A közrend a közérdeknek a közbiztonsághoz képest „könnyűsúlyú”
kategóriája, ami a – valós, vagy virtuális – nyilvánosság előtti, jogilag szabályozott viselkedés gyűjtőfogalma, és melynek megsértése a közösség valóságos vagy virtuális terein bekövetkező
a) érzékileg megragadható zavarásokban (zaj, bűz, látvány127),
126 „A lakosság a közbiztonságot csak áttételesen érzékeli. az általános értelemben vett bűnözésről senki sem rendelkezik általános képpel. … Mindenki fél, de nem mindenki szorong. A szorongás egy diffúz elbizonytalanodás, amikor egy bizonytalan, az egyén számára kiszámíthatatlan fenyegető kockázatot valaki túlértékel. Általában az idősek, nők, falun élők jellemzője.” Korinek 61. o.
127 A jogellenes látvány kategóriájának két - a társadalmi többség által nem vitatott - közrendsértő eleme van, az erőszak és a pornográfia ábrázolása. Így pl. a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény szerint tilos közzétenni olyan reklámot, amely
- 104 -
b) a rendeltetés-ellenes közterület-használatból,128 vagy a hiányzó közlekedési infrastruktúra”129 miatt előálló „szabadságkorlátozásokban”,
c) a közterületen és a nyilvános helyen elkövetett zaklatásokban130
a) erőszakra buzdít, illetve a személyes vagy közbiztonságot, környezetet, illetve természetet károsító magatartásra ösztönöz,
b) amely a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja, így különösen, ha a gyermek- és fiatalkorúakat veszélyes, erőszakos, továbbá a szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutatja be.
Tilos közzétenni a törvény szerint - a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletén kívül - a pornográf reklámot. A szexuális áruk, illetve a szexuális áruk üzletkörének fogalmát külön jogszabály állapítja meg. Pornográf reklám minden olyan reklám, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázolja, különösen amelyik nemi aktust vagy nemi szervet nyíltan ábrázol.
128Az eltérő közterület-használati igényekből eredő erős érdek-konfliktusokat figyelhetünk meg többek között az autósok és a gyalogosok, az autósok és a biciklisták, a helyi lakók és az átutazók, a gördeszkások és a gyalogosok között, hogy csak, hogy néhány jellegzetes példát említsünk. Az autósok és a gyalogosok között folyó mindennapos konfliktusokat példázza a járdán parkoló autók és az ott alig elférő gyalogosok közötti napi küzdelem. A közterület-használat mindenkori jogi rendje és a közterület infrastruktúrájának fejlesztési lehetőségei azután attól függnek, hogy ezek az érdekek milyen erővel képesek – országos, területi és mindenekelőtt települési szinten - politikai akarattá formálódni. Rend és káosz. Sajó András előadása az ELTE BTK-n, elhangzott 2007. május 8-án.
129„Terjed a korábbi külterületek, zártkertek belterületbe vonása, lényegében az infrastruktúra kiépítése nélkül. Az alacsonyabb áron megszerzett ilyen területeken megépített ház megközelítése azután gyakorlatilag lehetetlen.” Beszámoló az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2005. évi tevékenységéről. OBH, Bp., 2006. 38. o.
- 105 -
mutatkozik meg.
A közrend ebben az értelemben tehát
a) csak részben változó értékkategória, tekintettel a társadalmi megítélés, a közerkölcs, közízlés stb. módosulásaira,131 függ tehát az adott közösség jogon kívüli érték- és szokásrendjétől, viselkedési kultúrájától, méghozzá erősebben, mint a közbiztonság, amelynek tárgyai (élet, testi épség, egészség, tulajdon, a közhatalmat képviselő intézmények és személyek működésének zavartalansága) az állandóság jegyeit viselik,
b) nem egyszerűen a „közrendetlenség” hiánya, hanem a célszerűség, a hagyomány, illetve szakmai (foglalkozási) szabályok által meghatározott – együttműködésre, illetve a másik ember autonómiájának tiszteletére irányuló – normaösszesség, amely természetesen magában foglalja az előrelátható, megismerhető szabályok keretei között tartott konfliktuskezelés mintáit és eszközeit is,
130 A közterületi zaklatás szabálysértésként való bevezetését önálló fejezetben tárgyalom.
131„Abban a tekintetben, hogy mi tartozik az adott közösség elengedhetetlen együttélési normáihoz, a különböző korszakok mást és mást, esetenként egymással ellentétes értékítéleteket produkálnak. Évszázadokig nem volt összeegyeztethető a közrenddel az utcai cigarettázás, az viszont igen, hogy az ablakon hajították ki a háztartási szemetet. Egy időben is eltérnek ugyanakkor a különböző kulturális miliők rendre vonatkozó normái.” Drews-Wacke: Allgemeines Polizeirecht. Berlin - Köln - München, 1952. 27. o.
