Fontosabb szinonimák
- Trachidolerit tufa (VADÁSZ E. 1935),
— geschichter Hyaloklasztit (BILIK, I. 1974),
— alkálidiabáz-törmelékes márga (FÖLDI M. - HETÉNYI R. - NAGY I. - BILIK I. - HÁMOR G. 1977),
- áthalmozott hyaloklasztit (BILIK I. - HÁMOR G. - HETÉNYI R. - NAGY I. 1978).
A név eredete
Legtípusosabb kifejlődése a Hidasi-völgyből és annak felső szakaszából nyíló É-i mel
lékvölgyekből ismert. (CSÁSZÁR G. TURNSEK D. in press).
Definíció
Hidasivölgyi Formációnak nevezzük a Mecsekjánosi Bazalt F. különböző tagozatai in situ breccsáinak lepusztulásából/átalakulásából keletkezett, általában a vulkáni képződ
mények fölött, nem ritkán a Magyaregregyi Konglomerátum F. rétegei közé települt sár
gásbarna vagy szürke, gyakran bentonitos, egyes előfordulásokban ősmaradványtartalmú áthalmozott bazalt hialoklasztit, agyagmárga, márgás agyagkő, bentonitos agyagmárga ré
tegeket.
Jelleg és elterjedés
A formációhoz tartozó képződmények a Mecsek-hegység mindhárom szerkezeti egysé
gében (É-i pikkely, Kisújbányai medence, DK-i Mecsek) megjelennek, általában az in situ breccsákból álló lávafelszíneken, de kronosztratigráfiailag eltérő szinteken, a Magyareg
regyi Konglomerátum F. mélyebbvízi fáciesként is megtalálhatók. A tenger alatti bazalt kitörésekből származó hialoklasztitokból, annak halmirolitikus átalakulása során kelet
kezett, uralkodóan montmorillonitból álló, néhány cm-tői 1-2 m-ig terjedő vastagságú be
településeket tartalmaz.
A DK-i Mecsekben a vulkánitok felett települő homokkő és az Apátvarasdi Mészkő F.
kőzettestek között fordul elő. A formáció vastagsága változó, néhány m-től 70-80 m-ig teljed.
A hegység egész területére érvényes rétegsor nem adható meg, a formációt általában a lávaösszlet felső részét alkotó hialoklasztitból* fejlődött ki, az abból keletkezett áthalmo
zott hialoklasztittal indul, amelyekre hialoklasztit-fragmentumokat és ősmaradványtöre
dékeket tartalmazó márga települ. Ebben az agyag és kőzetliszt mennyisége meghaladja a 90%-ot, míg a CaCC>3 mennyisége max. 10%-ot tesz ki.
A bentonitosodon áthalmozott bazalt hialoklasztit a Magyaregregyi Konglomerátum F.
durvatörmelékes rétegei felett is megjelenik a Kisújbányai-medence egész területén (Ny- on Kisbattyán, középen a Márévári-völgy környékén és a K-i oldalon Püspökszentlászló és a Hidasi-völgy környékén).
A Kisújbányai-medence K-i részén a vulkánitok „fedőjében márga és áthalmozott al- kálidiabáz hialoklasztit eredetű homokkő települ. A márga szürke színű, alkálidiabáztör- m elékes, agyagos, szénült növénytöredékeket tartalm az” (FÖLDI M. et al. 1977).
HORVÁTH A. (1968) a Püspökszentlászlóról Kisújbányára vezető kocsiút D-i oldalán levő feltárásban található lilásvörös, zöldes, barnás, sárgásszürke színű márgából ammo- nites embrión kívül az alábbi ősmaradványokat említi: Neolissoceras grasianum D ’ORB..
Ptychophylloceras semiculatum D ’ORB., P hyloceras sp., Neocomites neocomiensis D ’ORB., L y tic o c e r a s r e g a le BEÁN., H olcostephanus asterianus D ’OR B ., Hol- costephanus sp., Acanthoceras hysíricoides UHLIG, Acanthoceras cf. hoheneggeri UH- LIG., amelyek fajöltője a valangini ill. a hauterivi emeletre terjed, a fajok többsége azon
ban a felső-valanginire jellemző.
