Folyóiratok a rendszerváltás előtt és után

Közvetlenül a rendszerváltás előtt a józsefattilások hajdani kontingensének vállalkozó kedvű irodalmárai közül egyesek – az „átépítés, a demokratikus átalakulások, a nyíltság korszakában” – éltek az újrakezdés lehetőségével. El-képzeléseiket (állami támogatás hiányában) csak a magánszektorban tudták megvalósítani. Az összeomlott bolsevik birodalom romjain a kárpátaljai ma-gyar kisebbség kultúrájára odafigyelő alapítványok, új kiadók, lapok, folyó-iratok stb. jöttek létre. Ami fontos, a megírt művek cenzúra nélkül kerültek kiadásra, immár hatósági beavatkozás nélkül beindult a lap- és könyvkiadás.

Budapesti közreműködéssel és anyagi segítséggel immár több irodalmi folyóirata (Hatodik Síp, Pánsíp, NetPánSíp digitális irodalmi folyóirat, Vélet-len Balett) és közel tíz kiadója (Intermix Kiadó, Új Mandátum Könyvkiadó,

675 Hármashatártalanul. Irodalmi antológia. Összeállította: Füzesi Magda és Zubánics László. Intermix

Kiadó, Ungvár–Budapest, 2004.

676 Itt élt Kölcsey Ferenc költő 1815-től 1838. augusztus 24-én bekövetkezett haláláig, itt írta a Himnuszt

1823. január 22-én. A Kölcsey-kúria helyén álló Művelődési Házban emlékszobát rendeztek be tiszteletére. Hagyománnyá vált a magyar kultúra napjának megrendezése és a Kölcsey emlékplakett átadása. Az épület előtt Kölcsey Ferenc egész alakos bronzszobra áll, amit a Himnusz születésének 150., a költő halálának 135. évfordulójára állítottak fel.

677 Udud István: Bevezető. In: Gyóntató, 7. old.

Farkas János László, Lázár Ervin, Vathy Zsuzsa, Sturm László, Bertha Zol-tán, Szakolczay Lajos, Sarusi Mihály, Gulyás Imre, Kocsis Csaba, Dinnyés József, a Vajdaságból Nagy Abonyi Árpád, Örcsik Roland, Szögi Csaba, Csík Mónika, Sándor Zoltán és Szabó Palócz Attila, Felvidékről Hizsnyai Zoltán és Hodossy Gyula, Erdélyből H. Szabó Gyula, Gazda Árpád, Csetrik Elek, Lakatos Mihály, Király Zoltán, Karácsonyi Zsolt, akik Ungváron, Szürté-ben, Munkácson, Szolyván, Beregszászon, Gáton, BenéSzürté-ben, Beregsomban, Mezőváriban, Nagyszőlősön, Tiszabökényben, Péterfalván, Visken, Técsőn és más településeken találkoztak az olvasókkal.

3. 4. A Hármashatár Irodalmi Társaság (HIT)

A kárpátaljai irodalmárokkal is eredményesen együttműködő regionális mű-helyek, szervezetek közül kiemelkedik a Hármashatár Irodalmi Társaság.⁶⁷³ A magyarországi Fehérgyarmaton 1992. január 22-én jött létre a kárpátaljai és szatmárnémeti alkotók részvételével (Márton István lett a HIT titkára).

A titkársági ügyvitelt 3 tagú koordinációs bizottság segítette, mások mellett Füzesi Magda (alkotók) és a nevetlenfalui Kosztya Margit (közművelődés) aktivizálta a kárpátaljai irodalmárokat. Az elfogadott alapszabály szerint köl-csönösen támogatják egymást a területek irodalmi hagyományainak megis-merésében és ápolásában, a meglévő publikációs lehetőségek kihasználásával, újak teremtésével segítik a szerzők műveinek megjelentetését, ismertetését, és terjesztését. Füzesi Magda hozzáértő válogatásában, Varga Domokos lek-torálásában, Osváth Miklós és Kádas Katalin illusztrációival kiegészítve a HIT-hez tartozó szatmárnémeti és Nagykároly-környéki (Burján Gál Emil, Elek György, Farkas Elek, Gál Elemér, Gál Éva Emese, Gúzs Imre, Irinyi Kiss Ferenc, Kádár Ferenc), Nagyszőlős és Beregszász-térségi (Dalmay Árpád, Dupka György, Füzesi Magda, Keresztyén Balázs, Kőszeghy Elemér, Vári Fá-bián László) és a kelet-magyarországi régióban élő költők, írók, műfordítók (Bakos Pál, Hudák Erzsébet, Kardos M. Zsöte, Nagy István Attila, Udud István) első közös antológiája Gyóntató⁶⁷⁴ címmel 1995-ben jelent meg Fe-hérgyarmaton. A HIT-füzetek sorozatában néhány kiadvány még megjelent, azonban a jobb sorsra érdemes társaság anyagi támogatás, menedzser beállí-tottságú vezető hiányában (a vezetésben történt személyi változások nem

vál-673 Kárpátalja magyar személyi és intézményi adattára. Dupka György közreadásában. Intermix Kiadó,

Ungvár–Budapest, 1993, 47. old.

