A klaszterek hozzáadott értéke, a klaszteren belüli szolgáltatások fejlődése

A következő részben azokat a kérdéseket emeltem ki, amelyek megmutatják, hogy a régió klaszterei mekkora hozzáadott értéket képviselnek a tagjaik számára, mennyire használják ki a klaszteres együttműködésekben rejlő előnyöket, és a klasztermenedzsment milyen szolgáltatásokkal igyekszik erősíteni ezeket.

A klaszterek az egymással bizonyos területeken együttműködő és más területeken versengő vállalkozások, kapcsolódó intézmények, specializált szolgáltatók olyan hálózata, amely egy jól körülhatárolható iparágban vagy szakterületen működik, és gyakran akár egy teljes termelési értékláncot is képes lefedni (ENRIGHT, M.J. 1996, SCOTT, A. J.1988, GROSZ., A.

2004). A vállalkozások közötti versengés és együttműködés együttes jelenléte teremti meg a klaszterek fejlődéséhez szükséges belső dinamikát (ANDERSSON,T. et al. 2004).

A Dél-alföldi Régióban megkérdezett klaszterek tagjai főként egymást kiegészítő tevékenységet végeznek és már a klaszter létrehozása idején célkitűzés volt, hogy a lehető legváltozatosabb tevékenységi körökben működő tagokat bevonva akár egy teljes értékláncot le tudjanak fedni, ezáltal is növelve az együttműködésből fakadó előnyöket. Mindössze három klasztervezető nyilatkozott úgy, hogy a tagok inkább versenytársai egymásnak az adott piacon, de a klaszteren belül igyekeznek megtalálni a kooperációs lehetőségeket. Azokban az esetekben, ahol inkább versengő a klaszter belső szerkezete, sokszor gondot jelent, hogy a konkurens megközelítés miatt nehezebben osztják meg egymással az információikat a résztvevők. A második interjúalany az alábbiakban fogalmazta meg ezt a kihívást:

„Inkább versenytársai egymásnak, sokszor ez problémát is jelent, mert emiatt nehezebben tudnak megnyílni. Olyan rendezvényeket próbálunk szervezni, ahol előtérbe kerül az együttgondolkodás, az innováció.” (2.)

Egy másik klasztervezető ennél jóval kritikusabban nyilatkozott: „A magyar klasztereknek az az alapvető betegsége, hogy szűk piacon működő, hasonló területtel, termékkel foglalkozó cégek tömörülése, ami befagyasztja az együttműködést.”(14.)

A klasztervezetők nagy része azonban inkább a 6. interjúalany válaszához hasonlóan vélekedett:„Próbáltunk egy olyan szegmenst találni, ami nem a hagyományos szemléletet tükrözi, hanem valamilyen új irányt képvisel. Azóta az élet ezt az irányt visszaigazolta.

Vannak a tagok között versengők és egymást kiegészítők is vegyesen, de a klaszter törekszik a teljes értéklánc lefedésére, portfólió építésére, azonban ehhez idő kell.” (6.)

A klaszterek működése mögött egyértelműen definiálható üzleti érdekek húzódnak meg, mivel minden résztvevő előnyöket realizál a kooperáció révén A klaszter együttműködésekből származó előnyök igen sokfélék és összetettek. A tagok a térbeli koncentrálódás és együttműködés révén költségmegtakarítást érhetnek el például a közösen igénybevett erőforrások vagy beszerzések által, gyorsabban és könnyebben jutnak a számukra értékes piaci tudáshoz, információkhoz, továbbá a klasztertagok körében megvalósult közös fejlesztések, projektek is értéket teremthetnek a számukra (PORTER, M.E. 1998, COOKE, P.

2001,ENRIGHT,M.J.2003,DELGADO,M. ET AL.2014).

