V. iRoDAlMi életÜnK UKRAjnábAn (1991–2016)
3. Irodalmáraink anyaországi szellemi műhelyekben
Az új lapok, könyvek, köztéri szobrok, emléktáblák, magyarságintézmények stb. megjelenésének korszakában a kárpátaljai magyar irodalmárok szervező-dése, illetve kapcsolatainak keresése az anyaországi, illetve a többi kisebbségi magyar irodalommal – az ungvári és a beregszászi irodalmi centrum eseté-ben – erőteljesen felgyorsult. Penckófer János a Tokaji Írótáborban 2010-eseté-ben elhangzott nagyívű előadásában többek között arról beszélt, hogy ami 1991 után történt, a „kibontakozás, a kiteljesedés és az egységesülés” korszaka, ahol az „egyéni életművek kiteljesedése folytatódott,” és „önálló irodalmi lapokban nyilvánult meg az irodalom”, a létrejött magánkiadók pedig a kárpátaljai szer-zők tollából „hatalmas mennyiségű” könyvet jelentettek meg, amelyre koráb-ban nem volt példa. Szerinte „Második a kiteljesedés. Ami a magyar irodalom-ban megtörtént, ez pedig az internet. S ez leginkább Balla D. Károly nevéhez fűződik, mert ő hozott létre egy olyan formát, amely nemcsak a blogos szférában
lett népszerű és tette ismertté őt, hanem egyszerre ötvözni tudta a hírek világát, a naplóírást és szépirodalmi alkotásait.” Penckófer János az egyesüléssel kap-csolatosan arra gondolt, hogy „ami korábban a különválasztódást jelentette, az most teljesen megszűnt.” Véleménye az, hogy „...’91 után a Magyarországon élő vagy az Ukrajnában élő, Kárpátalján élő szerzőket egyszerre kell kárpát-aljainak tekinteni”, mert a költészetükben, prózáikban és egyéb műfajban megformált alkotásaikban „a világmegélés, a problémalátás, az jellegzetesen kárpátaljai. Tehát mégis létezik valami ilyesmi. S ez az egységesülés megtörtént, megtörténik.”653
Irodalmi életünket is pozitívan érintette a változás – hangsúlyozottan, hosszú évtizedek után – újra Budapest irányultságú együttműködés alakult ki az egyéni és közösségi magyar–magyar kapcsolatrendszerben, a különböző irodalmi-kulturális műhelyekkel, szervezetekkel és intézményekkel: Magyar Írószövetség, Tokaji Írótábor, Budapesti Ünnepi Könyvhét, Berzsenyi Iro-dalmi Társaság, IroIro-dalmi Társaságok Szövetsége, a pécsi Határon Túli Ma-gyarok Fesztiválja, Anyanyelvi Konferencia, Kárpátaljai Szövetség, Európai Protestáns Szabadegyetem, Magyarok Világszövetsége stb.
3. 1. A Magyar Írószövetségben
A Magyar Írószövetség Jókai Anna író elnöksége idején (1990–1992) szélesre tárta kapuját a határon túli és a nyugati magyar alkotók előtt is. A magyar írók legrangosabb szakmai szervezetébe 1990-ben Kárpátaljáról Balla D. Ká-rolyt (többször volt választmányi tag), Balla Lászlót, Horváth Sándort, Fü-zesi Magdát és Vári Fábián Lászlót (többször volt választmányi és elnökségi tag), 1991-ben Dupka Györgyöt és Fodor Gézát vették fel.
Ez idő tájt lett az írószövetség tagja az anyaországba áttelepült654 S. Be-nedek András és Finta Éva, nem sokkal később Kecskés Béla, Sütő Kálmán, Nagy Zoltán Mihály és Kőszeghy Elemér, 2000 és 2016 között pedig Penckó-fer János, Bartha Gusztáv, Lengyel János, Szöllősy Tibor. 655
A Magyar Írószzövetség elnökei közül 1992–2007 között Tornai József és Kalász Márton is tartott felolvasó körutat vidékünkön.
