlan, n y u g t a l a n heve h á n y t a - v e t e t t e szenvedélyes érzelmek közt. Mostani (1880.) verseiben a komoly, férfias, nemes érzésű, csöndes lobogású szív t á r u l elénk: á p o l j a hitvese em-lékét, m a j d ú j szerelem t á m a d benne, de erre m á r csak a rezignációval, a lemondással, megnyugvással felel.
Ezek az epigonok m a i szemmel nézve együttvéve sem m u t a t n a k , a d n a k k o r u k n a k v a l a m i k ü l ö n ö s érdekességet, m a nevüket is alig i s m e r j ü k , de 10 é v n y i k o r s z a k u n k történe-téből mégsem h i á n y o z h a t i k a l a k juk. Volt relatív jelentőségük.
A h a n y a t l á s , az í870 köriili években fellépő és a nép-nemzeti iránytól el nem térő, azt meg* nem tagadó í r ó k a t tekintve, még feltűnőbb. Az ú j viszonyok (a kiegyezés u t á n i p á r t h a r c o k ideje) nem n y ú j t o t t a k kedvező t a l a j t az egységes közszellemű, a nemzetre k i h a t ó l í r á n a k . A h a z a f i a s líra az a l k o t m á n y o s berendezkedés viszonyai közt csak a p á r t h a r -cok szellemében talált forrást s ezért elernyedt.
Erről az időről, illetve ennek csak a mégis relatíve j o b b lírikusairól ír összefoglaló szemlét a Budapesti Szemle —p—
jelzésű k r i t i k u s a (Szász K á r o l y ) : A l e g ú j a b b m. líra, (1866—
73.) címmel. Ítéletének ez a s u m m á j a : „Általában véve b á t -ran e l m o n d h a t j u k , hogy a fentebb megjelölt é v k ö r b e n (1866—73.) egyetlen nagyobb szabású tehetség sem tiint fel a m a g y a r l y r á b a n ; egy sem, mely irodalomtörténeti m a r a d a n -dóságra t a r t h a t n a számot: legalább s a j á t abszolút érdemei-ért nem, h a c s a k mint egy meddő korszak képviselője nem".
Van itt egy iskola, mely n a g y szenvedélyeket szeret játszani, v i l á g f á j d a l m a s , embergyűlölő hangon titánkodni, de mivel hiányzott az igazi lelki alap, mint Byronnál, az emberszeretet, az eszmények letiprásából származó bensőséges f á j d a l o m , azért a kivételes lelkiállapotoknak a v a d á -szására vitt e törekvés. A pesszimizmus e Petőfi u t á n z ó k n á l a nemzeti klasszicizmus t a r t a l m i szempontjából ellenzéki vonás volt. Ez iskola tagjai közül 3 él évtizedünkben, Bene-dek Aladár. Kovács G y u l a , G á s p á r Imre, de szerepüket m á r a 70-es években eljátszották, k i í r t á k m a g u k a t s n e m is a d n a k ki verskötetet k o r u n k b a n .
A többiek jobban, tisztábban m e g m a r a d n a k a hagyomá-nyos utakon. Nem hozmaik ú j eszméket, ú j lelkeit, témáik k ö r e is a megszokott ; érzelmi s k á l á j u k is kisszerű. Egyéniségükre táplálóan, melegítően, j ó t é k o n y a n hatott a népies-nemzeti i r á n y gazdag szelleme.
E n n e k a szellemnek mély erkölcsi nemességét l á t j u k Tor-kos Lászlóban. 1886-ban megjelent „ U j a b b költemények 1874—84." c. kötetben levő vallomások szerelméről, i f j ú -koráról tesznek tanúságot szűzies m ú z s á j á r ó l , melyet a régi idealisztikus iráíiy megkövesülésének m o n d t a k a reális kor gyermekei. Különben őnála h i á b a keresnők a lázas, emésztő
szenvedélyeket. Kontemplativ lélek, l í r á j á b a n a reflexió j u t
9*
t ú l s ú l y r a . Többet gondolkodik, mint érez. Szerelmi l í r á j á b a n is letér a kitaposott útról, itt is sokat eszmélkedik v a g y szerelme egyszerű történetét énekli meg; képzelete nél-külözi a szárnyaikat. Általában a jó ízlést és nemes irányit
terjesztette.