Ahogyan a 18. ábra is mutatja a Dél-alföldi Régióban megkérdezett klasztermenedzserek megítélése alapján a klaszter legnagyobb hozzáadott értéke leginkább a közös K+F projektek generálásában és a pályázati források megszerzésében van. A klasztervezetők több, mint fele úgy érzi, hogy ezen a két területen tudnak a legtöbbet nyújtani a klasztertagok számára. Mindezek mellett heten értékelték úgy, hogy a klaszter jelentősen hozzájárul a tagok közötti tudásmegosztáshoz, a versenyképességük növeléséhez, valamint a nemzetközi együttműködések kialakításához és a nemzetközi piacok eléréséhez is. Tekintve ezen területek

74

kiemelkedő fontosságát a klaszterek jövője és a nemzetközi klaszterfejlesztési irányok szempontjából, ez az arány viszonylag alacsonyak mondható, tehát ezeket a területeket még fejlesztenie szükséges a klaszter vezetőinek. A klasztermenedzsment szolgáltatások fontosságát és hozzáadott értékét csak egy klasztervezető ítélte említésre méltónak, szemben azzal a ténnyel, hogy szinte minden klasztermenedzsment szervezet jelentős energiákat fektet a szolgáltatások kialakításába és bővítésébe. Ez egyrészről természetesen adódhat abból is, hogy a klasztermenedzsment szolgáltatásinak egy része a többi tényező erősítésére irányul, így azt nem tartották fontosnak külön kiemelni az interjúalanyok. Másrészről viszont jelentheti azt is, hogy a szolgáltatásokat csak egyfajta addicionális előnynek tekintik a klasztermenedzserek és a klaszter igazi hozzáadott értékét nem ebben látják.

A pályázati források kapcsán a 2007-2013-as időszakban megkérdőjelezhetetlen a klaszterek forrásszerzési képességeinek jelentősége, hiszen ekkor jelentős mennyiségű pályázati támogatás állt rendelkezésre, amely komoly vonzerőt jelentett a klasztertagok számára.

Felmerül azonban a kérdés, hogy a pályázati pénzek csökkenésével, ezen igen fontosnak értékelt terület nélkül is elég vonzóak lesznek-e a klaszterek ahhoz, hogy megtartsák a klasztertagjaikat, vagy akár még bővüljenek is. Valószínűleg a fókuszterületeket tudatosan át kell majd helyezni a jelenleg még kevésbé érvényesülő nemzetközi projektekre és tudásmegosztási tevékenységekre.

18. ábra A klaszter hozzáadott értéke a tagjai számára

Forrás: Saját szerkesztés A klasztermenedzsment szervezetek számos tevékenyéggel és célzott szolgáltatással járulnak hozzá a klaszteres együttműködések révén elérhető előnyök fokozásához. A klasztertagok számára nyújtott speciális szolgáltatások kulcsfontosságú eszközei a klaszteres együttműködések ösztönzésének és megfelelő kombinációjuk jó hatással lehet a klaszterben működő szervezetek teljesítményére, ezáltal a klaszter sikerességére (NERGER,M.et al. 2014., CHRISTENSEN,T. et al. 2012, KETELS,C. et al. 2013).

A vizsgálatba bevont klasztermenedzsment szervezetek folyamatosan fejlesztik a klasztertagok számára nyújtott szolgáltatásaikat a klasztertagok igényei és a változó piaci

0 5 10 15

Közös K+F projektek generálása Pályázati források megszerzése A nemzetközi együttműködések előremozdítása, nemzetközi piacok elérése

A klasztertagok versenyképességének növelése

Tudásmegosztás, tudástranszfer tevékenységek

Közös kommunikációs platform, közös fellépés pl. beszállítói programokban

Klasztermenedzsment által nyújtott szolgáltatások

12 11 7

7 7 3

1

Válaszok száma

75

környezet tükrében. Összehasonlítva a 2010-es válaszokkal, látható, hogy a klaszterek már 2010-ben is igen széles körű, változatos szolgáltatásokat nyújtottak a szervezési és kommunikációs feladatoktól kezdve, a különböző kapcsolatépítési, tanácsadási és forrásszerzési tevékenységekig. Projektgenerálási és konferenciaszervezési feladatokat, továbbá a pályázati tanácsadás és a közös holnap kialakítására, üzemeltetésére vonatkozó tevékenységeket a klaszterszervezetek nagy többsége már 2010-ben is biztosította a tagjai számára.A 2010-es évhez képest főként a belső és külső kommunikációs tevékenységek, a szakmai és benchmarking klubok, továbbképző programok szervezése, valamint a forrásszerzési lehetőségek feltárása terén történt pozitív előrelépés, hiszen egyre több klaszter nyújtotta ezeket a szolgáltatásokat a tagjai számára. Teljesen új tevékenységként jelent meg a külföldi kapcsolatépítés, mely az elmúlt években egyre inkább előtérbe került a klaszterek életében. A tartós versenyelőny megszerzése, illetve megtartása érdekében ugyanis a klasztereknek is erőteljesen kell koncentrálniuk a különböző exportpiacokra, valamint meg kell ismerniük a nemzetközi klaszterek sikeres működési modelljeit. A klasztertagok számára nyújtott szolgáltatások körét 2010-ben és 2016-ban a következő 19. ábra mutatja be.

