„A szerencse-kerék úgy jár:
Uzshorodból lett már Ungvár, Azt kiáltja úr és munkás, Mukacsevó ismét Munkács!”
Fülöp Árpád: A szerencse úgy forog (Csonka dal)
A bécsi döntés következtében 1938–1944 között Kárpátalja visszakerült Magyarországhoz.344 A visszacsatolás után megszűntek a csehszlovák hata-lom idején kiépített magyar kisebbségi intézmények, fórumok, sajtószervek.
Sok esetben az 1918 előtt bejegyzett, később a csehszlovák hatóságok által betiltott szervezetek újraindultak, működésüket hatóságilag engedélyezték.
A látókörben új kultúrszervezetek töltötték be az űrt. A valamikori Pod-karpatszka Ruszi Magyar Kulturális Egyesület jogutódja, a Kárpátaljai Ma-gyar Kulturális Egyesület továbbra is a legaktívabb formáció, az irodalmi élet szervezője, amelynek területi vezetői között ott van Sáfáry László, Simon Menyhért, Rácz Pál is.
Több kárpátaljai nyomda eltűnt, illetve beolvadt más nagyobb nyomda-üzembe. 1944-ben a 12 ungvári nyomdából már csak 7 létezett.
Ideológiai és gazdasági okok miatt a sajtókiadványok területén is nagy átrendeződés ment végbe. A megszűnt és hatóságilag beszüntetett újságok helyébe új napi- és hetilapok jöttek létre. Néhány újság politikai arculatot vál-tott. A Kárpáti Magyar Hírlap (szerk. Kováts Miklós, Rácz Pál) politikai na-pilapként került az olvasók asztalára. A könyvkiadás stagnált, a szépirodalmi művek közül csak magánkiadásban jelent meg egy-egy kötet.
Az öt év irodalmi életének néhány olyan megmozdulására került sor, amely Magyarország közvéleményének figyelmét Kárpátaljára terelte.
344 Lásd Brenzovics László: Nemzetiségi politika a visszacsatolt Kárpátalján 1939–1944. Kárpátaljai
Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár, 2010.
2. 1. Az újjászervezett Gyöngyösi Irodalmi Társaság
Antal Miklós pápai kamarás elnökletével először a Gyöngyösi Irodalmi Tár-saság kezdte újra működését 1939. november 4-én, 21 évi szünet után. A kon-zervatív elvek szellemében folytatta, illetve meghirdette a kultúra, a Gyön-gyösi-kultusz345 ápolását. A 24 tagú egyesület vezetőségébe Fülöp Árpád, Rácz Pál, Mécs László, Kováts Miklós (a Kárpáti Magyar Hírlap főszerkesz-tője), Kontratovics Irén (a KTT Зоря-Hajnal című tudományos folyóiratá-nak főszerkesztője), Szénássy Barna irodalmár, Zádor Dezső zeneszerző sze-mélyében hét új tagot választottak. A társaság ülésén előadást tartott Baktay Ervin orientalista, Győrffy István, a kolozsvári egyetem botanikusa, Herczeg Ferenc író és mások.
Az egyesület társrendezője volt az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács által Művészeti Hetek névvel kezdeményezett nagyszabású kulturális rendez-vénysorozat 1941. május 17. – június 8. közötti megvalósításában Ungváron.346 A budapesti szervezők a Kassára, Ungvárra, majd Komáromba és Kolozsvárra tervezett Művészeti Hetek sorozatát különös jelentőségűnek tartották, hiszen itt a visszatért országrészek kulturális integrálása került előtérbe. Erre az al-kalomra kiadták a rendezvénysorozat programfüzetét is.347 A programot Hó-man Bálint kultuszminiszter nyitotta meg, akinek kíséretében megjelentek a magyar irodalmi és művészeti élet kiválóságai. A rendezvények színvonalát olyan jeles személyek emelték, mint Sík Sándor, Tamási Áron, Mécs László, Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Márai Sándor, Szeleczky Zita. Négy művészeti ág kapott publicitást: az irodalom, a szépművészet, a zeneművészet és a szín-művészet. Hodinka Antal elnökletével a Kárpátaljai Tudományos Társaság díszközgyűlését is megtartották, amelyen többek között meghívott díszven-dégként ott volt Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter is.
