A m u l t század második fele r e g é n y i r o d a l m u n k k i b o n t a -k o z á s á n a -k , terebélyes f á v á való növe-kedéséne-k a -kora. A s z a b a d s á g h a r c előtt „levett k a l a p p a l " üdvözlik a m e g j e l e n ő eredeti m a g y a r regényt s ö r ü l ü n k a n n a k az e g y p á r m a g y a r regénynek, melyre a 40-es években r á m u t a t h a t u n k . Az abszolutizmus alatt a z o n b a n az előző évtizedben megindult nemzedék, f ő k é p Jókai felvirágoztat j a az elbeszélő irodalmat.
E g y ú t t a l az irodalmi termelés s ú l y p o n t j a , az érdeklődés, a közkedveltség a versről á t v o n u l a prózai elbeszélésre s ez válik a modern kor általános é r d e k ű m ű f a j á v á . O k o z t a ezt a z is, hogy az ú j s á g o k mindig közöltek folytatásos regényeket:
t á r c a r e g é n y e k e t ; ezt a divatot az 50-es évek elején a Pesti Napló népszerűsítette; a „ H o n " kedveltségének egyik oka a z is volt, hogy Jókai a t á r c a r o v a t b a n közölte regényeit.
Az abszolutizmus k o r á n a k elbeszélő irodalma (főleg re-gény-költészete) azonban még nem m u t a t n a g y változatossá-got, sokszínűséget, n a g y elevenséget. A r o m a n t i k a légkörében mozognak a művek, vagy pedig, miként Vas Gereben, m a g y a -r o s a b b színű k o -r -r a j z o t a d n a k . A 80-as évek -r o m a n t i k u s a i
mind ez időben lépnek fel. A realizmus u g y a n behatol m á r a kisebb terjedelmű novellákba, de a realista regényirodalom csak lassan alakul ki angol, f r a n c i a , orosz hatás alatt. A 70-es években p a n a s z o k a t lehet olvasni, hogy eredeti regény termelé-s ü n k nem elég gazdag az olvatermelé-sóközöntermelé-ség ellátátermelé-sára.
Pedig a kiegyezést követő politikai és t á r s a d a l m i á t a l a k u l á s évrőlévre növeli az olvasóközönség táborát. Ezért t á -m a d n a k a regény-sorozatok,1 vállalatok; rengeteg k ü l f ö l d i regényt f o r d í t a n a k , melyek olcsóságuk folytán e l t e r j e d n e k
1 L. n é h á n y a t a II. fej. végén a kiadóvállalatoknál.
K o k a s E.: Az 1880-as évek i r o d a l m i élete.
és sokszor selejtes t a r t a l o m m a l elégítik ki az olvasási v á g y a t . D e lassankint a n n y i ú j m ű v e l ő j e a k a d a szépprózának, hogy termelése h a m a r o s a n a modern kor regény termelésének gaz-d a g s á g á t éri el. A 80-as évek sok ú j író előtt n y i t n a k teret s a következő évtized pedig m á r a XX. s z á z a d n a k , a n y u g a t i i r o d a l m a k g a z d a g s á g á v a l versenyző elbeszélő irodalmát kezdi meg.
I, Amint közel lépünk a 80as évek szépprózai k i a d v á -nyaihoz, csodálkozva l á t j u k , hogy szinte n a g y o b b a novellás kötetek száma, mint a regényeké. E csodálkozás csak a d d i g t a r t , míg meg n e m i s m e r k e d ü n k e kötetek mű formai mivoltá-v a l : mert e k k o r azt l á t j u k , hogy a régibb, az abszolutizmus a l a t t megerősödött, kényelmes menetű novella, v a g y más-ként „beszély" mellett m á r egy ú j forma lett úrrá, a rövid rajz és ennek d i v a t a , mely é p p e n a 80-as években vált széle-sebb körűvé, szülte a sok, kis lélekzetű d a r a b o k b ó l álló köte-teket. Nem lehet élesen elkülöníteni a régies novellának és a m o d e r n r a j z n a k íróit és egyes d a r a b j a i t : a r a j z í r ó k is
vissza-visszatérnek a novellához, b á r v a n n a k tiszta r a j z k ö t e t e k is.
Nem a k a r j u k k ü l ö n tárgyalni a novella- r a j z - és regényiro-d a l m a t , csak r á m u t a t n i e f o r m a v á l t o z á s regényiro-d i v a t j á r a s f ő b b képviselőire.2
R a j z - i r o d a l m u n k r a is k ü l f ö l d i írók a d t a k mintát, ösztön-zést.3 Műveltebb íróink olvassák és f o r d í t á s a i k k a l meghono-s í t j á k a k ü l f ö l d i , ily i r á n y ú írókat. í g y hat r a j z f o r m á n k k i a l a k u l á s á r a Dickens, nem regényeivel, h a n e m „Londoni vázlatai"~val; hat az amerikai Irving, akinek ilynemű kötetei, különösen a m á r címével is figyelemkeltő Sketch-book, to-v á b b á a tiszta r a j z f o r m a mesterének. Bret H a r t e n a k
kalifor-niai történetei v á l n a k n á l u n k is ismeretessé. Az angolokon kívül az orosz Sollogub, T u r g e n y e v Y a d á s z r a j z a i , a f r a n c i a D a u d e t és a P á r i z s b a n ekkor divatos írók ösztönzik elbeszé-lőinket r a j z o k írására.
