Az Erdős-Kárpátok vidékén egykor élt neves írástudók, alkotók, irodalmá-rok élete és a művelődést is hatékonyan támogató tevékenysége a fiatalabb nemzedék előtt szinte teljesen ismeretlen. A hivatalosan is nyilvántartott régi magyar költők, írók XVIII. sz. végéig terjedő listája26 szerint a legna-gyobb klasszikusok közül többek munkássága kötődik a Felvidék eme táj-egységéhez. A régi magyar irodalom számon tartott képviselőit az alábbiak-ban tekintjük át.
Anonymus27, vagy Bele Regis Notarius (XII. század vége – XIII. század eleje) feltehetően III. Béla magyar király Névtelen Jegyzőjének és krónikásá-nak A magyarok cselekedeteiről (Gesta Hungarorum28) című műve részletesen bemutatta a honfoglalás-kori Munkács, Ungvár és Borzsova vidékét. Szakér-tők a mű alapján azt is feltételezik, hogy a titokzatos „P. mester” a Felső-Tisza- vidékről származott, és szoros kapcsolat fűzte az itt birtokos Abákhoz. Az előszóból az is kiderül, hogy iskolai tanulmányait többek között Párizsban végezte, valószínűleg az itt megismert gesta-műfajt vette mintául a magyar honfoglalás történetének megírásához.29
A már említett Komjáthy Benedek30 (XVI. század) bibliafordító, eraz-mista a bécsi egyetemen folytatott tanulmányait félbeszakította, mert a Szulejmán vezette török hadak 1529 szeptemberében ostrom alá fogták a vá-rost. Mivel egy török csapat a szülőfaluját is felperzselte, 1530-ban a Nádas-dy Tamás későbbi nádor birtokához tartozó Huszt várába menekült. Innen feltehetően Nádasdy ajánlatára a megözvegyült Perényi Gáborné Frangepán Katalin hívta a királyházi Nyalábvárba fia, Perényi János mellé nevelőnek.31 A vár ura, Perényi Gábor királyi kamarásmester az ország több más zászlós urával és II. Lajos magyar királlyal együtt 1526. augusztus 29-én a mohácsi csata-mezőn lelte halálát. Komjáthy a grófnő kérésére régi fordítások, a Döbren-tei-kódex és más „szent magyarázó doktorok” műveinek figyelembe vételével itt fordította magyarra Szent Pál leveleit. Munkája, az első magyar nyelvű
26 Régi magyar költők és írók listája: http://hu.wikipedia.org/wiki/Régi_magyar_költők_és_írók_listája
27 Keresztyén Balázs: Kárpátaljai művelődéstörténeti kislexikon. Hatodik Síp Alapítvány, Mandátum Kiadó, Budapest–Beregszász, 2001, 11. old. A továbbiakban: Keresztyén Balázs, 2001.
28 Anonymus: Gesta Hungarorum. Fordította: Pais Dezső. In: https://docs.google.com/viewer?url=
http://vmek.oszk.hu/02200/02245/02245.pdf
29 Bácsatyai Dániel: Gesta eorum digna aeternitate laudis. Századok, Budapest, 2013, 147. évfolyam 2.
szám.
30 Keresztyén Balázs, 2001, 139-140. old.
31 Keresztyén Balázs: A nyelvművelés egyik úttörője. In: Kalendárium ’86, Uzshorod, 1985.
A homonnai Drugethek nevickei vára22 is jelentős kulturális kisugárzással bírt. Falai között élt és alkotott Görcsönyi Ambrus (XVI. század), a Mátyás királyról szóló históriás ének szerzője. Ambrus 1568 előtt Homonnai Drugeth Gáspár diákja, lantosa volt. A korabeli vagyoni leltár szerint a Drugeth-család tulajdonát képező ungvári várpalotának23 gazdag könyv- és műkincsanyaga volt. Korábban egy 1399-es keltezésű okirat az ungvári plébániatemplom mel-lett működő iskola rektora, János mester könyvéről tesz említést, aki azt test-vérétől, Lukács paptól sürgető levélben követeli vissza.
