Széphalom Nov. lüd. 1809.
Kedves b a r á t o m !
Osztozom azon szempillantás' örömeiben, a' midőn az Ür kedves ifjú barátját ismét meglátta, 's ismét azok között volt, a' kik az Űrnak szeretetére 's tiszteletére olly igen érdemesek. Irigylendő szerencse vala azt a nagy földet 's azt a' sok jó embert látni, a' kiket az Ür ezen útjában láta: de a' Vándornak még is igen kedves, midőn csendes honnjában látja ismét magát. Én minden Esztendőben szeretném eggyszer látni Bécset, 's midőn belé léptem, még m i n d e n kor nagyobb gyönyörűséget érzettem mint az ifjú a' Bálszálába léptekor; és mégis midőn két héti ottmúlatásom után kivontam belőle lábamat, hasonlíthatatlanul nagyobb volt ö r ö m e m az akkori
nál, a' midőn azt megláttam volt. Légyen az Ür előtt is annál kedvesebb m á r most az Andrásfalvi megpihenés.
Ne hagyja az Űr hiú álommá válni azt a' reményemet, hogy criticus írást fogunk olvashatni magyar nyelven. Menni fog az, csak jól kezdődjék. Jól fog pedig, ha derék munkás t á r s a k a t választ az Ür, és a' rossz versecskéket semmi tekintet miatt fel n e m veszi írásába. A' m u n k a n e m olly nehéz mint gondoljuk. Elő kell venni a' Bécsi Annálisokat eleitől fogva, 's le kell fordítatni a' magyar
országi munkák recensiójokat, de úgy, hogy ne legyünk vak fordí
tók, h a n e m a recensiót critice vizsgáljuk-meg, öszve-hasonlítván a munkákkal, 's javítván a recensión, bővítvén, kurtítván. Azon felyül azt óhajtanám, hogy a' külföldi nevezetesebb munkák felől is tennénk recensiókat, lefordítván a' Jénai, Hálái, Lipsiai etc. Lit.
Zeitungok articulusaikat, és kivált az Intelligenz-blattok bennünket magyarokat inleresszálható czikkelyeiket. Az Ür volna a' Redacteur, 's osztaná ki a' lefordítandó vagy kidolgozandó darabokat. Menni fog az, csak kezdjük valaha, m e r t sokan óhajtják, 's érzik híjokat.
Pesten hány jó fej van, hány az Űr hazájában! Azok kapni fogná
nak mind a" munkán, mind a' dolgozáson. Ne rettentse-el az Urat az a' gondolat, hogy sokan ellenségeikké lesznek a' n e m kedvező recensiók miatt mind az Ür személyének, mind az Institutumnak.
De barátjai is lennének, és épen e miatt lennének barátjai. Csak a r r a kellene vigyázni, hogy ha a Critiea csípős lesz is, mérges, epés
68 1586. Kazinczy - Döbrentei Gábornak. 1.809.
ne legyen, 's az igazsággal ne ellenkezzék. — A formátumra nézve azt ítélem, hogy jó volna megtartani a' bevett szokást, 's lenne in 4°.
Csiny, ezifraság n e m kellene: de kellene új betű, még pedig szép metszésű, vagy Mannsfeldé vagy Falkáé, 's jó papiros, h a b á r csak nyomtató is.
A' J ú n . füzetjében a'. Bécsi Annálisoknak az általam dolgozott, de más által megtoldott 's megcsonkázott recensiója fordul-elő a' Verseghy Aglájájának. — A' Júliusiban Egyveleg ford. írásaimé — a' Septemberiben a' Himfy' szerelmeinek recensiójok általam dolgozva.
Most a' Bégéit 's a' P á p a y Sámuel munkáját recenseálom. Ebben bajom lesz Pápait Horvát Istvánnal öszveeggyeztetni. Horvát tanúit 's igen nagy készületű ifjú: de hajthatatlan. Sok helytt nincsen igaza:
azonban azt vitatja, m e r t az új átlátás n e m illik az ő bevett mód
jához 's Révai tanításaihoz.
Tegnap vevém Csereynek levelét hogy meg holt Wesselényi.