A kárpátaljai alkotók 1992. augusztus 17-18-án először kaptak meghívást a Magyar Írók I. Világtalálkozójára, amelynek a keszthelyi Festetics kastély
653 Penckófer János: Az irodalom közvetítettség szerint megjelenő formáiról. Előadás. In: A Tokaji Írótábor
tanácskozásai, 2011, 229-233. old.
654 A háborúvesztés után Kárpátaljáról települt át Magyarországra és lett írószövetségi tag Győry Dezső
(1900–1974), Sándor László (1909–1993), Kiss Ferenc (1928–1999), Lator László és Szepesi Attila.
655 A Magyar Írószövetség tagjai. In: http://www.iroszovetseg.hu/tagjaink/
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének felkérésére kiadónk 1992-től minden évben részt vesz a budapesti Ünnepi Könyvhéten;
kiadványaival, amelyek közül a legjobbak felkerülnek az ünnepi könyvheti listára; egyedül képviseli a kárpátaljai magyar könyvkiadást. A könyvbarátok a Kárpátaljai Magyar Könyvkiadók sátrában juthatnak hozzá a legfrissebb kiadványokhoz.
Közös kulturális fejlesztési program keretében együttműködünk a Ma-gyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségével, a MaMa-gyar Írószövetség Kár-pátaljai Írócsoportjával, a KárKár-pátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesületével, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézettel, Nagyszőlősön az Ugocsa, Be-regszászban a Bereg, Ungváron az Ung Könyvesbolttal. Az Intermix Kiadó szerzői köréhez tartozik a kárpátaljai alkotók mintegy 95 százaléka.
A megjelent könyvek elektronikus változatát folyamatosan feltöltik a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet honlapjára, a megjelent könyvek bib-liográfiája is itt található. (www.kmmi.org.ua).
Az Intermix-kiadványok 60–70 százaléka a kárpátaljai települési és iskolai könyvtárakhoz kerül adományként. Különböző iskolai vetélkedőkön a díjazot-tak könyvjutalomban részesülnek. Könyvsorozatunk kiadványainak megjele-nésekor író-olvasó találkozókat, irodalmi esteket, könyvbemutatókat tartunk.
Az elmúlt tíz év alatt az Intermix mérvadó könyvkiadóvá fejlődött Kárpátal-ján, amely hivatalosan licenzált könyvkiadási engedéllyel rendelkezik.
3. irodalmáraink anyaországi szellemi műhelyekben
Az új lapok, könyvek, köztéri szobrok, emléktáblák, magyarságintézmények stb. megjelenésének korszakában a kárpátaljai magyar irodalmárok szervező-dése, illetve kapcsolatainak keresése az anyaországi, illetve a többi kisebbségi magyar irodalommal – az ungvári és a beregszászi irodalmi centrum eseté-ben – erőteljesen felgyorsult. Penckófer János a Tokaji Írótáborban 2010-eseté-ben elhangzott nagyívű előadásában többek között arról beszélt, hogy ami 1991 után történt, a „kibontakozás, a kiteljesedés és az egységesülés” korszaka, ahol az „egyéni életművek kiteljesedése folytatódott,” és „önálló irodalmi lapokban nyilvánult meg az irodalom”, a létrejött magánkiadók pedig a kárpátaljai szer-zők tollából „hatalmas mennyiségű” könyvet jelentettek meg, amelyre koráb-ban nem volt példa. Szerinte „Második a kiteljesedés. Ami a magyar irodalom-ban megtörtént, ez pedig az internet. S ez leginkább Balla D. Károly nevéhez fűződik, mert ő hozott létre egy olyan formát, amely nemcsak a blogos szférában