S o k o l d a l ú a n szorgalmas író volt Prém József (1850—
1910.), ki m i n t m ű f o r d í t ó lépett fel (1872.) és elszórva meg-jelent költeményeit g y ű j t ö t t e össze 1883-ban („Költemé-nyek"). Ezek is a forma c s í n j á t m u t a t j á k . Egyébként sok a sekélyes verse és modorossággal fedi az eredetiség h i á n y á t , vékony költői erejét. Jóval k o r á b b a n lépett fel Illyés Bálint
(1835—1910), de a 80as években nincs verses kiadása. H a z a -fias verseiben az igazi érzés váltakozik az erőltetettséggel;
dalai őszintébbek. „Egészben véve i n k á b b a költészet igaz szeretete, mintsem az alkotás láza késztette dalolásra s meg-m a r a d t meg-mindvégig rokonszenves meg-m ű k e d v e l ő n e k " — meg-m o n d j a róla Endrődi,0 amit k ü l ö n b e n költőink köziil sokról ismétel-hetünk. A kiegyezés évétől kezdve versel Platt y (Pásztói) Adorján és 1887-ben g y ű j t i össze egy kötetbe költeményeit a Szerelem gyásza, Történetek, A Mátra, Vegyesek c. ciklu-sokban. Elég jó verselő a középszerűek közt. Verseiben nem t ü k r ö z ő d i k erősebb egyéniség. Egy-két s t r ó f á j a megállaná a' helyét, de egész k ö l t e m é n y t nem írt művészit. Ugyanezt ismételhetnők meg Erödi Dánielről, h a a 70-es, 80-as években írt sok verskötetét nézzük. Gyorskezű és ezért felszínes. Van hangulat-, eszme-, érzelem-világa, de kevés a művészi értéke s ezért hidegen hagy. Irt mindenről és miként témáiban, úgy a kifejezés, a l a k í t á s stílusában is határozatlan. A hagyomá-nyos líra szerény követői közé sorozzuk még a régiek közül Bulla Jánost, a „ T ü n d é r ö v " (1876.) c. költői elbeszélés í r ó j á t , Jékey Aladárt, az erdélyi poétát, aki első kötetében évtize-d ü n k b e n írt verseit a évtize-d j a ki 1891-ben, (Költemények 1879—
1889.), de m á r k o r á b b a n fellép. Ide tartozik Csengey Gusztáo is, ki A r a n y t ballada írásban is követte, ö n á l l ó kötete nem jelent meg évtizedünkben, de á l l a n d ó a n szerepel a szépiro-dalmi l a p o k b a n .
Az eddigiekben nem a d t u k az előző időszakok teljes
ü Műveltség Könyvtára 497. 1.
képét, hisz' sok név nem szerepel itt, a k i k nélkül hiányos az időszakok képe (nem is említve a hírhedt P e t ő f i - u t á n z ó k a t , h i á n y z i k pl. Tóth Kálmán, Dömötör János, T h a l y K á l m á n , I n d a l i G y u l a , Tolnai Lajos, D a r m a y Viktor stb.) ; akiket n e m t á r g y a l t u n k , azok már nem élnek v a g y nem írnak évtizedii n k -ben. C s a k a 80-as évek régibb nemzedékét m u t a t t u k be.