A programok között kiemelt helyet foglalt el a Gyöngyösi Irodalmi Tár-saság felolvasóestje, amelynek zenei aláfestéséről Zádor Dezső zeneszerző gondoskodott. Az ungvári kormányzósági palota üvegcsarnokában rendez-ték meg a képzőművészeti és textilművészeti kiállítást. A szakmai szerve-zésbe Erdélyi Bélát, a Kárpátaljai Képzőművészek Egyesületének elnökét is bevonták. A kárpátaljai képzőművészeken kívül olyan jeles festőművészek is
345 Antal Miklós: Gyöngyösi István és a Gyöngyösi Irodalmi Társaság. In: Gyöngyösi Irodalmi Társaság
Évkönyve. Ungvár, 1942, 3-12. old.
346 Kopin Katalin: Az Ungvári Művészeti Hetek. In: Kárpátalja, 2005. december 9. Tárolt változata: http://
www.karpatszemle.uz.ua/kepzomuv/km060202.htm
347 Lásd: Művészeti hetek, Ungvár, 1941. május 17.– június 8./Országos Irodalmi és Művészeti Tanács.
Atheneum, Budapest, 1941.
akik a nehéz korszakban is életben tartották a magyar nyelvet és kultúrát.
Sajnos, minden kulturális értéket, amit az ezeréves magyar tradíció létre-hozott, ők sem tudtak megvédeni, ez a feladat a későbbi generációk vállára nehezedett.
2. A Kárpátaljai Kormányzóság időszakában (1938–1944)
„A szerencse-kerék úgy jár:
Uzshorodból lett már Ungvár, Azt kiáltja úr és munkás, Mukacsevó ismét Munkács!”
Fülöp Árpád: A szerencse úgy forog (Csonka dal)
A bécsi döntés következtében 1938–1944 között Kárpátalja visszakerült Magyarországhoz.344 A visszacsatolás után megszűntek a csehszlovák hata-lom idején kiépített magyar kisebbségi intézmények, fórumok, sajtószervek.
Sok esetben az 1918 előtt bejegyzett, később a csehszlovák hatóságok által betiltott szervezetek újraindultak, működésüket hatóságilag engedélyezték.
A látókörben új kultúrszervezetek töltötték be az űrt. A valamikori Pod-karpatszka Ruszi Magyar Kulturális Egyesület jogutódja, a Kárpátaljai Ma-gyar Kulturális Egyesület továbbra is a legaktívabb formáció, az irodalmi élet szervezője, amelynek területi vezetői között ott van Sáfáry László, Simon Menyhért, Rácz Pál is.
Több kárpátaljai nyomda eltűnt, illetve beolvadt más nagyobb nyomda-üzembe. 1944-ben a 12 ungvári nyomdából már csak 7 létezett.
Ideológiai és gazdasági okok miatt a sajtókiadványok területén is nagy átrendeződés ment végbe. A megszűnt és hatóságilag beszüntetett újságok helyébe új napi- és hetilapok jöttek létre. Néhány újság politikai arculatot vál-tott. A Kárpáti Magyar Hírlap (szerk. Kováts Miklós, Rácz Pál) politikai na-pilapként került az olvasók asztalára. A könyvkiadás stagnált, a szépirodalmi művek közül csak magánkiadásban jelent meg egy-egy kötet.
Az öt év irodalmi életének néhány olyan megmozdulására került sor, amely Magyarország közvéleményének figyelmét Kárpátaljára terelte.
344 Lásd Brenzovics László: Nemzetiségi politika a visszacsatolt Kárpátalján 1939–1944. Kárpátaljai
Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár, 2010.