674 Gyóntató. Válogatott versek és elbeszélések. A Hármashatár Irodalmi Társaság antológiája. Szerkesztette

Füzesi Magda. Irodalmi Társaságok Szövetsége –Hármashatár Irodalmi Társaság, Fehérgyarmat, 1995.

120. old.

tották be a hozzájuk fűzött reményeket) az ezredforduló előtt felfüggesztette tevékenységét. Utolsó irodalmi megnyilvánulásuk, a Hármashatártalanul⁶⁷⁵ című antológia (szerkesztői: Füzesi Magda és Zubánics László) 2004-ben lá-tott napvilágot az Intermix Kiadó gondozásában, amelyhez Udud István, a társaság alapító tagja és tiszteletbeli elnöke írt bevezetőt. Beismerte, hogy a Társaság tevékenysége működésképtelenné vált, mert a vállalt feladatok kö-zül a Kölcsey Társasággal együttműködve csupán Szatmárcsekén⁶⁷⁶ a magyar kultúra napjának január végi méltatására redukálódott. Mint írta: „Hitünk megrendült, reményeink meghervadtak. Csak a barátság, a szeretet kötőanyaga tartotta össze közösségünket. Már-már a társaság feloszlatásának gondolata is felvetődött. A kilenc év után megjelenő újabb antológia, melyet szeretettel aján-lunk olvasóink figyelmébe, talán megerősiti hitünket, feléleszti reményeinket, együttműködő és alkotó kedvünket.”⁶⁷⁷ A 23 szerzőt felvonultató „búcsú-an-tológiában” csupán öten (Füzesi Magda, Zubánics László, Keresztyén Balázs, Vári Fábián László, Weinrauch Katalin) képviselték a kárpátaljai magyar iro-dalmi életet. Az antológiából kisugárzó hit és biztatás 12 esztendő múltán is kevésnek bizonyult a Hármashatár Irodalmi Társaság újraélesztéséhez.

4. Folyóiratok a rendszerváltás előtt és után

Közvetlenül a rendszerváltás előtt a józsefattilások hajdani kontingensének vállalkozó kedvű irodalmárai közül egyesek – az „átépítés, a demokratikus átalakulások, a nyíltság korszakában” – éltek az újrakezdés lehetőségével. El-képzeléseiket (állami támogatás hiányában) csak a magánszektorban tudták megvalósítani. Az összeomlott bolsevik birodalom romjain a kárpátaljai ma-gyar kisebbség kultúrájára odafigyelő alapítványok, új kiadók, lapok, folyó-iratok stb. jöttek létre. Ami fontos, a megírt művek cenzúra nélkül kerültek kiadásra, immár hatósági beavatkozás nélkül beindult a lap- és könyvkiadás.

Budapesti közreműködéssel és anyagi segítséggel immár több irodalmi folyóirata (Hatodik Síp, Pánsíp, NetPánSíp digitális irodalmi folyóirat, Vélet-len Balett) és közel tíz kiadója (Intermix Kiadó, Új Mandátum Könyvkiadó,

675 Hármashatártalanul. Irodalmi antológia. Összeállította: Füzesi Magda és Zubánics László. Intermix

Kiadó, Ungvár–Budapest, 2004.

676 Itt élt Kölcsey Ferenc költő 1815-től 1838. augusztus 24-én bekövetkezett haláláig, itt írta a Himnuszt

1823. január 22-én. A Kölcsey-kúria helyén álló Művelődési Házban emlékszobát rendeztek be tiszteletére. Hagyománnyá vált a magyar kultúra napjának megrendezése és a Kölcsey emlékplakett átadása. Az épület előtt Kölcsey Ferenc egész alakos bronzszobra áll, amit a Himnusz születésének 150., a költő halálának 135. évfordulójára állítottak fel.

677 Udud István: Bevezető. In: Gyóntató, 7. old.