Kiss Gy. Csaba

Feledy Péter: Fel tudja idézni, mikor milyen körülmények között ismerte meg Antall Józsefet?

Kiss Gy. Csaba: A konkrét helyzetet nem tudom felidézni, mert találkoztam vele többször; először valamikor az 1970-es évek közepe táján. Részint az akkori tudós, filológus nemzedék körében, ahova mi havonta összejártunk. Jeszenszky Géza is beletartozott ebbe a körbe. Mindig meghívtunk írókat, tudósokat és ő javasolta, hív-juk meg a történelemtanárát, Antall Józsefet is. Tehát részint ebben a körben talál-koztam vele először, részben lengyel rendezvényeken. Hiszen az 1970-es évek elején kezdődött Magyarországon a lengyel menekültek ügyének feldolgozása. Eleinte nem nagyon tűrte ezt a hatalom, de egy-egy kerekasztalvita vagy cikk kapcsán szóba került és ezekre a rendezvényekre eljárt Antall József is.

Feledy Péter: Alakult ki önök között valamilyen személyes kapcsolat?

Kiss Gy. Csaba: Igen, ismertem az unokahúgát, Héjj Klárát is, aki Lengyelország-ban járt egyetemre. Úgyhogy azt lehet mondani, találkoztam Antall Józseffel csa-ládi körben is, ahol nagyon vidám, szellemes ember volt, ki nem fogyott az anekdo-tákból. Igazi társasági emberként ismertem meg, és nekem, mint a lengyel történe-lem iránt érdeklődőnek, az édesapja története is nagyon fontos volt, aki a második világháború alatt mentette a lengyeleket.

Feledy Péter: Kiderült ön számára az akkori hatalomhoz való viszonya?

Kiss Gy. Csaba: Az világos volt, ki az, aki a választóvonal túlsó oldalán van, tehát ki az, aki a hatalom kiszolgálója és ki van szemben ezzel. Nagyon egyértelmű volt számomra, hogy Antall József nem tartozik bele a hivatalos világba értékei, felfogá-sai szerint. Mindannyian úgy fogtuk fel, hogy ez az állapot, amiben élni kell, nem lehet tudni, mennyi ideig tart. Komolyabb, aktívabb ellenállási formára nem volt lehetőség az 1970-es években. Antall József nagyon tájékozott volt a nemzetközi politika dolgaiban, a XX. századi magyar politika történetében.

Antall József az MDF-ben 1988 végén jelent meg sűrűbben. A Corvin téri Vigadó szerkesztőségében – ahol a Hitel szerkesztősége is helyet kapott – olyan összejövete-leket rendeztünk, melyeket utólag lehet ideiglenes választmánynak nevezni. ő azok közé tartozott, akik a szervezőkön kívül éretten, koncepciózusan szóltak hozzá, hig-gadtan, jól érvelt. Antall Józsefben mi, MDF-alapítók olyan személyt láttunk, aki polgári magatartásformát képvisel. Ezért is kértük fel őt az első országos gyűlésen főszónoknak, hogy megjelenítsük ezt a mentalitást a Magyar Demokrata Fórumban, a magyar polgári politikai hagyomány folytatásaként. A Magyar Demokrata Fórum számára február, március, április folyamán is tulajdonképpen a legfőbb politikai cél-kitűzés nem is annyira a kerekasztal volt, ezt természetesen fontosnak tartottuk,

hanem az alkotmányozó nemzetgyűlés. Természetesen részt vettünk a kerekaszta -lon és jelentősége hétről hétre nőtt az MDF szemében. Kiderült, hogy meg kell erő-síteni szaktudásban a kerekasztal-delegációnkat. Csoóri Sándor javasolta Antall Józsefet. Antall József kitűnően átlátta a tárgyalásokat és kiválóan tudta kamatoz-tatni a közjogi tudását. Hetek alatt az MDF-delegáció legfontosabb személyisége lett.