3 A régies novella ismertebb nevű művelői pl. Vértesi Arnold.
B a k s a y Sándor, Csiky Gergely, G y ő r v Vilmos, L a n k a Gusztáv, Tóth Béla. Vadnai K á r o l y és sokan mások.
3 Galamb S á n d o r : A r a j z f o r m a fejlődése elbeszélő irodalmunkban.
Bud. Szemle 1925. 47—72. L
Maga a r a j z f o r m a , a m i l y e n n e k k i f e j l ő d ö t t f o r m á j á b a n mutatkozik, erős p r ó b á r a teszi a tehetséget: hisz', hogy Szath-m á r y K á r o l y n a k , a r a j z f o r Szath-m a ellenzőjének szavával é l j ü n k ; e szivar k a - t a r t a m ú r a j z o k sokat a k a r n a k : kiesi, szűk
ke-retbe, n é h á n y h a s á b b a s z o r í t a n a k össze sok mondanivalót.
G a l a m b Sándor t a n u l m á n y a részletesen t á r g y a l j a e r a j z f o r m a s a j á t s á g a i t . Általában szembehelyezkedik ez a régies novel-lával: a novella az „ábrázolás teljességéhez, szélesebb közlés-hez szokott", a cselekmény, a mese a túlnyomó eleme s az életnek távolabbról és m a g a s a b b szempontból való nézése jellemzi; a r a j z az életet „distanciátlan közelségből" nézi s az
életnek „véletlenszerűen kiragadott, a l a k í t a t l a n valószerűsége", mely „szinte lírai hirtelenséggel" vetíti töredékesen p a -pírra a megfigyelést s i n k á b b csak alakot m u t a t be, nem e s e m é n y t ! Egy jelentékeny része a r a j z n a k a régies novella cselekményszerűségével áll szembe: eseménytelenségben is t u d portrait-t rajzolni. A m á s i k rész a d u g y a n cselekményt, de más formai kifejezésekben, mint a novella: az esemény-sornak ösak töredékeit a d j a , mintegy sejtelemszerűen, v a g y nyitva, befejezetlenül h a g y j a , v a g y csak e l i n d í t j a , vagy c s a k a legvégső láncszemeket o l d j a meg s az előzőkre csak f é n y t vet. v a g y egy titkot p a t t a n t ki, mely jóidéig feszültségben t a r t o t t a az olvasót, szóval merész, bravúros j á t é k a f o r m á
-val — ez jellemzi s ez az értéke is, mint a b a l l a d á n a k az el-beszélő költészetben.
U g y a n c s a k G a l a m b S á n d o r vázolta a r a j z f o r m a történeti kialakulását i r o d a l m u n k b a n . Mint mondtuk, nehéz megvonni a h a t á r v o n a l a t a r a j z genre-ja körül, úgyhogy m á r a kiegye-zés előtt is találni hozzá közelebb álló beszélykéket, de öntu-datos k i a l a k u l á s a a kiegyezés u t á n r a esik. A 60-as évek vé-gén és a 70-es években beszélhetünk igazi r a j z r ó l s első meg-gyökereztetői Balázs Sándor, Tolnai Lajos, Beöthy Zsolt vol-t a k . Ra jzaik részben d a r a b o n k é n vol-t a folyóiravol-tokban, részben elbeszélő köteteik novellái közt találhatók. Ők tehát n e m tiszta r a j z í r ó k , miként szintén csak p á r d a r a b b a l szerepel-nek Sebestyén G y u l a , E n d r ő d i Sándor, Margita y Dezső:
K i s f a l u d y Atala 1879-ben „ R a j z o k " címen adott ki egy kötet i l y n e m ű művet. Mindezek á t n y ú l n a k a 80-as évekre és az ú j r a j z írókkal előidézik ez évtizedben a r a j z n a k szinte
túlten-gését. Ilyen ú j r a j z í r ó k pl. Bródy Sándor, Just h ZsigmoncL Gozsdu Elek. I v á n y i Ödön és a Mikszáth K á l m á n novelliszti-k u s m u n novelliszti-k á s s á g a és több sinovelliszti-került r a j z a n y o m á n f e l b u r j á n z ó e t h n o g r a f i a i r a j z írók.