A munkácsi vár24 neves humanista várkapitányai közt említhetjük Geréb Pétert, Raskai Balázst, Kézy Balázst, rajtuk kívül Szilassy Vincét, Hunyadi János (1407–1456) magyar kormányzó, majd Mátyás király (1443–1490) tu-dós főpapját, akik a könyves kultúra művelői, a várkönyvtár létrehozói, gya-rapítói voltak.
A huszti várpalotának25 szintén értékes könyv- és műgyűjteménye volt.
Az említett központok, nagyobb települések, különösen a kolostorok könyves kultúráját elsodorta az előretörő reformáció, a kuruc hadak járása.
Az írásos kultúra jól megerősített várkastélyokba, fejedelmi várakba szorult vissza. Egy XIX. századi leírás szerint a nagyszőlősi Perényi-kastély könyv- és levéltárának állománya a XVI. századtól kezdve 15-20 000 példány volt, a családi levéltár pedig egészen a 13. századtól őrzött anyagokat. Sajnos, ez a gyűjtemény is felbomlott.
Több olyan neves íróval, költővel büszkélkedhetünk, akik a fentebb em-lített beregszászi, ungvári, munkácsi, nyalábvári, huszti kultúrközpontokban megfordultak, vagy műveikkel szorosan kötődtek a Kárpátok alján elterülő vidékhez.
22 A nevickei vár romjai Ungvártól 12 km-re északra, az Ung partján, magas sziklahegy tetején állnak.
Egykor fontos stratégiai szerepe volt, az Uzsoki-hágóhóz vezető utat őrizte. Építése a 13. század végén Aba Amadénak tulajdonítható. A várat 1664-ben II. Rákóczi György romboltatta le. A XIX. század végén megkezdték helyreállítását, amelynek befejezését megakadályozta az I. világháború.
Forrás: http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
23 Az ungvári vár vagy Drugeth-vár Ungvár nevezetessége, Kárpátalja egyik leghíresebb műemléke. Első írásos említése a Gesta Hungarorumban található, keletkezéséről azonban több elmélet is létezik. Lásd bővebben: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ungvári_vár
24 A munkácsi vár (a honfoglaláskor cölöpökből emelt erődítmény állt a mai várhegy csúcsán) Kárpátalja legnevezetesebb, legszebb történelmi műemléke, amely fontos szerepet játszott a magyar történelemben.
Lásd bővebben: https://hu.wikipedia.org/wiki/Munkácsi_vár
25 A huszti vár a középkori Magyarország egyik legerősebb és legjelentősebb vára volt. A mondák szerint a várat 1090-ben, Szent László korában, kezdték építeni és 1191-ben, III. Béla idején fejezték be. A vár első írásos említése 1353-ból való.1766-ban tűzvész pusztította el. A várrom a mai Huszt város külterületén található. Lásd bővebben: https://hu.wikipedia.org/wiki/Huszti_vár
2. A régi magyar irodalom számon tartott képviselői
Az Erdős-Kárpátok vidékén egykor élt neves írástudók, alkotók, irodalmá-rok élete és a művelődést is hatékonyan támogató tevékenysége a fiatalabb nemzedék előtt szinte teljesen ismeretlen. A hivatalosan is nyilvántartott régi magyar költők, írók XVIII. sz. végéig terjedő listája26 szerint a legna-gyobb klasszikusok közül többek munkássága kötődik a Felvidék eme táj-egységéhez. A régi magyar irodalom számon tartott képviselőit az alábbiak-ban tekintjük át.
