Au Am
(5) Sajnos az igaz,[1] hogy minden ember szubjektivitásából és alapállásából adódóan mást is megérez,[2]
Az utalószó a (4) mondatban az azt (a tudta igealak vonzata), az (5)-ben az az névmás (alanyi viszonyban van az igaz protoállítással). Ezek szintén kidolgozzák sematikusan a jelenet egyik szereplőjét, de ez a szereplő nincs „tárgyiasítva”, hanem mentális térként része a jelenetnek. A mentális tér a diskurzus folyamatában aktuálisan megképződő fogalmi szerveződés.153 A (4)-ben az azt a tudás mentális terét mozgósítja, nem tárgyiasítja a mentális tartalmat. Ezzel összevetve a kislány tudta a Himnuszt kifejezés esetében a tudás tárgya, a mentális tartalom (a Himnusz szövege és/vagy dallama) tárgyiasítva154 dolgozódik fel. Az (5)-ben az az az igazság, elismerendő tény mentális tereként szereplője a jelenetnek.
Az utalószó jelentése tehát sematikusan ’tudás’ a (4)-ben (Tu), illetve ’igazság’ az (5)-ben (Au). Az uta-lószónak ez az értelmezése nem teremtődik meg az önmagában, izoláltan tekintett főmondatban, hanem csak a hogy kötőszós mellékmondattal létesülő viszonyban jön létre. A hogy kötőszó jelöli azt a konstruálási módot, amelyben a mellékmondatnak tartalomkifejtő szerepe van.155 A tartalomkifejtés az aktivált mentá-lis tér, a fogalmi keret kidolgozását jelenti. A tartalomkifejtés művelete mellett nem lehetséges az, hogy az utalószónak tárgyiasított értelmezést adjunk.
(6) Ágoston tudta,[1] amit János apostol írt az első levelében:[2] Szeressük egymást,[3] mert[4] ha egymást szeretjük,[5] bennünk marad az Isten,[4] és az ő szeretete tökéletes lesz…[6] (Google)
A (6)-ban az [1] főmondat lehorgonyzott folyamata (tudta) feltételez egy olyan másodlagos szereplőt, amely-nek jelentése a tudás tartományában előhívható fogalmi szerkezet. A [2] tagmondatban az amit (vonatkozó névmás, topik szerepű kontextualizáló a mellékmondatban) koreferens az [1] jelenetének másodlagos sze-replőjével, és arra készteti a befogadót, hogy ezt a szereplőt tárgyiasítva, olyan információként dolgozza fel, amelyről a [2] további ismereteket közöl (’János apostol első levelében fellelhető’). A [3] tagmondat élén nincs kötőszó, ha volna, akkor nem lehetne vonatkozó névmás, csak hogy kötőszó. A [3] tagmondattal kezdődik az a tagmondatlánc, amely az [1] másodlagos szereplőjének másfajta feldolgozását valósítja meg: a tartalmát fejti ki, a tudást részletezi perspektiváltan, idézetszerűen.
1. Az alábbi kérdések a (6) mondathoz kapcsolódnak.
a) Elképzelhető-e, hogy a (6) mondatban a [3]–[6] tagmondatláncolat nem vagy nem csak az [1] tagmon-dattal van viszonyban? Ha igen, értelmezze ezt a viszonyt is!
b) Mi motiválhatja az [5] közbeékelődését?
c) Az [5] melyik tagmondathoz milyen viszonyban kapcsolódik?
A (4)−(5) egy szubjektum mentális állapotáról számol be. A (4)-ben a megnyilatkozó egy film szereplőjének a mentális működéséről, a tárgyat kereső fiú általa megkonstruált tudásáról beszél. Erre azért képes, mert
153 A mentális terek magyar nyelvű szakirodalmából lásd péládul Kövecses–Benczes 2010: 159–172, Tolcsvai Nagy 2013: 106–108 (hivatkozással az elsődleges szakirodalomra).
154 Vö. reifikáltan.
155 Lásd Hadrovics 1969, Haader 2000, 2008: 77–78.
abból indul ki, hogy a szereplő hozzá hasonló mentális működésre képes lény, ezért következtetni tud a meg-figyelt viselkedés alapján a fiú tudására, gondolataira is.156 Az (5)-ben a megnyilatkozó saját megismerő, világértelmező tevékenységét, a gondolatait és a rájuk vonatkozó attitűdjét figyelteti meg (szubjektivizáltan).
A hogy kötőszós, tartalomkifejtő alárendelésben a főmondatok mentális működést (például érzékelést, érzést, gondolkodást), ezzel összefüggő verbális cselekvést (például azt állította) visznek színre. A mellék-mondat a mentális teret kidolgozva annak tartalmáról, szerkezetéről szól.157 A tartalomkifejtő mellékmon-datok kapcsoló eleme a hogy kötőszó, ezért ezt a típust hogy kötőszós mellékmondatnak nevezzük.
2. Vesse össze az alábbi, azonos főmondatot tartalmazó, de a mellékmondattal történő kidolgozást más-más módon megvalósító mondatpárokat! Azonosítsa a hasonlóságokat, értelmezze az eltéréseket!
(i) Az állatok elhitték, amit láttak. (Google)
(ii) Az emberek elhitték, hogy a kormány kezében van az irányítás. (Google) (iii) […] utána ő is azt mondta, amit a testvére, M. (Google)
(iv) [Politikus] azt mondta, hogy nem szeret tweetelni. (Google)
3. Mihez kapcsolódik az amit névmási kötőszós mellékmondat az alábbi adatban? Mi nehezíti a szerkezet megértését?
(i) Az elmúlt napok nagy visszhangot kapott kórházi történéseire […] vonatkozó kérdésre válaszolva [Államtitkár] azt mondta, amit a kormány működésfejlesztési támogatásként tudott adni, azt megadta.
