• Nem Talált Eredményt

Az utalószó

In document Kugler Nóra: Az összetett mondat (Pldal 69-72)

4. A FŐBB VISZONYTÍPUSOK RÉSZLETES TÁRGYALÁSA

4.1. A prototipikus alárendelő összetett mondat

4.1.2. Az utalószó

Az utalószó sematikusan dolgozza ki alaptagjának egy fogalmi alszerkezetét, és ezzel arra is „utal”, hogy a részletezés a mellékmondatban valósul meg (vagy a szereplőnek egy másik jelenetben való megfigyeltetésé-vel, vagy a mentális tér tartalmának a kifejtésével). Az utalószó tipikusan távolra mutató névmás (lásd (1)).159 A  palatális névmás deiktikus (lásd (7)), vagy magára a  szövegre, annak valamely részletére vonatkozik, a megnyilatkozó a palatális névmás alkalmazásával teremt kapcsolatot a korábbi említéssel (vö. endoforikus deixis vagy diskurzusdeixis,160 lásd például (8)).

(1) […] a második helyen már megtalálta aztutalószó,[1] amit keresett[2] (Kivi) (7) a. Ezt kérem, amelyik hozzám közelebb van.

b. Ezt kérem, [aztutalószó] amelyik hozzám közelebb van.

(8) a. Ez a fajta fejlesztési politika,[1] ami elkezdődött[2] (MNSZ)

d. Ez a fajta fejlesztési politika, [azutalószó, / azutalószó a fajta][1] ami elkezdődött[2]

e. Ez a fajta fejlesztési politika, [vagyis/tehát azutalószó, / azutalószó a fajta][1] ami elkezdődött[2]161 A diskurzusdeixis (endoforikus deixis) mint művelet a diskurzusra, annak részleteire történő vo-natkoztatás. A deixis művelete a szituatív tényezőknek a feldolgozását, a diskurzusdeixis magának a szövegnek, a diskurzus szerveződésének a feldolgozását vonja be az értelmezésbe.162

A palatális névmás azt jelöli, hogy az adott szereplő a diskurzusban már (valamilyen mértékben körülhatá-rolva) feldolgozódott. Ez eltér az utalószó működésétől. Azt azonban érdemes megfigyelni, hogy a palatális névmás alkalmazása mellett az utalószó csak utólagos kontextualizálóként fordulhat elő (lásd (7b), (8)(d)–(e)).

A (7a), (8a) tehát nem prototipikus alárendelés, mert a mellékmondat a már feldolgozott szereplővel kapcso-latos pontosítást, értelmezést valósít meg (lásd 4.2.1. fejezet).

5. Ellentmondás-keresés

a) Ha a palatális névmást utalószónak tekintenénk, változna-e a fenti példák viszonyának az értelmezése (lásd utólagos értelmezés, pontosítás, nem prototipikus alárendelés)?

b) Szolgálhat-e érvként a palatális névmás utalószósága mellett az, hogy az ómagyar korban természetes volt a palatális változat utalószóként? A palatális és a veláris névmás funkcionális elkülönülése gram-matikalizációs folyamat eredménye (a középmagyar korban már egyre inkább a veláris névmással asz-szociálódik az utalószói szerep).162 Mivel nyelvváltozási folyamatról van szó, természetes lehet, ha a teljes elkülönülés nem valósul meg, vagy ha nem minden előfordulás jellemzője a tisztán körülhatárolható (elkülönült) funkció. Erről van-e szó?

6. Miben áll az alábbi példa többértelműsége, és mi idézi ezt elő? Helyezkedjen bele például az urbánus költő értelmezői helyzetébe!163

(i) A magnólia[1], ami a kert végében van[2], nemsokára virágozni fog[1].

159 Vö. Tompa 1962: 340–342.

160 Vö. Tolcsvai Nagy 2001: 178, Laczkó 2006: 79–82, Tátrai 2011: 142–144.

161 Lásd Tátrai 2011: 142.

162 Lásd Haader 2008: 82.

163 Vö. Varró Dániel: Urbánus költő a virágoskertben. In Varró Dániel 2016. Mi lett hova? Budapest: Jelenkor. 50–52.

Az utalószó a főmondat viszonyhálózatának egyik csomópontja, mindhárom dimenzióban értelmezhető (lásd 2.2. fejezet).

