Bolyai János Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola, Ócsa
Az emberi jogi nevelés és oktatás egész iskolára történő tudatos és tervsze-rű kiterjesztésével mind a formális tantervi keretek között (emberismeret és etika órák keretében a 7., 9., 10., 11.osztályokban), mind a szabadidős, nem-formális keretben (diákkörök, civil rendezvények), az iskola természetes és valóságos gyakorlatává kívánjuk tenni a demokratikus modellek követését, a közös érdekekek megfogalmazásával/megvitatásával a hosszú távra szóló erő-szakmentes, békés együttműködést. Az erőszak elleni nevelés egyik konkrét, kiemelhető programja a: Tolerancia (projekt)nap,és a részben hozzá kötődő, a folyamatos iskolai nyílt véleménycserét, majd annak feldolgozását lehetővé tevő Beszélő Fal.
Az iskola Pest megyében található, a fővárostól 30 kilométerre. Diákjaink többsége a környező falvakból jár hozzánk. A szülők csak igen kis hányada értelmiségi (8-10%), ezért alapvető feladatunk az első generációs értelmisé-givé váló fi atalok képzése. 480 diák, 35 tanár dolgozik az iskolában, külön-böző osztálytípusokban: kereskedelmi szakközépiskolai, 4 osztályos illetve 6 osztályos gimnáziumi képzésben. Az iskola pedagógiai programjában fajsúlyos szerepet kap az embernevelés, a diákközpontú szemlélet, a demokratikus alap-elvek, elvárások megfogalmazása és megvalósítása. Ennek megfelelően speci-ális tárgyunk a magasabb óraszámban (csoportbontásban, érettségire készülve fakultációban is) tanulható emberismeret, etika tantárgy.
Pedagógiai alapelvünk: Az iskola munkahely tanárnak és diáknak egyaránt, ahol korrekt együttműködéssel, a tanárok felelős vezetésével a diákok testi,
lel-ki, szellemi fejlesztése folyik. Tantestületünk felfogása szerint az iskola a társas együttélés fontos színtere, a tanulás, a művelődés, az embernevelés pótolhatat-lan intézménye. Minden iskolai tevékenységet ezen alapelv szabályoz.
Célunk: Hozzásegíteni diákjainkat ahhoz, hogy korszerű tudással rendelke-ző, az értékek és információk káoszában tájékozódni tudó, nyitott, a kultúrára fogékony, másokért és önmagáért felelősséget vállalni tudó, etikus, egészséges, kreatív életet élő felnőttekké érjenek.
Feladataink: A személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontosnak tartjuk a következő általános emberi értékek fel- és elismertetését, belső érték-ké, szokássá válásának elősegítését:
– A kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Törekvés az előí-télet-mentességre, a konfl iktusok felszínre hozására és kezelésére, készség a megegyezésre. Szociális érzékenység, empatikus készség fejlesztése.
– Az önismeret a saját személyiség kibontakoztatásának igénye. Felelősség-vállalás saját sorsunk alakításáért.
– Az ember testi és lelki egészségének megőrzése, ápolása, az egészségre ká-ros szokások ismerete és elutasítása.
– Az élet tisztelete és védelme. A természeti és épített környezet óvása. Fogé-konyság az élő és élettelen természet szépsége iránt.
– A világ megismerésének igénye, a tudás tisztelete. Igény a folyamatos ön-művelésre, az értékelés, az önértékelés, valamint az önálló tanulás képessé-geinek kialakítására.
– A szülőföld megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, megbecsülése.
– Az egyetemes emberi jogok, az alkotmányosság, a törvényesség, az állam-polgári jogok megismerése és tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közösségi tevékenységekre, törekvés a demokrácia érvényesítésére.
Az emberi jogi (Tolerancia-) napot több éve szervezi az iskolai Egy-Másért diák-kör, a diákönkormányzat és az emberismeretet, etikát tanító tanárok segítségé-vel. E nap legfontosabb célja, hogy civil egyesületek, alapítványok képviselőinek bevonásával, nem-formális képzés, tanulás keretében találkozhatnak diákjaink az emberi jogi témákkal, az érdekvédelemmel, a kisebbségi helyzettel.
Minden osztályunk két kötelező és két szabadon választott foglalkozáson vesz részt. 10-15 különböző program közül választhatnak a diákok (ld.
mel-179
Embi-tan(g)ok – Ócsa
önkormányzat erre felkészülő tagjai tartanak. A kortárs előadók, moderátorok éppoly fontosak és sikeresek (lehetnek), mint a felnőtt vendégelőadók, tréne-rek. A lazább programra vágyók között nagy népszerűségnek örvendenek a szabad sávban vetített fi lmek, és sportrendezvények (ülő-röplabda, bocsa).
Gyakran provokatív részprogramja az emberi jogi napnak a Beszélő Fal.
Nagy plakátokon folyik itt a nyílt vita, eszmecsere néhány (5-6), a diákkörös fi atalok által megfogalmazott, gyakran a médiában, közéletben, politikában is (heves) vita tárgyát képező erkölcsi, jogi kérdésről, dilemmáról. Gyakran kerül-nek ki olyan mondatok is, amelyek a helyi, iskolai problémáinkat tematizálják (pl.: WC = dohányzó. vagy: Aki a szomszéd kocsmába jár, az szégyent hoz a sulira.)
