Konzuli feladatok

A Monarchia konzuljai a fogadó államban, tekintettel arra, hogy nem az állam képviseletében, hanem gazdasági illetve kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése céljából voltak jelen diplomáciai mentességben és kiváltságokban nem részesültek. A konzulokat kizárólag hivatali megbízatásának akadálytalan teljesítéséhez szükséges mértékben illették meg a mentességek és kiváltságok. A fogadó állam jogszolgáltatása alól büntető ügyekben csak vétségek és kihágások esetén volt védelemben, polgári ügyek esetén csak kizárólag hivatali feladataikkal kapcsolatos polgári ügyekben kerültek ki a fogadó állam joghatósága alól. Az egyes országokban a Monarchia konzuljait megillető kiváltságokat és mentességeket a kétoldalú konzuli szerződések határozták meg. A konzulok feladatai az Osztrák-Magyar Monarchia külügyi tevékenységében az alábbiak szerint foglalhatóak össze:³⁰⁴

I. Konzuli jelentések készítése és megküldése a közös külügyminiszter részére. A külügyminiszter a megküldött jelentéseket mind az osztrák, mind a magyar kereskedelmi és földművelésügyi miniszterekkel köteles volt közölni. A

303 CZAKÓ 1933, 237. Czakó két cikkben is részletesen elemzi a két világháború közötti Magyarországon zajló külügyi képzést, ennek keretében tér ki idézett tanulmányában a Monarchia időszakának bemutatására.

304MAGYARY/2 1942, 396-397. BECKETT 1944, 34-50.

160

konzulátusokkal joguk volt az előbbi minisztereknek közvetlen levelezést folytatni és a konzulátusok kötelesek részükre a kért jelentéseket megtenni. Ugyancsak jogában állt a szakminiszternek a külügyminiszterrel egyetértésben, mai szóval élve szakdiplomaták küldésére, akik a diplomáciai képviselet (illetve ennek hiányában a konzulátus) védelme alatt álltak. Amint azt a Monarchia közös uralkodójának uralma alatt álló területekkel folytatott kölcsönös kereskedelmi kapcsolatokról szóló szabályozás kimondta: „A konzulátusok időszaki kereskedelmi jelentéseit a közös külügyminister tartozik mind a két kereskedelemügyi és földmivelésügyi ministerrel egyidejüleg közölni. A szakministereknek jogukban áll, hogy a közös külügyministerrel egyetértőleg kereskedelmi, mezőgazdasági vagy műszaki kérdések tanulmányozása czéljából költségükön a külföldre szaktudósitókat küldjenek, a kik a cs. és kir. követségek vagy konzulátusok oltalmában és támogatásában részesülnek és azoknak közvetitésével az illető külföldi hatóságoknál a feladatuk teljesitése végett szükséges értesülések megszerzése czéljából be lesznek vezetendők.” ³⁰⁵

II. A Monarchia külföldön tartózkodó alattvalói részére jogi segítségnyújtás, tanácsadás, illetve segélyezés, vagyis konzuli védelem és segítségnyújtás biztosítása.

A segélyezés a mai konzuli kölcsönnyújtáshoz hasonlóan a külföldön rendkívüli helyzetbe került, megfelelő anyagiakkal nem rendelkező személy részére nyújtott pénzügyi gyorssegély, hitelnyújtást jelentett. A konzul kórházi ápolás költségekre, hazautazási költségekre, hazaszállítás költségeire, illetve esetleges temetkezési költségekre nyújtott segélyt.³⁰⁶ A konzuli feladatok közé tartozott az alattvalók érdekeinek érvényesítése céljából külföldi hatóságok előtt történő „felszólalás”, amely magába foglalta a Monarchia alattvalóinak képviseletét is. Amint azt az olasz álammal kötött konzuli megállapodás rendelkezései is szemléltetik: „A főconsulok, consulok, alconsulok vagy consuli ügynökök az őket illető tiszt teljesitése alkalmával a kerületükbeli hatóságokhoz szabadon fordulhatnak a végből, hogy felszólaljanak a magas szerződő felek közt fennálló szerződéseken vagy egyezményeken ejtett sérelmek vagy bármely visszaélés ellen, mely a nemzetükbelieknek panaszra ad okot.