2. 1. Az újjászervezett Gyöngyösi Irodalmi Társaság
Antal Miklós pápai kamarás elnökletével először a Gyöngyösi Irodalmi Tár-saság kezdte újra működését 1939. november 4-én, 21 évi szünet után. A kon-zervatív elvek szellemében folytatta, illetve meghirdette a kultúra, a Gyön-gyösi-kultusz345 ápolását. A 24 tagú egyesület vezetőségébe Fülöp Árpád, Rácz Pál, Mécs László, Kováts Miklós (a Kárpáti Magyar Hírlap főszerkesz-tője), Kontratovics Irén (a KTT Зоря-Hajnal című tudományos folyóiratá-nak főszerkesztője), Szénássy Barna irodalmár, Zádor Dezső zeneszerző sze-mélyében hét új tagot választottak. A társaság ülésén előadást tartott Baktay Ervin orientalista, Győrffy István, a kolozsvári egyetem botanikusa, Herczeg Ferenc író és mások.
Az egyesület társrendezője volt az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács által Művészeti Hetek névvel kezdeményezett nagyszabású kulturális rendez-vénysorozat 1941. május 17. – június 8. közötti megvalósításában Ungváron.346 A budapesti szervezők a Kassára, Ungvárra, majd Komáromba és Kolozsvárra tervezett Művészeti Hetek sorozatát különös jelentőségűnek tartották, hiszen itt a visszatért országrészek kulturális integrálása került előtérbe. Erre az al-kalomra kiadták a rendezvénysorozat programfüzetét is.347 A programot Hó-man Bálint kultuszminiszter nyitotta meg, akinek kíséretében megjelentek a magyar irodalmi és művészeti élet kiválóságai. A rendezvények színvonalát olyan jeles személyek emelték, mint Sík Sándor, Tamási Áron, Mécs László, Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Márai Sándor, Szeleczky Zita. Négy művészeti ág kapott publicitást: az irodalom, a szépművészet, a zeneművészet és a szín-művészet. Hodinka Antal elnökletével a Kárpátaljai Tudományos Társaság díszközgyűlését is megtartották, amelyen többek között meghívott díszven-dégként ott volt Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter is.
A programok között kiemelt helyet foglalt el a Gyöngyösi Irodalmi Tár-saság felolvasóestje, amelynek zenei aláfestéséről Zádor Dezső zeneszerző gondoskodott. Az ungvári kormányzósági palota üvegcsarnokában rendez-ték meg a képzőművészeti és textilművészeti kiállítást. A szakmai szerve-zésbe Erdélyi Bélát, a Kárpátaljai Képzőművészek Egyesületének elnökét is bevonták. A kárpátaljai képzőművészeken kívül olyan jeles festőművészek is
345 Antal Miklós: Gyöngyösi István és a Gyöngyösi Irodalmi Társaság. In: Gyöngyösi Irodalmi Társaság
Évkönyve. Ungvár, 1942, 3-12. old.
346 Kopin Katalin: Az Ungvári Művészeti Hetek. In: Kárpátalja, 2005. december 9. Tárolt változata: http://
www.karpatszemle.uz.ua/kepzomuv/km060202.htm
347 Lásd: Művészeti hetek, Ungvár, 1941. május 17.– június 8./Országos Irodalmi és Művészeti Tanács.
Atheneum, Budapest, 1941.
szerepeltek a tárlaton, mint Aba-Novák Vilmos, Bernáth Aurél, Egry József.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete a kortárs magyar irodalom legjavából rendezett könyvkiállítást.
1942 folyamán a Társaság megjelentette a Gyöngyösi Irodalmi Társaság Évkönyvének 5., egyben utolsó számát. Az egyre nagyobb méreteket öltő há-borús hangulat végérvényesen meggátolta a társulat további kibontakozását.
1941 nyarán Erdélyi Béla festőművész a „gyöngyösi tagok” támogatásával újjászervezte a Kárpátaljai Képzőművészek Egyesületét348, amelynek tagjai bekapcsolódtak az országos vérkeringésbe, és az Ungvári Művészeti Hetek le-bonyolításából is kivették részüket. 1943-ban a kassai Kazinczy Társaság szer-vezésében Budapesten megrendezték a felvidéki és kárpátaljai festők munkáit bemutató kiállítást, ahol Erdélyi 4 olajfestményével képviselte vidékünket.