Anonymus27, vagy Bele Regis Notarius (XII. század vége – XIII. század eleje) feltehetően III. Béla magyar király Névtelen Jegyzőjének és krónikásá-nak A magyarok cselekedeteiről (Gesta Hungarorum28) című műve részletesen bemutatta a honfoglalás-kori Munkács, Ungvár és Borzsova vidékét. Szakér-tők a mű alapján azt is feltételezik, hogy a titokzatos „P. mester” a Felső-Tisza- vidékről származott, és szoros kapcsolat fűzte az itt birtokos Abákhoz. Az előszóból az is kiderül, hogy iskolai tanulmányait többek között Párizsban végezte, valószínűleg az itt megismert gesta-műfajt vette mintául a magyar honfoglalás történetének megírásához.29
A már említett Komjáthy Benedek30 (XVI. század) bibliafordító, eraz-mista a bécsi egyetemen folytatott tanulmányait félbeszakította, mert a Szulejmán vezette török hadak 1529 szeptemberében ostrom alá fogták a vá-rost. Mivel egy török csapat a szülőfaluját is felperzselte, 1530-ban a Nádas-dy Tamás későbbi nádor birtokához tartozó Huszt várába menekült. Innen feltehetően Nádasdy ajánlatára a megözvegyült Perényi Gáborné Frangepán Katalin hívta a királyházi Nyalábvárba fia, Perényi János mellé nevelőnek.31 A vár ura, Perényi Gábor királyi kamarásmester az ország több más zászlós urával és II. Lajos magyar királlyal együtt 1526. augusztus 29-én a mohácsi csata-mezőn lelte halálát. Komjáthy a grófnő kérésére régi fordítások, a Döbren-tei-kódex és más „szent magyarázó doktorok” műveinek figyelembe vételével itt fordította magyarra Szent Pál leveleit. Munkája, az első magyar nyelvű
26 Régi magyar költők és írók listája: http://hu.wikipedia.org/wiki/Régi_magyar_költők_és_írók_listája
27 Keresztyén Balázs: Kárpátaljai művelődéstörténeti kislexikon. Hatodik Síp Alapítvány, Mandátum Kiadó, Budapest–Beregszász, 2001, 11. old. A továbbiakban: Keresztyén Balázs, 2001.
28 Anonymus: Gesta Hungarorum. Fordította: Pais Dezső. In: https://docs.google.com/viewer?url=
http://vmek.oszk.hu/02200/02245/02245.pdf
29 Bácsatyai Dániel: Gesta eorum digna aeternitate laudis. Századok, Budapest, 2013, 147. évfolyam 2.
szám.
30 Keresztyén Balázs, 2001, 139-140. old.
31 Keresztyén Balázs: A nyelvművelés egyik úttörője. In: Kalendárium ’86, Uzshorod, 1985.
nyomtatott könyv 1533-ban a vár úrnőjének költségén jelent meg a krakkói Vietor Jeromos (Hieronymus Vietor) nyomdájában. A fordító további sorsa ismeretlen. Komjáthy műve egyike a kor legszebb nyomtatványainak. Famet-szetes képekkel és figurális iniciálékkal díszítették. A mester hosszas gondol-kodás után döntött a klasszikus betűkészlet mellett; latin nyelvű előszavában büszkélkedik az első, az ő nyomdájában nyomtatott magyar nyelvű kiadvány-nyal. Komjáthy ezzel a munkájával új fejezetet nyitott a bibliafordításban:
ő nyitotta meg az utat a magyar nyelvű mű megalkotásáig, amely a vizsolyi Biblia formájában valósult meg 1590-ben.32 Hasonmás kiadása Szilágyi Áron utószavával 1883-ban jelent meg az MTA gondozásában. Modern átiratának kiadását 2013-ban a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány kez-deményezte33 az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonát képező 1533-as kiadás, a Komjáthy Benedek által fordított könyv fotóinak felhasználásával.