(9) Aki nem akar egész nyáron dolgozni,[1] annak azt tanácsolom,[2] hogy július végén, augusztusban próbálkozzon,[3] […] (Google)

21. mondatábra. Aki nem akar egész nyáron dolgozni, annak azt tanácsolom, hogy…

Hrészes/m Hrészes/u Tu Tm

(9) Aki nem akar egész nyáron dolgozni,[1] annak AZT tanácsolom, [2] hogy…[3]

k F

A (9) mondat [2] tagmondatában két utalószó van (annak, azt). Az annak az [1] tagmondat aki vonatkozó névmásával koreferens, a [2] főmondat D1 dimenziójában részeshatározói viszonyban van az igével, D2 dimenziójában kidolgozó, D3 dimenziójában pedig kontextualizáló. Az azt utalószó a [2]-ben az ige tár-gyi vonzata (D1), a [3] tartalomkifejtő mellékmondat kapcsolódik hozzá. Az azt felülíró kifejezés (D2), és a kontextualizált hálózatrészhez tartozik (D3).

(10) Azt is elmesélte,[1] hogy hogyan zajlottak az általa végzett operációk.[2] 

A (10) [1] főmondatában az utalószó (azt) tárgyi viszonyban van a D1-ben, és kiterjesztést végez el az elme-sélte protoállításon a D2-ben.

7. Vesse össze az alábbi szerkezeteket, állapítson meg hasonlóságokat és különbségeket! Értelmezze a kü-lönbségeket!

(i) a. A magyar emberek 80%-a számít arra, hogy szegény nyugdíjas lesz (Google) b. A magyar emberek 80%-a számít rá, hogy szegény nyugdíjas lesz

c. A magyar emberek x%-a számít arra, aki egyszer már kisegítette.

d. A magyar emberek x%-a számít rá, aki egyszer már kisegítette.

(ii) a. a média is sokat foglalkozott azzal, hogy csak államnyelven tájékoztatják a vásárlókat.

b. a média is sokat foglalkozott vele, hogy egy somorjai [üzletben] csak államnyelven tájékoztatják a vásárlókat. (Google)

c. a média is sokat foglalkozott azzal, aki politikai botrányt kavart.

d. ?a média is sokat foglalkozott vele, aki politikai botrányt kavart.

a) Állapítsa meg az alárendelő viszony típusát (vonatkozó névmási kötőszós; hogy kötőszós, tartalomkifejtő)!

b) Érveljen amellett, hogy a kiemelt kifejezés utalószó vagy nem utalószó! Vizsgálja meg a kiemelt kife-jezéseket az alábbiak szerint: 1. jelentés, művelet (pl. személyre vonatkozik-e), 2. szórend! A szempontok bővíthetők.

c) Ha a rá, vele kifejezést utalószónak tartotta, akkor írja le azt a funkciót, amely alapján ez a megoldás elkülönbözik a megszokott, veláris mutató névmással megvalósított utalástól! Ha a rá, vele kifejezést nem tartotta utalószónak, akkor írja le azt a funkciót, amelyet a fenti szerkezetekben a névmás betölt!

Az utalószó minden főmondatban megjelenhet, ha a főmondat D2 dimenziójában kidolgozó szerepű kifeje-zés. Az utalószó mindig meg is jelenik, ha a D2-ben operátor.

8. Vizsgálja meg az alábbi állítást!

(i) Az utalószó mindig megjelenik, ha az alaptagjának kötelező bővítménye.

Értelmezze funkcionális szemlélettel a  kötelező bővítmény fogalmát! Ehhez felhasználhatja az alábbi példákból származó megfigyeléseket.

(ii) a. Látta, hogy jó.

b. *Látott, hogy jó.