Ha felszólamlásaik a kerületükbeli hatóságok részéről meg nem hallgattatnak, vagy ha az ez utóbbiak által hozott határozatok előttük kielégitőknek nem látszanának, szabadságukban álland - saját államuk diplomatiai képviselőjének hiányában - azon

305 - 1908. évi XII. törvénycikk XI. cikke

306 RÉNYI 1912, 47.

161

állam kormányához fölebbezéssel fordulni, melyben székelnek.”³⁰⁷ A konzuli védelem nyújtásának feltételeként szabták egyes országokban (pl. Oszmán Birodalom, Egyiptom, Sziám, Kína, Zanzibár, Marokkó), hogy a Monarchia alattvalója ottani tartózkodása idejére bejegyzésre kerüljön a konzuli anyakönyvbe.

Korabeli szerzők megjegyzik azonban, hogy a bejegyeztetés a konzuli anyakönyvekbe ezen országokban kötelező erővel csak az osztrák állampolgárokra, valamint a védencekre terjedt ki, magyar állampolgárnak nem volt feltétlenül bejegyeztetési kötelezettsége a konzuli anyakönyvbe.³⁰⁸ A kialakult gyakorlat szerint a konzulok az állandóan letelepedett osztrák és magyar honosoknak

„anyakönyvi bizonylatot” (Consular-Matrikel-Scheine) az ideiglenesen ott tartózkodóknak pedig ún. „tartózkodási bárcákat” (Aufenthaltskarten) adhattak ki.³⁰⁹

III. A konzulok hatósági hatásköre, amely kiterjedt a konzulátushoz tartozó személyekre, valamint a külföldi államban tartózkodó alattvalókra. A hatósági feladatkör a következő vonatkozásokban határozható meg.

a.) A klasszikus közjegyzői hatáskör³¹⁰, amely alapján a konzulok eljárása kiterjed külföldi törvények érvényességének, külföldön kelt okiratok valódiságának igazolására vonatkozó okiratok kiállítására, valamint hivatali eljárásukról és hivataluk gyakorlása során észlelt tényekről és körülményekről konzuli bizonyítványok kiadására. Ugyancsak ezen minőségükben a konzulok közhitelességi feladatai kiterjedtek az államuk alattvalóinak, a Monarchia lobogója alatt hajózó hajók parancsnokainak, legénységének, utasainak, kereskedőinek nyilatkozatainak felvételére, aláírások, másolatok, fordítások hitelesítésére. Azon országokban ahol konzuli bíráskodást gyakorolhattak, a váltóóvások felvételének joga is megillette őket. Közokirati formában volt lehetőség előttük végrendeletet tenni. Feladatuk volt, szegénységi bizonyítvány kiállítása, illetve hitelesítése is.

A konzulokat széleskörű jogosítványok illették meg a Monarchia külföldön elhunyt alattvalóinak hagyatéki ügyeiben is. A hagyaték megóvása, biztosítása iránti intézkedések megtétele joga és kötelezettsége volt a konzulnak.

307 Az Olaszországgal kötött konzuli egyezmény kihirdetéséről szóló 1875. évi XIII. törvénycikk X.

cikke

308 RÉNYI 1912, 48.

309 MAGYAR JOGI LEXIKON 1898, 650. – „Consuli anyakönyvek” szócikk, szerző Marschalkó Lajos

310 Részletes feladatok a konzuli illetékekről szóló 1901. évi XXVI. Törvénycikk II. melléklet C./

pontja alatt. Többek között C./ pont 18. végrendelet felvétele, 19. szerződések szerkesztése, 22.

váltókra vonatkozó óvás felvétele, 24. Aláírás hitelesítése

162

A konzul hatáskörébe tartozott a gyám és gondnoksági ügyekben történő eljárás, kiskorúak részére gyám rendelése, gondokság alá helyezés, gyámi és gondnoki számadás megvizsgálása.³¹¹ A polgári jogsegély ügyekben feladataik közé tartozott polgári és kereskedelmi ügyekben a külföldön tartózkodó alattvalók részére ügyiratok kézbesítése, magyar és osztrák bíróságoktól külföldi hatósághoz intézett megkeresések továbbítása.

b.) A konzulok joga és feladata volt a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok részére útlevelek kiállítása, illetve lejárt érvényességű útlevelek érvényességének meghosszabbítása. Amint az útlevelekre vonatkozó korabeli jogszabály rendelkezett, a konzulok jogosultak jogosultak voltak „a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok részére - aggálytalan esetekben - útlevelet kiállitani, illetve a lejárt útlevél érvényét meghosszabbitani.”³¹² Magyar állampolgárság fenn-, illetve megtartása szempontjából is meghatározó jelentőséggel bírhatott az útlevél érvényességének meghosszabbítása vagy útlevél megszerzezése.³¹³