Szerkesztők: Mezey András (eredeti szöveg átírása, jegyzetek, szójegyzetek, történeti bevezető), Pelczéder Katalin és Kocán Béla (lektorálás, szójegyzék, nyelvészeti bevezető). A latin nyelvű elő- és utószót Lázár István Dávid for-dította. Hangoskönyv: Kacsur András, a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház színművésze. Mezey András egyértelműen meghatározta, hogy Komjáthy szülőfaluja a Nyitra vármegyei Komjáthy volt, nem az ugocsai Komját.
Nemeskürty István A magyar népnek, ki ezt olvassa című könyvében rész-letesen méltatta Nyalábvár történelmi jelentőségét, Komjáthy kéziratának krakkói megjelenését. Véleménye szerint ezzel a teljesítménnyel „A magyar irodalom történetében új korszak kezdődik.”
A közelmúltban a királyházi református templom falán elhelyezett már-ványtábla így őrzi emlékét: „E mellett a templom mellett emelkedő dombon állt a most romokban heverő ’Nyaláb-vár’, amelynek falai között fordította magyar nyelvre Pál apostol leveleit Komjáthy Benedek az Úrnak 1532-ik esztendejében.”34
Sylvester János, azaz Erdősi Sylvester (Szinérváralja, 1504 körül – ?) hu-manista tudós, bibliafordító, a magyar esszéirodalom megteremtője szoros baráti kapcsolatban állt Komjáthy Benedekkel. A feljegyzések szerint Krak-kóban, Vietor Jeromos nyomdájában Pál apostol leveleinek korrektúráját is ő végezte el. A könyv megjelenése után hazatért Lengyelföldről és átmenetileg
32 http://hu.wikipedia.org/wiki/Komjati_Benedek
33 Epistolae Pauli lingua hungarica donatae. Az Zenth Paal leueley magyar nyeluen. Idea Fontana Kft, Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, 2013.
34 Keresztyén Balázs: Irodalmi barangolások a Kárpátok alján. Intermix Kiadó, Ungvár–Budapest, 1993, 181. old. A továbbiakban: Keresztyén Balázs, 1993.
Perényi János főispán pártfogolt vendége volt a Nyalábvárban. 1534-ben Ná-dasdi Tamás újsziget-sárvári birtokára került, ahol lefordította és 1541-ben kinyomtatta a teljes Újszövetséget.
A Perényiek oltalma alatt működő Komjáthy Benedek és Sylvester János mellett kialakult a fiatal erazmisták köre is. Ugyanakkor tévesen sorolják az Ugocsában tartózkodó csoporthoz Pesti (Mizsér) Gábor meseírót, szótárszer-zőt és bibliafordítót.35 Az utóbbi kutatási eredmények szerint Pesti nem azo-nos hasonló nevű kortársával, aki gyulafehérvári kanonok és ugocsai főesperes volt, és akivel Bod Péter, valamint utána számos irodalomtörténészünk, köz-tük Keresztyén Balázs helytörténész is összetévesztette.36
Valószínűleg az ugocsai Verbőcön37 született a magyar reneszánsz irodalom (XV–XVII. század) tudományos irodalmának kiváló művelője, Werbőczi Ist-ván38 (1460–1541) jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, majd Ma-gyarország nádora. A közpályán először Ugocsa vármegyében39 működött, ahonnan mint országgyűlési követ az egész ország színe előtt ragyogtatta tu-dását és bámulatos ékesszólását.40 Életének fő műve a latin nyelvű Hármas-könyv („Tripartitum opus iuris consuetudinarii inclyti regni Hungariae”), amit, mint szokásjogi forrást, 300 éven át törvényként használtak. Ady Endre sze-rint Werbőczi az úri Magyarország tipikus képviselője volt, mindenféle hala-dás ellensége. Verbőcön emlékjelet állítottak tiszteletére.