- 106 -
c) magában foglalja – és itt lép túl a rendészet alapvetően defenzív, jellegén – a szükségletkielégítő közigazgatásnak a lakosságot közvetlenül érintő elemeit, mert nem egyszerűen nem-tevést, zavarásmentességet vár el a közhatalom, a közszolgáltatás, illetve a piac szereplőitől, hanem naponta igényli ezek aktív, teremtő közreműködését a „köz” rendjének fenntartásában, színvonalának javításában.
A közrend a lakáson és a munkahelyen kívüli életterek mérhető állapota, melynek megsértése a közösség „rendeltetésellenes” működésére, zavarására utal, míg a biztonság hiánya a közösség egye tagjainak létét, vagyonát, szabadságát sérti vagy veszélyezteti. A jó közrend ma már nem valamiféle misztikus, Merkl által annak idején joggal kritizált
„Verwaltungsgut”, hanem a szó modern, materiális, és településre korlátozott értelmében elsősorban a közterület - ideértve a lakóhely közvetlen környezetét – tisztaságát, zajmentességét,132 a zavartalan
132 Lakossági oldalról a lakóhely zajmentessége a közrendvédelem talán legfontosabb szegmense, miközben jelen körünkben a települési környezet védelmének egyik legnehezebben megoldható területe a környezeti zajterhelés csökkentése. Nap mint nap tapasztaljuk, hogy a lakosság egyre érzékenyebben reagál a közúti és a légi közlekedés zajforrásaira, illetve azokra a fejlesztésekre, melyekkel kapcsolatban a zaj növekedését vélelmezi.
A problémák kezelésére, az uniós zajdirektíva és a hazai szabályozás a nagyobb önkormányzatokat arra kötelezi, hogy első lépésként készítsenek stratégiai zajtérképet. A stratégiai zajtérkép a környezeti zaj átfogó értékelésére illetve az adott területen belüli aktuális zajhelyzet értékelésére és a jövőbeli zajhelyzet előrejelzésére készített térkép, ami a település területén a közlekedési és ipari eredetű zajterhelést mutatja be könnyen érthető, szemléletes formában.
- 107 -
közterület-használathoz szükséges infrastruktúrát (közutak, járdák állapota, sétányok, sétálóutcák, kerékpárutak, pihenésre szolgáló közterek, parkok, nyilvános WC-k, pihenő padok, stb.).
A tömegközlekedés területén a váratlan menetrendváltozás, a járatok lényeges megritkulása, a közterületi objektumok és szolgáltatások állapota, színvonala alapvetően kihat az érintett lakosság közrenddel kapcsolatos attitűdjére, „rendérzetére”. E „rendsértés” negatív hatásai közvetlenül észlelhetők, tömeges tapasztalat tárgyai, miközben az a körülmény, hogy nem végzik el e járművek kötelező műszaki vizsgálatát, a nyilvánosság előtt rejtve marad. Ez utóbbi mulasztás már az életvédelmi normát érintő biztonság fogalomkörébe tartozik, amely naponta tömegek életét, testi épségét, vagyonát veszélyezteti, s adott esetben csak idő kérdése, mikor következik be a tragédia.
A zajtérkép többféle térkép összességét jelenti, melyek zajforrás-csoportonként, a napi, illetve az éjszakai zajterhelésre tekintettel, különböző színekkel szemléltetik a számított zajjellemzőket vagy a határértékhez viszonyított zajszint különbségeket. A zajforrás-csoportok a következők: közút, vasút, repülőtér és ipari létesítmények. A stratégiai küszöbértékek és a zajterhelési térképek összevetésével készültek a konfliktus térképek, melyek megmutatják, hogy a településen hol és milyen mértékű határérték túllépés van.
A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet 14. §-a szerint a véglegesített zajtérkép benyújtásának határideje 2012. június 30. Az érintett lakosság számát és a túllépés mértékét jogszabály által előírt módon súlyozottan figyelembevevő térképek, az érintettségi térképek, a probléma súlyosságára és a megoldás sürgősségére is utalnak. E térképek fontos információt szolgáltatnak ahhoz, hogy az intézkedéseket a település egyes részein milyen sorrendben célszerű megtenni.
