Induljunk ki a biztonság egy lehetséges, a köznapi tudat számára is jól megragadható meghatározásából: „Mi is az a biztonság, tehetjük fel a kérdést. Talán úgy foglalhatnánk össze mindenki számára jól érthetően és megfoghatóan: a biztonság az, amikor jól érezzük magunkat. Jól érezzük magunkat szűkebb környezetünkben, a lakóhelyünkön, a munkahelyünkön.
118 Beszámoló… 35. o.
119 Létezik a hazai irodalomban olyan álláspont, amely teljes egészében kirekesztené a közrendet a rendészeti jog világából, és azt a közerkölcs körébe utalja. Eszerint a közrend a nyilvános viselkedés erkölcsi és illemszabályainak összessége, amely ugyan elengedhetetlen feltétele a rendezett állampolgári együttélésnek, de amelynek szabályozására a jog ne tartson igényt. Balla Zoltán: A rendészet fogalmának tisztázásához. Magyar Közigazgatás, 2ooo/1. 18-21. o. Balla Zoltán: Rendészet, rendőrség, belső rend, közbiztonság. Jogtudományi Közlöny, 2000/10.
- 100 -
Jól érezzük magunkat az országban, ahol élünk, a világban, ahová tartozunk.”120 A választott definíció a jelenség három alaptulajdonságára utal:
a) az egyik a biztonság többdimenziós jellege, amely egyszerre foglalja magában többféle értékkészlet védelmét, veszélymentes működését: más értékvédő mechanizmusok mellett feltétlenül idetartozik az ún. jogbiztonság, a szociális biztonság, és persze a közbiztonság,
b) a biztonság alanyának az egyént és annak közösségeit teszi meg, elfogadva tehát az ún. humánbiztonság koncepcióját, ahol… „a biztonság alanya már nem az állam, hanem az ember, mind individuális, mind közösségi, mind globális értelemben.”121
c) a fogalom nélkülözhetetlen tartozékának tekinti az ún. szubjektív biztonságot, azt az ismeret-, élmény- és érzésvilágot, ahogyan az emberek ténylegesen megélik a maguk és környezetük biztonsági állapotát, függetlenül a politika, illetve a híripar szereplői által közvetített „objektív” adatoktól, illetve a veszélyforrások tényleges hatóképességétől.
120 Oros Paulina: Előszó. In: A biztonság dimenziói. Bp., 2006.
121Kondorosi Ferenc: A biztonság fogalmának változásai a nemzetközi kapcsolatokban. In.: A biztonság dimenziói. Bp., 2006. 18. o.
- 101 -
A „jó biztonságérzet” tehát számtalan veszélyforrás – kockázati tényező – együttes féken tartásától, illetve a veszély gátló tényezők közös működőképességétől függ. Az emberközpontú biztonság mindenfajta életminőség alapfeltétele, hiszen – a teljesség igénye nélkül – katonai és társadalmi értelemben vett békét, igazságosságot, működő jogállamiságot, egészséges környezetet, gazdasági stabilitást, és nem utolsósorban bűnözésmentes mindennapokat jelent az egyén számára, de legalábbis annak a határozott érzetét, hogy a bűnüldözés képes a közösség rosszallását leginkább kiváltó jogsértések gyors felderítésére, a felelősségre vonás feltételeinek megteremtésére. A jó biztonságérzet része persze az is, hogy
„bűnt” kövesse a közösség igazságérzetével nem ellentétes szankció, illetve a sértetti kártalanítás. Ezen a ponton tapasztalható a legtöbb összemosása a köz- és a jogbiztonságnak.122
Azt mondhatjuk, hogy minden olyan veszély-gátló tényező, amely az egyén és közösség áldozattá válásának esélyeit csökkenti, illetve ténylegesen közreműködik a jogsértés elhárításában vagy a megsértett rend helyreállításában, az a közbiztonság fogalomkörében helyezendő el, azok a kapacitások azonban, amelyek a már megtörtént jogsértés felderítését, a jogsértő felelősségre vonását, illetve a sértetti reparációt szolgálják, a jogbiztonság világának részei. Egyébként ez a fajta fogalmi bizonytalanság jól érzékelhető a rendészeti tevékenység kettős (vagy többes) jellegének máig vitatott megítélésében is, hiszen az ún. bűnügyi rendészet célja nem a veszélyelhárítás, hanem a büntető igazságszolgáltatás előkészítése, az állam
122„A büntetőjogi felelősség csak a jogrendet és nem a közbiztonságot képes helyreállítani.”