E n n e k a r a j z n a k kiváló és kizárólagos képviselője Pe-telei István. Elvonultan, távol az irodalmi élettől élt Erdély-ben. Lelkületére az orosz írók, főleg T u r g e n y e v írásainak b o r ú j a , h a n g u l a t a feküdt. 1882-ben lépett fel első ra jzköteté-vel („Keresztek"'), amely m á r teljesen kifejezi egész költésze-tének h a n g u l a t á t : azokról ír, a k i k Krisztus keresztjét h o r d j á k vállukon. Második r a j z k ö t e t e 1886-ban: Az én utcám. Petelei r a j z a i n a k t á r g y a Erdély kisvárosi, kispolgári életéből vagy a falú világából valók, de n y o m a sincs b e n n ü k az örömnek, az é l e t v í d á m s á g n a k : e g y h a n g ú a n sötét képek ezek, idillek helyett végzettragédiák k é p e i : fojtott, nehéz levegő j á r ben-n ü k , mert Petelei elveszítette érzékét az élet derűsebb képei iránt. A l a k j a i m i n d belső életet élnek és az érzés p u s z t í t j a el őket. Jellemábrázoló ereje erős. bár n é h a rikító színekkel r a j z o l : r a j z a i t líraiság lengi á t ; művészi kidolgozásuk s a b e n n ü k megnyilvánuló érző szív h a t n a k legjobban az olva-sóra. Peteleinek nyugtalan, szaggatott, sejtelmes előadása
van. Csak egy hosszabb m ű v e t írt: A fülemüle (1886) e.-t.
de ugyanazon s a j á t s á g o k k a l mint a p r ó r a j z a i t : sőt ez utóbbi m ű v e m á r i n k á b b álomképnek, mint életnek látszik. Íróink közül őnála legerősebb az orosz hatás.
E forma változás az elbeszélés terén nem történt meg minden ellentmondás nélkül. Megszólal az aggódás a kis t e r j e -delmű m ű v e k elszaporodása miatt; hogy „nem a k a r senki nagyot és h a t a l m a s a t alkotni, megelégszik avval, ha a p r ó dolgot talál el híven. A költők elfecsérlik e r e j ü k e t , ahelyett, hogy azt minél j o b b a n központosítani i p a r k o d n á n a k . A mo-d e r n r a j z is e n n e k a beteges i r á n y n a k kifolyása"4 Félnek az' elbeszélő irodalom lehanyatlásától, m e r t így az „elbeszélő, költészet j ó f o r m á n töredékeire bomlik szét: képekre, r a j -zokra. vázlatokra, melyeket nagyobb egésszé fűzni, közös-gondolat tolmácsaivá avatni, a röpke megilletésen túl érde-kessé s egész lelki v i l á g u n k a t foglalkoztatóvá tenni: ez lenne
4 Koszorú, 1884; 39. sz.
a z elbeszélő költés t u l a j d o n k é p e n i föladata".5 Azt hiszik, h o g y a kor e sajátos vonása a n n a k jele, hogy n e m szeret elbeszélni, v a g y nem igen van neki mit elbeszélnie, s az a p r ó írás é p p e n a gyors termelés miatt érzéketlenné teszi az írókat a komo-l y a b b törekvésre. A k o m o komo-l y a b b esztétikusoknak nem a r a j z m ű f a j a ellen van kifogásuk, mert hisz' ez mégis csak értékkel, ú j m ű f o r m á v a l gazdagította i r o d a l m u n k a t , hanem az e j t i gondolkodóba őket, hogy a r á n y t a l a n n a g y tért foglal el és az „erőltetett rajzprodu^dÜó á l d a t l a n s á g a " ellen szólalnak fel.1' G y u l a i Pál is azért nyilatkozik ellene, mert minden*
t a l e n t u m o t m a g á n a k foglalt le és mert „művészietlennek tar-totta a keretnek és a t a r t a l o m n a k a küzdelmét, az egyensúly-talanságot a közlendő a n y a g és a közlés f o r m á j a közt".7
Az aggodalmakat az idő s az ú j nemzedék megcáfolta.
É r i n t j ü k röviden a t á r c á k d i v a t j á t is. A tárca nem el-beszélés, novella, vagy r a j z , h a n e m a n a p i eseményekről, közelmúlt élményekről szóló eszmefuttatás, v a g y v a l a m i n e k leírása, bemutatása, vagy a k t u á l i s témáról való vélemény-mondás csevegésszerűen, k ö n n y e d társalgó f o r m á b a n , de min-dig szellemesen. Greguss Ágost 1876-ban, Ágai Adolf „Tárca levelei'-nek előszavában ír az ú j m ű f o r m á r ó l és nem t u d v a besorozni a t á r c á t egy esztétikai, m ű f a j i csoportba sem.
azért levélnek m o n d j a a tárcát, „de amely levél nem egy valakihez, hanem a közönséghez van intézve, v a g y i n k á b b a közönség mindenik t a g j á h o z egyenkint". Ö a f r a n c i a „cau-serie'-hoz kapcsolja, mint irodalmi forráshoz. A t á r c á n a k t i p i k u s művelője s e k o r s z a k n a k kedvelt a l a k j a Ágai Adolf, ki ..Tárca levelei"-vel, melyeket évtizedeken keresztül írt Porzó néven s kötetekbe szedve időnkint ki is adott, hírnevet és népszerűségei szerzett. Előtte is voltak t á r c a í r ó k , régebben is, de ő p á r a t l a n mestere és n a g y művelője. Tárcái fővárosi életképek, útirajzok, országgyűlési képek, v a g y utcáról, szo-bából vett témákról szóltak s a tárca vonásait tökéletesség-ben r a g y o g t a t t á k : a „ t á r c a í r á s f e j e d e l m e " nevet érdemelte ki.
Mellette kedvelt t á r c a í r ó k voltak Bérezik Árpád, Á b r á n y i
5 Buci. Szemle 1888—137. sz. 307. .1. és 1889—148. sz. 142—3. I.
* Főv. Lapok, 1884. 63. sz.