(Google)
4. Az alábbi szerkezeteket nagyfokú kidolgozatlanság jellemzi. Hogyan lehet megérteni az ilyen és ehhez hasonló kifejezéseket (vö. még Ő az, aki)? Mi a kidolgozatlanság funkciója?
a) A szöveg szerzője plakátokat mutat be, és sommás kritikai megjegyzéseket fűz hozzájuk. Az alábbi egy ilyen rövid értékelés.
(i) Ez pont az, ami. (Google)158
b) A konyhában (A) beszélő krumplipogácsát szedeget ki, hogy felmelegítse (A) és egy másik személy számára. (Lejegyzett adat.)
(i) A: – Tizenkettő. Az sok?
B: – Dehogy. Annyi, amennyi.
156 Vö. Thagard ed. 1998, Tomasello 2002: 77, 116, 141, Kiss 2005, Kiss–Jakab 2010, Pléh 2013.
157 Az ilyen mellékmondatokat Hadrovics László éppen ezért lényegi tartalomadó vagy tartalomkifejtő mellékmon-datoknak nevezte (lásd Hadrovics 1969: 197, 237; vö. Haader 2000, 2008: 77–78).
158 http://www.origo.hu/filmklub/blog/osszeallitas/20111216-penteki-plakatok-prometheus-take-shelter-haywire-sa-fe-house-hanezu-rock.html (Letöltés ideje: 2017. 01. 19.)
4.1.2. Az utalószó
Az utalószó sematikusan dolgozza ki alaptagjának egy fogalmi alszerkezetét, és ezzel arra is „utal”, hogy a részletezés a mellékmondatban valósul meg (vagy a szereplőnek egy másik jelenetben való megfigyeltetésé-vel, vagy a mentális tér tartalmának a kifejtésével). Az utalószó tipikusan távolra mutató névmás (lásd (1)).159 A palatális névmás deiktikus (lásd (7)), vagy magára a szövegre, annak valamely részletére vonatkozik, a megnyilatkozó a palatális névmás alkalmazásával teremt kapcsolatot a korábbi említéssel (vö. endoforikus deixis vagy diskurzusdeixis,160 lásd például (8)).
(1) […] a második helyen már megtalálta aztutalószó,[1] amit keresett[2] (Kivi) (7) a. Ezt kérem, amelyik hozzám közelebb van.
b. Ezt kérem, [aztutalószó] amelyik hozzám közelebb van.
(8) a. Ez a fajta fejlesztési politika,[1] ami elkezdődött[2] (MNSZ)
d. Ez a fajta fejlesztési politika, [azutalószó, / azutalószó a fajta][1] ami elkezdődött[2]
e. Ez a fajta fejlesztési politika, [vagyis/tehát azutalószó, / azutalószó a fajta][1] ami elkezdődött[2]161 A diskurzusdeixis (endoforikus deixis) mint művelet a diskurzusra, annak részleteire történő vo-natkoztatás. A deixis művelete a szituatív tényezőknek a feldolgozását, a diskurzusdeixis magának a szövegnek, a diskurzus szerveződésének a feldolgozását vonja be az értelmezésbe.162
A palatális névmás azt jelöli, hogy az adott szereplő a diskurzusban már (valamilyen mértékben körülhatá-rolva) feldolgozódott. Ez eltér az utalószó működésétől. Azt azonban érdemes megfigyelni, hogy a palatális névmás alkalmazása mellett az utalószó csak utólagos kontextualizálóként fordulhat elő (lásd (7b), (8)(d)–(e)).
A (7a), (8a) tehát nem prototipikus alárendelés, mert a mellékmondat a már feldolgozott szereplővel kapcso-latos pontosítást, értelmezést valósít meg (lásd 4.2.1. fejezet).
5. Ellentmondás-keresés
a) Ha a palatális névmást utalószónak tekintenénk, változna-e a fenti példák viszonyának az értelmezése (lásd utólagos értelmezés, pontosítás, nem prototipikus alárendelés)?
b) Szolgálhat-e érvként a palatális névmás utalószósága mellett az, hogy az ómagyar korban természetes volt a palatális változat utalószóként? A palatális és a veláris névmás funkcionális elkülönülése gram-matikalizációs folyamat eredménye (a középmagyar korban már egyre inkább a veláris névmással asz-szociálódik az utalószói szerep).162 Mivel nyelvváltozási folyamatról van szó, természetes lehet, ha a teljes elkülönülés nem valósul meg, vagy ha nem minden előfordulás jellemzője a tisztán körülhatárolható (elkülönült) funkció. Erről van-e szó?
6. Miben áll az alábbi példa többértelműsége, és mi idézi ezt elő? Helyezkedjen bele például az urbánus költő értelmezői helyzetébe!163
(i) A magnólia[1], ami a kert végében van[2], nemsokára virágozni fog[1].
159 Vö. Tompa 1962: 340–342.
160 Vö. Tolcsvai Nagy 2001: 178, Laczkó 2006: 79–82, Tátrai 2011: 142–144.
161 Lásd Tátrai 2011: 142.
162 Lásd Haader 2008: 82.
163 Vö. Varró Dániel: Urbánus költő a virágoskertben. In Varró Dániel 2016. Mi lett hova? Budapest: Jelenkor. 50–52.
Az utalószó a főmondat viszonyhálózatának egyik csomópontja, mindhárom dimenzióban értelmezhető (lásd 2.2. fejezet).
(9) Aki nem akar egész nyáron dolgozni,[1] annak azt tanácsolom,[2] hogy július végén, augusztusban próbálkozzon,[3] […] (Google)