ÖREGEDÉS ÉS LEXIKÁLIS HOZZÁFÉRÉS A KÖZ- ÉS TULAJDONNEVEKHEZ KÉPEK MEGNEVEZÉSE ALAPJÁN
3. Módszer 1. Adatközlők
4.2. A köznevek és tulajdonnevek előhívása 1. A köznevek
A köznevek előhívásával az adatközlők többségének nem volt gondja. Úgy a fiatalok-nál, mint az időseknél előfordult az, hogy például a huszár helyett katonát mondtak, a sparhelt helyett pedig tűzhelyet. Két idősnél a vizuális képesség csökkenése okozta egy-egy tárgy lassú megfejtését. A 97 éves adatközlő egy szelet dobostortát ábrázoló kép láttán a következőket mondta:
A8: Na mostan, itten meg kell nézni, hogy itten ez a ez a cikk-cakk nem tudom mit számit egyáltalán. (Adatgyűjtő: Semmit sem számít. Mi van a tányéron különben
119
még?) A tányéron? Át van döfve a tányéron egy ecset. (Adatgyűjtő: Torta, az egy tortaszelet.) Nahát, ez rémes. Ugyan, hát ez egy tortaszelet? A XVIII. századba való.
A 89 éves hölgy egy többgombócos fagylalt láttán a következőt jegyezte meg:
A7: Hát ez rózsa akar lenni pamutból (Adatgyűjtő: vagy pedig) kosárban fagy-lalt?
4.2.2. Tulajdonnevek/közismert személynevek
Akiket az összes adatközlő felismert, nem mások, mint Mátyás király és Petőfi Sán-dor.
Akiket az összes főiskolás felismert, az Charlie Chaplin és Karádi Katalin. A tízből kilenc főiskolás felismerte Koós Jánost. Erzsébet királynőt/Sissyt az összes idős adat-közlő és nyolc főiskolás ismerte fel és tudta megnevezni. A másik véglet Szeleczki Zita és gróf Teleki Pál, akiket egyetlen főiskolás sem ismert fel.
4.2.3. A „nyelvemen van” jelenség
Ha az adatközlők memóriájukból azonnal nem tudták lehívni az általuk ismert személy nevét, elmondták róla a vele kapcsolatos ismereteiket, vagy kifejtették, hogy tudják, kiről van szó, de nem jut eszükbe a neve. Legtöbb esetben egy kis gondolkodási idő vagy a vezetéknév kezdőbetűjének a megadása elégségesnek bizonyult a tulajdonnév felidézéséhez.
A következőkben az adatközlők példáin keresztül mutatom be a vizsgálatban elő-forduló „nyelvemen van” jelenséget. A bemutatott személyek közül hat megnevezése-kor fordult elő ilyen jelenség. Nyolc példával szolgálnak az idősek és hárommal a fiatalok:
Chaplin:
A6: Nahát, ő meg a Stan és a Pan-ból? Nem. (Adatgyűjtő: Nem, de hasonló.
Némafilmekben szerepelt.) Igen, igen (Adatgyűjtő: „cs” betűvel kezdődik Cs Cs Chap) Chaplin.
A7: Na kicsoda? Tudom, hogy ki. Mondjad csak a nevét. Tudom, tudom (Adat-gyűjtő: Cs Cs Cse) Chaplin, igazi Chaplin a nagy cipőivel.
Koós János:
A2: A… az Antal Imrével együtt szokott hülyéskedni. Annak a párja. Az egereket énekelték. Hát most ez nem, ez nem ugrik be. Antal Imre, Koós János, na. Csak-hogy.
B3: Ismerem. öö Ko, milyen Koós Já… nem. (Adatgyűjtő: De, Koós János).
Törőcsik Mari:
120
A4: Jaj, hát ez a Mari színésznőnk. A milyen Mari? Éppen most emlegettem. Állí-tólag itt van egy lakó, aki szegről-végről rokona. Na szóval a pöttyösben debü-tált, pöttyös szoknyájában. Na milyen Mari? Jaj. (Adatgyűjtő: „T” betűvel kez-dődik a vezetékneve. Tö.) Törőcsik.
B5: Színésznőőő. (Adatgyűjtő: Ismerős?) Abszolút tudom, hogy ki az. Körhintá-ban játszott és nem jut eszembe a neve. Már öreg vagyok (40 éves). (Adatgyűjt:
Törő) Törőcsik Mari.
Shakespeare:
A1: Jaj-jaj, haj-jaj, Shakespeare.
A3: Na most ez, ez nem tudom, ez Shakespeare.
A8: Jaj, hát ezt hogy hívják, ez angol, na. Nehezen jutnak eszembe a nevek. Nem Shakespeare. (Adatgyűjtő: De. Ő az.)