7 Galamb S. i. m. 57. 1.
Kornél, a fiatal Sipulusz, Tóth Béla és mások. A t á r c á n a k társa a karcolat is.
II. A 80-as évek elbeszélő irodalma a n a t u r a l i z m u s fel-lépésén kívül nem hoz j e l e n t é k e n y e b b változást: az előző év-tizedekben feltűnt ú j vonásokat teszi élesebbekké, erőtelje-sebbekké.
A r e g é n y ragaszkodott a m ű f a j o k közül a legszívósabban a romantika légköréhez. Jókai Mórnak bámulatosan termé-keny m u n k á s s á g a t a r t j a f e n n erőben: ő uralkodik a közönsé-gen s i r á n y á v a l serkentő hatással v a n az írókra is. Jókai népszerűségének f é n y k o r á t 1875ig szokás felvenni: eddig b á l -v á n y k é p p e n áll mindenki előtt. Jókaiban ugyanis a nemzet nemcsak a regényírót látta, h a n e m a h a z a f i a s szellemnek, a közelmúlt gloriolás éveknek képviselőjét, hősét és az ellenzéki f é r f i ú t is ünnepelték benne. Emellett még regényeinek roman-t i k á j a és a 48 körüli 2 évroman-tizederoman-t eszményíroman-tő szelleme szinroman-te delejes összhangban volt. a nemzetnek illúziókban ringatódzó lelkével. Ám J ó k a i 1875-ben a fúziókor k o r m á n y p á r t i lett és ez sok illúziót széttépett ; meg is c s a p p a n t híveinek száma.
Azonkívül „a naiv, eszményeknek szóló lelkesedés egyálta-lán kezdett kimenni a divatból, a gazdasági életben kifejlő-dött szabadverseny n y o m á n h a t a l m a s lendület mozgatta m e g országunk addigi fülledt levegőjét, de egyúttal végkép belénk is oltotta az a n y a g i a s világnézet bacillusait".8 I r o d a l m u n k a t a jelen t á r s a d a l m i kérdések érdekelték, nem az előző évtize-dek nemzeti mozgalmai: a fellépő realista regényírók hódí-tottak s Jókai m á r nem volt az egyetlen író. A korszellemmel való ö s s z h a n g j á n a k ez a bomladozása vitte J ó k a i t ettől kezdve j o b b a n a régmúlt történelem felé s ő elhagyta századát, hogy felkeresse n e m z e t ü n k történetének régi korszakait.
Valóban, a 80-as években az általa eddig r i t k á n műveli történeti r e g é n y lesz kedvelt m ű f a j a . E nemű művei is
köz-ismertek; különben is Jókai hosszú, 6 évtizedes p á l y á j a lénye-gében sohasem változik; halomszámra írt r o m a n t i k u s regé-nyei h a s o n l í t a n a k egymáshoz k o r r a j z b a n , j e l l e m r a j z b a n , leleményben, a l a k j a i k b a n és szertelenségeikben.
3 Zsigmond Ferenc: Jókai 1924. 44. sz.
De n a g y s z á m ú történeti regénye mellett most is ír még a század középső évtizedeiről, a közelmúltról. Ez tudniillik J ó k a i n a k legtöbbször felkeresett korszaka s eddigi m u n k á s -sága is a közelmúltról szóló politikai regény volt: az á t a l a k u l ó Magyarország r e f o r m k o r s z a k a s a nemzet a k t í v , m a j d p a s z -szív küzdelme önállóságáért: ez a háttere Jókai politikai
regényeinek.
Jókai maga is érezte, amit a n n y i r a h a n g o z t a t t a k előtte, hogy körülötte a világ realistává, sőt n a t u r a l i s t á v á vált; p r ó -báit ő is alkalmazkodni, hogy megmutassa, ő is tud úgy írni.
mint az ú j írók, — persze sikertelenül, ilyen kísérlet pél-d á u l a G a z pél-d a g szegények, 1890-ben.
Meg kell e m l í t e n ü n k még J ó k a i n a k viszonyát a k o r a -beli kritikához. A szertelen Jókai-imádással szemben állott G y u l a i Pál köre (Csengery Antal, Szász K., Péterfy).9 E tekin-tetben bizonyos egyoldalúságot kell m e g á l l a p í t a n u n k G y u l a i
Pálék nál. Ők u. i. mint az elvek emberei, m i n d i g elviségüket látták veszélyben, v a g y m e g t á m a d v a , ezért „bírálás közben az egyik írónál az érdemek, a másiknál a h i b á k vizsgálatát tekintik f ő f e l a d a t u k n a k " elviségük k idomborítására. Ez a z u t á n a r á n y t a l a n s á g r a vezetett s „a jó t u l a j d o n s á g o k rövid megengedése u t á n a hibák terjedel mes es kiélezett fejtegetése következik *. Erre ingerelte őket a szertelen Jókai-dicsőítés is.