2. 2. A Kárpátaljai Tudományos Társaság (KTT)
A ruszin–magyar kultúra és tudományosság ápolására Kozma Miklós349 (1884–1941) kormányzói biztos támogatásával, „a kárpátaljai és rutén népi kulturális érdekek és értékek tudományos szolgálatára és védelmére” 1941. janu-ár 26-án létrehozták a Kjanu-árpátaljai Tudományos Tjanu-ársaságot (KTT)350
A társaság munkájába magyar kutatók is bekapcsolódtak. A Зоря-Haj-nal című, kétnyelvű folyóiratban (főszerkesztője Kontratovics Irén, felelős szerkesztője dr. Harajda János) számos fontos publikáció jelent meg. A Zor-ja-Hajnal tudományos folyóiratnak számított, amelynek minden anyagát háromnyelvű rezümé tette hozzáférhetővé a szélesebb szakmai közönség szá-mára. Három évfolyama jelent meg négy darabban (1941/1–2, 1942/1–2 és 3–4, 1943/1–4).
A Literaturna Nedělâ (Irodalmi Vasárnap) című lap, a Rus’ka Molodež’
(Rutén Ifjúság) a diákságnak szólt, irodalmi és népszerű tudományos anyago-kat tartalmazott, és a kalendáriumok mellett a KTT könyvkiadással is foglal-kozott. Alig több mint 3 év alatt 92 könyv jelent meg, ebből 42 az Irodalmi és Tudományos Könyvtár sorozat részeként. Kozma Miklós támogató ajánlására a kiadványok magyar és ruszin nyelvűek voltak, mert „a cél nem csak az, hogy a rutén nyelv kultiváltassék, hanem az is, hogy a művelt magyar közönség
érte-348 Erdélyi Béla: Képzőművészet. In: Ungvár és Ung vármegye. Szerkesztette: Csíkvári Antal. A Vármegyei
Szociográfiák Kiadóhivatala, Budapest, 1940, 152-154. old.
349 Kozma Miklós: Kárpátalja visszavétele. Napló. Közreadja Brenzovics László. Clio-sorozat. Kárpátaljai
Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár, 1999.
350 Csatáry György: A Kárpátaljai Tudományos Társaság 1941–1944. In: Hatodik síp. 6. 1994/ Tavasz.
mell. 1-11.
sülve lehessen Kárpátalja művelődési törekvéseiről, és figyelemmel és szeretettel tudja kísérni a rutén nép kulturális munkáját”351
A magyar és ruszin kutatók (Bacsinszky Tivadar, Hrabár Sándor, Sztripsz-ky Hiador, Balogh Beéry László, Balázs Vilmos, Papp György, Sípos István, Jankovich József, Szova Gmitrov Péter, Zádor Dezső, Borsos-Kumjatszki Gyula, Győrffy István, Gáspár János, Potusnyák Fegyir, Ihnát András) törté-nelmi, ruszin–magyar és orosz kapcsolattörténeti, antropológiai és régészeti, népköltészeti és néprajzi, egyháztörténeti és teológiai, természet-tudományi és botanikai stb. tárgyú munkáit könyv alakban is megjelentették.
Nagy köszönet illeti Lelekács Miklóst és dr. Harajda Jánost, akik 1944-ig összeállították a kárpátaljai magyar könyvek bibliográfiáját. Ebből kiderül, hogy a korábbi évtizedekben milyen szépirodalmi, társadalomtudományi té-májú könyvek, folyóiratok, tanulmányok és cikkek jelennek meg.352
A rendszerváltás után a beregszászi Csatáry György történész tanulmá-nyozta a KTT tevékenységét, ennek a problematikának teljes kötetet szen-telt.353 Káprál Mihály elkészítette a KTT önálló kiadványok, periodikák és a Зоря-Hajnal folyóirat teljes repertóriumát és az önálló kiadványok biblio-gráfiáját – összesen 1521 tételben –, amelyhez Udvari István írt előszó-tanul-mányt.354 A kiadvány megjelenését a Nyíregyházi Főiskola Bölcsésztudomá-nyi és a Művészeti Főiskolai Kar Tudományos Bizottsága támogatta.