A „deákirodalom”-hoz sorolt históriás ének, mint történelmi tárgyú ver-ses epikai műfaj a török hódoltság idején terjedt el vándorló énekmondók se-gítségével. A vidék ismert históriás énekszerzője Görcsöni Ambrus41 (XVI.
század) volt, aki Homonnai Drugeth Gáspár nevickei udvarához tartozott.
1568 körül itt írta meg a Hunyadiakról szóló híres krónikáját.42 Munkája nem teljes, mivel Mátyás király történetét csak 1485-ig verselte meg.43 Felté-telezhető, hogy pártfogója, Homonnai Drugeth Gáspár üldöztetése gátolta meg a költemény befejezésében, mivel a császár haddal foglalta el a nevickei várat. Munkácsra menekült, később császárpárti lett, a bécsi udvartól szőlő-birtokot kapott. Kéziratban terjesztett művét 1571 és 1573 között
nyomtat-35 Pesti Gábor. In: http://hu.wikipedia.org/wiki/Pesti_Gábor
36 Keresztyén Balázs, 1993, 182. old.
37 Újabb írók inkább Kerepes községet (Bereg vármegye) vélik születése helyének.
38 Keresztyén Balázs, 2001, 279-280. old.
39 Keresztyén Balázs, 1993, 199-200. old.
40 Werbőczy István. In: http://hu.wikipedia.org/wiki/Werbőczy_István
41 Keresztyén Balázs, 2001, 94. old.
42 Keresztyén Balázs: Mátyás király históriája. In: Évgyűrűk ’90. Ungvár, 1991.
43 Keresztyén Balázs, 1993, 32. old.
nyomtatott könyv 1533-ban a vár úrnőjének költségén jelent meg a krakkói Vietor Jeromos (Hieronymus Vietor) nyomdájában. A fordító további sorsa ismeretlen. Komjáthy műve egyike a kor legszebb nyomtatványainak. Famet-szetes képekkel és figurális iniciálékkal díszítették. A mester hosszas gondol-kodás után döntött a klasszikus betűkészlet mellett; latin nyelvű előszavában büszkélkedik az első, az ő nyomdájában nyomtatott magyar nyelvű kiadvány-nyal. Komjáthy ezzel a munkájával új fejezetet nyitott a bibliafordításban:
ő nyitotta meg az utat a magyar nyelvű mű megalkotásáig, amely a vizsolyi Biblia formájában valósult meg 1590-ben.32 Hasonmás kiadása Szilágyi Áron utószavával 1883-ban jelent meg az MTA gondozásában. Modern átiratának kiadását 2013-ban a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány kez-deményezte33 az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonát képező 1533-as kiadás, a Komjáthy Benedek által fordított könyv fotóinak felhasználásával.
Szerkesztők: Mezey András (eredeti szöveg átírása, jegyzetek, szójegyzetek, történeti bevezető), Pelczéder Katalin és Kocán Béla (lektorálás, szójegyzék, nyelvészeti bevezető). A latin nyelvű elő- és utószót Lázár István Dávid for-dította. Hangoskönyv: Kacsur András, a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház színművésze. Mezey András egyértelműen meghatározta, hogy Komjáthy szülőfaluja a Nyitra vármegyei Komjáthy volt, nem az ugocsai Komját.
Nemeskürty István A magyar népnek, ki ezt olvassa című könyvében rész-letesen méltatta Nyalábvár történelmi jelentőségét, Komjáthy kéziratának krakkói megjelenését. Véleménye szerint ezzel a teljesítménnyel „A magyar irodalom történetében új korszak kezdődik.”