Ha meggyengült erővel is, de azért még tovább él a romanticizmus. Jellemző Jókai h a t á s á r a , h o g y Gárdonyi Géza is, ki 1886-ban lép fel. első könyveiben egész lélekkel a romantika híve és „modoros" Jókai u t á n z a t o k a t ír: ez irányú működése teljesen h a t á s t a l a n u l vész el. P á l y á j á n a k utolsó éveivel kapcsolódik k o r s z a k u n k b a Degré Alajos (f 1887.); régi író már, írásai is elavult szelleműek: b e n n ü k a romanticizmus a legerőtlenebb f o r m á b a n nyilatkozik meg.
Francia s z á r m a z á s á t jelzi eleven, szellemes tolla, könnyed, ötletes társalgási tónusa és felszínes r o m a n t i k á j a . Az 50-es években kedvelt író volt. „Bőkezű uzsorása" (1882.) erkölcsi célzatú: egy szívtelen uzsorás megundorodik önmagától s m e g j a v u l v a bőkezűségével engeszteli ki vétkeit. A liatáskel-tésnek olcsó r o m a n t i k u s eszközei és lélektani hihetetlenségek
9 Zsigmond i. xu. 403—406.
t a r k í t j á k . Vidám elbeszélései és regénybe összefűzött mulat-tató történetei sikerültebbek. (Visszaemlékezései 1883—4.:
„ Í g y van j ó l " 1887. vígregény.)
A történeti érzékét veszíteni kezdő k o r s z a k b a n éppen sok történeti regényével v á l i k ki P. Szathrnáry Károly. Ug y áll a k ö z t u d a t b a n , mint J ó s i k a t a n í t v á n y a . Ő maga is „kisebb igényiteknek" és „részben d i d a k t i k u s i r á n y ú a k n a k " m o n d j a regényeit. Az e f f a j t a irányzatosságot Jósikától t a n u l t a . Kor-r a j z b a n , az egyén m e g Kor-r a j z o l á s á b a n csak felszínes tud lenni, stílusából is hiányzik a vonzó erő. Miként Jósika, ő is a régi k o r s z a k o k a t kereste f e l ; így ír regényes r a j z o t Apáczai Cs.
J.-ról („Tudósok h a r c a " 1883), Balassa Bálintról (1888.). Dózsa G y ö r g y unokáiról, a k i k Zápolyai János vétkéért f i á n , János Zsigmond f e j e d e l m e n a k a r n a k bosszút állni („A fekete
asz-szony" 1886.) és Mária Terézia leányáról („A legszebb herceg-nő" 1887). T a l á n J ó k a i h a t á s á n a k lehet t u l a j d o n í t a n i azt, hogy többször a közeli évtizedek politikai történetét teszi regé-nyeinek hátterévé. E regényei közül k ö r s z a k u n k b a n a 30-as é v e k reformországgyűléseiről szól „A szabad szó v é r t a n ú i "
(1883.); a h a l a d ó szellemű if júság üldözését dolgozza fel.
A b b a n a politikai szereplésben, melyet a k o r r u p c i ó ide-jén a 70-es években játszott, megtanulta ismerni a jelent is,
és ez késztette „A honboldogítók" c í m ű regényének megírá-s á r a . E t á r megírá-s a d a l m i regényében S z a t h m á r y k o r á n a k politikai és társadalmi hibáit r a j z o l j a és ítéli el. Főhősét. T á r n o k y t . a közéleti tevékenység minden ágán végigvezeti és azért, hogy ezt megtehesse, n e m törődött a művészet szempont-jaival.
Az ellanyhult r o m a n t i k a terén Vadnai Károlyt és Benicz-kyné Bajza Lenkét e m l í t h e t j ü k még meg. Az előbbinek a 80-as években csak novellái, visszaemlékezései v a n n a k , külön-ben sem volt t e r m é k e n y regényíró, i n k á b b csak szerkesztő.
Kényes erkölcsi érzék, ízlés és egyszerű előadási mód jel-lemzik. A n n á l bőségesebben ontotta regényeit Beniczkyné, ki rendkívül népszerű volt a kevésbbé művelt olvasók közt.
Pedig neki egészen különleges, színtelen „ r o m a n t i k á j a " volt:
csak a f ő ú r i világot, szalonokat r a j z o l j a és vértelen képzeleti világot t e r e m t : semmi szokatlan nem történik, mind ismerős életmozzanatokat a d : finomkodó, modorosságig menő hangon
íolyó csevegésből, társalgásból állanak regényei, melyekre a sablonosság és az u n a l m a s e g y h a n g ú s á g a N legjellemzőbb.
Meséi ugyan kerekdedek, k ö n n y ű f a j s ú l y ú a k , míg a l a k j a i csak r u h á s b á b u k . Pár jellemző sort k ö z l ü n k róla egy b í r á -latból: „Va in valami, amit nem t a r t u n k a mai irodalmi
ízlés-sel összeegyeztethetőnek s ez az a sajátos romanticizmus, mellyel a szerző a regény hősét felékesíti. A mai reális h a n g és szigorú pszychológia e románticizmust nem tűri m e g . . . ; néha oly hősöket rajzol, a k i k múlt idők elavult p á t h o s z á t melegítik f'el s tetteikben, szavaikban a f r i z u r á s r o m a n t i k a
„ b á j á l l á s a i t " j u t t a t j á k eszünkbe".1 0 Egyedül csak történeti érdeme van Beniczkynének, hogy Jókaiéhoz hasonló termé-kenységével ellátta a mélyebb, komolyabb műveket élvezni nem tudó réteget olvasmánnyal.