Ha most tehát — a 80-as énekhez érve — az évtizedet nézzük régi és ú j a l a k j a i v a l együtt, l á t j u k , hogy u r a l k o d ó v o n á s a : a hagyományos költészet ápolása. A nemzeti klasszi-cizmus költészete azt a tekintélyét, melyet az 50-es években szerzett, nagyrészt megtartotta, „nemzeti költészetté" lett,
h a t ó e r e j e élénk, eszményi t a r t a l m a nemzeti kincs és örök e m b e r i tartalom. Ezért lett az irodalmi életben is m é r t é k a d ó ez az i r á n y , és ennek k o r á b b i átvevői és művészi gyakorlói (Gyulai, Lévay, Szász K.) tekintélyükkel követőkre t a l á l t a k . Koppant kár azonban, hogy ez a nemzeti irány nem termelt ki ú j a b b n a g y költőket. H o z z á j á r u l t ehhez még az e g y h a n -gúság, e g y f o r m a s á g m o z z a n a t a is. Ezt Pintér Jenő is említi:
„Mivel a tradíciónak ez a ritka megőrzése nemcsak a világ-felfogás azonosságával, h a n e m a költői témakör, kifejezés-mód és verselés hasonlóságával is j á r t , l í r á n k és e p i k á n k — a költők t ú l n y o m ó részét tekintve — némileg megállott f e j -lődésében". (Képes Ir. t. II. k. 39. I.). Legalább is ezt a lát-szatot kelti a h a g y o m á n y o s i r á n y , mert egy n a g y tehetség n e m r a g y o g j a be ezt a t a r t a l m a t friss, eleven színnel. Legfel-j e b b élénkebb realizmus Legfel-jelentkezik ez ú Legfel-j lírikusoknál.
Itt körülbelül a 70-es évek második felétől vesszük a fel-lépő lírikusokat s köztük több, ma m á r elismert neves köl-tőt t a l á l u n k .
Ez utóbbiak közül 1881-ben lép fel ..Dalok" című első kötetével Vargha Gyula (ezeket 34 évi zárkózottság u t á n vas-tagra felgyülemlett költeményeivel 1915-ben ú j r a k i a d j a ) . Költészetének az első, a 80-as évek végéig tartó k o r s z a k á b a n
— mint Y á r d a i Béla megjegyzi1 0 — a dalszerű hang uralko-dik. még a komor, a csalódástól bús t é m á j ú a k b a n is. H á r o m kis szerelmi regény van itt d a l o k b a n : első szerelmese n e m viszonozza érzelmeit, máshoz m e g y ; innét a sötét, komor
10 „V. Gy." Irodalomtörténet. 1916. évf.
hang, m á s o d i k szerelmese is boldogtalan, de ekkor nem is oly mély a költő érzelme; végül a h a r m a d i k b a n megtalálja bol-dogságát — és a családi örömöket is. A kifejezés nehézsége a t á r g y b a n rejlik: u g y a n a z o n érzelemnek, az e g y m á s u t á n következő d a l o k n a k e g y h a n g ú s á g á t Vargha nem tudta el-kerülni.1 1 E g y é b t é m á k is f a k a s z t o t t a k benne dalt, de mind-ben egyszerű, mesterkéletlen érzés van. Verselése is. nyelve is méltó a népies-nemzeti költészethez. 1884-ben jelenik meg
„Első k ö t e t ' - e Szúoay Gyulának, a győri szerkesztőnek, de kibontakozása, mint a többieknek is, jelen s z á z a d u n k b a esik.
Később tisztul ízlése és m á r f e l t ű n i k verseiben a humor („csípős és élces versek") s m á r sok életképet ír: ma is ezekért s z e r e t j ü k őt. Radó Antal is csak f é r f i k o r á r a válik g a z d a g érzelmű, önálló lírikussá. A 80-as években sok f o r d í t o t t kötete v a n (latin, görög, olasz stb. költőktől); 1887-ben m i n t eredeti versíró is b e m u t a t k o z i k („Versek"), de kevés verse azt a b e n y o m á s t kelti, hogy csak m ű f o r d í t ó i tevékenysége tette költővé. Idegen olvasmányai a d j á k a lelki t a r t a l m a t a meglepően n a g y technikai készséghez.