A konzulok feladatai közé tartozott még a vízumkiadás. Az útlevélügyi hatáskörbe tartozott a tengerészek szolgálati könyvei vonatkozásában végzett ellenőrzési tevékenység.³¹⁴

c.) Rendészeti hatáskör gyakorlása is megillette a konzulokat. Ebben a feladatkörükben eljárva a Monarchia „csavargásban talált” alattvalóit a konzuli kerületből kiutasíthatta, hazatoloncolhatta, illetve bűncselekmények elkövetőit bíróság elé állítás végett hazaszállítathatták. A Monarchia tengeri kereskedelmi lobogóját viselő hajók vonatkozásában megillette a konzulokat az a jog, hogy a nyílt tengeren a hajóparancsnok által, bűncselekmény elkövetése miatt őrizetbe vett személyeket letartóztathatták és hazai bíróság elé küldhették. Ugyancsak megillette a

311 RÉNYI 1912, 51.

312 Az útlevélügyről szóló 1903. évi VI. törvénycikk 8.§

313 „ Azon magyar állampolgár, ki a magyar kormány vagy az osztr.-magy. közös ministerek megbizása nélkül 10 évig megszakitás nélkül a magyar korona területének határain kivül tartózkodik, elveszti magyar állampolgárságát. A távollét ideje azon naptól számitandó, a melyen az illető a magyar korona területének határát elhagyva távozott a nélkül, hogy magyar állampolgárságának fentartását a 9-ik §-ban megnevezett illetékes hatóságnak bejelentette volna; vagy ha utlevéllel távozott, a mely napon utlevele lejárt. A távollét folytonossága megszakittatik az által, ha az eltávozott magyar állampolgárságának fentartását a fentebb nevezett illetékes hatóságnak bejelenti, vagy ujabb utlevelet szerez, vagy valamely osztrák-magyar konzuli hivataltól tartózkodási jegyet nyer, avagy valamely osztrák-magyar konzuli község anyakönyvébe beiratik.” A magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879. évi L. törvénycikk 31.§.

314 „A szolgálati könyvek a hivatásos tengerészek vonatkozásában útlevélként szolgáltak.” RÉNYI 1912, 53.

163

konzulokat azon jog, hogy az előbbi körbe tartozó hajókon külföldi kikötőkben bűncselekményt elkövető alattvalókat elfogatathatott.

d.) A vonatkozó hazai anyakövezési szabályozást tartalmazó törvény rendelkezései szerint a konzulok konzuli kerületükben, mint magyar királyi anyakönyvezetők is eljártak.³¹⁵ Kiállították a hivatali területükön magyar állampolgár születésére, elhalálozására, valamint házasságára vonatkozó anyakönyveket. A tengeri utazás során előforduló születésekről, halálesetekről a hajó kapitánya által felvett jegyzőkönyveket azon kikötő szerint illetékes konzul, ahol a hajó legelső alkalommal kiköt, a fiumei királyi tengerészeti hatósághoz továbbítja.

e.) Egészségügyi hatósági feladatok körében jelentéstételi kötelezettség terhelte a konzulokat a konzuli kerületükben tapasztalt emberi és állati egészségügyi viszonyokról. Az egyes nemzetközi egészségügyi megelőző, illetve védintézkedésekről szóló egyezmények is tartalmaztak olyan állami kötelezettségeket, amelyek teljesítését a konzul – mint a küldő állam eljáró hatósági közege – biztosította.³¹⁶

f.) A konzulokat széleskörű jogosítványok illeték meg a nemzetközi tengeri és folyami hajózási forgalom vonatkozásában is. A hazai hajók parancsnokai a külföldi kikötőkben a konzulok döntései szerint voltak kötelesek eljárni. A magyar tengeri kereskedelmi hajók külföldi kikötőkben nemcsak a területi állam szerinti kikötői hajózási rendszabályokat voltak kötelesek betartani, hanem az adott kikötőben működő osztrák-magyar konzulok határozatait is be kellett tartaniuk.³¹⁷

A hajó parancsnokának jelentéstételi kötelezettsége volt a konzul felé megérkezéskor és indulás előtt is. Az időszaki hajójáratoknál csak évente az első megérkezéskor kellett jelentést tenni. A konzul feladata volt magyar állampolgárnak külföldi hajó, külföldi kikötőben történő megvétele esetén ideiglenes útlevelet

