Algoritmikus kereskedés

A modern technikának köszönhetően ma már bárki képes az árajánlatok, az aktuális hírek és piaci információk óriási adatmennyiségét az interneten keresztül fogadni és továbbítani. A 2000-es évtizedben robbanásszerűen megnőtt azon befektetők és kereskedők tábora, akik sokkal vonzóbbnak találják a megbízások saját kezűleg, online szolgáltatás keretében történő elhelyezését, semmint közvetítőre bíznák magukat. Az elektronikus kereskedési rendszerek olcsóbbak, gyorsabbak és gyakran megbízhatóbb forrásai az információnak, mint a hagyományos személyes üzleti kapcsolatok.

Az algoritmikus vagy más néven automatizált kereskedésben (algorithmic, automated, black-box vagy robo trading) az árutőzsdei megbízások elektronikus kereskedési platformokra kerülnek, és a kontraktusok számáról, a megbízások időzítéséről vagy akár azok típusáról számítógépes programok döntenek. Sőt, sok esetben a megbízásokat is a programok kezdeményezik, minden emberi beavatkozás nélkül.

A nyugdíjpénztárak, a befektetési alapok és más, a piacokra jellemzően a vételi oldalon beszálló intézményi befektetők körében igen népszerű az automatizált kereskedés. Az eladási oldalon a megbízások automatikus generálásával és végrehajtásával többek között az ún. market maker kereskedők (cégek és egyének, amelyek, illetve akik egyszerre tesznek vételi és eladási árajánlatokat, annak reményében, hogy a különbözetet lefölözik) és néhány fedezeti alap kínál likviditást.

Az algoritmikus kereskedés egyik változata az ún. nagyfrekvenciájú kereskedés (high-frequency trading, HFT). A számítógépes programok rendkívül gyorsan hoznak bonyolult döntéseket az elektronikus formában begyűjtött információk alapján, még mielőtt az emberi agy képes lenne feldolgozni ezeket az információkat. A nagy hírügynökségek (pl.

Thomson Reuters, Dow Jones, Bloomberg stb.) úgy formázzák – természetesen szintén számítógépek segítségével – a piaci híreket, hogy azok a kereskedési programok számára olvashatók legyenek. A HFT drámai változást hozott a határidős és opciós árupiacok mikroszerkezetében, különösen a likviditás terén.

Az algoritmikus kereskedés bármilyen kereskedési stratégia keretében használható, az automatizálással a döntéshozatal és a végrehajtás bármely szakasza megtámogatható.

7.5. Árbuborékok

Számos tanulmány rávilágít az árupiaci árbuborékok (price bubbles) kialakulására a 2000-es évtized második felében, valamint arra, hogy felerősödött a korreláció a különböző áru- és pénzügyi piaci folyamatok között, tehát a jegyzések alakulása egyre több hasonlóságot mutat. Ez arra utal, hogy a különböző piacok között áramló információ is befolyással van a mezőgazdasági termékek árának alakulására.

Az elmúlt években az áruféleségekhez fizikailag is kötődő piaci szereplők súlya számottevően csökkent a különböző árupiacokon. E csoport tagjai egyéni többletinformációval rendelkezhetnek a piaci fundamentumokról, és üzleti döntéseiket ezekre alapozva hozzák meg. A többiek azonban korántsem kizárólag ilyen jellegű információkra hagyatkoznak. Közülük sokan azért vannak jelen egy-egy áruféleség piacán, hogy pl. kiigazítsák a portfolióikat. E szereplők számára a piaci fundamentumokkal kapcsolatos részletes információk megszerzése túl költséges vagy akár lehetetlen, emiatt azt sem tudják megítélni, hogy a többi piaci szereplő vajon helytálló információkra alapozva hozza-e döntéseit vagy sem. Számunkra a legegyszerűbb és igazán költséghatékony megoldás a többi piaci szereplő viselkedésének utánzása. Ennek eredője az ún. csordaviselkedés (herding).

A csordaviselkedés többnyire elsöprő erejű, különösen, ha a piaci szereplők többsége a kereskedésben hasonló vagy azonos elektronikus kereskedési programokat használ. Ez egyrészt árbuborékok kialakulásához vezet, másrészt azokat a szereplőket is utánzásra kényszeríti, akik egyébként ismerik a piaci fundamentumokat: hiszen bármennyire is indokolt az egyéni többletinformációkra alapozott kereskedés és egy-egy áruféleség árának ezek szerinti megállapítása, aki nem igazodik a piac sodrásához, az rövidtávon hatalmas veszteségeket szenvedhet el.