lett népszerű és tette ismertté őt, hanem egyszerre ötvözni tudta a hírek világát, a naplóírást és szépirodalmi alkotásait.” Penckófer János az egyesüléssel kap-csolatosan arra gondolt, hogy „ami korábban a különválasztódást jelentette, az most teljesen megszűnt.” Véleménye az, hogy „...’91 után a Magyarországon élő vagy az Ukrajnában élő, Kárpátalján élő szerzőket egyszerre kell kárpát-aljainak tekinteni”, mert a költészetükben, prózáikban és egyéb műfajban megformált alkotásaikban „a világmegélés, a problémalátás, az jellegzetesen kárpátaljai. Tehát mégis létezik valami ilyesmi. S ez az egységesülés megtörtént, megtörténik.”653
Irodalmi életünket is pozitívan érintette a változás – hangsúlyozottan, hosszú évtizedek után – újra Budapest irányultságú együttműködés alakult ki az egyéni és közösségi magyar–magyar kapcsolatrendszerben, a különböző irodalmi-kulturális műhelyekkel, szervezetekkel és intézményekkel: Magyar Írószövetség, Tokaji Írótábor, Budapesti Ünnepi Könyvhét, Berzsenyi Iro-dalmi Társaság, IroIro-dalmi Társaságok Szövetsége, a pécsi Határon Túli Ma-gyarok Fesztiválja, Anyanyelvi Konferencia, Kárpátaljai Szövetség, Európai Protestáns Szabadegyetem, Magyarok Világszövetsége stb.
3. 1. A Magyar Írószövetségben
A Magyar Írószövetség Jókai Anna író elnöksége idején (1990–1992) szélesre tárta kapuját a határon túli és a nyugati magyar alkotók előtt is. A magyar írók legrangosabb szakmai szervezetébe 1990-ben Kárpátaljáról Balla D. Ká-rolyt (többször volt választmányi tag), Balla Lászlót, Horváth Sándort, Fü-zesi Magdát és Vári Fábián Lászlót (többször volt választmányi és elnökségi tag), 1991-ben Dupka Györgyöt és Fodor Gézát vették fel.
Ez idő tájt lett az írószövetség tagja az anyaországba áttelepült654 S. Be-nedek András és Finta Éva, nem sokkal később Kecskés Béla, Sütő Kálmán, Nagy Zoltán Mihály és Kőszeghy Elemér, 2000 és 2016 között pedig Penckó-fer János, Bartha Gusztáv, Lengyel János, Szöllősy Tibor. 655
A Magyar Írószzövetség elnökei közül 1992–2007 között Tornai József és Kalász Márton is tartott felolvasó körutat vidékünkön.
A kárpátaljai alkotók 1992. augusztus 17-18-án először kaptak meghívást a Magyar Írók I. Világtalálkozójára, amelynek a keszthelyi Festetics kastély
653 Penckófer János: Az irodalom közvetítettség szerint megjelenő formáiról. Előadás. In: A Tokaji Írótábor
tanácskozásai, 2011, 229-233. old.
654 A háborúvesztés után Kárpátaljáról települt át Magyarországra és lett írószövetségi tag Győry Dezső
(1900–1974), Sándor László (1909–1993), Kiss Ferenc (1928–1999), Lator László és Szepesi Attila.
655 A Magyar Írószövetség tagjai. In: http://www.iroszovetseg.hu/tagjaink/
adott otthont, ahol Finta Éva előadást tartott a kárpátaljai helyzetről. Töb-bek között felhívta a jelenlévők figyelmét a következőkre: „A napjainkban működő generációt (...) kudarcok nevelték fel. Elődeik sikertelen vagy többé-ke-vésbé sikeres kísérletei. (...) A kárpátaljai magyar irodalom és ezen belül a köl-tészet – minden hibája, hiányossága mellett – igenis megszületett. Alkalmassá vált arra, hogy elődje lehessen egy majdan következőnek, hogy megtagadva vagy folytatva hagyományait, továbblépjen. Mert a hagyomány már mi vagyunk.