Az eddigieknél értékesebb r o m a n t i k u s regényt ír m u n -k á s s á g á n a -k utolsó -k o r s z a -k á b a n , a 80-as éve-kben Pál f f y Alberl. Előző művei a 40-es és 50-es években sokkal k i s e b b
•értékű K u t h y - és Jósika-utánzatok Két évtized m ú l v a G y u l a i Pál unszolására kezdett ú j r a regényeket írni. E regén y e k b e regén regénagyobb elmélyülés, higgadtabb, tisztultabb. f é r f i a -sabb hang, felfogás van. Miként Jókai, P á l f f y is m e g m a r a d regényeiben a jelen vagy közelmúlt világ r a j z á n á l . E kései műveiből h á r o m esik a 80-as évekre. „Esztike kisasszony pro-fesszora" (1882.) még a leggyöngébb köztük, „hideg t e r m é k e az öreg képzelemnek": a rossz életű grófi udvarlót egy f i n o m lelkű b á r ó felébredő szerelme üti el Esztike kezétől. „ E g y mérnök regényé"(1885.)-ben egy vasúti m é r n ö k f u t meg cso-dás k a r r i e r t : méltóságos úr lesz, m a j d k i p a t t a n a titok: a mér-nök gróf Szabolcsi Gábor f ő h a d n a g y fia s a 48-as harcok ide-jén született egy szegény l e á n y t ó l ; törvényes származása a za-varos idők miatt vált b i z o n y t a l a n n á ; a m é r n ö k boldogsága
a z o n b a n nem teljes, mert R é t f a l v y báróné megsértett hiúsága miatt nem a d j a oda neki l e á n y á t , Lenkét. Természetes, hogy a regény végére ez az a k a d á l y is eltiinik. A kissé naiv mese-szövést m a g y a r o s stílusa és k ö n n y e d elbeszélő képessége teszik kellemessé. Az „ A n y a és g r ó f n ő " - b e n (1886.) is a k a d á l y á l l a szerelem elé. de megtörik a f i á n a k nem e g y e n r a n g ú
10 Koszorú, 1885. 398. 1.
házasságát a k a d á l y o z ó a n y a makacssága. Romantikus volt P á l f f y , de fegyelmezettsége visszatartotta a szertelenség tői.
Ezért szerette G y u l a i Pál k ö r e és b u r k o l t a n Jókai mellé állí-tották. „Regényeket olvasó közönségünk ú j a b b időben leg-i n k á b b J ó k a leg-i és P á l f f y m ű v e leg-i közt választhat és szeretnők hinni, hogy szivesebben olvassa P á l f f y t . Választása nem szo-rulna mentségre az előtt, k i k n e k j ó z a n ítéletét meg nem z a v a r t á k J ó k a i híveinek nem mindig tapintatos m a g a s z t a -lásai" stb 11
Ebbe a r o m a n t i k u s világba két író hoz ú j vonást, eleven-séget. frisseséget: Abonyi L a j o s és B a k s a y Sándor. Ú j voltuk a népies t á r g y b a n és h a n g b a n van. Ők ezt a t á r g y a t is ideali-z á l j á k s r o m a n t i k u s a n í r j á k le.
Abonyi Lajosi i n k á b b novella-, mint regényírónak kell neveznünk. Novellás kötegei (a 60- és 70-es években: „A fonó k r ó n i k á j a " , „A mi n ó t á n k " ) és kis regényeket kitevő népies elbeszélései (a 80-as é v e k b e n : 1881. A fekete k u t y a , 1882. Az özvegy t e h é n k é j e 1887. Magduska öröksége, 1889. A pénzes molnár románca) szerezték meg neki a közönség szeretetét.
Méltán! Az alföldi, a tiszamenti f a l u n é p é n e k bájos, idillikus élete t á r u l fel b e n n ü k ; a népnek románcai, nótái, meséi r a g a d j á k meg Abonyit s ezt mély érzéssel, zamatos m a g y a r -sággal a d j a elő, szinte b a l l a d á s sietséggel, drámai-sággal. ..A pénzes m o l n á r r o m á n c a " című novella egy n é p r o m á n c töre-dékéből született meg. Szól pedig egy koldus falusi leányról, kit a molnárlegény magához csábít a malomba, de csak azért, hogy féltékenységből az é j leple alatt a malomvízbe ölje a leányt. T e r v e nem sikerül, lelkiismerete a molnárt megőrjíti.
Ilyen t r a g i k u s a n bánatos, megindító történet van a ..Mag-duska örökségé"-ben is, m e l y n e k m é l a b ú j á t a homály is erő-síti. A történet gyökere, előjátéka a kecskeméti t ó h a j l a t í csárda l a k ó i n a k kiirtása. A rablógyilkosok elől megmenekült árva P á k a y Magda életére ránehezedik az a véres látvány, mely 4 éves korából m a r a d t meg emlékében. A gazdag kecs-keméti földbirtokos, Szilágyi, Magdára testálja mindenét: d e
a f é r j , B a n a Sándor nem engedi a „ g y a n ú s " vagyon elfogadását. Magda, hogy legalább gyermekei örökölhessék a v a
-u Buci. Szemle 1884. 59. kötet.
gyónt az „ á r v á k " jogán, elmegy s halva t a l á l j á k meg. A regény fő része Szilágyi rejtelmes szereplése, n a g y titka k ö r ü l forog.