A pénzügyi befektetők térnyerése már a globális pénzügyi-gazdasági válság előtt megfigyelhető, de 2010 közepe óta gyorsult fel igazán: az árupiaci befektetések összességükben megkétszereződtek 2007 vége és 2011 első negyedéve között. A legjelentősebb pénzügyi befektetők a 2005-2008 közötti időszakban az indexkereskedők voltak. Noha a 2007/2008. gazdasági évi árbuborékok kialakulásában kétségtelenül szerepet játszottak, a fémek, a kőolaj és a gabonafélék világpiaci árának megugrásáért mégsem elsősorban az indexkereskedők okolhatók, ők a folyamatokat inkább csak felerősítették. Az indexkereskedők relatív súlya 2008 óta csökkenő tendenciát mutat, helyükbe az aktívabb kereskedést folytató, rövidtávú befektetési célokat szem előtt tartó pénzügyi alapok léptek.

A pénzügyi alapok meglehetősen nagy tételben kereskednek, egy-egy áruféleség piacának a méretéhez képest számottevő nagyságú pozíciókat nyitnak és tartanak fent. Az ilyen pozíciók kialakítása likviditási zavarokat okozhat az adott piacon, ugyanis a pénzügyi alapok leggyakrabban nettó long pozíciókat nyitnak, szemben az áruféleségekhez fizikailag is kötődő piaci szereplők nettó short pozícióival. A pénzügyi alapok által kiváltott túlkeresleti sokkok rövidtávon erősen befolyásolják az árak alakulását.

Az árbuborékok kialakulásának mechanizmusa az alábbiakban foglalható össze:

1) A pénzügyi alapok a (globális) makroökonómiai összefüggések alapján, hasonló vagy azonos algoritmusokra támaszkodva jelentős nagyságrendű vételi pozíciót nyitnak, az adott áruféleség jegyzése megindul felfelé.

2) Az áruféleséghez fizikailag is kötődő szereplők, akik szinte mindig nettó eladási pozícióban vannak, észlelik, hogy a jegyzés piaci fundamentumok által nem igazolt növekedésével párhuzamosan nő az árcsökkenés kockázata, ezért a fizikai áru egyre nagyobb hányadára nyitnak eladási pozíciót. Ezzel persze folyamatosan lehetőséget kínálnak a pénzügyi alapoknak a vételi pozíciók további növelésére. A jegyzés emelkedése miatt azonban idővel nem tudják finanszírozni az elszámolóház által garanciaként megkövetelt letéteket, ezért likvidálni kényszerülnek (szükségszerűen a vételi oldalon jelennek meg), amivel tovább húzzák a jegyzést felfelé.

3) Az index-kereskedők számára egy érezhető vételi hullám mindig jó haszonszerzési lehetőséggel kecsegtet, így a vételi oldalon megjelenve felerősítik a makroisták által elindított, felfelé irányuló ármozgást.

A pénzügyi befektetők növekvő jelenléte értelemszerűen oda vezet, hogy a pénzügyi piacokon megfigyelhető folyamatok egyre inkább átgyűrűzhetnek az árupiacokra. Ennek az a következménye, hogy az árupiaci jegyzésekben hordozott információt „beszennyezi” a pénzügyi piacokról átáramló információ, és az árupiaci szereplők közötti áralku mechanizmusa megrendül. Mind a termelők, mind a felhasználók téves vagy torz jelzéseket kapnak az árupiacokról, ami veszélyes lehet (pl. egy árbuborék kialakulása miatt olyan stratégia mellet döntenek, amely a lufi előre alig jelezhető kipukkanása után nyilvánvalóan veszteséges).

A nagy derivatív árupiaci folyamatok rendszerint meghatározóak a kisebb fizikai piacokon. A kukorica, a búza és a szójabab esetében a határidős jegyzések változása nagyobb mértékben befolyásolja a fizikai piaci árakat, mint fordítva. Bár a kisebb fizikai piacokon a

szereplők többnyire a fundamentumokra hagyatkozva alkudoznak az árakról, a nagyobb árupiacokról begyűrűző információk gyakran felülírják a kisebb piacokon kialakult értékítéletet.

7.6. Kérdések és feladatok Ellenőrző kérdések:

1) Mi a fundamentális elemzés célja?

2) Soroljon fel 10 olyan fundamentális tényezőt, amely jelentősen befolyásolja a mezőgazdasági nyersanyagok világpiaci árainak alakulását!

3) Mit értünk egy áruféleség készlet/felhasználás arányán és miért fontos ez a mutató?

4) Melyik az a Dow-féle törvényszerűség, amelynek komoly tudományos bizonyítéka van?

5) Mit hívunk ellenállási és alátámasztási pontnak?

6) Mi a volumen és a nyitott kötésállomány és miért fontosak ezek az adatok?

7) Ismertesse az árbuborékok kialakulásának mechanizmusát!

Kompetenciát fejlesztő feladat:

1) Töltse le az USDA legfrissebb világpiaci jelentését (http://www.usda.gov/oce/commodity/

wasde/index.htm), vizsgálja meg a világ búza-, kukorica- és szójadaramérlegére vonatkozó részletes előrejelzéseket, és próbálja megítélni, milyen hatást válthatott ki az adatok publikálása az egyes termények határidős piacain!