Az 1938–1944 között keletkezett magyar szakirodalom fontos témákra, két évtizeddel azelőtt elkezdett kutatások folytatására és problémákra össz-pontosított. Réti Béla szerkesztésében és összeállításában kiadták Bereg vár-megye monográfiáját355, amely Belyei (Zapf) László Beregszász című tanul-mányát is tartalmazza. Szeghalmy Gyula (1876–1963) tanító, régész, szakíró Felvidék című nagymonográfiájában356 közel 200 oldalnyi Kárpátalja fejezet szerepel, amelyhez dr. Fenczik István országgyűlési képviselő írt előszót.
351 Részlet Kozma Miklós beszédéből a KMT-alakuló ülésén: Kapral’, M.: Pudkarpats’koe obŝestvo nauk.
Publikacìï: 1941–1944. Káprály M.: A Kárpátaljai Tudományos Társaság. Kiadványok: 1941–1944.
Speredslovo i redakcìâ Ìštvana Udvarì. Užgorod, PolìPrìnt, 2002, 146. old. Tárolt változata: http://zeus.
nyf.hu/~kapraly/pdf/PONruskij.pdf
352 Kárpátalja általános bibliográfiája. I. rész. Összeállították: Lelekács Miklós, Harajda János. A Kárpátaljai
Tudományos Társaság Kiadása, Ungvár, 1943. Második, bővített kiadás: 1944.
353 Csatáry György: A Kárpátaljai Tudományos Társaság. Zorja-Hajnal, 1941–1944. Hatodik Síp
Könyvek, Mandátum Kiadó, Beregszász–Budapest, 1995, 176. old.
354 Kapral’, M.: Pudkarpats’koe obŝestvo nauk. Publikacìï: 1941–1944. — Káprály M.: A Kárpátaljai
Tudományos Társaság. Kiadványok: 1941–1944. Speredslovo i redakcìâ Ìštvana Udvarì. Užgorod, PolìPrìnt, 2002. 172 old. Tárolt változat: http://zeus.nyf.hu/~kapraly/pdf/PONruskij.pdf
355 Bereg vármegye ismertetője. Szerkesztette és összeállította Réti Béla. Nyomattatott Ludvig István
Könyvnyomdájában Miskolcon, 1940.
356 Szeghalmy Gyula: Felvidék. Az előszót írta: József királyi herceg Őfensége, a Magyar Tudományos
Akadémia elnöke. Kiadja a Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, Budapest, 1940.
szerepeltek a tárlaton, mint Aba-Novák Vilmos, Bernáth Aurél, Egry József.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete a kortárs magyar irodalom legjavából rendezett könyvkiállítást.
1942 folyamán a Társaság megjelentette a Gyöngyösi Irodalmi Társaság Évkönyvének 5., egyben utolsó számát. Az egyre nagyobb méreteket öltő há-borús hangulat végérvényesen meggátolta a társulat további kibontakozását.
1941 nyarán Erdélyi Béla festőművész a „gyöngyösi tagok” támogatásával újjászervezte a Kárpátaljai Képzőművészek Egyesületét348, amelynek tagjai bekapcsolódtak az országos vérkeringésbe, és az Ungvári Művészeti Hetek le-bonyolításából is kivették részüket. 1943-ban a kassai Kazinczy Társaság szer-vezésében Budapesten megrendezték a felvidéki és kárpátaljai festők munkáit bemutató kiállítást, ahol Erdélyi 4 olajfestményével képviselte vidékünket.
2. 2. A Kárpátaljai Tudományos Társaság (KTT)
A ruszin–magyar kultúra és tudományosság ápolására Kozma Miklós349 (1884–1941) kormányzói biztos támogatásával, „a kárpátaljai és rutén népi kulturális érdekek és értékek tudományos szolgálatára és védelmére” 1941. janu-ár 26-án létrehozták a Kjanu-árpátaljai Tudományos Tjanu-ársaságot (KTT)350
A társaság munkájába magyar kutatók is bekapcsolódtak. A Зоря-Haj-nal című, kétnyelvű folyóiratban (főszerkesztője Kontratovics Irén, felelős szerkesztője dr. Harajda János) számos fontos publikáció jelent meg. A Zor-ja-Hajnal tudományos folyóiratnak számított, amelynek minden anyagát háromnyelvű rezümé tette hozzáférhetővé a szélesebb szakmai közönség szá-mára. Három évfolyama jelent meg négy darabban (1941/1–2, 1942/1–2 és 3–4, 1943/1–4).