Eltelve katonai históriájával elbeszélte, micsoda tiszteletet tétete neki katonájival, mellynek tudását örömest oda engedem vala neki: de azt megírni, hogy melly nap holt meg, a' katonai p a r á d a elbeszéllése miatt elfelejtette. Bár csak h a m a r vége volna ennek az insurgálás-nak, hogy Cserey lehetne ismét a' mi volt. Én Feldmarschallságáf sem írígyleném. —
A szép Csuklató nékem megbecsülhetetlen ajándékot külde a1 h á r o m darab papiroskában. Pecsétes gyűjteményem légyen viszont kedveskedés érette. Addig is légyen tolmácsa az Ür szíves köszöne
temnek. Ha a' mi Kozmái Asszonykánk m e g m a r a d n a plánja mellett, hogy a' jövő nyáron Andrásfalvára utazzunk, nagyon szeretném;
akkor azt magam, fogom a szép Angyalkánál megújítani. Be a"
Grófné nékem rossz tanítást ada, azt mondván, hogy a v é n s é g -h e z nem illik az utazás messze földre.
A' Wesselényihez írt.Epistola nyomtatója két csúnya hibát ejtett, ejtett többet is, de az szenvedhetőbb. Thersitest Y-nnal írta-le, és a' kis Wesselényi születése esztendejét 1796 helyett 99-re tette. — Én azolta hogy a' Rádayhoz írt Epitret készítettem, írtam eggyet Ber
zsenyihez is, és eggy satyrischt Gróf Dezsőffyhez. Olvasni fogja, az
1586. No'v. 13d, 1809, 69 Úr, mihelytt időm lesz leírni. — Nagy Ferencz a" Batrachomyomachiát kiadta hexameterekben. Most Aestheticán dolgozik. Ő jó lesz eggy dolgozó társnak a magyar Lit. Zeitunghoz. — Leányomat csak ugyan a' lavoirban és a' tudva lévő pohárral keresztelé-meg a: Plébá-nus abban a' házban, a' hol az Űr hált. A Sophronie nevet azért a d t a m a' gyermeknek hogy az anyja nevéhez hasonlít; a' másikat:
Thaliét, m e r t az által eggy Múzsának és eggy Gratziának ajánltatott.
Gyönyörű nagy gyermek. — Géniének most hátulsó foga nő, 's h a r m a d n a p olta halálosan fekszik. De a' fráz csakugyan, n e m bántotta.
Nem. képzelheti azt más, h a n e m csak az a' ki atya, mit érez az atya az illy esetekben. Feleségem nagy megindulással vette az Űrnak barátságos idvezletét, 's várja a' megígért előbeszéllését az interes-sáns történetnek. Édes barátom, Sophie az Urat úgy megkedveltette mint én. Én azt mondogatom az Űr látogatására: a u x i t p r a e s e n -t i a f a m a m .
Raphaelre sok észrevéteket vészen az Űr. Mingyárt az első szón a' könyvben nagyon felakadtam: Az a' név symbólja annak, was das Höchste ist in der Kunst. Annak pedig a' m u n k a egész tendenze meg n e m felel. Sok helyit csak ennyit mond az u t a z ó : Láttam ezt a' m u n k á t ; vagy, kijött ez a' munka. A' melly könyv a' Raphael nevét viseli homlokán, az aesthetikai elragadtatást igér, még pedig ideálokról.
A' Sonetteket tisztán leírva másszor. —
Eggy vendégem, ki 19. Aug. hagyta-el Bécset, azt beszélli, hogy Napóleon Gróf Sinzendorf Prosper volt ministernek vizitet ada annak hálája fejében, hogy Ministeriumunkban ő a' háború ellen votizált. Njapoleon] tehát n e m kivánt háborút, mellyel a' megbékélés is mutat. Szomorú béke; mi csak a d u n k, 's még pro forma sem k a p u n k semmit. És még is örvendetes; mert rosszul állván, sokat risquirozánk. —
Első esztendőben csak 4 fűzettel lehetne kezdeni a' Lit. Zeitun
got, olly igéret mellett, hogy m á s esztendőben 12 füzet fog meg
jelenni. — Ajánlom m a g a m a t becses barátságába.
[Eredetije a m. tud. Akadémia könyvtárában: M. Írod. Lev. 4-r. 199. sz.j
7.0 1587. Kazinczy — Pápay Sámuelnek. 1809.
1587.