Alap vagyunk. Kovács Vilmossal és Balla Lászlóval sürgetem hát egy olyan be-csületes munka felmérését, mely tudomásul veszi a kényszerek szorítását, és al-kotóink rangját ezen belül is meghatározza. olyan szintézisre gondolok, amely domináns helyzetünket életkörülményként és nem alkotóink minősítéseként értékeli. Mert a kárpátaljai irodalomnak elsősorban az ottani magyarság szel-lemi igényeit kell szolgálnia. És másodlagosan a teljes magyarságét. otthon kell otthonosnak lennie. Áramlataiban, divatjaiban az otthoni áramlatokba kell elsősorban bekapcsolódnia.”656
3. 2. A Tokaji Írótáborban
A Magyar Írószövetség kezdeményezésére 1972-ben életre hívott Tokaji Író-tábor657 műhelymunkájába határon túli magyar alkotók csak a rendszervál-tás után kapcsolódhattak be. M. Takács Lajos irodalomtörténésznek, és az ő révén a miskolci Napjaink című folyóiratban megjelent publikációknak köszönhetően 1990-ben a 17. Tokaji Írótábornak először voltak kárpátaljai résztvevői. Mint egyesület, ebben az évben már jogi személyként is bejegyzés-re került. Kiemelkedő állomásnak számított a 2010. évi írótábor, amikor első alkalommal valamennyi előadó a határon túlról érkezett Tokajba.
Nyilvánosságát szolgálja az eddigi tanácskozásokról megjelent 25 év-könyv és újság, amelyek lapjain nyomon követhető többek között az is, hogy Kárpátaljáról ki és mikor, milyen témakörben tartott előadást, illetve szólt hozzá azokhoz, vagy csak hallagatóként volt jelen.
Egy alkalommal volt a tábor vendége Csernicskó István, Fuchs Andrea, Kovács Elemér, Kudla György, Lengyel Tamás, Zubánics László és előadói minőségben Bakos Kiss Károly658.
656 Magyar Írók I. Világtalálkozója. Keszthely, 1992. augusztus 17-18. Kaposvári művészeti főrum.
Kaposvár, 1992. március 20-21. Szerkesztette Laczkó András. A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság kiadása, 1993, 86-87. old.
657 Lásd bővebben: Új magyar irodalmi lexikon P-ZS. Főszerkesztő: Péter László. Második, javított,
bővített kiadás. Akadémiai kiadó, 2000, 2260. old.
658 Bakos Kiss Károly: Hagyomány és folytonosság a kárpátaljai irodalomban (2010).
2010 óta visszajáró résztvevőnek és gyakran felkért előadónak számít Vári Fábián László659, Dupka György660, Penckófer János661 és Csordás László.662
2014-ben a tábor irodalmi estjének keretében Vári Fábián László, Csor-dás László és Dupka György bemutatta az Együtt című folyóiratot. 2015-ben a Tokaji Írótábor Kis hordó díját a „kárpátaljai költészet csillaga”, Vári Fábián László kapta meg.