A nyílt vitát nem korlátozzuk, maguk a diákok hívják fel egymás fi gyelmét (szelídebben vagy durvábban) a szalonképességre, oktatják, gondolkodtatják egymást a szabad eszmecsere eszközeivel. Olykor, persze, megjelennek igen sértő, trágár kifejezések is, de ezt mindig a társak véleményezik, sohasem a tanári tekintély tiltja le, vagy javítja át. Körülbelül két hetes írásos disputa után kerül különböző színtereken megvitatásra, feldolgozásra az anyag. (Tolerancia nap, osztályfőnöki, emberismeret, etika órák, diákklub).
Az emberi jogi nap iskolánkban sajátos ünnep, kiemelt hangsúlyt, fontossá-got kap ilyenkor az egyszerre iskolába érkező sok vendégelőadó, akik egyébként (nyitott iskola lévén) a tanév egyéb „szürke” napjain is szívesen látott kollegák.
A diákok és tanárok szívesen tanulnak, tájékozódnak, élnek a nem-formális tanulás lehetőségével.
Amennyiben sikerül sok diákot/diákcsoportot bevonni a tervezésébe, szer-vezésébe, publikálásába, értékelésébe, úgy valódi projektprogrammá válhat ez a nap, amelynek a hagyományos tanítási programú iskolákban igazi innováci-ós ereje van. Kötődhet ehhez a rendezvényhez korábban elkezdett diákpro-jekt, diákírások (fotók, rajzok, illusztrációk) egybegyűjtése, kiadása. A napon készülhet olyan képi anyag (fotók, videók, kisfi lmek), amelyet a multiplikáci-ós tevékenységhez, vagy további, saját oktatási/nevelési segédanyagként lehet használni.
Ennek a tanulási folyamatnak lényeges elemei a sokszínű társadalom (a ki-sebbségben élő csoportok) autentikus képviselőinek jelenléte, személyessége, az élményszerűség, a civil szféra szerepének, lehetőségeinek bemutatása, a szo-lidaritásra, az állampolgári cselekvésre, az emberi jogok tükrében a demokrati-kus közéletre motiválás.
A Tolerancia nap létrehozásának és megszervezésének egyik nehézsége (akadálya), hogy alapos előzetes feltérképezése szükséges annak az iskolai belső pedagógiai atmoszférának, amely lehet elutasítója, vagy befogadója az iskolá-ba érkező „idegen” eszméknek, csoportoknak (pl. Krisna hívők, börtönviseltek, gyógyult drogosok vagy melegek). Vita tárgyát képezheti, mire legyen nyitott egy iskola, s mit utasítson el határozottan, illetve hogyan hasznosítja, építi be a továbbiakban saját pedagógiai programjában az itt szerzett „új” tudást, ismere-teket.
A Beszélő Fal, azaz a nyílt diskurzus, akár „kínos” témákról is, alkalmazása csak akkor lehet hatásos, eredményes, ha mindenképpen feldolgozásra kerül-nek az ott megfogalmazott vélemények. Ehhez szükséges egy olyan tanár- és diákcsapat, akik közösen felvállalják a téma gondozását, kitalálják a legmegfe-lelőbb, helyi jellemzőkhöz adaptált formáját.
E napok közvetlen hatása még, hogy követendő példaként szolgálhatnak a környező iskolák számára is (a régióból diákcsoportokat hívunk mindig vendég-ségbe ezen a napon). Sok diákunk ennek hatására kezd el érdeklődni és szere-pet vállalni saját településének közéletében, vagy egy-egy civil csoport, egyesület munkáját a továbbiakban résztvevőként segíteni.
Közvetett, hosszú távra szóló hatásaként számolhatunk be talán arról, hogy iskolánkban a fegyelmi problémák száma évről évre csökken, az iskolán belüli erőszak nem jellemző (sem tanár-diák, sem diák-diák viszonylatban). Ez per-sze a folyamatosan és szisztematikusan művelt békés párbeszéd, a szabad vé-leménynyilvánítás, és a konfl iktuskezelés demokratikus módszereinek köszön-hető.
Egyetlen módszer sem üdvözítő önmagában, és egyszeri „bevetéssel”.
Azonnali csodákat naivitás lenne várni. Ám elindíthatóak különböző folya-matok, amely direkt, vagy indirekt módon, de körüljárnak, kezelnek egy-egy problémát.
Esetünkben az iskola belső derűjéhez, nyugalmához járul hozzá a sokszínű-ség elfogadása, vagy az erről folytatott szabad disputa folyamatos lehetősokszínű-sége.
Mi nem kezelni, hanem megelőzni kívánjuk az erőszakot. Erre nagy esélyt lá-tunk, akkor, ha a halmozódó feszültségeket, konfl iktus(forrás)okat időben ész-leljük, megértjük, kimondjuk, átcsatornázzuk, levezetjük.