E formációba soroljuk a Hidasi-völgy É-i mellékvölgyéből, a Hosszúhetény XX. és XL. sz., valamint a Kisújbánya I. sz. fúrásokból ismert „crinoideás, alkálidiabáz-törme- lékes mészkő és márga, alkálidiabáz hialoklasztit betelepülésekkel” néven leírt képződ
ményt, amelynek kőzetanyaga „márga, mészmárga, áthalmozott alkálidiabáz hialoklasztit, bentonitos hialoklasztit. (NAGY I. et al. 1978). Átmeneti jellegei ellenére ide soroltuk a DK-i Mecsekben a „Szürke, agyagos, kőzetlisztes mészmárga, aleurolit, agyagos mészkő, meszes homokkő betelepülésekkel” néven leírt kőzettestet, amely fúrásokból, felszíni és bányabeli feltárásokból ismert, és a homokkőre konkordánsan, a bazalt lávaaglomerátum- ra (=pillowbreccsa, BILIK I. 1974) pedig diszkordánsan települ.
A formációt itt szürke, agyagos, kőzetlisztes mészmárga, aleurolit, agyagos mészkő, sok szenesedett növényi töredéket tartalmazó finom, meszes homokkő, szürke krinoideás mészkő építi fel. A vasérc felett a márga 0,5-1,5 m-re kivékonyodik. Az összlet felső ré
széből FÜLÖP J. a következő (nem publikált) faunát határozta meg: Tintinopsella carpa- thica (MURGEANU et FILIPESCU), Globigerina sp., Rhynchonella malbosi PICTET, Pleurotomaria sp ., N eolissoceras grasianum D ’O R B ., Olcostephanus asíierianus D ’ORB., Neocomites neocomiensis D ’ORB., Duvalia dilatata BLAINY., Cidaris sp., 7o- rynicrinus sp.
A fauna a felső-hauterivi emelet határát jelzi. (BILIK I. in HETÉNYIR. - HÁMOR G.
-N A G Y I. 1968.).
* A Hidasivölgyi Márga F. bazalt hialoklasztból alakult, áthalmozott hialoklasztittal induló rétegei kétségkívül az alsó-kréta vulkánosság járulékos termékei, viszont éppen a kiindulóanyag, a már keletkezésekor is laza szerkezetű in situ breccsák megléte nagyobb volumenű lepusztulás feltételezését, legalábbis a korai-kréta idején, nem támasztja alá.
Határok
A formáció alsó határát általában a Mecsekjánosi Bazalt F. különböző tagozatai alkot
ják, de a DK-i Mecsekben a vulkánitoktól egy, mintegy 50-60 m vastag homokkő-test vá
lasztja el, míg a Márévári-völgyben és Kisbattyán környékén a Magyaregregyi Konglome
rátum F. durvatörmelékes kőzeteire települ.
Felső határát a DK-i Mecsekben az Apátvarasdi Mészkő F. rétegei, másutt a Mecsek
jánosi Bazalt F. kronosztratigráfiailag magasabb tagozatai alkotják.
Típusszelvények
A Hidasi-völgy középső és felső szakasza az innen induló É-i mellékvölgyek, továbbá a Kisújbánya-Pécsvárad közötti útnak a Hidasi-völgy térségébe eső bevágásai. A DK-i Mecsekben a Pécsvárad XIX. sz. és Zengővárkony-30, -33, -34., -36., -37. és -39. sz. fú
rásokból ismert.
Kor
Típusterületén a formációt alkotó rétegek kora — BUJTOR, L. (1993). ammonitesz vizsgálatai szerint — kora-valangini, de a Kisújbánya- medence K-i szélén, (Pusztakis
falu) és Ny-i területein (Kisbattyán) felső-valangini, sőt hauterivi is lehet.
Elkülönítés
A formációba tartozó bentonitos rétegek jellegzetesek, könnyen felismerhetőek, a me
zozoikumban hasonló képződmény nem ismert. A hegységben a vulkáni összleten települő hialoklasztittól csak az előfordulási környezet alapján különíthető el. Ugyancsak nehézsé
get jelenthet az Apátvarasdi Mészkő F. rétegei közé települt márgáktól való elkülönítés is.
Fontosabb irodalom
BILIK 1.1968; BILIK I. etal. 1978; BUJTOR L. 1993; HORVÁTH A. 1968; FÖLDI M.
et al. 1977; VADÁSZ E. 1935.
BILIK ISTVÁN - CSÁSZÁR GÉZA