A Literaturna Nedělâ (Irodalmi Vasárnap) című lap, a Rus’ka Molodež’
(Rutén Ifjúság) a diákságnak szólt, irodalmi és népszerű tudományos anyago-kat tartalmazott, és a kalendáriumok mellett a KTT könyvkiadással is foglal-kozott. Alig több mint 3 év alatt 92 könyv jelent meg, ebből 42 az Irodalmi és Tudományos Könyvtár sorozat részeként. Kozma Miklós támogató ajánlására a kiadványok magyar és ruszin nyelvűek voltak, mert „a cél nem csak az, hogy a rutén nyelv kultiváltassék, hanem az is, hogy a művelt magyar közönség
érte-348 Erdélyi Béla: Képzőművészet. In: Ungvár és Ung vármegye. Szerkesztette: Csíkvári Antal. A Vármegyei
Szociográfiák Kiadóhivatala, Budapest, 1940, 152-154. old.
349 Kozma Miklós: Kárpátalja visszavétele. Napló. Közreadja Brenzovics László. Clio-sorozat. Kárpátaljai
Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár, 1999.
350 Csatáry György: A Kárpátaljai Tudományos Társaság 1941–1944. In: Hatodik síp. 6. 1994/ Tavasz.
mell. 1-11.
sülve lehessen Kárpátalja művelődési törekvéseiről, és figyelemmel és szeretettel tudja kísérni a rutén nép kulturális munkáját”351
A magyar és ruszin kutatók (Bacsinszky Tivadar, Hrabár Sándor, Sztripsz-ky Hiador, Balogh Beéry László, Balázs Vilmos, Papp György, Sípos István, Jankovich József, Szova Gmitrov Péter, Zádor Dezső, Borsos-Kumjatszki Gyula, Győrffy István, Gáspár János, Potusnyák Fegyir, Ihnát András) törté-nelmi, ruszin–magyar és orosz kapcsolattörténeti, antropológiai és régészeti, népköltészeti és néprajzi, egyháztörténeti és teológiai, természet-tudományi és botanikai stb. tárgyú munkáit könyv alakban is megjelentették.
Nagy köszönet illeti Lelekács Miklóst és dr. Harajda Jánost, akik 1944-ig összeállították a kárpátaljai magyar könyvek bibliográfiáját. Ebből kiderül, hogy a korábbi évtizedekben milyen szépirodalmi, társadalomtudományi té-májú könyvek, folyóiratok, tanulmányok és cikkek jelennek meg.352
A rendszerváltás után a beregszászi Csatáry György történész tanulmá-nyozta a KTT tevékenységét, ennek a problematikának teljes kötetet szen-telt.353 Káprál Mihály elkészítette a KTT önálló kiadványok, periodikák és a Зоря-Hajnal folyóirat teljes repertóriumát és az önálló kiadványok biblio-gráfiáját – összesen 1521 tételben –, amelyhez Udvari István írt előszó-tanul-mányt.354 A kiadvány megjelenését a Nyíregyházi Főiskola Bölcsésztudomá-nyi és a Művészeti Főiskolai Kar Tudományos Bizottsága támogatta.
Az 1938–1944 között keletkezett magyar szakirodalom fontos témákra, két évtizeddel azelőtt elkezdett kutatások folytatására és problémákra össz-pontosított. Réti Béla szerkesztésében és összeállításában kiadták Bereg vár-megye monográfiáját355, amely Belyei (Zapf) László Beregszász című tanul-mányát is tartalmazza. Szeghalmy Gyula (1876–1963) tanító, régész, szakíró Felvidék című nagymonográfiájában356 közel 200 oldalnyi Kárpátalja fejezet szerepel, amelyhez dr. Fenczik István országgyűlési képviselő írt előszót.