A közelmúltban a királyházi református templom falán elhelyezett már-ványtábla így őrzi emlékét: „E mellett a templom mellett emelkedő dombon állt a most romokban heverő ’Nyaláb-vár’, amelynek falai között fordította magyar nyelvre Pál apostol leveleit Komjáthy Benedek az Úrnak 1532-ik esztendejében.”34
Sylvester János, azaz Erdősi Sylvester (Szinérváralja, 1504 körül – ?) hu-manista tudós, bibliafordító, a magyar esszéirodalom megteremtője szoros baráti kapcsolatban állt Komjáthy Benedekkel. A feljegyzések szerint Krak-kóban, Vietor Jeromos nyomdájában Pál apostol leveleinek korrektúráját is ő végezte el. A könyv megjelenése után hazatért Lengyelföldről és átmenetileg
32 http://hu.wikipedia.org/wiki/Komjati_Benedek
33 Epistolae Pauli lingua hungarica donatae. Az Zenth Paal leueley magyar nyeluen. Idea Fontana Kft, Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, 2013.
34 Keresztyén Balázs: Irodalmi barangolások a Kárpátok alján. Intermix Kiadó, Ungvár–Budapest, 1993, 181. old. A továbbiakban: Keresztyén Balázs, 1993.
Perényi János főispán pártfogolt vendége volt a Nyalábvárban. 1534-ben Ná-dasdi Tamás újsziget-sárvári birtokára került, ahol lefordította és 1541-ben kinyomtatta a teljes Újszövetséget.
A Perényiek oltalma alatt működő Komjáthy Benedek és Sylvester János mellett kialakult a fiatal erazmisták köre is. Ugyanakkor tévesen sorolják az Ugocsában tartózkodó csoporthoz Pesti (Mizsér) Gábor meseírót, szótárszer-zőt és bibliafordítót.35 Az utóbbi kutatási eredmények szerint Pesti nem azo-nos hasonló nevű kortársával, aki gyulafehérvári kanonok és ugocsai főesperes volt, és akivel Bod Péter, valamint utána számos irodalomtörténészünk, köz-tük Keresztyén Balázs helytörténész is összetévesztette.36
Valószínűleg az ugocsai Verbőcön37 született a magyar reneszánsz irodalom (XV–XVII. század) tudományos irodalmának kiváló művelője, Werbőczi Ist-ván38 (1460–1541) jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, majd Ma-gyarország nádora. A közpályán először Ugocsa vármegyében39 működött, ahonnan mint országgyűlési követ az egész ország színe előtt ragyogtatta tu-dását és bámulatos ékesszólását.40 Életének fő műve a latin nyelvű Hármas-könyv („Tripartitum opus iuris consuetudinarii inclyti regni Hungariae”), amit, mint szokásjogi forrást, 300 éven át törvényként használtak. Ady Endre sze-rint Werbőczi az úri Magyarország tipikus képviselője volt, mindenféle hala-dás ellensége. Verbőcön emlékjelet állítottak tiszteletére.
A „deákirodalom”-hoz sorolt históriás ének, mint történelmi tárgyú ver-ses epikai műfaj a török hódoltság idején terjedt el vándorló énekmondók se-gítségével. A vidék ismert históriás énekszerzője Görcsöni Ambrus41 (XVI.
század) volt, aki Homonnai Drugeth Gáspár nevickei udvarához tartozott.
1568 körül itt írta meg a Hunyadiakról szóló híres krónikáját.42 Munkája nem teljes, mivel Mátyás király történetét csak 1485-ig verselte meg.43 Felté-telezhető, hogy pártfogója, Homonnai Drugeth Gáspár üldöztetése gátolta meg a költemény befejezésében, mivel a császár haddal foglalta el a nevickei várat. Munkácsra menekült, később császárpárti lett, a bécsi udvartól szőlő-birtokot kapott. Kéziratban terjesztett művét 1571 és 1573 között
nyomtat-35 Pesti Gábor. In: http://hu.wikipedia.org/wiki/Pesti_Gábor
36 Keresztyén Balázs, 1993, 182. old.
37 Újabb írók inkább Kerepes községet (Bereg vármegye) vélik születése helyének.