Sokkal önállóbb és erőteljesebb m á r Kozma Andor tehet-sége eílső kötetében: „A t e g n a p és m a " címűben (1889.). Mű-f a j a az óda és szatíra s t á r g y a i t a politika (szabadelvű szem-szögből) és a n a g y emberek a d j á k . G y u l a i Pál a Bud. Szem-lében sok dicséretet mond róla, de ó d á i b a n sok kifogásolni valót is t a l á l : kevés b e n n ü k a mélység, az ünnepelt jellem-zetes v o n á s a i n a k megérzése, a tömörség és a páthosz fen-sége. Sokkal sikerültebbek jókedvű, szellemes szatírái s szá-z a d u n k e l e j é n is eszá-zekkel válik ismertté sszá-zéles körben. A nem-zeti irodalom tekintélyes tényezői, é p p e n mivel tősgyökeres nyelvével,' formaművészetével, költői felfogásával A r a n y János h a g y o m á n y a i n a k éltetője, h a m a r megnyitották előtte az érvényesülés ú t j á t .
J o b b a n k i a l a k u l t lírai egyéniséget m u t a t n a k évtizedünk-ben Pósa L a j o s és J a k a b Ödön több kötet versükkel.
Az életkezdés állandó küzdelme, nyomorgást közt a r a t
11 Így vélekednek egykorú bírálói is. —z—: Budapesti Szemle'1882.;
Baráth F e r e n c : Pesti Napló 1888.: Rupp Kornél: A modern költészet és az ú j a b b nemzedék. 1887.
sikert Pósa Lajos első kötete 1878-ban. A siker t i t k a : az az elpu szt ít ha ta t l a n n a k látszó jókedv, mellyel, m i n t Petőfi, be-a r be-a n y o z z be-a nyomorúságos életmiliőjét. É p p e n ennek h i á n y be-a , m e g c s a p p a n á s a miatt nem keltett figyelmet következő kötete:
U j a b b költemények (1881.), de ennek t ú l n y o m ó része m á r úgyis n é p d a l és midőn a sors Szegedre veti szerkesztőnek, Petőfi és az alföldi népdalköltészet n y o m á n csak úgy o n t j a a dalos köteteket. Ezen évtizedben ez P ó s á n a k a f ő t e r ü l e t e ; több százat írt és híres m u z s i k u s á n a k , D a n k ó P i s t á n a k dal-l a m a i v a dal-l m a j d fedal-le átment a n é p a j k á r a . Természetesen ez a n a g y mennyiség nem eredetiségből s nem n a g y művészet-ből táplálkozott. Itt Szegeden írta népszerűekké vált, bal-ladaszerű „Apró történeteit" is, e románc t á r g y a k a t , rendsze-rint szomorú mesével. De m á r ez évtizedben is sok-sok gyer-mek-verset és mesét ír. Már Szegeden, 1882-ben megindít egy g y e r m e k l a p o t : „ J ó b a r á t ' - o t , de ennek megszűnte u t á n sem h a g y o t t fel a gyermekköltészet művelésével (sok kiadása!), sőt mikor 1889 végén Pestre h í v j á k a m e g a l a p í t a n d ó „Én Ujságom"-hoz, megkezdi azt a működést, melyért a nemzet h á l á s a n gondol r á : haláláig a g y e r m e k v i l á g n a k él. Pósa egész költészetére jellemző, hogy személyes érzésű verseiben is a romlatlan kedély naivságával szemléli az életet; derűs a lát-h a t á r a , m i n d e n örömet okoz neki. Pósa L a j o s szelleme, fel-fogása, nyelve teljesen a nemzeti költészet t a l a j á b ó l nő ki és ennek bátor megváltója a későbbi éveknek ettől eltávolodó költészetével szemben is; csak művészi mélységet nem vett onnan.