Nagyobbszabású regényt keveset írt Abonyi, de ezekben is novellista; nem t u d n a g y a n y a g g a l bánni, szétfolyik kezé-ben. C s a k legutolsó regényében, mely a 80-as évekre esik.
j u t el a biztos, kerek meseszövéshez: „Az utolsó k u r u c v i l á g " -ban (1887), mely a s z a t h m á r i béke után. 1735-ben játszik, a Péré)-féle lázadás f o r g a t a g á b a n .
Gyönge szálak f ű z i k a r o m a n t i k á h o z a másik népies t á r -gyú novellistát, Baksay Sándort.12 Még Jókai h a t á s a alatt áll.
de m á r a realizmus felé h a j l i k . Keveset dolgozik; elbeszélé-seiből összegyűjtve csak két kötet jelenik meg, 1887-ben:
Gyalogösvény és 1891-ben: Szederindák. Baksay a kálvinista Magyarország í r ó j a : mint e g y h á z á n a k szolgája, csak ennek köréből és csak a kálvinista falu a l a k j a i r ó l : p a r a s z t j a i r ó l , p a p j a i r ó l s a vidéket b e j á r k á l ó r e f o r m á t u s diákokról ír. Az Isten ege alatti idillikus, egyszerű életet és f ő k é p a b a r a n y a i O r m á n s á g n a k a g y e r m e k k o r á b a n felszívott világát r a j z o l j a . Mindezt pedig derűs optimizmussal, csak szépoldaláról l á t j a . Őt nem b á n t j a a modern kor szelleme, elmerült ő a f a l u ide-alizált, külön világába. Mert idealizálja a l a k j a i t , rajongással
r a j z o l j a a f a l u t , b á r a részletekben realista modor is l á t h a t ó . F a n t á z i á j a , eredetisége csekély: történetei mind jelen, v a g y múlt' élményből, v a g y részben megtörtént eseményből f a k a d -nak. így egy pap b a r á t j á n a k sorsa a d j a a t á r g y a t a „Gyalog-ö s v é n y é b e n a „Pusztai taláIkozás"-nak ; belefűzi s a j á t élmé-nyeit és segítségül hívja a f a n t á z i á t is. A „ P a t a k b a n y á " - b a n történeti novellát ad, de azért az ormánsági népet r a j z o l j a benne. Patak István felesége a csábító visszautasításával n a g y b a j t hoz a f a l u r a : a k a t h o l i k u s u r a d a l o m fiskusa el-veszi tőlük a templomot, mely régen a katholikusoké volt. A t á m a d t zavargás miatt P a t a k István börtönbe keriil, m i d ő n otthon feleségének m á r gyermekeik életéért kell aggódnia, ettől h a j t v a „ e l á r u l j a " a f a l u t P a t a k n é . F é r j é t , gyermekeit ezzel kimenti, de a „ J ú d á s - v á d " őt magát a halálba űzi. Baks a y n a k erőBaksen magyaroBaks nyelve, h a néhol kereBaksetté, h o Baks Baks z a
-12 Bővebb méltatását I. Kékv L.: Baksav > 7
d a l m a s s á és modorossá válik is, kiemeli őt a novella írók közül. D e n e m tartozott a népszeríí í r ó k közé, ami i n k á b b érdeme, m i n t h i b á j a . S a j á t s á g a i az a k a d é m i k u s kör egyik kedvelt í r ó j á v á tették.
T a l á n itt lesz legalkalmasabb megemlíteni n é h á n y kis-jelentőségű írót. Lauka Gusztáv m á r 40 éves írói j u b i l e u m á t is megülte 1879-ben, de ez évtizedben is o n t j a víg beszélyeit és a 40-es évek romanticizmusából f a k a d ó regényeit.
Roman-t i k u s novellisRoman-ta volRoman-t TóRoman-th József a 70-es, 80-as évek-ben s ű r ű n megjelent köteteiévek-ben; a nép köréből veszi tárgyait és széles m e n e t ű , jól szőtt meséket ír. Témái a n é p f i a i n a k a m a g a s a b b t á r s a d a l m i réteggel való összeül kö-zését t á r g y a l j á k , rendesen komoly véggel. „A falu n ó t á i " - b a n (1885.) s „A n ó t á k szegényei"-ben (1886.) a muzsikuscigányokról ír érzelmes történeteket. Regény és elbeszélés terén is m ű k ö -dött a l í r i k u s Csengey Gusztáv; p r ó z á j á b a n szertelen, művészi fegyelmet nem tűrő romanticizmus t ü k r ö z ő d i k (A vadonban
1889., Elbeszélések 1889.).
