3. KLASZTEREK AZ EURÓPAI UNIÓBAN
3.4. A klasztermenedzsment szervezetek szerepe és kihívásai
A klaszterfejlesztési politikákban bekövetkezett változások egyre inkább a klasztermenedzsment szervezetek szerepére és jelentőségére terelik a hangsúlyt. A klaszterek indulásakor a fő cél nyilvánvalóan a megfelelő szervezeti keretek és stratégia dokumentumok, közös fejlesztési irányok és alapvető adminisztrációs szolgáltatások biztosítása volt a menedzsment szervezetek részéről. A klaszterek fejlődésével együtt azonban egyre inkább beigazolódott, hogy a klasztermenedzsmentnek sokkal nagyobb szerepe van a klaszterek sikerességében, mintsem csak az adminisztrációs háttér és információ megosztás kereteinek biztosítása (KETELS, C. et al 2013). Bár a klaszterek sikerének alapját a klasztertagok lehetőségei és a támogató keretfeltételek adják, a klaszter menedzsment szervezetek hozzájárulnak a klaszter résztvevői és a külső szereplők közötti együttműködések kialakulásához, továbbá hatékonyabban tudják közvetíteni a klasztertagok igényeit az egyes politikai döntéshozók irányába (BUHL, C. M. – KÖCKER, G. M. 2009). A menedzsment szervezet kapcsolatteremtési képességének is nagy szerepe van a klaszter sikerében, versenyképességében, innovációs teljesítményében, hiszen a menedzsment szinte napi kapcsolatban áll az egyes tagokkal, a klaszterhez kapcsolódó külső szereplőkkel, más klaszterekkel, finanszírozási intézményekkel. Ezen kapcsolatok gyakorisága és minősége pozitívan hat és a klaszter teljesítményére (KETELS,C. et al 2013).
A klasztermenedzsment szervezetek körében 2013-ban végzett felmérések alapján azonban látható, hogy a klasztermendzsment szervezetek nagyon sokat fejlődtek a 2000-es évek
41
elejéhez képest. Sokkal formalizáltabban lettek, tapasztalt klasztermendzser áll az élükön, rendszeres elemzéseknek vetik alá magukat, számos szolgáltatást és tevékenységet végeznek a klaszter érdekében, melyek 3 pillér mentén foglalhatóak össze. Az első pillér a hálózatszervezési feladatok mellett, a kölcsönös bizalom és klaszter identitás, közös klasztertudat felépítéséről szól. A második pillér a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzéséhez kapcsolódik, ahol a klaszterszervezetek segíthetnek az innovációs szakadékok áthidalásában, a tudásáramlás előtti akadályok megszüntetésében, egyfajta inkubátorként szolgálhatnak és hatékonyan működnek közre a létrehozott kutatás-fejlesztési eredmények piacosításában. A harmadik pillér pedig magában foglalja a tagvállalatok körében végzett üzletfejlesztési feladatokat, közös beszerzéseket, közös exportpiaci megjelenéseket és a nemzetközivé válás érdekében tett lépéseket (KETELS,C. et al 2013). A klaszterszervezetek fenti három pillér mentén nyújtott szolgáltatásai kulcsfontosságú eszközei a klaszteres együttműködések ösztönzésének és a szolgáltatások köre és színvonala egyértelmű hatással van a klasztertagok üzleti, kutatás-fejlesztési és nemzetközi tevékenységére (CHRISTENSEN,T. et al. 2012, KETELS,C. et al. 2012). A klaszter szolgáltatások hatásaira irányuló vizsgálatok bebizonyították, hogy önmagában az egyes szolgáltatások magas intenzitása nem képes támogatni a klaszter eredményességének növekedését. A szolgáltatások mennyisége mellett nagy hangsúly van a szolgáltatásnyújtás minőségén is. A klasztertagok számára nyújtott speciális szolgáltatások megfelelő kombinációja azonban jó hatással lehet a klaszterben működő szervezetek, vállalkozások üzleti és K+F teljesítményére és ezáltal a klaszter megítélésére, sikerességére. A klaszterfejlesztési politikáknak és programoknak ezért minél inkább támogatniuk javasolt a klasztermenedzsment szolgáltatási portfóliójának fejlesztését, nem csak pénzügyi forrásokkal, de olyan technikai jellegű segítségnyújtással is, mint a képzések, workshopok, tapasztalatcsere és a jó gyakorlatok megismerésének biztosítása. A klaszterek szolgáltatási portfóliója nagyban függ a klasztermenedzserek kompetenciáitól, szakértelmétől és attól, hogy a menedzsment mennyire képes megismerni a klaszter résztvevőinek igényeit és szükségleteit (NERGER,M.et al. 2014).