Nemesen szép szerelmének egyszerű története, epekedése és bizonytalan reménykedése, m a j d boldogsága a házasság-b a n — ez a z a j t a l a n , egyszerű érzelmi élet: Róza szerelme késztette dalolásra Jakab ödönt, a vidéki, dévai poétát.
1874 óta írja verseit Rózáról és első kötete végén. 1879-ben Rózáról m á r mint nejéről ír. Rózáról írt verseit f o g l a l j a össze a „Hangok az i f j ú s á g b ó l " (1886.) c. kötete is, de e b b e n b a l l a d á s történetek is v a n n a k . J a k a b Ödön szerény, de komoly m u n k á s a a l í r á n a k ; csak igaz érzésből ír, benső szükségből, közvetlen hangon, ízléses nyelven, nemes t a r t a l o m m a l ; ezek miatt oly megkapok, élvezetesek versei. Az i f j ú nemzedék egyik tehetségiesiebb és k o m o l y a b b t a g j a . A költészet tiszta
világa t ü k r ö z ő d i k lelkében, miként az g a z d a g a b b színnel n a g y költőinknél is t a l á l h a t ó .
E h a g y o m á n y o s i r á n y örök emberi és mégis nemzeti mi-'voltát mi sem m u t a t j a j o b b a n , mint az, hogy a n n y i szorgal-mas m u n k á s a van, a k i k n e k a költői működése, h a b á r na-gyobb művészi erő n é l k ü l is, e n n e k az i r á n y n a k , stílusnak körében m a r a d , etrősebb-gyengébb megnyilvánulással.
Még n é h á n y ambiciózusabb v a g y k o r u k b a n elismertebb1"
l í r i k u s t á l l í t u n k bele a k o r k é p b e . Ők még egyénibb, önállóbb színeket is m u t a t n a k . Ne keressük n á l u k a nemzeti klasszi-cizmus n a g y értékeit, h a t á s á t , h a c s a k a n n y i b a n nem, hogy ennek e r e j e óvja meg őket a konvencionális témakörben az elsekélyesedéstől, vagy vele ellentétes tartalomtól. Első köte-gében (1876.) még nyers, fiatalos h a n g ú , de 1880-ban m á r lehiggadtan lép a közönség elé Szabó Endre. A r a n y János i s k o l á j á r a vall tősgyökeres magyarossága, gondos f o r m a m ű -vészete; kedélyét jellemzi a fogékonyság a lírai benyomá-sokra, a humoros, nem m a r ó csípősség, h a n e m p a j z á n enyel-gés. Kötetében v a n n a k szerelmes versek („Csipkerózsák"), sikerült, humoros zsánerok („Alakok"), míg a „Budapesti k é p e k ' - b e n nívóját csökkenti és pongyola lesz. Orosz mű-f o r d í t á s o k k a l , regény- és elbeszéléssel is mű-fellépett. Váradi Antalnak költői sikereinél nagyobb port vertek fel d r á m á i ; pedig e g y m á s u t á n 3 kötet költeményt is adott ki (1875-, 77-, 79- és 1890-ben). Ami kevés lírai természet volt benne, azt szerelmi verseiben f e j e z t e ki, mindegyik kötetében. D e ő a l a p j á b a n véve nem költői természet; sem lángralobbanó érzelmi élete, sem s z á r n y a l ó képzelete nincs. Eszmélkedő h a j l a m a i vitték a vallásos témákhoz, szintén mindegyik kötetében (pl. 1. „Látások könyvéből", „Hit" c. ciklusait).