351 Részlet Kozma Miklós beszédéből a KMT-alakuló ülésén: Kapral’, M.: Pudkarpats’koe obŝestvo nauk.
Publikacìï: 1941–1944. Káprály M.: A Kárpátaljai Tudományos Társaság. Kiadványok: 1941–1944.
Speredslovo i redakcìâ Ìštvana Udvarì. Užgorod, PolìPrìnt, 2002, 146. old. Tárolt változata: http://zeus.
nyf.hu/~kapraly/pdf/PONruskij.pdf
352 Kárpátalja általános bibliográfiája. I. rész. Összeállították: Lelekács Miklós, Harajda János. A Kárpátaljai
Tudományos Társaság Kiadása, Ungvár, 1943. Második, bővített kiadás: 1944.
353 Csatáry György: A Kárpátaljai Tudományos Társaság. Zorja-Hajnal, 1941–1944. Hatodik Síp
Könyvek, Mandátum Kiadó, Beregszász–Budapest, 1995, 176. old.
354 Kapral’, M.: Pudkarpats’koe obŝestvo nauk. Publikacìï: 1941–1944. — Káprály M.: A Kárpátaljai
Tudományos Társaság. Kiadványok: 1941–1944. Speredslovo i redakcìâ Ìštvana Udvarì. Užgorod, PolìPrìnt, 2002. 172 old. Tárolt változat: http://zeus.nyf.hu/~kapraly/pdf/PONruskij.pdf
355 Bereg vármegye ismertetője. Szerkesztette és összeállította Réti Béla. Nyomattatott Ludvig István
Könyvnyomdájában Miskolcon, 1940.
356 Szeghalmy Gyula: Felvidék. Az előszót írta: József királyi herceg Őfensége, a Magyar Tudományos
Akadémia elnöke. Kiadja a Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, Budapest, 1940.
Az Ung vármegye monográfiája az említett kiadványokhoz viszonyítva a legszínvonalasabb, amely a Vármegyei Szociográfiák IX-X. köteteként357 látott napvilágot, máig sokat idézett mű, forrásmunka. A monográfia munkatársai közül többen a Gyöngyösi Irodalmi Társaság tagjai voltak: Tar Zoltán főle-véltáros, Deák Gyula tanár és kutató, Kaminszky József felsőházi tag, árva-széki elnök, Kontratovics Irén gör. kat. esperes-lelkész, szakíró, Rácz Pál író, újságíró tanügyi szakértő, Sirokay Zoltán tanár, helytörténész. Továbbá Er-délyi Béla, a korszak kiváló festőművésze, Csomár Zoltán (Ungpinkóc, 1906 – Eger, 1991) ráti református lelkész, egyháztörténész és néprajzos, akinek alapos honismereti és helytörténeti kutatómunka van a háta mögött.358 Húsz év Ungvár történetéből 1918–1938 című könyvével az országos pályázaton dí-jat nyert. Az egyháztörténet és a művelődéstörténet terén Fehér Mátyás Jenő
Az Ung vármegye monográfiája az említett kiadványokhoz viszonyítva a legszínvonalasabb, amely a Vármegyei Szociográfiák IX-X. köteteként357 látott napvilágot, máig sokat idézett mű, forrásmunka. A monográfia munkatársai közül többen a Gyöngyösi Irodalmi Társaság tagjai voltak: Tar Zoltán főle-véltáros, Deák Gyula tanár és kutató, Kaminszky József felsőházi tag, árva-széki elnök, Kontratovics Irén gör. kat. esperes-lelkész, szakíró, Rácz Pál író, újságíró tanügyi szakértő, Sirokay Zoltán tanár, helytörténész. Továbbá Er-délyi Béla, a korszak kiváló festőművésze, Csomár Zoltán (Ungpinkóc, 1906 – Eger, 1991) ráti református lelkész, egyháztörténész és néprajzos, akinek alapos honismereti és helytörténeti kutatómunka van a háta mögött.358 Húsz év Ungvár történetéből 1918–1938 című könyvével az országos pályázaton dí-jat nyert. Az egyháztörténet és a művelődéstörténet terén Fehér Mátyás Jenő