Különbözeti ügyletek

Egy áruféleség határidős kontraktusainak megvásárlását és hasonló kontraktusok egyidejű eladását határidős különbözeti ügyletnek (spread) nevezzük. A különbözeti ügylet sajátossága, hogy a vásárolt és az eladott kontraktusok azonos mennyiségre szólnak (pl. 10 db decemberi malmi búza kontraktus megvétele és ugyanennyi márciusi malmi búza kontraktus eladása). A különbözeti ügylet nem korlátozódik ugyanarra a termékre, de feltétel, hogy az érintett áruféleségek fizikai piaci árának alakulása között szoros kapcsolat legyen. Erős korreláció jellemzi például a helyettesíthető termékek, illetve a nyersanyagok és származékaik piacait.

A különbözeti ügyletet kötő piaci szereplő az intertemporális árviszonyok várt változásából igyekszik profitálni. Számára az abszolút árszintek kevésbé érdekesek, inkább a jegyzések relatív mozgását figyeli.

A különbözeti ügyletek típusai az alábbiak:

1) Határidők közötti különbözeti ügylet (interdelivery spread): Ugyanazon áruféleség különböző lejáratra szóló határidős kontraktusainak egyidejű vétele és eladása. A közelebbi lejáratú kontraktusok vétele és a távolabbi lejáratú kontraktusok eladása az ún. bull spread, míg a közelebbi lejáratú kontraktusok eladása és a távolabbi lejáratú kontraktusok vétele a bear spread ügylet. Pozitív fenntartási költségű piacon, amennyiben várakozásaink szerint a jegyzések közötti különbség csökken, bull spread, ha azonban az árrés növekedésével számolunk, bear spread pozíciót nyitunk. Negatív fenntartási költségű, vagyis inverz piacon olyankor létesítünk bull spread pozíciót, amikor a jegyzések közötti különbség előreláthatóan nő, ellenkező esetben bear spread ügyletre adunk megbízást.

A határidők közötti különbözeti ügylet szempontjából a huzamosabb ideig tárolható áruféleségek és az állati eredetű termékek piacának megítélése eltérő. A gabonafélék és olajnövények esetében betakarítás után szinte kizárólag a készletek nagysága határozza meg a szezonévi árakat, így a határidők közötti árréseket a készletek ismeretében lehet értékelni. Ezzel szemben például az élőállatoknál (vágósertés, vágómarha stb.) a helyzet egészen más: az állomány pillanatnyi nagysága kevésbé befolyásolja a távolabbi lejáratú kontraktusok jegyzését, hiszen addig még több termelési ciklus is lefuthat. E piacokon a normálistól eltérő árrések felismerése jóval nehezebb, mert lényegesen kisebbek a kínálati sokkok.

A huzamosabb ideig tárolható termékek esetében jelentős kockázati tényező lehet a logisztika: hiába áll rendelkezésre valamiből bőséges mennyiség egy adott térségben, a többletet el kell juttatni a deficites régiókba, ami sokszor nem zökkenőmentes, gondoljunk csak például a tengeri fuvarkapacitásokért folyó versenyre, a belvizek hajózhatóságára vagy akár a kikötői rakodómunkások sztrájkjaira.

2) Termékek közötti különbözeti ügylet (intercommodity spread): Különböző, de egymást helyettesíthető áruféleségek azonos vagy közel azonos lejáratú kontraktusainak egyidejű vétele és eladása. Amikor például egy takarmánygabona jegyzése olyan magasságokba szökik, hogy az állatok etetésében célszerű bizonyos hányadát más alapanyaggal kiváltani, megfontolandó az adott gabonaféle esedékes beszerzéshez legközelebbi lejáratra szóló határidős kontraktusának eladása és vételi pozíció nyitása a helyettesítő termék határidős piacán ugyanerre vagy az ehhez legközelebbi lejáratra.

3) Piacok közötti különbözeti ügylet (intermarket spread): Ugyanazon áruféleség azonos vagy közel azonos lejáratra szóló határidős kontraktusainak egyidejű vétele és eladása különböző határidős árupiacokon. A kukorica világpiaci árának gyakorlatilag a termény határidős kontraktusainak chicagói jegyzését tekinthetjük, amely meghatározó tényező a párizsi (MATIF) jegyzés alakulásában, az pedig a budapestiében (BÉT). A piacok közötti erős korreláció miatt a jegyzés drasztikus emelkedése a tengerentúlról mindenképpen átgyűrűzik az európai és a hazai árutőzsdére, de a szállítási paritások, minőségi paraméterek stb. különbsége, valamint a valutaárfolyamok változásai miatt nem azonos mértékben. A szemfüles kereskedő a piacok között irreálisan nagy vagy kis árkülönbözetek kihasználásból könnyen haszonra tehet szert.

4) Feldolgozói különbözeti ügylet (crush spread): Egy adott nyersanyag és az abból előállított félkész- vagy késztermék(ek) határidős kontraktusainak adásvételével kialakított, többnyire fedezeti pozíció. Nyitásánál a piaci szereplő az árak különbözete mellett a nyersanyag feldolgozásának költségét is mérlegeli. Például a szója crush spread szójabab határidős kontraktusok vétele, valamint szójaolaj és szójadara határidős kontraktusok egyidejű eladása. A kukorica crush spread pedig kukorica határidős kontraktusok vétele, továbbá etanol és DDGS (szárított gabonatörköly) kontraktusok egyidejű eladása. A szója crush spread a szójafeldolgozók, a kukorica crush spread pedig az etanolgyártók kedvelt különbözeti ügylete, amelynek célja, hogy az alaptevékenység jövedelmezőségét nagyobb biztonsággal tudják tervezni. Egy nyersanyag határidős kontraktusainak eladását és az abból előállított félkész- vagy késztermék(ek) határidős kontraktusainak vételét fordított feldolgozói különbözeti ügyletnek (reverse crush spread) hívjuk.

4.11. példa: Szója crush spread (november/december) a kontraktusok helyes arányával^*

Vételi oldal Eladási oldal (11 x 100 short tonna ≈ 998 tonna)

* A szójabab feldolgozása során előállított termékek volumene alapján.

4.5. Kérdések és feladatok Ellenőrző kérdések:

7) Mit értünk báziskockázat alatt?

8) Mikor alakul ki inverz piac a mezőgazdasági nyersanyagok esetében?

9) Mi a célja a nyitott pozíciók görgetésének?

10) Mikor nyit egy kereskedő short és mikor long határidős fedezeti pozíciót?

11) Foglalja össze röviden a határidős fedezeti ügyletek célját és előnyeit!

12) Mi jellemzi az indexkereskedőket és a makroista befektetőket?

13) A spekulánsok mely csoportjának köszönhetik a határidős árupiacok likviditásukat?

14) Ki az arbitrazsőr és mikor lép a piacra?

Kompetenciát fejlesztő feladatok:

2) Készítsen példát keresztfedezeti ügyletre!

3) Tegyük fel, hogy szójaolajt importál. Állítson össze egy kombinált nyersanyagpiaci (CBOT) és devizapiaci határidős fedezeti ügyletet!

4) Nézzen utána a kukoricára alapozott etanolgyártás technológiájának, és állítson össze egy kukorica crush spread ügyletet a kontraktusok (CBOT) helyes arányával!