Ódáiban nemes páthosz, lendületesség van, egész költészeté-ben eszményi felfogás, vallásos áhítat, misztikus szín s ehhez simuló nyelv. Mint lírikus, legnagyobb sikerét a 90-es
évek-ben a r a t t a a „Legendák könyvé"-vel. Az érzés nemessége
12 Hogy kiket t a r t a n a k jelesebb költőknek, némileg látható Szana T a m á s 2 cikkéből; ő a Magyar Szemle 5. és 12. kötetében két ízben is be-m u t a t j a „A be-mai be-magyar költészet a l a k j a i " - t . Reflexiókat ehhez 1. Magyar Szemle 1892. évf.
h a t j a át gr. Zichy Géza verseit is (1877. és 1892.); poétikus lelkű dilettáns ő, de nem valódi költő. L í r á j a a család köré-ben m a r a d , vagy a köznapi élet p i l l a n a t n y i jelenségét, költői a l a k í t á s r a nem is érdemes f u t ó b e n y o m á s o k a t foglal versbe;
ezért nincs benne sok h a n g u l a t , lendület, de viszont közvet-lenségével, őszinteségével megnyerő. Ő különben is csak f u t ó l a g foglalkozik a költészettel, n e m mélyül el a költői alkotás lelkébe, s így a benső f o r m á k iránti érzéke gyönge;
a m ű g o n d és csiszolás hiányzik nála. E g y pár a p r ó d a r a b j a mégis sikerült.
Versényi György is a h a g y o m á n y hívének mutatkozik m á r 1877-ben „Havasi rózsák'" c. lírai kötetével. Szorgalmas elméleti m u n k á s s á g a meglátszik költészetén is, melyet a tanul-mány és igénytelen egyszerűség jellemez. Ilyen másik két kötetében is: „Költemények", „ U j a b b k ö l t e m é n y e k " 1888- és 1890-ben. Népdaílaival ós n é p r o m á n c a i v a l vált ismertté Pap Zoltán, ki maga szerzette a d a l l a m o k a t is. ö n á l l ó kötettel először 1886-ban lép fel s itt már t a l á l k o z u n k népies költe-m é n y e k k e l ; ekölte-mellett költe-még a családi érzelkölte-meknek áldoz.
Kadocsa (Lippich) Elek csak barátai körének szánta az „Egy élet tavaszából" (1883.) c. első kötetét, de midőn a Koszorú m e g t á m a d t a verseinek egy részét, kötetét a k ö n y v p i a c r a vetette. A megrovás csak à kötet egy részére áll; a szerző nem gyakorolt szigorú k r i t i k á t m a g á n és zsengéit is felvette, melyekben lírai közhelyekkel, elcsépelt képekkel él, v a g y visszhangozza olvasmányait. Általában azonban figyelmet keltő tehetséget árul el. Még e csoportban kell megemlíteni Regőczy Exner Győzőt, kit h a r m a d i k kötete („Egyszerűség és j ó k e d v " 1888.) m u t a t a legkedvezőbb színben (az első kettő
„ K ö l t e m é n y e k " címmel 1882. és 1884-ben jelent meg); tartalmára igen jellemző a c í m e : egyszerű t é m á k „szerény m a g u n k -ról". „ t a r k a a p r ó s á g o k " stb., mind jó kedvben. A népies epika is említi Balogh István nevét. Köteteiben („Költemé-nyek" 1885; „Húsz esztendő 1875—95." 1896.), m e l y e k tehet-séget á r u l n a k el, nem közöl szerelmi költeményeket, hanem eszmélkedő, reflexiós verseket, vagy szüleiről, testvéreiről ír.
vagy a népdalt műveli. Főbb kötete v a n Dengi Jánosnak is;
t a l á l h a t ó k nála sikerültebb költemények, főkép a dalnemben (1881. Páholydalok), de egészben véve nem jeleskedik.
Bol-dogsággal telve tisztán a családi lírát műveli Dömötör Pál.
Köteteit (D. P. költeményei 1876., Ú j a b b költeményei 1884.;
Költemények 1888.) elismeréssel f o g a d t á k ; költői kedély, nemes tartalom, helyes f o r m a é r z é k közepes tehetséggel: ezek a jellemzői.