- 108 -
Foglaljuk össze a közrend és közbiztonság elleni támadások közötti legfontosabb különbségeket:
a) A közrend megértése részben zavaró, zaklató jellegű emberi magatartásban, illetve közintézeti, közüzemi szolgáltatás
megvonásában, korlátozásában, drágulásában,
színvonalcsökkenésében manifesztálódik, a közbiztonság sérelme
„esemény” (természeti, műszaki) is lehet,
b) ha a közrendsértés jogsértésben nyilvánul meg, akkor döntően a bagatelljogsértések világába tartozik, tehát társadalomra veszélyessége részben elsősorban rendkívüli tömegében áll, részben abban, hogy megítélésében a társadalom megosztott, így felderítése, szankcionálása rendszerint nélkülözi azokat a társadalmi kontrolltényezőket, melyekkel a bűncselekmények jelentős része rendelkezik, mindez megnyilvánul sajnos abban is, hogy a lakosság a közrendet érintő panaszaival sokszor magára hagyottnak érzi s magát a közrendet (elsősorban a közterület rendjét) gazdátlannak tartja,
c) a közrendsértés által támadott érdek- és értékrend – szemben a közbiztonság elleni támadásokkal – kor, terület- és kultúrafüggő,133
133 Ezért a közrendre is igaz, amit Tóth Judit – Bibót idézve – a közérdek körüljárása kapcsán leszögez: „nincs egyetlen, általános értelme a közérdeknek, mert a kisebb-nagyobb társadalmi csoportosulások, a társadalom és az egyén számára „a köz ügyéhez a legközelebb áll, de valami tagolatlan, körvonalazatlan, sok szubjektív elemből és pillanatnyi behatástól érintet értékelés.”
Tóth Judit: Közérdek az Európai Bíróság előtt. Európai Tükör, 2007/1. 31-59. o.
- 109 -
d) közrendsértés a nyilvánosságot, a mások (előre meg nem határozható számú személyek) általi észlelhetőség lehetőségét foglalja magában, míg a közbiztonság veszélye – annak manifesztálódásáig – tökéletesen rejtve maradhat (összeesküvés, rejtett műszaki hiba) a veszélyeztetett közösség előtt.134
Azok a jogsértések tehát, amelyek túllépik a zavaró, zaklató jelleget és ezáltal sértik, vagy veszélyeztetik az egyéni és közösségi lét alapjait képező jogtárgyakat (ideértve az állam és intézményei biztonságát is), a közbiztonság ellen irányuló cselekményi körbe tartoznak135. Ezért aztán a közbiztonság is szűkebb kategória, mint a jogrend. Elsősorban a büntetőjog, a kriminológia, továbbá a katasztrófa-elhárító közigazgatás kategóriája, amelynek megsértése - szemben a közrenddel - lehet konspiratív is.
134 A játszótér hintáinak, illetve az egyéb szabadtéri játékoknak az ellenőrzése, karbantartása életvédelmi kérdés, tehát a közbiztonság fogalma alá rendelhető. Hogy azután szabad-e oda kutyákat beengedni, éjjeli „hajléktalanszállónak” vagy éppen illegális szemétlerakónak berendezni, nos ezek a veszélyhelyzetek alatta maradnak az élet- és vagyonbiztonság elleni támadásoknak, s a
„köz” rendjével, a közterület társadalmilag elfogadott rendeltetésével szembeni támadásokként jellemezhetők. Vannak természetesen határhelyzetek: a betört kirakat látványa nem vitásan a bűnözési félelmet erősíti, tehát a (szubjektív) közbiztonság körébe tartozik, ugyanakkor – mint egyfajta vizuális sérelem – az adott közterület megszokott rendjét sérti, tehát a helyi közrend állapotára is kihat egyben.
135 „A közrendészetnél egyértelműbbnek tűnik a közbiztonság meghatározása, amely az emberek életének, egészségének, becsületének, szabadságának és vagyonának, valamint az állam és intézményei működésének sérthetetlenségét, illetve akadályozatlanságát értik, s ezen belül különösen e jogtárgyak megóvását a bűncselekményektől, és a rendsértésektől (szabálysértésektől).
Szamel: Lajos: A rendészet és a rendőrség jogi szabályozásának elméleti alapjai. MTA Bp., 1990.
30. o.
- 110 -
A fentiekből következik, hogy a rend és ennek szubjektív oldala, a „rend-érzet”136 kutatására nem a közjogi normák vagy stúdiumok koherencia-igénye miatt van szükség. Azért érdemes foglalkozni vele, mert az élet nyilvános tereinek „rendezettségével” összefüggő lakossági igényt, illetve elégedettségi szintet méri fel, tükrözi. Ezáltal a keresleti, megrendelői oldalát képezi egy szolgáltató jellegű közrendvédelmi szisztémának, amiről a dolgozat egyik utolsó fejezetében teszünk említést.