A klaszterszervezeteknek a klaszterek tevékenységeinek és céljainak fejlődésével az alábbi kihívásokkal kell szembenézniük a tevékenységük során (NERGER,M.et al. 2014, KERGEL,H.
et al. 2014):
A menedzsmentnek egyre komplexebb szolgáltatásokat kell nyújtania, melyek hozzájárulnak a klaszterben résztvevő vállalatok, kutatóintézetek, egyetemek és más intézmények közötti tudásátadáshoz és együttműködéshez.
Szorosan nyomon kell követniük a legújabb technológia és az üzleti trendeket az adott klaszter szempontjából releváns ágazatokban. A trend-monitorozás támogatja a klaszter új lehetőségeinek azonosítását.
A klaszter tevékenységét nem csak egy szűk ágazati fókuszban, hanem a kapcsolódó iparágak és kompetenciák ökoszisztémájaként kell értelmezniük.
A klaszter tagjait be kell vonni a szolgáltatások fejlesztésébe és a folyamatos kommunikáció, rendszeres találkozók segítségével nyomon kell követni a résztvevők igényeinek változását.
A nemzetközi trendeknek megfelelően a klasztermenedzsereknek speciális szolgáltatásokat kell kialakítaniuk az ágazatközi együttműködések előremozdítása érdekben. Azonosítani kell a más iparágakban elérhető lehetőségeket, majd meg kell találni a megfelelő partnereket és végül a projektfejlesztési és tudástranszfer szolgáltatások segítségével meg kell találniuk a megvalósítás leghatékonyabb módját.
A klasztermenedzsment felkészültsége, szaktudása és tapasztalata elengedhetetlen feltétele a sikernek, hiszen nem titkári pozíciót töltenek be, sokkal inkább olyan
42
tanácsadói szerepben kell, hogy működjenek, akik figyelemmel kísérik az üzleti és iparági trendeket, konstruktív módon készítik elő a stratégiai döntéseket és hatékonyan mozgósítják a klaszterben meglévő erőforrásokat.
A fentiek alapján a klasztermenedzsment szolgáltatásainak körét, azok hatásait és a kapcsolódó kihívásokat az alábbi 3. ábra foglalja össze.
3. ábra A klasztermenedzsment legfőbb szolgáltatásai és azok hatásai
Forrás: CHRISTENSEN,T. et al. 2012, NERGER,M.et al. 2014 alapján saját szerkesztés
A 3. fejezet alapján látható, hogy a 2000-es évek eleje óta egyre átfogóbb és tudatosabb klaszterfejlesztési politika támogatja a klaszterek létrejöttét, fejlődését mind uniós mind tagországi szinten. Különböző szervezetek, intézmények, együttműködési formák jöttek létre a klaszterek ösztönzésére. Több uniós programban megjelentek a klaszterek, mint a vállalkozói versenyképesség és innováció ösztönzésének lehetséges eszközei és ennek megfelelően egyre több pénzügyi forrás állt rendelkezésre azok fejlesztésére. A 2010-es évek elejétől kezdve a figyelem már sokkal inkább a klaszter kezdeményezések teljesítményének mérésére irányult, melyre vonatkozóan többféle módszer is kidolgozásra került nemzeti és uniós szinten egyaránt. A különböző klaszterfejlesztési programok fókuszpontjai is fokozatosan átalakultak az elmúlt években és egyre inkább a különböző iparágakban működő klaszterek közötti interszektoriális együttműködések ösztönzésére és a klaszterek nem pénzügyi jellegű támogatására helyeződtek át, melyben nagy szerepe van a klasztermenedzsment szervezetek szaktudásának, tapasztalatának és erőforrásainak.
Kihívások
Szűk ágazati fókusz helyett, több iparágat átívelő ökoszisztéma A klasztertagok igényeinek folyamatos nyomon követése
Iparági trendek figyelemmel kísérése, trendelemzés
Ágazatközi együttműködések ösztönzése Komplex, minőségi, tanácsadói szolgáltatások nyújtása
Hatások
A klasztertagok K+F teljesítményének javulása A klaszertag vállalkozások üzleti
teljesítményének javulása A klasztertagok nemzetközi tevékenységeinek erősödése
Szolgáltatások
Külső finanszírozási források megszerzése Tematikus rendezvények, workshopok
Humán-erőforrás fejlesztés Vállalkozásfejlesztési szolgáltatások
Nemzetközi megjelenések, piacra lépés támogatása Klaszteren belüli együttműködések ösztönzése Klaszteren kívüli együttműködések támogatása
Technológia-fejlesztési együttműködések
43