Sokáig f o l y t a t h a t n ó k még, ha kimerítően a k a r n á n k írni e 10 évről is; de n y u g o d t a n le is z á r h a t j u k a sort: a többieket értéktelenségük kirekesztette az irodalomból. Pedig ínég sokan daloltak. Erre céloz V a j d a jános, mikor azt m o n d j a , hogy 80.000 poétánk van. Az eddig t á r g y a l t a k k a l e g y ü t t kb. 100-ra is felmegy az évtizedben lírai kötettel szereplők száma.
N a p j a i n k i g még R u p p Kornél k ö n y v e a d t a a legrészletesebb ismertetésüket (,,A modern költészet és az ú j a b b n e m z e d é k "
H 887.) mintegy f o l y t a t v a az említett „időszaki áttekintéseket", de nem oly komoly, kritikai hangon, mint azok.
IL A kiegyezés utáni idők szelleme a változás csíráit h o r d t a m a g á b a n ; egyes önállóbb l í r i k u s o k b a n erősebben is megnyilvánult, e változás s ezekről m o n d j u k , hogy a nem-zeti klasszicizmus ízlésétől eltérő utakon j á r n a k .
Mindenekelőtt r á m u t a t u n k arra, hogy megszűnik a veszély, mely á l l a n d ó a n f e n y e g e t t e a nemzet f e n n m a r a d á s á t . A modern állami élet a m a g a nyugodt veszélytelenségében a p á r t p o l i t i k á b a terelte a h a z a f i a s érzést, vagy csak ritka, ünnepi érzéssé tette, mely főleg a 48-as eszmék f a k u l t ideo-lógiájából táplálkozott: csak t á r g y a , de nem légköre a köl-tészetnek a patriotizmus. E n n e k következtében az érdeklődési kör más i r á n y o k b a n szélesebbé t á g u l ; ú j h a t á s o k a t , ú j általá-nosabb európai eszméket és életérzéseket keresnek, e u r ó p a i költőkhöz f o r d u l n a k . Helyet k a p a költészetben a filozofikus, eszmélkedő szellem és vele a pesszimizmus. A nemzeti egyíormaságtól elszakadt egyéni érzelmeknek szabad k i f e j e z é -sét és tartózkodó mérséklet helyett a lírai megnyilatkozás korlátlan s z a b a d s á g á t v a l ó s í t j á k meg.13 „A m a i kor embere azt k í v á n j a , hogy a költészetben m e g t a l á l j a azokat az érzelme-ket és eszméérzelme-ket, melyek szívét-lelkét a g y a k o r l a t i életben,
13 Ezekről ír G a l a m b S á n d o r : „A m a g y a r líra a kiegyezés u t á n "
M a g y a r Múzsa 1920. 9—12. sz.
a letért való küzdelemben el töltik. A világfájdalom minket is annyira belesodort a nyugati eszmék áramlatába, hogy nincs finomabb érzés vagy hangulat, mely tőlünk idegen maradna".1* Egyes önállóbb költők nem a k a r n a k epigonok lenni és a népiességtől elszakadva eredetiségre törekszenek; ezért bizonyos határozatlan, nyugtalan vibrálás, útkeresés verődik ki költészetükön. Átmeneti, v a j ú d ó korszak tükröződik itt:,
a letért való küzdelemben el töltik. A világfájdalom minket is annyira belesodort a nyugati eszmék áramlatába, hogy nincs finomabb érzés vagy hangulat, mely tőlünk idegen maradna".1* Egyes önállóbb költők nem a k a r n a k epigonok lenni és a népiességtől elszakadva eredetiségre törekszenek; ezért bizonyos határozatlan, nyugtalan vibrálás, útkeresés verődik ki költészetükön. Átmeneti, v a j ú d ó korszak tükröződik itt:,