hadjárat szemszögéből
2. Kapisztrán János pápai kiküldetései
Több műben is ismertetik Kapisztrán inkvizítori tevé-kenységét még az 1456 előtti időszakból. Ez a kutatásunk számára nem jelentős, azonban nem hagyhatjuk nyitva azon kérdést, hogy Kapisztrán miért jött Magyarországra? Azt is fontos tisztán látni, hogy milyen minőségben és milyen ügy-ben járta Kapisztrán Európát, azon belül Magyarországot.
Inkvizítori vagy keresztes hadjáratot szervező
megbízatás-sal volt pápai legátus? Mikor és melyik küldetésének volt célja a keresztes hadjárat szervezése?
A krónikások szerint először V. Miklós küldte el Kapiszt-ránt Németországba, Lengyelországba és Magyarországra.
Azonban a krónikások csak a keresztes hadjárat szervezését említették Kapisztránt illetően. Antonio Bonfini1, továbbá Thuróczy is megemlíti Kapisztránó Magyarországra érke-zését.2 A két krónikás jól láthatóan V. Miklós pápa követe-ként tartja számon a szerzetes barátot. Azonban levelezése-iből megállapítható az a tény, hogy a frankfurti birodalmi gyűlésre – amely kimondottan a keresztes hadjárat szerve-zése miatt ült össze – nem a pápa utasítására ment. Sokkal inkább a császári titkár Enea Sylvio3 volt az, aki meghívta Kapisztránt a birodalmi gyűlésre (Bölcskey 1924:211; Kul-csár 1987:157). Bölcskey Ödön a meghívó levelet 1454. jú-lius 26-ára datálja (Bölcskey 1924:211), amelynek lényege, hogy Sylvio kéri Kapisztránt ne utazzon Magyarországra, mert a magyarok nem tesznek semmit a török ellen, amíg segítséget nem kapnak Európától.4 Bár Enea Sylvio a
meg-1 „Miklós pápa […] Sőt, a alemannokhoz, a magyarokhoz és a lengyelekhez el-küldte a samniumi születésű, az isteni Ferenc szentségébe beavatott Kapisztrán Jánost, e szent életű férfit, akit ékesszólása és feddhetetlen életmódja kiválóan alkalmassá tett a nép közötti agitációra…” (Bonfini 1995:672).
2 „Magyarországra jött egy szerzetes barát, Capistranói János. Elgondolásá-nak munkásává tette meg a pápa úr [V. Miklós] az említett Capistranói János barátot.”(Thuróczy 1980:385).
3 Enea Sylvio de’Piccolomini (1405–1464): III. Callixtus utódaként II. Pius né-ven foglalja el a pápai széket 1458–1464. Császári kancellária titkára. V. Miklós megbízta a kereszt hirdetésével Itáliába és Németországba. Pápaként elsődleges feladatának tekintette a török elleni küzdelmet. 1459-ben a fejedelmekkel együtt egy keresztes hadjáratot szervezésébe kezdtek, de az nem valósult meg. (Magyar Katolikus Lexikon 2005:984)
4 „…most egy dolog van amire rá akarlak beszélni. [...] Ezért most országgyűlést kell tartanunk Szent Mihálynapkor Frankfurtban […] Én nagyon szeretném, ha itt te is jelen lennél, hogy a zsibadt lelkeket tűzes ékesszólásoddal felráznád. […]
s, azt sem tanácsolom, hogy Magyarországba menj, hogy a török ellen Krisztus
hívás ellenére tudatában volt a gyűlés sikertelenségének (Bölcskey 1924:214). Ezek ismeretében újabb kérdések ve-tődnek fel, vajon Kapisztrán már a frankfurti birodalmi gyűlés előtt keresztes hadjárat szervezésébe kezdett volna Magyarországon? Illetve Kapisztrán már 1454-ben Magyar-országra készült? De vajon mi vagy ki akadályozta utazásá-ban? Bölcskeytől eltérően Kulcsár Péter megállapítása sze-rint Kapisztránt Zbigniew Oleśnicki krakkói püspök tartja vissza az utazástól egy 1454.június 11-i levelében. Szerinte a magyarok „kifáradt és elfogyatkozott seregeikkel képte-lenek a törökök előrenyomulását megakadályozni.” (Petkó 1901:170)5. Azonban biztosak lehetünk abban, hogy Ka-pisztrán Jánost nem a magyarokról festett negatív képek tartották vissza. Véleményünk szerint Sylvio meggyőzte ar-ról, hogy ha szövetségre lépnek egymással, fellelkesíthetik Nyugat Európát és egy ütőképes sereggel indulhatnak útra a pápai keresztes felhívásnak megfelelően.
Bár nem találtam olyan forrást, amely konkrétan azt ál-lította volna, hogy Kapisztrán János pápai legátusként ke-resztes hadjáratot szervező küldetéssel lett volna jelen a farnkfurti birodalmi gyűlésen, mégis több szakirodalom is szól arról, hogy jelentéseket küldött a pápának a gyűlésen történtekről és tevékenységét illetően (Bölcskey 1924:216;
keresztjét hirdesd; a magyarok ugyanis ellenök semmit sem kezdenek, míg észre nem veszik, hogy a többi keresztények is támadnak…”(Bölcskey 1924:211–212).
5 Vö. (Kulcsár, 1987:158). Eredetiben a levélből: „Res fidei contra Turcos tepide gubernari administrarique audio. Nam Ungaria non solum contra illos arma non expedit sed pacis sufferentias petiit. In Italia quoque nonnisi classem apostolicam et regis Aragonum gerere cum illis bellum constat, et licet per interpositionem sanctissimi d. nostri inter Aragonum regem, Venetos ab una, et ducem Mediolani , Januenses et Florentinos parte ab altera extincto bello fessi gerere externum fastidiunt. Venetos quoque fama est cum Turcis quosdam tractatus de pace habuisse et duo castra illis restituisse, tertio pro se retento. De Januensibus dubitare non expedit, quoniam illi stante qualitate moderni temporis Turcos mullatenus efficere sibi hostes consentient.” (Petkó 1901:170).
Kulcsár 1987:159). Kapisztrán nem rejtette véka alá, olykor kemény véleményét, sőt egyes esetekben a pápának utasí-tásszerű tanácsokat adott. 1454. október 27-i levelében több-ször is találunk erre bizonyítékot (Bölcskey 1924:217; Kul-csár 1987:159). Kapisztrán ugyanebben a levelében leírja, hogy Magyarországra megy (Bölcskey 1924:218). Ez is azt mutatja, hogy ebben az időben még nem pápai utasítást kö-vet a keresztes hadjárat szervezését illetően. Sokkal inkább saját elgondolásai szerint cselekszik. Ezen levelek alapján a krónikások (Antonio Bonfini és Thuróczy János) írásait javí-tanunk kellene, arra, hogy Kapisztrán nem a pápai megbíza-tás szerint jelent meg Frankfurtban, vagy Magyarországon.
Magyarországi utazását illetően Bölcskey a későbbiekben megjegyzi, hogy Kapisztrán vonakodott az utazástól, amíg a pápa nem ad neki utasítást arra (Bölcskey 1924:234). Bár a szerzőnek ez az állítása továbbra is azt a tényt támasztja alá, hogy Kapisztrán pápai legátus volt, arra azonban nem ad választ, hogy milyen minőségben, milyen küldetéssel. To-vábbá az is jól látható, hogy mennyire változott Kapisztrán hozzáállása a pápai utasításokhoz az október 27.-ei levelet követően.