315 „A magyar kormány felhatalmazást adhat az osztrák-magyar monarchia diplomatiai képviselőjének, consulának és ezek helyettesének: hogy saját kerületében magyar állampolgár születésére és halálesetére, nemkülönben a házassági jogról szóló törvény 29. §-ának e) pontja értelmében előtte kötött házasságokra nézve anyakönyvvezető gyanánt járjon el. Az eljárásnál szükséges eltéréseket a ministerium állapitja meg. Az ily felhatalmazással ellátott anyakönyvvezető az anyakönyvek másodpéldányát minden év végével megküldi a belügyministernek. Anyakönyvi kivonatok e másodpéldányok alapján is adatnak ki a belügyministeriumban.” -. Az állami anyakönyvekről szóló 1894. évi XXXIII. Törvénycikk 79.§.

316 A cholera-járvány idején a nemzetközi érintkezésben alkalmazandó közös védelmi intézkedésekről szóló 1894. évi IX. törvénycikk I. melléklet I. cím, illetve 1898. évi XXXI. törvénycikk a mekkai zarándoklásnál való óvintézkedések és a persa öbölben szervezendő egészségügyi felügyelet tekintetében követendő eljárás szabályozása iránt 1894. évi ápril hó 3-án Párisban kötött nemzetközi egyezmény, valamint az ennek függelékét képező és 1897. évi október hó 30-án kelt „nyilatkozat”

beczikkelyezéséről VI. cikke, IV. számú melléklete

317 RÉNYI 1912, 56.

164

kiállítani, mely alapján a hajóra ki lehetett tűzni a tengeri kereskedelmi zászlót, amelyre így a konzuli védelem is kiterjeszthetővé vált, hiszen így a Monarchia felségjoga alatt hajózónak minősült a jármű.³¹⁸

A konzul hatáskörébe tartozik a magyar hajókon kitűzött zászló ellenőrzése, valamint más hajó által magyar vagy osztrák lobogó jogtalan használata esetén az illetékes idegen állam konzulátusának értesítése intézkedés megtétele végett. A hajószemélyzeti jegyzék, a hajószemélyzet szolgálati okmányainak ellenőrzése is feladata. A hajó parancsnokának betegsége, súlyos kötelezettségszegése, halála esetén ideiglenes jelleggel új parancsnokot is a konzul volt jogosult kinevezni.

Széleskörű jogosítványa volt a hajóparancsnokok ellenőrzése terén is.³¹⁹

Számos jogosítvánnyal ruházzák fel a korszakban kötött egyezmények a konzulokat a Monarchia hajóival és azok személyzetével kapcsolatos ügyekben. A konzulnak joga volt a küldő állam hajóin megjelenni, a kapitányt és legénységet kihallgatni, a hajó okmányait megvizsgálni, a hajó útjáról, a szállított rakományról és utasairól jelentést átvenni. Joga és kötelezettsége volt a konzulnak, hogy a hajó kapitányának és a legénységének a fogadó állam hatóságainál tolmácsként és segítőként közreműködjön. Igazgatási és rendészeti jogköre kiterjedt a kapitány és legénység közötti munkaviszonyból eredő vitáinak elrendezésére és arra, hogy a hajón történt bűncselekmények és kihágások miatt megkeresse a fogadó állam hatóságait, az elkövető elfogása, ideiglenes letartóztatása, és a hajóra való visszaszolgáltatása éljából.

g.) Hadügyi igazgatás terén gyakorolt feladatok voltak, a külföldön letelepedett alattvalók sorozása, a külföldön tartózkodó – mai fogalomhasználatunk szerint – tartalékos állományú hadkötelesek nyilvántartása. A konzulok voltak jogosítva arra, hogy mozgósítás esetén a konzuli kerületben tartózkodó hadköteleseket hazautazásra felhívják, és nemzetközi egyezmény esetén hazautazásra kényszerítsék őket. A hajótörést szenvedett küldő állambeli hajók rakományainak mentésével kapcsolatos irányítási feladatok is a konzulokat illetik meg. A Monarchia hadihajóinak konzuli kikötőbe érkezése esetén jelentéstételi kötelezettség áll fenn a Monarchia követsége részére.

318 A tengeri kereskedelmi hajók lajstromozásáról szóló 1879. évi XVI. törvénycikk

319 A vízi jármű hajózásra alkalmas állapotát, a hajózási rendszabályok betartását ellenőrizhette.

RÉNYI 1912, 58-59.

165