Korinek 44. o.
- 102 -
büntető igényének biztosítása.123 A világos fogalmi elhatárolást követelő igény korántsem akadémikus indíttatású: nem mindegy ugyanis, hogy adott biztonságpolitikai koncepcióban milyen hangsúlyt (egyben finanszírozási lehetőséget) foglal el a közbiztonság megelőző, illetve reaktív feltételrendszere, és milyet a felelősségre vonási rendszer.124 Alappal feltehető, hogy egy magas biztonsági igényeket kielégítő közlekedési infrastruktúra tartósan és a lehető legszélesebb személyi kört érintve szolgálja az emberek biztonságérzetét, egyben az objektív biztonságot,125 miközben nem vitás, hogy az ugyanazokban az utcákban garázdálkodó,
123„Míg a veszélyelhárítás rendészeti jellege alig vitatható, a felderítésnek és a nyomozásnak s rendszertani helye nagyon is problematikus. A közbiztonsági és a bűnügyi rendészet egysége vagy a két funkció éles elválasztása ősi vita, amelyre igazán egyértelmű választ eddig nem sikerült adni.”
Finszter: A rendészet… 143-144. o.
124A megelőző jellegű biztonság egyik napjainkban aktuális problémája a panelházak tűzbiztonsága, ahol a többszöri paneltüzek kapcsán derült fény arra, hogy ezekben az épületekben sokszor több évtizede elmaradt a szellőzőrendszerek tisztántartása, ahol tehát a megtelepedett anyagok mintegy gyújtózsinórul szolgálnak egy esetleges lakástűznél, nem beszélve a számtalan folyosói rács menekülést és a tűzoltást gátló elhelyezéséről. Az alapkérdés persze itt is a biztonság finanszírozása, vagyis hogy kit és milyen arányban terhel a megelőző jellegű életvédelmi kötelezettség? Az a fenti példában nyilvánvaló, hogy messze nem csak az egyes lakástulajdonosok magánbiztonságáról van szó – hiszen bármelyikük szellőzője kiválthatja a tűz tovaterjedését – hanem a „köz” biztonságáról, ahol egy ésszerű és ugyanakkor a lakástulajdonosok korlátozott teherviselőképességét figyelembe vevő méltányos tehermegosztás keretében kellene gondoskodni a szellőzőrendszerek rekonstrukciójáról.
125 „Változatlanul sok kifogás érkezik a közlekedési eredetű zaj- és rezgésterhelés miatt, melyek többnyire a lakókörnyezet elviselhetetlen közlekedési helyzetével kapcsolatosak. Az országgyűlési biztos munkája során tapasztalja, hogy a levegő minőségét egyre erőteljesebben a közlekedési eredetű szennyező an0yagok kibocsátása határozza meg országszerte.” Beszámoló az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2005. évi tevékenységéről. OBH, Bp., 2006. 35. o.
- 103 -
vagy épp autófeltörésekre specializálódó bűnbanda gyors bíróság elé állítása és megbüntetése is pozitívan hat ki a közösség biztonságérzetére.
A fogalom mélyebb, „réteg- és csoportspecifikus” tartalmainak feltárását persze az is nehezíti, hogy a hagyományos rendészeti-közigazgatási jogi megközelítés látszólag értékmentes kategóriákkal dolgozott, emellett – normatív alapállása miatt érthetően - nem kezelte jelentőségéhez méltóan a szubjektív biztonságot,126 sem az objektív biztonság megteremtésének és fenntartásának a közhatalom által nyújtott eszköztáron kívüli - a jogbiztonságon messze túlmutató - dimenzióit.
8. Kísérlet egy új közrendfelfogás megalapozására: a közrend,