Akik megfordultak fontossá vált nemzeti irodalmunk műhelyében, egy életre azonosultak a Tokaji Írótábor távlati céljával : „…fenntartani, tovább működtetni, a magyar irodalom égtájainak otthont adó Tokaji Írótábort a térség más művészeti nagyrendezvényeivel összhangban és hatékonyabb együtt-működéssel. A tokaji irodalmi út fokozatos kiterjesztésével pedig kapcsolatot teremteni és ápolni Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna és Románia határos megyéivel, ezen országok közös kulturális, turisztikai érdekeinek sajátos, civil szolgálatával.”663
3. 3. A Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportja
A szellemi erőket összefogva hat írószövetségi tag, Balla D. Károly, Dupka György, Fodor Géza, Füzesi Magda, Horváth Sándor és Vári Fábián Lász-ló 1992. szeptember 20-án Ungváron, a Kárpátaljai Magyar Könyvnapon létrehozta a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportját, amelynek célja:
„Mindazon alkotók tevékenységének összefogása, akik Kárpátalján művészi-leg mind értékesebb egyéni műveket hoznak létre, s mind teljesebben kívánnak bekapcsolódni az egyetemes magyar művelődésbe… Az írócsoportnak joga van Kárpátaljáról tagokat javasolni a Magyar Írószövetség tagságának sorába, melynek grémiumával szoros kapcsolatban áll, szervezeti szabályzatának szel-lemében fejti ki tevékenységét.”664
659 Vári Fábián László előadásainak, hozzászólásainak témái: Helyzetkép a kárpátaljai irodalmi nevelésről, a
magyar nyelv és irodalom oktatásáról (2006); Kárpátaljai folyóiratügyek, Az Együtt és előzményei (2010);
Az Együtt folyóiratról és a Forrás nemzedékéről (2013); Az Együtt folyóirat bemutatása (2014).
660 Dupka György előadásainak, hozzászólásainak témái: 56 Kárpátalján az író és történész szemével (2006);
Helyzetkép a könyvkiadásról, Az iskola, a templom, az írástudók hármas egysége kisebbségi életünkben (2010); Elhajló magyar írók a KGB látókörében 1956 után (2012); Az Együtt folyóirat bemutatása (2014); 56 és Kárpátalja (2016).
661 Penckófer János előadásainak, hozzászólásainak témái: A stúdiók kora (előtt és után). Irodalmi-kulturális
irányultságok, folyamatok, szerveződések, fórumok Kárpátalja eddigi kilencven évében.Vázlat.; Az irodalom közvetítettség szerint megjelenő formái, papír alapon és digitálisan (2010).
662 Csordás László előadása: Új írói generáció jelentkezése Kárpátalján (2010); Az Együtt folyóirat
bemutatása (2014).
663 Sáray László: A Tokaji Írótábor története. In: http://www.tokajiirotabor.hu/rolunk/
664 A Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának Alapítólevele. In: Sors, megírva. Antológia.
Összeállította és az utószót írta: Füzesi Magda. Intermix Kiadó, Ungvár–Budapest, 1993, 121-122. old.
adott otthont, ahol Finta Éva előadást tartott a kárpátaljai helyzetről. Töb-bek között felhívta a jelenlévők figyelmét a következőkre: „A napjainkban működő generációt (...) kudarcok nevelték fel. Elődeik sikertelen vagy többé-ke-vésbé sikeres kísérletei. (...) A kárpátaljai magyar irodalom és ezen belül a köl-tészet – minden hibája, hiányossága mellett – igenis megszületett. Alkalmassá vált arra, hogy elődje lehessen egy majdan következőnek, hogy megtagadva vagy folytatva hagyományait, továbblépjen. Mert a hagyomány már mi vagyunk.
Alap vagyunk. Kovács Vilmossal és Balla Lászlóval sürgetem hát egy olyan be-csületes munka felmérését, mely tudomásul veszi a kényszerek szorítását, és al-kotóink rangját ezen belül is meghatározza. olyan szintézisre gondolok, amely domináns helyzetünket életkörülményként és nem alkotóink minősítéseként értékeli. Mert a kárpátaljai irodalomnak elsősorban az ottani magyarság szel-lemi igényeit kell szolgálnia. És másodlagosan a teljes magyarságét. otthon kell otthonosnak lennie. Áramlataiban, divatjaiban az otthoni áramlatokba kell elsősorban bekapcsolódnia.”656
3. 2. A Tokaji Írótáborban
A Magyar Írószövetség kezdeményezésére 1972-ben életre hívott Tokaji Író-tábor657 műhelymunkájába határon túli magyar alkotók csak a rendszervál-tás után kapcsolódhattak be. M. Takács Lajos irodalomtörténésznek, és az ő révén a miskolci Napjaink című folyóiratban megjelent publikációknak köszönhetően 1990-ben a 17. Tokaji Írótábornak először voltak kárpátaljai résztvevői. Mint egyesület, ebben az évben már jogi személyként is bejegyzés-re került. Kiemelkedő állomásnak számított a 2010. évi írótábor, amikor első alkalommal valamennyi előadó a határon túlról érkezett Tokajba.