19. ábra A klasztermenedzsment szervezetek által nyújtott szolgáltatások 2010-ben és 2016-ban

Forrás: Saját szerkesztés A szolgáltatások számát tekintve (16 db) felmerül a kérdés, hogy valóban szükség van-e ilyen sokféle és nagyszámú szolgáltatásra és valóban mind hozzájárul-e a klaszter fejlődéséhez, illetve, hogy az összes területen hatékonyak tudnak lenni a klasztermenedzsment szervezetek.

Az interjúpartnerek elmondták, hogy nem tervezik a szolgáltatások körének jelentősebb bővítését inkább bizonyos területekre kívánnak koncentrálni. Napjainkban a klasztermenedzserek inkább azzal a kihívással kell, hogy szembesüljenek, hogy valóban

0 5 10 15 20

Rendszeres belső hírlevél Közös honlap Kiállítások, konferenciák Tematikus szeminárium, workshop Szakmai klub, bechmarking klub Techn. Innovációs menedzsment Beszállítói kapcs. Felkut.

Adatbázisok Továbbképző programok, képzések Üzletember találkozók Projektgenerálás Piackutatás Pályázati tanácsadás Források felkutatása Lobbi Külföldi kapcsép.

Válaszok száma, 2010

Válaszok száma, 2016

76

megtalálják a legfontosabb piaci, illetve klaszteres igényekre épülő szolgáltatásokat és inkább ezekre fókuszáljanak a saját fenntarthatóságuk érdekében.

A klasztermenedzsment szervezetek nagy része rendszeresen aláveti a saját és a klaszter egészének tevékenységét különböző értékelési eljárásoknak, melyek legfőképp a klasztertagok körében valósulnak meg és azok elégedettségét hivatottak felmérni. Ezek a felmérések fontos információt adnak a menedzsmentnek a munkájuk eredményességéről és a klaszter hozzáadott értékéről (KETELS,C. et al. 2013).

A régióban vizsgált klaszterek esetében még nem alakultak ki ilyen típusú belső monitoring rendszerek, viszont az Akkreditációs Eljárást, illetve az Európai Klaszter Kiválósági Kezdeményezést tekintik a két legfontosabb minősítési rendszernek, hiszen ezek egyfajta visszacsatolást nyújtanak mind a klaszter, mind a menedzsment teljesítményéről és iránymutatásként szolgálnak a jövőbeni fejlesztésekhez. A vizsgált klaszterek közül 9-en rendelkeztek akkreditációs címmel, illetve egy klaszter rendelkezik arany, egy ezüst és egy együttműködés rendelkezett a Klaszter Kiválósági Kezdeményezés bronz fokozatával az interjú időpontjában.

A klasztertagok elégedettségét és a klaszterek iránt érzett elhivatottságát nagyban tükrözi a klasztertagok aktivitása, továbbá, hogy mennyire alakult ki a közös klasztertudat, melynek kiépítése és erősítése szintén a klasztermenedzsment egyik fontos feladata (ANDERSSON,T. et al. 2004, KETELS, C. et al. 2013). A kutatásba bevont klasztervezetők véleménye szerint a tagsági aktivitást tekintve, szinte minden klaszter rendelkezik kevésbé aktív szereplőkkel, akik aránya elmondásuk alapján jellemzően 20-30% közé tehető, és amely tagok egy része idővel ki is lép a klaszter kötelékéből. Mindemellett érzékelhető volt a válaszokból, hogy a klaszteraktivitás terén is szinte minden klaszterben van egy szűk réteg, jellemzően az alapító tagok, akik sokkal aktívabbak és kezdeményezőbbek a később csatlakozó társaiknál, melyek klaszterben kifejtett tevékenysége sokszor csak eseti jellegű, vagy csak egy szűk területhez (pl. pályázatok) kapcsolódik. Ez az arány az akkreditált klaszterek tekintetében is hasonló, bár érdekesképpen az akkreditált klaszterek között több volt a kiugró érték. Két akkreditált klaszter esetében ugyanis az interjúpartnerek szerint elenyésző az inaktív tagok aránya, míg szintén egy akkreditált klaszter menedzsere nyilatkozott úgy, hogy a klasztertagoknak csak egy kis százaléka, körülbelül egyharmada tekinthető igazán aktív szereplőnek.