Professzionális politikusokra volt szükségünk, olyanokra, akik ismerik a politikai cselekvések játékszabályát, technikáit. ő a folytatója volt az 1947-ben megszakadt magyar demokratikus hagyományoknak. Miniszterelnökként nagyon nagy hatást tett a nyugati tárgyalópartnerekre: nagyon komoly ismerettel rendelkezett a XX.

század diplomáciatörténetéről. Emlékszem az első nagyköveti látogatásokra az Úri utcai székházban, megkönnyebbülten fogadták Antall Józsefet. Látták, hogy egy közülünk való ember, ugyanazokban a kategóriákban gondolkozik, mint ők, kész polgári politikus.

5 . für lAJos

Feledy Péter: Fel tudja pontosan idézni, mikor, milyen körülmények között ismer-kedett meg Antall Józseffel?

Für Lajos: Egészen pontosan, még a helyre is emlékszem. Ez a Vajdahunyad vára volt, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, az 1980-as évek eleje, Illyés Gyula halála

után .¹⁷⁷ Egy múzeumi tanácskozás volt és ő akkor az Országos Múzeumi Tanácsnak

vezető személyiségeként vett részt ezen az alkalmon. Ott találkoztunk először. Antall József rögtön határozottan elkezdett politizálni. Illyés halála után Csoóri Sándorra kell fordítanunk a figyelmünket szellemi vezérként, ezt mondta. Legközelebb pedig 1989-ben a Magyar Demokrata Fórumban találkoztunk. Antall Józsefnek közvetlen érzéki ismeretei voltak a paraszti világról, mert gyermekkorában nagyon sok időt töltött Somlón és környékén. Ismerte a két világháború közti népi irodalom színe-javát is. Személyében szerencsésen társult a középosztályi gondolkodás mellett egy népi töltekezés is. Az Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalásokon olyan emberre volt szük-ség, akinek van némi jártassága nemcsak a politikában, hanem a történelemben és jogban is. Antall József azzal a kivételes előnnyel rendelkezett, hogy bár bölcsész-diplomája volt, de mellette több féléven át hallgatott jogot, azon belül nagyon érde-kelte az alkotmányjog, mindez alkalmassá tette a tárgyalások vezetésére. Kiváló tak-tikai érzékkel is rendelkezett. Nagyon pontosan tudta, mikor mit kell hangsúlyozni, kivel mikor kell átmeneti szövetséget kötni, apró lépésekkel a cél felé közelíteni.

Ahhoz, hogy érvényesülni tudjon az az elgondolás, amit a Magyar Demokrata Fórum képvisel, mindez szükséges volt. Antall József kedvenc érintkezési formája a telefon volt. Nem múlt el hét anélkül, hogy mikor abbahagyta a napi munkát, este 10 óra után, fel ne hívott volna legalább hetente egyszer, kétszer. Ezek hosszú beszélgetések voltak, legalább fél óráig tartottak. Ezeknek a beszélgetéseknek a keretében beszél-tünk történelemről, emberi viszonyokról, régi szép időkről, amikor még mindketten múzeumban dolgoztunk. Meghitt emberi tartalmaik voltak ezeknek a beszélgetések-nek. És a részben közös származási hely, ez a Veszprém, Vas megyeiség is közel hozott minket egymáshoz. Milyen volt egy kormányülés? Hosszú. Délelőtt 10-re vol-tunk odarendelve, de 11-ig nem nagyon kezdődtek el az ülések. És akkor este 10, 11-ig, néha éjfélig eltartottak az ülések. Este 7, 8 óra előtt sosem ért véget, hacsak el nem kellett valahova mennie a miniszterelnöknek, de azt úgy oldotta meg, hogy addig helyettesítette az éppen illetékes helyettes, és akkor gyorsan visszajött. Egy ülésen 15-20 napirend volt és Antall végtelenül türelmesen végighallgatta a hozzá-szólásokat, soha senkibe nem fojtotta bele a szót. A döntéseket az összes vélemény

177 Illyés Gyula 1983. április 15-én hunyt el.

meghallgatása után hozta meg. Jó kompromisszumkészséggel rendelkezett, össze tudta egyeztetni sokszor az egymással ellentétes véleményeket is. Amikor kicsit elengedte magát, fanyar humorral jellemzett embereket, helyzeteket, érzéke volt a tömör jellemzéshez.