Fontosabb szinonimák
- Toucasiás mészkő ( CZABALAY, L. 1970).
A név eredte
Amint világossá vált, hogy a Vértes előterében két rudistás horizont található, az alsóbb szintű kőzettest az akkor legteljesebb rétegsort harántoló köm yei fúrások alapján a Kömyei Mészkő Formáció nevet kapta. Nyomtatásban először egy szelvényben látott nap- vüágot (CSÁSZÁR G. 1978).
Definíció
Kömyei Mészkő Formációnak nevezzük a Tatai Mészkőre folyamatosan vagy számot
tevő üledékhézag nélkül települő, azon túlterjedő, a Tési Agyagmárga Formációba foko
zatosan vagy visszaütésekkel átmenő, világosszürke és sárgás fakóbama közt változó színű organogén mészkövet. Két tagozatrangú egységre különül. Vastagabbik (alsó) része (Kecskédi Mészkő Tagozat - £K2) vastagpados, bioarenit jellegű, makrofauna mentes (esetleg tengeri sün), esetenként orbitolinás. Felső fele (harmada) rendszerint szürke színű, változatos makrofauna tartalma gyakran kőzetalkotó (Kocsi Mészkő Tagozat - ). Legjel
lemzőbb ősmaradványai a rudista-félék (Agriopleura, Toucasia), estenként jellem ző a Chondrodonta, az átmeneti fáciesben lumasella jelleggel fellépő Ostrea-félék, továbbá a kisebb korall és Stromatopora biohermák, valamint orbitolinák.
Jelleg és elterjedés
A képződmény a középhegységi szinklinális tengelyében Pusztavám és Kecskéd között és annak ÉNy-i szárnyán a Kömye és Kocs között maradt meg. Délnyugati irányban kiékül, és ettől DNy-ra a másutt fedőjében települő Tési Agyagmárga a középső-kréta cik
luskezdő üledéke. A felső tagozat Ny-i és DNy-i irányban túlnyúlva a Kecskédi Mészkő Tagozaton a formáció teljes elterjedési területére kiterjedt. A korall és Stromatopora bio
hermák leginkább Oroszlány-Bokod-Kömye térségére jellemzőek. A részben heteropikus fáciesnek tekintehető Vértessomlói Formáció felé az átmenet gyors, ami a bioklaszt szemcsék gyors finomodásában, az aleurolit és pelit tartalom enyhe megnövekedésében és a kőzetszín szürkébe váltásában nyilvánul meg.
A felső tagozat karbonátplatform fáciesű, az alsó tagozat elsekélyesedő hemipelágikus környezetben képződött. Az organogén mészhomok eredetű Kecskédi Tagozat lehet
eny-hén kovás is. A kovatartalom többnyire kovaszivacsoktól, a kisebb részben radioláriáktól származik. A Kecskédi Tagozatban a bentosz foraminiferák mellett gyakori a plankton forma is.
Határok
A képződményt a fekü Tatai Mészkőtől esetenként tenger alatti üledékhézag választja el, de az érintkezés pennakordáns, az esetek jelentős részében észrevehető bázistörmelék nélkül.
A törmelék mérete 1 -2 mm-tői 10 cm-ig terjed és ritkán lépi át az 1 -2 dm-t. A finomabb szemcsék azonban a határ fölött néha 1-2 m-rel is észlelhetők. A szemcsék rendszerint ki
fakultak, közülük a nagyobbakat filmszerű, limonitos, vagy éppen glaukonitos kéreg is fedi. A két fomiáció átmenetére jellemző, hogy fölfelé az echinodermata törmelékeket fok
ozatosan szorítják ki a rudista héj töredékek és a plankton ősmaradványok gyakorisága is számottevően csökken, s még az alsó tagozatban ki is marad.
A felső tagozattal történő települések esetén (a formáció Ny-i irányú elteijedési terüle
tének peremén) az afanerites szövetű, gyakran nagytermetű M iliolina-féléket és/vagy makrofaunát tartalmazó kőzet élesen elüt a fekütől. A felső határ az oszcillációs átmenet következtében jelentős bizonytalansággal és nem kis szubjektivitással vonható csupán meg. A 10-30 m vastag átmeneti szakaszban mind a makrofauna mennyisége és milyen
sége, mind a pelittartalom mennyisége erőteljes változást mutat. Az átmeneti (Köm yei- Tési F.) alsó határaként az 1 m-t is meghaladó vastagságú márga betelepülés megjelenését, felső határaként az utolsó rudistás pad felléptét szoktuk tekinteni. Rendszerint ide (esetleg a Tési Agyagmárga bázisára) esik az orbitolina-dús rétegek és a Stromatopora és korall bioherma lencsék fellépte is. A felső határ DNy-felé heteropikus határként jelenik meg, ÉK felé a Vértessomlói Aleurolit felé az extraklaszt eredetű aleurittartalom gyors megnö
vekedése vezet át. Ebben ritkán a karbonátplatformról származó törmelék is előfordul. Az átmeneti zónában a Vértessomlói Aleurolit is megnövekedett karbonáttartalommal rendel
kezik.
Típusszelvények
A felszínről nem ismert formációnak csak fúrási típusszelvényei vannak. Sztratotípus szelvénye Kömye Kö-27 sz. fúrás, amely 369,0-472,0 m között harántolta a formáció mindkét tagozatát, míg a 347,0-369,0 m közötti szakasz, átmeneti jellegeket hordozván a Kömyei-Tési Formációba sorolható. Fontos hivatkozási szelvénye az Oroszlány Bo-2547 jelű és a Kocs-1 sz. fúrás.
Kor
A formáció kora jelenleg csak a szomszédos formációk segítségével határozható meg.
A Vértessomlói Aleurolittal való összefogazódása révén a képződmény a kora-albai ele
jére, a fedő Tési Agyagmárga Formáció felől közelítve viszont a kora-albai végére (eset
leg középső-albai elejére) tehető. Pontosabb besorolását a folyamatban lévő vizsgálatok
tól várjuk.
BODROGI I. szóbeli közlése alapján a Globigerinelloides algerianus zóna és a kora- albai Ticinella primula zóna közötti időintervallumban képződött.
Elkülönítés
A Kecskédi Tagozatnak a fekü Tatai Mészkőtől való makroszkópos elkülönítése a brachiopoda hiánya, az elszórtan fellépő vastagabb kagylóhéj töredékek és az agyagfíl- mek, illetve flázeres agyagközök viszonylag ritka fellépte nyújt segítséget. A Tatai Mész
kőben viszonylag gyakori a brachiopoda, hiányzik a vastagabb kagylóhéj töredék és a flá- zeres rétegzés. A kőzet színe is rendszerint szürke, szemben a Kömyei Mészkőével.
Az Oroszlánytól Ny-ra eső területen összetéveszthető még a Zirci Mészkővel, amely
nek azonban itt mindenkor csak rudistás, esetleg mikrofaunás (gyéren makrofaunás) vál
tozata jelenik meg. Ennek maximális vastagsága 23 m. Ez a Tési Agyagmárga felé való 1- 2 m-es átmenettől eltekintve sohasem pelites és nem tartalmaz biohermákat és Chondro- donta kagylókat sem. Ennek ellenére mindössze 1-2 m-es szakasz átharántolása esetén előfordulhat, hogy csupán a környező fúrások figyelembevételével adható meg a képződ
mény helyes besorolása.
Fontosabb irodalom
BARTHA A. 1995; CZABALAY, L. 1970, 1995; CSÁSZÁR G. 1986, 1995; GÖRÖG Á. 1995.
CSÁSZÁR GÉZA