A klasztertudatra vonatkozó kérdés esetében arra kerestem a választ, mennyire gondolkodnak az egyébként önállóan működő cégek, szervezetek „klaszteres fejjel” és mennyire jellemző, hogy kialakult egyfajta közös gondolkodásmód, esetleg közös megjelenés a klasztertagok között. Erre vonatkozóan az interjúpartnereknek 5-ös fokozatú skálán kellett megítélniük a klasztertudat erősségét, melyre általában 3-as, tehát a „közepesen erős” választ adták. Többen kiemelték, hogy a klasztertudat erőssége is nagyon eltérő a tagok között és nyilvánvalóan összefüggésben áll a szereplők aktivitásával. Ez a megkérdezettek szintjén átlagosan közepesnél gyengébb erősséget jelentett, tehát ahogyan azt a vezetők is megfogalmazták ezen a területen még nagyon sokat kell fejlődniük a klasztereknek. Külön megvizsgálva az akkreditált klaszterek vezetőinek válaszait, meglepő módon nem találtam kiemelkedő értéket, így a klasztertudat erőssége ezen együttműködések esetében is csak közepesnek mondható.

77

Hipotézis 2.: A Dél-alföldi Régió klaszterei kihasználják a klaszteres együttműködésekből származó előnyöket, jelentős hozzáadott értéket képviselnek a klasztertagjaik számára, mely előnyöket erősítésében a klasztermenedzsment szervezeteknek nagy szerepe van.

A fenti válaszok alapján megállapítható, hogy a vizsgált klaszterek igyekeznek kihasználni a klaszteres együttműködésben rejlő előnyöket és egy olyan értéklánc mentén kialakítani a klaszter tevékenységeit, amely minden szereplő számára kölcsönös előnyöket és új piaci lehetőségeket jelent. A régió klasztereinek legnagyobb hozzáadott értéke főként a közös kutatás-fejlesztési projektek generálása és a pályázati források elérése terén kiemelkedő. Ezek a területek a jövőben azonban nagy valószínűséggel jelentősen át fognak alakulni, hiszen már jelenleg is sokkal kevesebb pályázati támogatás áll a klaszterek rendelkezésére, de célzott támogatásokra a jövőben sem lehet már számítani. A pályázati források helyett inkább a nemzetközi piacra lépés és nemzetközi kapcsolatok fontossága, továbbá a közös termékek és szolgáltatások kifejlesztése kerülhet előtérbe és annak biztosítása, hogy ezek elegendő értéket jelentsenek a klasztertagoknak a klaszterben maradáshoz.

A klasztermenedzserek számos szolgáltatással igyekeznek a klaszterben való részvétel vonzerejét növelni, mely szolgáltatások egyre inkább a nemzetközi partnerkeresés, valamint a belső és külső kommunikáció erősítése felé mutatnak, és amely szolgáltatások mennyisége helyett, inkább azok hatékonyságán (minőségén) kell, hogy erősítsenek. A régió klasztereinél még nem alakultak ki a tagok elégedettségét mérő belső értékelési eljárások és a közös klasztertudat és a klasztertagok együttműködési aktivitása is csak közepesnek mondható.

Természetesen a fenti válaszok csak a klasztermenedzserek megítélését tükrözik és ehhez kapcsolódóan érdekes lenne a klasztertagok véleményét is megvizsgálni. Az interjúk kizárólag a klasztertagok aktivitása és a klasztertudat kérdések terén engednek következtetni a klasztertagok hozzáállására, mely területeken még a menedzserek megítélése szerint is nagyon sok fejlesztési feladat áll előttük.

Ezek alapján a 2. hipotézis részben támasztható alá, mivel a Dél-alföldi Régió klaszterei kihasználják a klaszteres együttműködésekből származó előnyöket és bizonyos szempontok szerint jelentős hozzáadott értéket képviselnek a klasztertagjaik számára, azonban még számos olyan terület van, amelyek fejlesztése komoly energiákat igényel a klasztermenedzserek részéről, annak érdekében, hogy a tagjaik hosszú távon elégedett és aktív részesei legyenek az együttműködéseknek.

78