Érdekesség: a főiskolások közül csak ketten (B7, B8) tudták Shakespeare-t megnevez-ni.
Latinovits Zoltán:
A1: Hát ez a mi nagy-nagy színészünk. Ez senki nem múlta felül ennek a művé-szetét. Öngyilkos lett a Balaton-parton ez is. Hárman vannak testvérek. A zenész az öccse, annak se ugrik be a neve, a bátyja Bujtor István, ő meg a Rutkainak a férje volt. Nem ugrik be a neve. Latinovits Zoltán.
B2: Nem jut eszembe a neve, de tudom. (Adatgyűjtő: Kicsoda?) Színész, de nem jut eszembe a neve (Adatgyűjtő: Latinovits) Latinovits Zoli.
Karádi Katalin:
A8: Na a Katalin. (Adatgyűjtő: Milyen Katalin?) Aki énekel a… Karádi Katalin.
Karádi Katalin nevét az összes főiskolás egyből elő tudta hívni a mentális lexikonból, viszont az idősek között akadt egy, az A8-as adatközlő, akinek az énekesnő vezeték-neve egy kis reakcióidő elteltével jutott csak eszébe.
A háttérzaj és a csend egyenlő arányban oszlott meg azon közismert személynevek felidézése közben, amelyeket a „nyelvemen van” jelenség jellemzett. Míg Chaplin, Koós János és Karádi Katalin bemutatása háttérzaj mellett történt, Törőcsik Mari, Shakespeare és Latinovits Zoltán képeinek megtekintése csendes körülmények között valósult meg. Az a tény, hogy ennek ellenére a „nyelvemen van” jelenség nagyobb mértékben jelentkezett az időseknél, nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy hát-térzaj nagyobb mértékben és negatívabban játszott közre az idősek, mint a fiatalok tulajdonnevekhez való hozzáférésben.
5. Következtetések
Az időseknél a „nyelvemen van” jelenség gyakrabban fordul elő, mint a fiatalok-nál. A vizsgálatban a „nyelvemen van” jelenség a tulajdonnevek, azaz közismert sze-mélynevek lexikális hozzáférésénél jelentkezett, és nem a köznevek aktiválásakor. Az
121
is valószínű, hogy a háttérzaj szintén az idősek lexikális elérését érinti negatívabban a fiatalokhoz képest.
Mivel a köznevek előhívása nem járt nehézségekkel, és „nyelvemen van” jelenség sem kísérte őket úgy, mint a tulajdonnevek felidézését, valószínűsíthető, hogy a tulaj-donnevek elérését jobban hátráltatta a háttérzaj, mint a köznevekét. Ezt természetesen a háttérzajon kívül más tényező is elősegíthette, mint amilyen például az egyének érdeklődési köre, a köz- és tulajdonnevek előfordulási/használati gyakorisága, és akár az egyének motivációja is.
Irodalom
Albert, M. S. – Heller, A. S. – Milberg, W. 1988. Changes in Naming Ability With Age. Psychology and Aging. III/2: 173–178.
Evrard, M. 2002. Ageing and Lexical Access to Common and Proper Names in Picture Naming.
Brain and Language. 81: 174–179.
Heller, R. B. – Dobbs, A. R. 1993. Age Differences in Word Finding in Discourse and Nondiscourse Situations. Psychology and Aging. VIII/3: 443–450.
Kovács László 2007. Mentális lexikon és a kis világok. Alkalmazott Nyelvtudomány. VII/1–2: 141–
150.
Lengyel Zsolt 2009. Magyar asszociációs normák enciklopédiája: új perspektívák. In Lengyel Zsolt – Navracsics Judit (szerk.): Tanulmányok a mentális lexikonból. Nyelvelsajátítás – beszédprodukció – beszédpercepció. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 15–20.
Libárdi Péter 2001. A nyelvi változás tükröződése az egyén mentális lexikonában. Alkalmazott Nyelvtudomány. I/1: 39–50.
Magyari Lilla 2008. A mentális lexikon modelljei a magyar nyelvben. In Gervain Judit – Pléh Csaba (szerk.): A láthatatlan nyelv. Budapest: Gondolat Kiadó. 98–119.
Navracsics Judit 2001. Kétnyelvűek mentális lexikonának jellegzetességei. Alkalmazott Nyelvtudo-mány. I/1: 51–59.
Navracsics Judit 2007. A kétnyelvű mentális lexikon. Budapest: Balassi Kiadó.
Taylor, J. K. – Burke, D. M. 2002. Assymetric Aging Effects on Semantic and Phonological Processes: Naming in the Picure – Word Interference Task. Psychology and Aging. XVII/4: 662–
676.
Vargha Fruzsina Sára 2006. Különböző nyelvek aktiválása a mentális lexikonban. Alkalmazott Nyelvtudomány. VI/1-2: 83–100
122