(iii) a. A […] titkosszolgálat tudott arról, hogy bombamerényletet terveznek… (Google) b. *A […] titkosszolgálat tudott, hogy bombamerényletet terveznek…

c. A […] titkosszolgálat tudta azt, hogy bombamerényletet terveznek…

d. A […] titkosszolgálat tudta, hogy bombamerényletet terveznek…

(iv) a. Bízott abban, hogy sikerülni fog.

b. Abban bízott, hogy sikerülni fog.

c. ?Bízott, hogy sikerülni fog.

d. Hogy sikerülni fog, ebben bízott.

(v) a. Megette azt, amit elé tettek.

b. Megette, amit elé tettek. (Google)

c. Mindent/bármit megevett, amit elé tettek. (Google) d. ?Megevett, amit elé tettek.

e. ?Amit elé tettek, megevett.

9. Ki hív meg kit?

Az alábbi párbeszéd egy piaci büfénél, sorban állás közben zajlott. Magyarázza meg, hogy mi vezetett a félreértéshez!

(i) A: – Van tócsni. [a megkezdett történetmesélés folytatása] Kérsz tócsnit?

B: – Nem, köszönöm!

A: – Úgy értettem, hogy kérnél nekem?

10. Mire képes a képes?

A képes melléknév ’kitelik valamilyen cselekvés az elsődleges figurától’ jelentésben egy viszonyt dolgoz fel két figura között vki képes vmire/infinitívusz szerkezetben; a figurákat kidolgozó kifejezések a melléknév vonzatai. Hogyan konstruálják meg ezt a viszonyt az alábbi adatok?

(i) A: Tényfékezőgép

B: fénytekézőgép – ez persze szintén nagy marhaság, de Lyól hangz:)) Lehet, hogy valaki képes és feltalálja… (MNSZ)

(ii) Jajj, most mi lesz, mert még képes és bebizonyítja itt nekem rögtön az ellenkezőjét (MNSZ) (iii) De még így is szájkosarat teszünk rá, mert képes és elrohan a futtatóról is, ha lát valakit, akibe

beleköthet. (MNSZ)

11. Figyeljen meg olyan szerkezeteket, amelyekben nem vagy kevéssé természetes az utalószó! Kiinduló-pontként szolgálhatnak az alábbi példák. Ezek nem prototipikus alárendelések, vagy nem is tekinthetők alárendelő viszonynak.

Milyen ezekben a tagmondatok közötti jelentésviszony?

(i) nincs senki, aki törődjön az emlékükkel (MNSZ)

(ii) a. (Mindig hasznos beszélni a  transzatlanti kapcsolatokról,) most azonban  sokkal lényegesebb, mint valaha (Google)

b. most azonban sokkal lényegesebb [?annál], mint valaha

(iii) a. Ahogy szemük összevillant nyomban megszerették egymást (Google) b. Ahogy szemük összevillant, [akkor] nyomban megszerették egymást (iv) a. mert látod azt, amit szerettél volna (Google)

b. mert látod, amit szerettél volna (v) a. Látod, mit tettél? (Google)

b. Látod [*azt], mit tettél?

(vi) a. Mindenesetre, ha te hallod, amit mondok, egy perc, és ott vagyok! (Google) b. ha te hallod [azt], amit mondok, egy perc, és ott vagyok!

c. Te hallod hagyd ott szegény lányt, hadd találjon valami szellemileg fejlett fiút. (Google) d. Te hallod [*azt, hogy] hagyd ott szegény lányt…

12. Figyelje meg az alábbi (nem prototipikus) főmondatpárokat, amelyekhez a vélelmet, tudást (egyéb mentális tartalmat) részletező mellékmondat kapcsolódik. Értelmezze az úgy kifejezés szerepét!

(i) a. Azt hiszem, hogy … b. Úgy hiszem, hogy … (ii) a. Tudom, hogy … b. Úgy tudom, hogy … (iii) a. Azt gondolom, hogy … b. Úgy gondolom, hogy …

Milyen mentális igékkel alkotható még hasonló főmondat?

In document Kugler Nóra: Az összetett mondat (Pldal 69-72)