Nyilvánosságát szolgálja az eddigi tanácskozásokról megjelent 25 év-könyv és újság, amelyek lapjain nyomon követhető többek között az is, hogy Kárpátaljáról ki és mikor, milyen témakörben tartott előadást, illetve szólt hozzá azokhoz, vagy csak hallagatóként volt jelen.
Egy alkalommal volt a tábor vendége Csernicskó István, Fuchs Andrea, Kovács Elemér, Kudla György, Lengyel Tamás, Zubánics László és előadói minőségben Bakos Kiss Károly658.
656 Magyar Írók I. Világtalálkozója. Keszthely, 1992. augusztus 17-18. Kaposvári művészeti főrum.
Kaposvár, 1992. március 20-21. Szerkesztette Laczkó András. A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság kiadása, 1993, 86-87. old.
657 Lásd bővebben: Új magyar irodalmi lexikon P-ZS. Főszerkesztő: Péter László. Második, javított,
bővített kiadás. Akadémiai kiadó, 2000, 2260. old.
658 Bakos Kiss Károly: Hagyomány és folytonosság a kárpátaljai irodalomban (2010).
2010 óta visszajáró résztvevőnek és gyakran felkért előadónak számít Vári Fábián László659, Dupka György660, Penckófer János661 és Csordás László.662
2014-ben a tábor irodalmi estjének keretében Vári Fábián László, Csor-dás László és Dupka György bemutatta az Együtt című folyóiratot. 2015-ben a Tokaji Írótábor Kis hordó díját a „kárpátaljai költészet csillaga”, Vári Fábián László kapta meg.
Akik megfordultak fontossá vált nemzeti irodalmunk műhelyében, egy életre azonosultak a Tokaji Írótábor távlati céljával : „…fenntartani, tovább működtetni, a magyar irodalom égtájainak otthont adó Tokaji Írótábort a térség más művészeti nagyrendezvényeivel összhangban és hatékonyabb együtt-működéssel. A tokaji irodalmi út fokozatos kiterjesztésével pedig kapcsolatot teremteni és ápolni Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna és Románia határos megyéivel, ezen országok közös kulturális, turisztikai érdekeinek sajátos, civil szolgálatával.”663
3. 3. A Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportja
A szellemi erőket összefogva hat írószövetségi tag, Balla D. Károly, Dupka György, Fodor Géza, Füzesi Magda, Horváth Sándor és Vári Fábián Lász-ló 1992. szeptember 20-án Ungváron, a Kárpátaljai Magyar Könyvnapon létrehozta a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportját, amelynek célja:
„Mindazon alkotók tevékenységének összefogása, akik Kárpátalján művészi-leg mind értékesebb egyéni műveket hoznak létre, s mind teljesebben kívánnak bekapcsolódni az egyetemes magyar művelődésbe… Az írócsoportnak joga van Kárpátaljáról tagokat javasolni a Magyar Írószövetség tagságának sorába, melynek grémiumával szoros kapcsolatban áll, szervezeti szabályzatának szel-lemében fejti ki tevékenységét.”664
659 Vári Fábián László előadásainak, hozzászólásainak témái: Helyzetkép a kárpátaljai irodalmi nevelésről, a
magyar nyelv és irodalom oktatásáról (2006); Kárpátaljai folyóiratügyek, Az Együtt és előzményei (2010);
Az Együtt folyóiratról és a Forrás nemzedékéről (2013); Az Együtt folyóirat bemutatása (2014).