Nem lehet célunk az, hogy minden megjelent regényt fel-öleljünk és a romantika, v a g y realizmus jegyében elkülönítve méltassuk őket. Általában az olvasóközönség csekély művelt-ségű része i n k á b b a r o m a n t i k u s írókat kedvelte s az írók közül igen sokan n a g y o b b tehetség h í j á n színtelen, minden komolyabb törekvéstől távol álló regényeket í r n a k s a fel-színes r o m a n t i k a terén m a r a d n a k . Ezért sok megjelent regényt és beszélykötetet nem lehet méltatni művészi szempontból való értéktelenségük miaitt, nem is említve azokat, melyeket a t á r c a r o v a t b a n való közlésük után n e m is méltattak k ü l ö n kiadásra. A k á r h á n y lírikus, vagy d r á m a í r ó is kísérletet tesz az elbeszélés és regényírás terén, de sikertelenül. Vagy egyes írók csak m e g p r ó b á l k o z n a k 1—2 regény megírásával és hatás-t a l a n s á g u k miahatás-thatás-t f e l h a g y n a k vele. E l hatás-t ű n hatás-t e k , elmulhatás-tak az idő-vel s ma m á r csak lexikonok őrzik n e v ü k e t . A n a p i s a j t ó önti ezeket a m ű v e k e t , melyek azonban az irodalmi életben
szá-mot nem tesznek. Sok selejtes regény jelenik meg a sorozatos v á l l a l a t o k b a n , regénycsarnokokban. Innét van az, hogy a teljes könyvészeti összeállítások sokkal több prózaírót m u t a t -n a k ki, szi-nte megkétszerezik az egész fejezetbe-n t á r g y a l t és t á r g y a l a n d ó írók m ű v e i n e k összegét. Illusztrálásul említsünk
meg egy pár többször szerepelt ismertebb nevet. I l y e n e k : C s á k t o r n y a i L a j o s (a m á r emlegetett ellenzéki újságíró). Bran-kovich G y ö r g y , Rózsaági Antal, Ötvös A d o l f ; Erdélyi G y u l a , T á b o r y Róbert, Véka Lajos, Tóvölgyi Titusz, Bogdanovich G y ö r g y (Beksicsné), vagy a Beniczkynéhez hasonló é r t é k ű , de kisebb m u n k á s s á g ú Wolf Stephanie, Bíittner Julia stb., stb.
111. Elhagyva a konzervatív r o m a n t i k u s o k területét, néz-zük a vele p á r h u z a m o s a n élő s fiatal v o l t á n a k erejében fel-tűnő, a jelen élet színét, megnyilvánulásait magán viselő realista irodalmat.
Az ú j nemzedék ú j szellemet is hoz. A k o r n a k e megvál-tozott lelkét m á r r a j z o l t u k , itt csak az elbeszélő irodalommal való kapcsolatát szemléljük. Először is megváltozik az elbe-szélő irodalom a n y a g a : a modern k o r n a k m á s a világa, mások a kérdései. A rohamos á t a l a k u l á s tele szórta p r o b l é m á k k a l állami, t á r s a d a l m i életünket. A realista írók mintegy k r i t i k á t a k a r n a k gyakorolni e hibákon, kedvüket lelik a k ö r ü l ö t t ü k folyó élet p a p í r r a vetítésében. Nem a f a n t á z i á t engedik sza-badon csapongni, h a n e m az életben keresik a l a k j a i k a t , e z é r t tárul lel az elbeszélő irodalomban az ú j k o r n a k , a 67 u t á n i Magyarországnak a képe.
Az igazi realista írókból kivész a történeti érzék: csak t á r s a d a l m i regényeket í r n a k : ez a realizmusnak s a j á t o s regénye; történeti regényt csak a r o m a n t i k u s o k n á l t a l á l u n k
Természetes, hogy az igazi realizmus n a g y művészi tehetséget is követel a korszellemen k í v ü l s az olvasóban is az élvezés-hez bizonyos fokú intelligenciát tételez' fel. így é r t h e t j ü k meg, hogy kevés igazi realistánk van, ezek is csak a művelteb-bek kedveltjei, nem népszerűek és hogy — amint az előbb említettük — a kisebb tehetségű írók a r o m a n t i k a terén m a r a d t a k vagy a kettő közt á l l n a k ; a fogyatékos műveltségű közönség sem lelkesedett a realizmusért.
Ha a realizmus történeti k i a l a k u l á s á t keressük, l á t j u k , hogy m á r a kiegyezés előtt is feltűnik, de csak mint egyes részletvonás a regényben, v a g y az ú j szellemnek könnyebben behódoló novellákban. A 70-es években a z o n b a n a k ü l f ö l d i realista irodalom az ország megváltozott ü t e m ű életében oly erős alapot talált, hogy a regényt is m e g h ó d í t o t t a ; a 80-as években pedig h a t a l m a s a n megerősödött a fellépő ú j realisták
\
révén. Ez a k ü l f ö l d i h a t á s a z o n b a n u t á n z á s s á sohasem válik, mint a 40-:es évek iromanticizmusa. (PL K u t h y ~ Sue.)
Az angol realisták t a n í t v á n y á n a k m o n d j a m a g á t Tolnai
Az angol realisták t a n í t v á n y á n a k m o n d j a m a g á t Tolnai