38 Keresztyén Balázs, 2001, 279-280. old.
39 Keresztyén Balázs, 1993, 199-200. old.
40 Werbőczy István. In: http://hu.wikipedia.org/wiki/Werbőczy_István
41 Keresztyén Balázs, 2001, 94. old.
42 Keresztyén Balázs: Mátyás király históriája. In: Évgyűrűk ’90. Ungvár, 1991.
43 Keresztyén Balázs, 1993, 32. old.
ták ki a debreceni Komlós-nyomdában. Költeményét a korszak legolvasot-tabb, legnépszerűbb munkái közé sorolták.
Görcsöni Ambrus félbehagyott verses krónikáját, Mátyás király történe-tét az erdélyi Bogáthi (Bogáti) Fazekas Miklós44 (1548–1592 v. 1598) unitári-us lelkész, költő, tanár fejezte be és adta ki 1577-ben.45
Az ugocsai Perényi István főispán pártfogását élvezte Ilosvai Selymes Pé-ter46 (1520–1580) epikus énekszerző, aki egy ideig a főúr nagyidai birtokán élt, majd Nagybányán tevékenykedett református iskolamesterként. A Peré-nyiekkel való kapcsolatát élete végéig ápolta. Erdélyi kortársánál hamarabb, 1575-ben fogalmazta meg Görcsöni Ambrus Mátyás királyról szóló históri-ájának folytatását, amely két részből, 185 versszakból áll és ezeket a család nyalábvári, illetve nagyszőlősi udvarában elő is adta.
A feljegyzések szerint Az híres-neves Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokságáról való história című munkáját Ilosvai a királyházi Nyalábvárban fejezte be.47 A Toldi-história témájára feltehetően a Perényiek levéltárában buk-kant rá. Szilády Áron irodalomtörténész sejtése szerint az 1574-ben Debrecen-ben nyomtatásban is megjelent költeményét Perényi István ugocsai főispánnak ajánlotta. Ez kiolvasható a versfejek kezdőbetűiből is: „MAGNIFICO DO-MINO STEPHANO DE PÉRÉN COMITI COMITATVS VGOCENSIS PETRUS JLOSVANUS SERVICIT”. A 101 négysoros versszakból álló mű Ilosvai Selymes Péter, s talán a XVI. század egyik legnevezetesebb költői műve, hiszen fenntartotta a Toldi-mondát. Ilosvai utolsó munkáit is a Nya-lábvárban írta meg.48 A Perényiekkel rokoni kapcsolatban álló Balassi Bálint A Toldi Miklós nótájára49 címmel 1578 előtt írta meg 28 versszakból álló köl-teményét. Feltételezhető, hogy személyesen ismerte Ilosvait, akitől első kézből értesült a Toldi-énekről. Ilosvai Toldi-históriáját használta fel Arany János is a Toldi-trilógia50 megírásánál. Ady Endre 1908-ban írta Ilosvai Selymes Péter című költeményét.51
44 Bogáthi (Bogáti) Fazekas Miklós. In: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bogáthi_Fazekas_Miklós
45 Az ötödik része Mátyás király dolgainak mind haláláig. (Kolozsvár, 1577). Lényegében folytatása és befejezése Görcsöni Ambrus verses krónikájának. Mátyás király utolsó évein kívül II. Ulászló és II. Lajos uralkodásáról is megemlékezik. A szerző Bonfini munkája mellett Heltai Gáspár krónikáját és Brodarics István művét is használta. Tordán írta 1576-ban.
46 Keresztyén Balázs, 2001, 116-117. old.
47 Keresztyén Balázs, 1993, 165-166. old.
48 Keresztyén Balázs: Mostan emlékezem az elmúlt időkről. In: Kalendárium ’87, Uzshorod, 1986.
49 Balassi Bálint összes költeményei. MEK. In: http://mek.oszk.hu/00600/00609/00609.htm
49 Balassi Bálint összes költeményei. MEK. In: http://mek.oszk.hu/00600/00609/00609.htm