660 Dupka György előadásainak, hozzászólásainak témái: 56 Kárpátalján az író és történész szemével (2006);
Helyzetkép a könyvkiadásról, Az iskola, a templom, az írástudók hármas egysége kisebbségi életünkben (2010); Elhajló magyar írók a KGB látókörében 1956 után (2012); Az Együtt folyóirat bemutatása (2014); 56 és Kárpátalja (2016).
661 Penckófer János előadásainak, hozzászólásainak témái: A stúdiók kora (előtt és után). Irodalmi-kulturális
irányultságok, folyamatok, szerveződések, fórumok Kárpátalja eddigi kilencven évében.Vázlat.; Az irodalom közvetítettség szerint megjelenő formái, papír alapon és digitálisan (2010).
662 Csordás László előadása: Új írói generáció jelentkezése Kárpátalján (2010); Az Együtt folyóirat
bemutatása (2014).
663 Sáray László: A Tokaji Írótábor története. In: http://www.tokajiirotabor.hu/rolunk/
664 A Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának Alapítólevele. In: Sors, megírva. Antológia.
Összeállította és az utószót írta: Füzesi Magda. Intermix Kiadó, Ungvár–Budapest, 1993, 121-122. old.
Az első MIKICS-antológia Sors, megírva címmel, 1993-ban az Intermix Kiadó gondozásában jelent meg.665Füzesi Magda összeállítótól választ ka-punk arra a kérdésre, miről szól a gyűjtemémy: „A Nagy Zoltán Mihálytól kölcsönzött verscím szándékunk szerint utal a kötet tartalmára is. Sors megír-va... A kisebbségi lét krónikájaként sorakoznak egymás mellett a versek és no-vellák, Balla D. Károly tanulmánya (Kis(ebbségi) magyar skizofrénia) pedig arra utal, hogyan vészeli át a történelem hullámzásait itt és most egy kárpátal-jai magyar. Elsősorban Balla D. Károly, Nagy Zoltán Mihály és Vári Fábián László műveinek prizmáján keresztül ismerhet rá az olvasó. Hogyan élik meg a periférián vergődők a hétköznapokat és a ritka ünnepeket. (...) Sok olyan mű születik még ezen a tájon, amely számot tarthat az olvasók érdeklődésére az anyaországban és mindenütt, ahol magyarok élnek”.666
A MIKICS informális szervezetként kezdte meg tevékenységét, tehát nem volt Ukrajnában hivatalosan bejegyezve, mert az alapítók – Pomogáts Béla és más írószövetségi vezetők javaslatát elfogadva – úgy határoztak, hogy a továbbiakban az anyaszervezet, a Magyar Írószövetség egyik területi írócso-portjaként működik, hasonlóan az írószövetség délvidéki és észak-magyaror-szági írócsoportjához stb.667
A MIKICS első elnöke 1992–2002 között Balla D. Károly volt. Ügyveze-tő Dupka György lett, aki koordinálta az operatív kapcsolatteremtést a cso-port tagjai és a Magyar Írószövetség között. A MIKICS több alkotót javasolt tagfelvételre a Magyar Írók Szövetségének soraiba, előadó-körutakat, költé-szeti napokat, könyvbemutatókat szervezett idehaza és a Kárpát-medencei régió magyar közösségeiben. Tagjai részt vettek a budapesti Ünnepi Könyv-hét rendezvényein, a szövetség klubjában lezajlott író-olvasó találkozókon, kiadványaik bemutatóján. Meghívta rendezvényeire az írószövetség vezetőit, munkatársait. Például Tölcsér Éva, az írószövetségiTájékozatató felelős szer-kesztője zsűritagként részt vett a nagyberegi Költészeti Napokon (1993. áp-rilis 13.). A kárpátaljai irodalmárok kíséretében Tornai József elnök 1993.
május 1-jén ott volt a técsői Hollósy-szobor avatásán. A „magyar irodalom
május 1-jén ott volt a técsői Hollósy-szobor avatásán. A „magyar irodalom